Nekem a 0,8-ast még sikerült, de komolyan megszenvedtem vele. Erősebb szögvasból egyébként egész jó hajlítót lehet csinálni, egyszer talán majd azzal is elkészülök. A horganyzott lemeznek van még egy nagyon nagy előnye a többivel szemben, hogy nem kell annyit furkálni, minden fül, távtartó, stb. rögzíthető forrasztással.

Uhh, basszus. Akkor én mégjobban megfogok.. Majd lesz valami, nem adom fel..

Zoli: Akkor majd holnap tervezgetek, remélem sikerül. Az L profillal nem lesz gondom..

Sziasztok!
Már a munka vége felé járok, de most van az, amikor nem tudok tovább menni segítség nélkül: Eddig méretre lett minden vágva, reszelve. Az L profilokat levágtam méretre, kifúrtam. Kifúrtam a lemezen a csavarok helyét. Most az a gond, hogy az elő és hátlapon nem tudom , hogy hogyan fúrjam ki a megfelelő lyukakat, amire szükségem van, ugyanis nem tudom azt a megoldást használni, amit szoktam én is, hogy kinyomtatom a beültetésit, felragasztom, és átpontozom a dolgokat, mert nem a panel tetején van az az alkatrész, ami bele fog menni, hanem oldalt, szóval Bővebben: Link A két 6,3-as Jack aljzatnak kell a helyet előteremteni, valamint a potinak, és lednek, hátul pedig a kapcsolónak és az rca aljzatnak. Ezt hogyan tudom pontosan megtenni? Megjegyzem nincs még meghajtogatva a lemez, ugyanis először ezeket kell megoldani, és így nem tudom, vagy nagyon nehéz.
Holnap már csak a maradék fúrás, kalapálás, hajtogatás, festés következik sorrendbe.

Üdv!

Én ezt úgy csinálom, hogy M1:1 ben megtervezem egy programban a dobozt. A beültetési rajzot és minden alkatrészt megcsinálok a programban és virtuálisan összerakom. Itt már látszik, mit hol kall fúrni. No de ha nincs ilyen program, akkor az elkészült nyákot leteszed az asztalra (távtartókkal már felszerelve) Így a csatlakozó magassága már mérhető lesz az asztal lapjától. Ugyan ezt a távot fel kell mérni az előlapra. A csatlakozózk közötti távolság pedig megint csak adott.

Nem rossz ötlet, de mi van ha félrehajtom a lemezt, és végül nem ott lesznek a lyukak ahova akarom?! A hátlap ebbe az esetbe nem érdekes, az odavaló dolgokat úgy is drótozni fogom, csak az előlapnál lesz cinkes. Na nembaj, holnap próbálkozom.

Az asztallap és a csatlakozó tengely középvonala közötti távolsághoz hozzá kell adni a lemezvastagságot. (Ha U alakot hajlítasz, akkor ugye a doboz alja is ugyanolyan vastag lemezből van, mint az elpőlap, hátlap.) Az előbb ezt elfelejtettem írni, igen, hogy a lemezvastagságot hozzá kell adni a mért távolsághoz. Ilyenkor nagy valószínűséggel egy vonalba fog esni a furat és a csatlakozó. Ha 1mm-es a lemez, akkor meg a hajlítás alkalmával a lemezvastagsággal kell számolni a rádiuszt. Tehát 1mm-es lesz a rádiusz. (Persze ez ideális eset, attól szerintem mindig nagyobb lesz) Úgy szoktam kivitelezni, hogy a kiterített mérethez mindkét oldalt hozzáadom a lemezvastagságot a mérethez. (Az U alak alsó részéhez adom hozzá) Például 100mm X 50mm-es a lemez, akkor 102X50-el számolok. Itt a 102-es részből lesz hajlítva felfelé mindkét előlap

Sziasztok

Tudtok valami jó plexi darabolási technikát? Eddig lombfűrésszel szoktam, de az nagyobb darabbnál elég girbe gurba lesz. Meg 2es plexim van ami elég könnyen törik, főleg ha nagyobb darabot vágok és nem tudom rendesen alátámasztani. Valami olyan megoldás kéne ami itthoni körülmények között is kivitelezhető.

Szia!

Én dekorkéssel szoktam bekarcolni fémvonalzó mellett, kb. 30% mélyen, aztán asztallap szélén megtöröm. Teljesen sima és egyenes vágatot ad. Persze nem árt gyakorolni egy kicsit.

Üdv,
Ballage

Igen ezt a módszert hallottam már másoktól is. Amiért eddig még nem mertem kipróbálni, ha egy négyzetet kéne kivágni, akkor a sarkánál nem törik tovább? A négyzetméteres táblát meg sajnálnám hosszába feldarabolni csak azért hogy mondjuk egy A4es méretűt törjek belőle.

Ha nem probléma hogy a kivágandó négyzet egyik sarkán lesz egy kis "beharapás" akkor a kivágandó négyzetnek a tábla belsejébe jutó sarkába fúrjál egy 0,7 lyukat. Utána a lyuktól kiindulva kifelé karcold be a plexit és akkor a lyuk miatt nem tud a "rossz irányban" berepedni a plexi.

Dekopírfűrésszel vízzel hűtve nem ragad, alakosat is tudsz vágni.

hmm, ez a fúrós dolog jól hangzik

Stewe, sajnos nincs akkora asztalom mire felfektethetném az egész táblát. Ha meg a levegőben lógva vágom félő hogy a dekopír ránt rajta egyet és eltörik. Mondjuk vastagabb plexinél már működhet...
Köszönöm a gyors válaszokat

Sziasztok,

Érdeklődnék, hogy hasonló színű lemezt egy kis Vox dobozhoz honnan tudnék szerezni?

Bővebben: Link - Bővebben: Link

A piros verziót tűzpiros Lindab lemezzel tudnám megoldani, de a lilára tippem sincs

Olcsóbb festéket venni.....RAL 4006 - RAL 4008 Katalógus

Az alumíniumot is lehet maratni, a panelgyártáshoz hasonló technikákkal. Elég elterjedt módszer profi eszközök gyártói körében, hogy a dekoratív előlapot alumínium lemezből készítik, tisztítás után a feliratok helyét maszkolják, a maradék területet mondjuk 0.5mm vastagságban lemaratják, majd befestik. Utána a maszkot le kell oldani, viszont nyilván a dörzsölés ezen a ponton nem túl praktikus, ezért olyan anyagot kell használni a maszkoláshoz, ami kémiai úton könnyen leoldható, ugyanankkor a festett részt nem bántja a leoldáshoz használt anyag.

Üdv!
Én a technikát egy villanyszerelő mestertől lestem el. Amikor kivágta a dobozokból a túlnyúló kábelcsövet.
A módszer plexinél és más hőre lágyuló műanyagfélénél is használható.
Felmelegítesz egy kést (nem kell izzásig), majd egy fém vonalzó mentén végighúzod. Megismétled párszor a műveletet és végig tudsz vele vágni mindent. A plexi oldalát azután kicsi gázpisztolyal szoktam végigmelegíteni óvatosan, így a vágás teljesen sima felületű lesz.
Így akár élvilágítás is mehet rá.

Kész vagyok nagyjából Zoli_bácsi cikke alapján a dobozzal. Nagyon fain, és fülig ér a szám, mert minden pontosan egyezik, ahogy azt terveztem.
Az a gondom, hogy hogyan fessek? Kenda márkájú spray-el szoktam festeni, de az rögtön lekaparható, nem tartós. Ha előtte alapozóval lefestem, és úgy a spray-t az jól tapadna már?

Alumíniumon nem áll csak úgy meg a festék. Cinkromátos alapozót használva, viszont tartós réteget kap, amit utána kedvedre színre fújhatsz.

Na az a cinkromátos alapozó mi a fene?

Köszi. Az alapozó nagyon drága, az eloxálást meg nem tudom megcsinálni. Sima alapozó nem jó rá?

Az alumínium festésére nekem a következő a technikám:

20%-os sósavval kezelem a felületet, amíg egyenletes sötétszürke színű felületet kapok. Ekkor vizes öblítés, majd szárítás. Utána jöhet bármilyen festék. (wery well pl) Betyár jól rajta marad.

És a festék festék se marad rajta, amit ecsettel kenek rá??

Az alumínium felületkezelése nélkül semmilyen festék sem áll meg rendesen a felületen. Nincs olyan felület, amibe diffundálódna a festék molekula. Eloxálni, vagy oxidálni kell a felületet.

Hát akkor nem tudom mi lesz. A festékes boltban holnap utána járok, hogy van-e megfelelő alapozójuk.

Ahogyan Zoli_bácsi mondá...
Háztartási boltban kapható "trisó". Vizes oldatában áztatva (fözve ) az alumínium szépen mattul. Túlzásokba azért essél...

Csatlakozom. Gyönyörű fehér lesz. Lassan kell főzni, mint a húslevest.

Az a gond, hogy nálunk azt se tudják mi az, én se . Nálunk ilyen szót, hogy 'trisó' nem használnak..

Akkor használd a hivatalos nevét: Trinátriumfoszfát. Használhatsz 20%-os sósavat is, ahogy írtam.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás: navigáció, keresés
Nátrium-foszfát
Trisodium phosphate.png
Trisodium phosphate hydrate.jpg
IUPAC név Trisodium phosphate
dodecahydrate
Azonosítók
CAS-szám [7601-54-9]
EINECS szám 231-509-8
RTECS szám TC9575000
Tulajdonságok
Kémiai képlet Na3PO4?12H2O
Moláris tömeg 380,1243 g/mol
Sűrűség 1,620 g/cmł, szilárd
Olvadáspont

73,5 °C (elbomlik)
Oldhatóság (vízben) 1,5 g/100 ml (0 °C)
Lúgosság (pKb) 2,23
Szerkezet
Kristályszerkezet trigonális
Veszélyek
EU oszályozás Irritatív (Xi)[1]
R-mondatok R36/37/38[1]
S-mondatok S25[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standardállapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A nátrium-foszfát (más néven trinátrium-foszfát vagy trisó) a foszforsav nátriummal alkotott sója. Általában fehér por formájában kapható. Képlete: Na3PO4. Vízben igen jól oldódik, bázikus oldatot hoz létre, tehát oldja a alumíniumot. Zsíroldószerként széles körben alkalmazzák.

Élelmiszerekben savanyúságot-szabályozó anyagként, emulgeálószerként, valamint térfogatnövelőként használják. Élelmiszeripari alkalmazásakor E339 néven használják, mely mind a három nátrium-foszfátot tartalmazza (mononátrium-foszfát, dinátrium-foszfát, trinátrium-foszfát).

Pedig mindenhol ismerik....
Háztartási boltban bárhol megveheted.