Fórum témák
» Több friss téma |
Szerintem még nézegesd Attila rajzait, és próbáld megérteni a működését.
Számtalan megoldás létezik, azonban a relé véges számú ki/be kapcsolást bír, ennélfogva az élettartama korlátozott. Tehát bár megoldható lenne relével, nekem mégis inkább a félvezetős megoldás a szimpatikusabb. Ma már sokféle félvezető létezik ami alkalmas a feladatra, MOSFET-el is megoldható - megfelelő kapcsolástechnikával, de létezik FET és ellenállás kimenetű optocsatoló, vagy pl. JFEt is használható lenne.... A BJT is használható, de vannak hátrányos tulajdonságai a FET-ekkel szemben, ami miatt nem célszerű használni erre a feladatra.
Hello!
Arra is gondoltam, hogy megoldható lenne ha nem rövidre zárással csinálunk 0 bemenő jelet, hanem leválasztjuk azt pl. egy 4066-os IC-vel és egy utána jövő lehúzó ellenállással. Ez talán AC-re mérésnél is működhet. Ez az analóg kapcsoló IC használható lenne 50uV-os jelek átvitelére is, valamint torzítana valamit a mérésen?
Látom a Panelmérő III-ban már a bemenetnél szétágaznak a különböző erősítőkhöz tartozó egységek, de kíváncsi vagyok milyen kapcsolóelemmel húzod a földre a bemeneteket. A szélsőségeket említve: a kapcsolóelemnek mindenképpen "kétirányú" kell, mert mi van ha a negatívot mérő bemenet mindig csak pozitívot kap? Bár figyelhetné a PIC, hogy a pozitív bemenetén adott értékű jel van, de mindaddig nem tudod megmérni a másik OPA hibáját, ha pedig átvált és mérni akarod, de addigra visszavált... akkor hibásan olvasnád nullának az eredményt.
A másik, hogy a bemenő offszetet hol is kell szemlélni a valóságban? Mint említettem a bemenő osztóláncnál ha a lehúzó tagok aktívak, akkor megváltozik az invertáló erősítő erősítése ha úgy nézzük, hogy az utolsó FETen maradt feszültség kerül ilyenkor az OPA bemenetére. Ilyenkor a kimeneten megjelenő (erősített) offszet is ezen a ponton van jelen és az adott erősítésből adódik? A kérdés: Amikor nem aktívak a lehúzó tagok, akkor másik erősítéssel kerül a kimenetre az erősítő offszet hibája?
Az offszet valóban változik kissé, attól függően, hogy hol söntöl a FET, azonban ez könnyen méretezhető, és az ebből adódó hiba 1 bit-nél sokkal kisebb.
A söntölésre több lehetőség van, a FET a legcélszerűbb: - vagy külön kell kezelni a negatív és a pozitív ágat, - vagy sorbakapcsolt fetek kellenek szembefordított diódával, - de lehet FET kimenetű optocsatolót, illetve FET kimenetű szilárdtestrelét is használni, ebből léteznek kétirányú tipusok is. - Sőt a reed relé is használható, ha jól emlékszem kb. 10^7 kapcsolást bír ki, ami másodperecenkénti offszet mérés esetén is több évre elég - de nem örökre.... Idézet: „Az offszet valóban változik kissé, attól függően, hogy hol söntöl a FET, azonban ez könnyen méretezhető, és az ebből adódó hiba 1 bit-nél sokkal kisebb.” És mi a helyzet az OPA földre kötött bemenetének a lehúzó ellenállásával? Elvileg ez felel a szimmetriáért, azaz az offszetet befolyásolja? Ezt akkor melyik értékek alapján kell méretezni?
Az OPa bemeneti árama nA-es nagyságrendű, ebből adódóan az említett ellenállás pontos értéke nem kritikus, elegendő ha valahol a két szélső érték között van. A mérési pontosságot gyakorlatilag nem fogja befolyásolni a szoftveres kompenzálás miatt, csak azt, hogy a szoftver mekkora értékekkel fog dolgozni - ezért érdemes a tartomány közepére méretezni, hogy az egyéb szórásokkal esetlegesen összeadódva se lógjon ki az eredő offszethiba, a szoftveresen kompenzálható tartományból. De ezt sem kell szigorúan venni, mert az egyéb okból eredő offszethibák esetlegesen nagyságrendekkel nagyobbak.
A hozzászólás módosítva: Okt 16, 2012
Hello!
Próbálgattam szimulátorban a bemeneti "lehúzó" részt és azt láttam, hogy az invertáló erősítő előtt lévő P csatornás MOSFET ha be van kapcsolva, akkor mindegy hogy pozitív vagy negatív a bemenő fesz, a kimeneten mindig a n*10mV nagyságrendbe eső kompenzáláskor mérhető fesz van. Most összedobtam egy hasonló kapcsolást próbapanelon és valóban, mintha a a FET mindkét irányba vezetne. Mi erre a magyarázat?
Az ugye megvan, hogy a FET-ben belül van egy dióda a Drain és a Source között, ami lezárt állapotban is vezet az ellentétes irányban?
És mekkora feszültségnek is kellene azon a diódán lenni? Szerintem nem 00,1mV-nak... Lezárva megvan a 0,45V a diódán, de nyitva akár negatív akár pozitív irányú a bemenő feszültség mindegyiket rövidrezárja a földhöz.
Elég alap dolog: igen a nyitott FET mindkét irányban vezet! Természetesen ezt is illik figyelembe venni egy áramkör megtervezésekor.
Sziasztok!
Miként van ebben a front-endben ADE7753 (29. oldal) megoldva az energia számítás módja? Okoz a kvarc frekvencia eltérése mérési hibát, azaz az 1,1us periódusidő az integrálásnál valahogy be van állítva az IC-ben, hogy mindig annyival számoljon? Vagy például én tehetek bele akármilyen kvarcot, ha a mikrokontroller pontosan mondjuk 1s-ként olvassa ki a regiszter tartalmát, akkor az az 1s lesz a referencia időtartam és ahhoz tudom viszonyítani az addigi energiamennyiséget, ami a teljesítmény regiszterek integráltja és így nem számít a mintavételezési és regiszterek integrálásának frekvenciája?
19.-ik oldal. Elvileg nem okoz gondot a saját órajel pontatlansága.
Azt hiszem te a periódus mérést találtad meg, de a kérdésem arra vonatkozik, hogy AC és DC esetén van az energia regiszter. Ebbe egy integrálás után kerülnek bele az adatok, ami meg már idő függő. Az a kérdésem, hogy ha lehet 4MHz-es és 3,58MHz-es kvarcot is használni, akkor ennek a regiszternek hogyan is függ ettől a tartalma?
Az értéke nem függ tőle, csak az, hogy milyen hamar telik meg a regiszter maximális teljesítménynél (6-10s)? A hozzászólás módosítva: Nov 20, 2015
Maga a fogyasztás mérés integráláson alapul. A digitális méréseknél időnként mintát veszünk a mérendő jel pillanat értékeiből és ezt integráljuk. A mérés pontossága a mintavétel sűrűségétől függ. Ennek elvileg kevés köze van a uC órajel frekvenciájához, leginkább a programjába beírt mintavételi ciklusok idejétől függenek. (persze korlátot jelent az órajel ideje) A regiszterek írási olvasási ideje is csökkentik a mintavétel sűrűségét.
A mérés pontossága a mérés időzítéséhez használt Timer pontosságától függ. Attól függően, hogy ez RTC-t vagy Clock-ot használ, jelentős eltérések lehetnek. Órajelet használva időzítéshez, a programba beleírt időzítés csak az ahhoz méretezett kvarccal ad pontos mérést.
Úgy értettem, hogy ha nem egy szoftverben van rögzítve ez az érték (1,1us), hanem az egész hardveresen működik, akkor egyfajtaképpen mindegy a kvarc frekvenciája, mert az "igazodik" és mindig pontos eredményt kapunk.
Most attól eltekintve, hogy a gyakoribb mintavételezés pontosabb eredményt ad. Ha én mindig állandó időközönként kérdezem le a PIC-el az energia érték regiszterét és ezt az időt pontosan tudom, tehát ez a referencia akkor mindegy, hogy egy lassabb kvarccal kevesebb mintából született az adott energia érték az integrálás után, vagy egy gyorsabbal többől, mert az mindig pontos lesz a nulla időponthoz viszonyítva frekvenciától függetlenül? Azaz nekem nem kell megmondani az IC-nek, hogy az pontosan 3,58MHz vagy 4MHz, mert egy minta érvényességi ideje nincs sehol sem meghatározva az integráló áramköri egységben, hanem az is hardveresen keletkezik, vagy egy hardveres digitális integrátornál nincs is szükség külön az időre mint állandóra? A hozzászólás módosítva: Nov 21, 2015
Az, hogy a kvarc frekvenciája 3,58 vagy 4 MHz, az a pontosság szempontjából nem sokat jelent.
A mérés nyilván attól pontosabb, minél több mintát dolgozol fel. Hogy időegység alatt mennyi mintát kell venni, azt elsősorban a mérendő mennyiség időbeli változása, és a pontosság határozza meg. A mikrovezérlők programozásához -bár vannak sejtéseim- nem értek. A mikrovezérlők beállításánál úgy tudom, meg kell adni a referencia frekvenciát, mert ettől függenek a belső időzítések. Vannak mikrovezérlők, amiknek van A/D bemenetük. Ezekkel tudsz feszültséget mérni, ami a mérendő jel feszültségével, és áramával arányos. Hogy ezeket az átalakítókat milyen gyakorisággal olvasod ki, és tárolod valamelyik regiszterbe, az a programtól függ. Persze ez mintavétel gyakoriság sokkal (nagyságrenddel) lassabb lesz, mint a működtető frekvencia, (órajel) mert més a processzornak sokminden mást is el kell végezni. (kiolvasás, szorzás, visszatöltés stb) Ezért függ kevéssé a kvarcfrekvenciától a pontosság. (már ha nincs nagyságrendi különbség a frekvenciák között)
Sziasztok!
Meg tudnátok mondani, hogy valóban így van-e az adott energiamérő frontendben az ADC-k kódjának átváltása: ADE7753 Az "ADC transfer function" című bekezdésben (23. oldal) meg van adva egy képlet ami 18 bites adatra + előjelre vonatkozik és a bemeneti tartományból és a referenciából ezek alapján megállapítható, hogy 2,5V Vref és 0,5V bemenőhöz 159866-os érték tartozik. Na mármost az áram és fesz értékét egy waveform regiszteren keresztül lehet lekérdezni, amibe az áramérték 24biten és kettes komplemensként kerül a feszültség érték pedig megközelítőleg 14 biten (+-10322d) és előjel bittel. 1. A kérdésem, hogy a tényleges áramértéket megkapjuk, ahhoz elég átszámítani a megadott transfer képlet alapján és megfelelő aránnyal a 18 bitest 24 bites értékre? (24. oldal) 2. Milyen érték kerül bele a 24 bites waveform regiszterbe, amikor a feszültség értéket kérdezzük le, ami maximum 10322d? A felsőbb bájtok 0-val töltődnek fel? Az áramérték esetén a bemeneti tartomány (0,5V, 0,25V, 0,125V...) és a referencia feszültségből (2,5V 2,42V helyett) a transzfer függvényből megkapjuk a maximális értékhez tartozó kódot, amit felszorzunk 18-ról 24 bitesre. Ebből vissza tudjuk számolni, hogy 1 LSB mekkora áramérték. A mikrovezérlőbe áthozott értéket leosztjuk az erősítéssel (PGA) és átszámítjuk az 1LSB/áramérték szerint? A teljesítmény és energia regisztereket kell kompenzálni attól függően, hogy milyen gain és bemeneti tartomány értékeket állítottunk be, vagy a kiolvasott teljesítmény értéket csakis az előző módszerrel átváltott fesz és áram érték szorzataként elég kiszámolni? Köszönöm a segítséget!
Sziasztok!
Meg tudnátok mondani, hogy mi lehet a probléma az ADE7753 lekérdezésével, miért produkálhatja a következőt: Az energiamérő IC-ből nem jön valós adat SPI-n keresztül, azaz vagy nullát olvasok be, vagy egyetlen H bitet küld a kommunikáció során, hiába adok a mérőbemenetére feszültséget vagyis feltehetőleg működik hardveresen, de rosszul van konfigurálva?? Az adatlapban nem találtam összefoglalva, hogy mit szükséges mindenképp konfigurálni a mérések előtt (ha kell?), csak a korrekciók lépéseit. A szükséges beállítások elvileg el lettek küldve (HPF off, gain, waveform sample...) a GAIN, és MODE regiszterbe. Az oszcillátor megy, tápfeszültségek megvannak, az SPI tökéletes, az időzítések minimuma megvan. Nincs resetben. Maximum egy kis zavar van a tápfeszültségen (analóg részen is az a digit éleknél). !IRQ megszakítás nem jelez. A WAVEFORM regiszter lekérdezésekor mindig 0 értéket ad ch1 és ch2-nél is (ebből lehet a CH1, CH2 és active powert lekérdezni, MODE beállítás). A VRMS regiszterre 65535-öt (dec) ad mindig vissza (egyetlen H bit jön SPI-n). A lekérdezéshez használt teljes programkód mikroC-ben:
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
