Szerintem jól megfogalmaztad a lényegét, ami egy mondatban: optimális kompromisszum.

Ebben nincs igazad. Ezeknél az "elektronikus" trafóknál más a helyzet. Nem fog vele a LED direktbe világítani.

Igen, (majdnem) jól megfogalmazta. A "gazdaságosság" nem elsősorban a gyártási (nyilván arra is), hanem az elektromos paraméterekre értendő. Egy 100VA-es trafót meg lehetne tekerni egy negyede akkora keresztmetszetű magra is, ha a huzalnak lenne helye az ablakában. Azért nem így tesznek, mert igyekeznek a vas és a réz veszteséget a trafóban optimalizálni. Ugye ha sokkal kisebb lenne a vas keresztmetszete, de mellette jóval nagyobb ablaka lenne, akkor a keresztmetszet függvényében jóval nagyobb voltonkénti menetszám adódna, ezzel jelentősen nőne a trafó belső ellenállása, emiatt csökkenne a terhelhetősége.
A toroid éppen jó példa erre, mert az ugyanakkora vaskeresztmetszettel jóval nagyobb teljesítményű mint sz EI-s társa, és nem csak a nagyobb gerjesztés miatt.


Tehát egy 100W-os toroidból igenis lehet nagyobbat csinálni ésszerű keretek között. 1000W-osat biztos nem, de mondjuk 150-200W-osat igen. Semmi értelme ezen vitázni, ha még valahol megvan megkeresem, bárki a kezébe vehet egyet. Eredetileg 600VA-es volt, áttekerve 1000W-ot vettem le róla folyamatosan.

Már mért ne világítana? Váltakozó áramról is ugyanúgy működik egy led mint egyenről nézz már utánna. De ha Te többet tudsz a témában esetleg tapaszatlatod van ezekkel a trafókkal kapcsolatban akkor ne tartsd vissz hátha más is tanul belőle.
UI direkt bekötésről itt szó sem volt ki is emeltem hogy az előtét a fontos

Hasznos lenne, ha elmélyednél az elektromágnesesség témakörben. A vas keresztmetszete valóban nem határozza meg az átvihető teljesítményt, "csak" korlátozza. Akár igazad is lehetne, de sajnos nincs. Ha a vas lineáris lenne, mint a levegő, akkor igazad lenne, de sajnos nem az, és telítődni tud. És akkor már nem visz át semmit, csak melegszik.
Ha jól megnézed az indukciós képletben szerepel a vasmag keresztmetszete is.
Az indukált feszültség képlete: (ajánlom szíves figyelmedbe)
Uieff = 4,44 * f * B * A * N
És ha az indukált feszültség függ a vas keresztmetszetétől, akkor a teljesítmény is.
[offA levezetésnek járj utána, hátha közben megtanulod.][/off]

Ha ilyen jól informált vagy akkor biztosan azt is el tudod mondani, hogy a változatlanul hagyott gerjesztés mellett (ami legyen most pl. 1T) mitől telítene be a mag, ha megnövelem a huzalvastagságot mert egy nagyobb ablakban az mondjuk elfér. A vita ugyanis ebből adódott. Vagy most azt próbálod megmagyarázni, hogy a nagyobb ablakban lévő levegő fog betelíteni.
Részemről ezt a marhaságot befejezem, erről többet nem írok. A vas keresztmetszete nem fogja korlátozni az átvihető teljesítményt, hanem a több huzallal járó nagyobb belső ellenállás fogja korlátozni, ha ugyanazon vaskeresztmetszet mellé jóval nagyobb ablakkeresztmetszet társul. Attól hogy ezt néhányan képtelenek megérteni, még így van.

Veszel egy kész toroidot, aminek a vasa legyen mondjuk 3cm magas, és legyen rajta körben mondjuk 6mm vastagon a huzal (primer+szekunder). Tekerd le az egészet, és tekerd meg újra egy picit vastagabb huzallal. Most a vason már nem 6 hanem mondjuk 8mm vastagon van körben a huzal (már ha még belefért). Nagyobb lett a trafó teljesítménye? Igen. Vagyis mit korlátozott a vas? Semmit. Akkor miről beszélünk?

Egyébként lehetne az adott toroid vasa mondjuk 15cm átmérő helyett 18cm? Igen. A keresztmetszete maradhatna ugyanakkora? Igen. Nagyobb lenne az ezzel az ugyanakkora keresztmetszetű maggal készíthető trafó teljesítménye? Igen!

Akkor mi a bánatnak készülnek akkora trafók, mint egy ház. Az ismétlés a tudás anyja. Nem ártana tudni, hogy mi az a gerjesztés, mágneses térerősség, és indukció. Nem kéne keverni a fogalmakat.

Pedig nem világít (legalábbis nem mindegyikkel), de nem az miatt mert váltóáram (nyílván váltóra is jó a led), hanem mert túlságosan kicsi terhelést jelent a "világítási elekronikus trafónak". Ezek úgy vannak megcsinálva, hogy nincs kimeneti feszültségük, ha kisebb terhelés van rákötve, mint amit ráírtak (tehát nem vágja ki az 5 W-os izzót sem, mert fel sem villantja, nekem legalábbis ilyenek vannak itthon). A 35-105 W-os világítási elektronikus trafónak 35 W alatti terhelésnél nem nő meg a kapocsfeszültsége, hanem megszűnik ez miatt a védelem miatt. Ha ledet akarunk rákötni elő kell terhelni, hogy legyen kapocsfeszültség, ha van, akkor áramkorláttal köthető rá led, de ha ez világítási célt szolgál akkor "jó fényt" csak egyenárammal fogunk kapni.

Jól van már, nyugalom, szét ne szedjétek itt egymást! Nem éri meg ez az egész, ezt megtanultam!

És akkor, mivel kezdő vagyok, csak hobbiból művelem ezt az egészet, kicsit jól meg is kavartatok.
Annyit azért tudok, hogy befolyásolnia kell a magnak a teljesítményt, elvégre nem tekerhetek egy 30W-os trafóból 600W-ot.
Én speciel azt szeretném kihozni az én toroid magomból, hogy gyárilag 230/12V/36W-os volt. Mégis mekkora teljesítményt szedhetek ki belőle maximálisan?
Nem régen egy itt található kísérleti erősítő kapcsolást kicsit átalakítottam egy jóval nagyobb teljesítményű hidalható végfokra, de még kipróbálni sem tudtam, tápegység híján. Kérdéses, hogy működik-e, de elméletileg nem szabadna tönkre mennie. Nem részletezem, ez a fórum nem az erősítőkről szól. Míg ki nem próbálom, a pontos kivehető teljesítményét sem tudom. Ezért szeretnék tekerni hozzá egy minél nagyobb trafót. A toroid mag, nem lesz jó erre, az kicsi már látom, ezért marad 12V-on és a teljesítményen szeretnék növelni, de a mágneses terén kívül konkrétan semmit sem tudok ezekről a magokról. Ezért szeretnék segítséget kérni, kérlek ne szívjátok már egymás vérét ezért! ;-D

EI és M vasmagos trafót már kitudok számolni, minden szükséges infót megkaptam, és nagyon köszönöm a dokumentumot!
Csak a toroid magok számításáról szeretnék segítséget kérni, mert nem találtam sehol.

Értem! Köszönöm!
A toroid vasmag keresztmetszete az a magassága, a vastagságával?

Összeszorozva

Jó, köszi!

Helló !
Szerintetek egy 40W-os transzformátornak (EI-9cm2 vasmagkeresztmetszet) mennyi lehet a nyugalmi áramfelvétele, ami még normálisnak mondható ?
Kösz !

1-2 óra után is csak langyos legfeljebb...

Most mennyi a nyugalmi áram? Melegszik a trafó? Néhány mA-nél nem lehet több.

Igazából nincs baja, meg folyamatos üzemre tervezett transzformátor, szóval működik rendesen. Csak valaki azt mondta hogy biztosan túl van gerjesztve, mert kifacsartak mindent amit csak lehetett a vasból, ezért ha túl sok (51,5mA-t mértem) inkább újratekerném a primert. (A szekundert úgyis lebontom.)

Van hálózati fogyasztásmérőm 5-6 W fogyasztást mutat terheletlenül.

Sziasztok!

Segítségre volna szükségem.
Van egy trafóm, szeretném áttekerni a szekunder oldalt de ha lehet a primer megmaradna úgy ahogy van.A primer és szekunder nem egymásra hanem egymás mellé van tekerve gyárilag.Fogalmam sincs mi lehetett ez.
2x28V-ra szeretném tekerni.Rá fog e férni vajon? Segítenétek kiszámolni hány menet kell és milyen huzalból?
Jelenleg a primer 0.5 a szekunder 2-es huzalból van.
A gyári dobozán lévő címkén a következők vannak:

Típus: BTZ-160
Névl.Telj.:1600 VA 50Hz
U1: 2x110V
U2:24V

Ha van hozzá huzalod, meg úgyis nekállsz tekerni a szekundert úgyis és nem kell a kivehető maximális teljesítmény sem akkor: hajrá.
24 órás üzemben minden mA számít a pénztárcának...

Nem írtad el egy nullával ? (160 VA)

Szia! biztos hogy nem a címkébe bele van ütve csak rosszul látszik.

Na ez nekem is szemet szúrt, mert akkor BTZ-1600 lenne

De ettől függetlenül:
Szerintem ez egy "biztonsági"/leválaszó trafó, azért nem egymásra, hanem egymás mellé van tekercselve a primer és szekunder. Kicsit kisebb teljesítmény és nagyobb szórás a biztonságosann szigetelés érdekében...

Letekered a szekundert, és annál kb. 16%-al több menetszámot kell visszatekerned a 28 V-hoz (28/14 = ~ 1.16, persze régen nem 230, hanem 220V volt).

Olyan vastag huzalból tekered vissza, ami ráfér...
Azt mondod 2 mm-es a szekundered d^2×PI/4=3.12 mm^2 eredetileg.
Talán 1.2-es huzalból meg lehet tekerni, de inkább csak 1-es.

Fleta, szerinted mekkora fér rá kényelmesen?

Most hogy mondod megnéztem jobban, a BTZ-1600 stimmel csak le van ragasztva az utolsó nulla a szám végén valami hajszálvékony akármivel teljesítménynél színtén akkor lehet hogy felejtős, mert erősítőhöz akartam.De ha megoldható annak örülnék.

És biztos vagy benne, hogy a hálózati fogyasztásmérőd jól mér? Mert ezek a pár ezer forintos kis készülékek ebben a tartományban (0-10W) elég rosszul is mérhetnek. Mondjuk simán mérhetik az 1 Wattot 5-nek. Vagy valami rendes cuccal kéne mérni, vagy a villanyórát kell erre a célra használni.

Multival 227 V hálózati feszt mérek, ezzel 225-öt.
Áramnál is nagyon kicsi a különbség. Azért gondoltam hogy jól mérhet (nagyjából).

Ez bizony egy 160VA-es biztonsági trafó, már csak a primer huzal méretéből is. Ha ez a teljesítmény elég, akkor az ehhez megfelelő keresztmetszetű huzallal megtekered a szekundert. Kétszer 28V~, vagy egyen kell?

Sziasztok.

A napokban tekercseltettem egy EI trafót.(45*45mm a középső oszlop keresztmetszete)
Az a gond vele hogy nagy az üresjárati árama,kb 0.45 A.Terhelés nélkül este bekapcsoltam és reggelre nagyon meleg volt a vasmag.3-4 s után muszály volt levennem a róla a kezem.
Primernek 345 menet lett tekerve (220V).Ma letekertem a sekundert és a primerhez hozzátettem még 40 menetet,de az üresjárási áram még mindig 0.33A.

Ez sok?Létezik hogy még mindig túl van gerjesztve a trafó?

A lemezeken azt vettem észre hogy nem teljesen egy szinű mindkét oldaluk.Arra is gondoltam már,hogy nem mindegy hogyan forditom őket.

Esetleg az általam gyártott aluminium zárólemezek befolyásolhatják?

Attól függ hogy mire akarod használni. Ha hegeszteni akarsz vele akkor még kevés is, mert akkor akár 2-3A-t is ehet üresen. Ha csak trafónak akarod használni folyamatos üzemben akkor vedd lejjebb a gerjesztést, 500 menet körül legyen a primer.

1 mm átmérőjűből több mint 4x annyi férne el, de csak ~2.3x annyi menet kell 2x28V-hoz.

A primer menetszámod 552