Igen, a véglegeshez ilyesmi diódák kellenek. Igen meredek impulzusokat kell egyenirányítani és elkerülhetetlen lesz a szűrőkondi, minimum 1000 mikrós.
1 ampereseket (1N4007) találtam. Lehet, hogy holnap ezekkel óvatosan tudok mérni. végül is hídban 2-3 A egyenáramú terhelést ki kell bírniuk ilyen jelalaknál.

Az 1N4007-esek frekvenciamenete eléggé ,,,gyártó,,, függő,voltak márkásabb példányaim is amik meglepöen sokat tudtak,de voltak amik már elég alacsony frekin ,,,elpukkantak,,,.A kondinak ajánlanám a több példánybol kialakitott pakkot,mivel a kissebb kapacitásuaknak nagyobb a frekvenciaátmenete,mondjuk 4-5 db.,egyenként 200 mikros körüli értékben.

Nem igazán értem, miért akarnál 20 Hz-hez kHz-es diódákat beépíteni? Ha megnézed egy "kutyaközönséges" 50 Hz-es akkutöltő áramát, hasonló impulzusokat láthatsz. Az egyetlen előny, amit a PC táp Shottky diódái adhatnak, az az alacsonyabb nyitófeszültség. Ellenben fokozottan vigyázni kell a terheletlen és túlhajtott állapotban előforduló túlfeszültségre (lásd Iszkakof kollégánk!).
A mért jelalakot kifejezetten a "ragadós" fizikai kialakítás okozza. A mágneses tér változása nem folyamatos átmenettel, hanem meredek változással (párhuzamos élek) megy végbe. A BLDC vezérlés számára ez nem jelent semmiféle problémát. Ha megfelelően hasznosítjuk, számunkra sem, hiszen az akkutöltés is hasonló jelalakkal megy végbe, hiába szinuszos a hálózat, amiről hajtjuk.

Én nem vagyok elektromos ember, soha nem volt a kezemben oszcilloszkóp. Így nekem nehéz értelmezni a szkóp ábrát. Egyáltalán nem ilyennek gondoltam, ez nagyon tüske jellegű. Tényleg ilyennek kell lenni? Rákerestem egy szétszedett agymotor fényképére is, nem vitt előbbre (remélem jó rajzot néztem). Igaz, én feszültségben gondolkodom, de ettől nem térhet el nagyon az áram ábrája, főleg impulzus szélességben

Nem akarom én se tragedizálni a dióda gyorsaságot, frekvencia határt, csak véletlenül felemlítettem, hogy ilyen szempont is létezik. Még 200-s fordulaton a 15. felharmonikus is csak kHz-s tartományban van. A shottky-kban én se nagyon bízok a gyorsaságuk, kisebb nyitó- és dióda feszültségük (emiatt kisebb dióda-veszteségük) ellenére. A túlfeszültséget, impulzus szerű túlterhelést nem szeretik. Persze ma már bármelyik diódából rengeteg típus, gyártmány létezik - könyörtelenül adatlap bogarászás felhasználás előtt. A jelalak végül is magyarázható a motoros üzembeli tulajdonképpen lépcsős trapéz alakkal meghajtott "léptető" motor jelleggel. Motoros üzemben épp a lépésenkénti nagy nyomaték a cél, a lépésenkénti nagy "ragadás", ugrás. No ettől még lehetett volna kedvemre valóbb, a nulltengelyre szimmetrikusabb akármilyen torz alakkal. Nagyobb lenne a hídegyenirányítás utáni fesz. növekedés. Azért összességében eddig se rossz ez egy komplett időjárásálló, ~200-s névleges fordulatú generátortól 6500 Ft-ért. Ma kiderül mit mutat hídegyenirányítással.

Az 1N4007-sek csak a fellelt "próbapadi" diódák lesznek. A véglegesbe min. 8-10 A-ek kerülnek. A kondi elvedben van logika, de előszór én is meglevő készlettel gazdálkodok.

Átgondolva a dolgot az akku töltés árama lehet simán tüske jellegű. Na de egy motorból átalakított generátor miért ad ilyen tüske feszültséget?

Aszinkron motorok nagy részében ezért csavarják meg néhány fokot a forgórész hornyát. Láttam már tekercselt forgórészt is elcsavart vasmaggal, de a leggyakoribb az egyenes. Viszont láttam állandómágneses generátor állórészt, ahol megcsavarták a vasmagot, mert a forgórészen egyenesek voltak a mágneshasábok.

Értem amit írsz. Ezt nekem Gulyi88 magyarázta el, hogy generátornál szinuszos feszültséghez szinuszos mágneses mező kell. Ez egyúttal csökkenti a ragadást is. Eddig rendben.
Elgondolásom szerint három fázisnál a feszültségek rajzát a szkópon a mágnesek és a fázis tekercsek elrendezése adja. A közölt szkóp ábra az általam megismert működésnek és elrendezésnek nem felel meg. Itt vagy az én tudásom hiányos, vagy valamilyen okból rossz a mérés. Erre próbáltam választ keresni.

Szerintem mérési hiba történt ha nem is szinusz de valami hasonló jelet kellene látni.

Nem a szinusz alakot keresem én, mert az főleg a motor kialakítás miatt lehet trapéz. Inkább az, hogy a három fázis feszültség ábrája "egymásba fonódik" normál körülmények között. Itt az egymást követő tüskék össze sem érnek. Ehhez hozzá lehet rendelni egy mágnes alakot és osztást, valamint egy tekercs elrendezést, de ez meg valahogy nekem motornak nem jó. Nem ártana látni szétszedve ezt a motort.

Egy fázis hiányzik, mert csak két csatornás a szkóp. A jelek a vasmagkiképzés miatt nem érnek egymásba. Ettől függetlenül mérési hiba is lehet a dologban. Nem ismerjük a mérési kapcsolást. Terheletlenül ilyesmit nem illik mérni, mert egész másképp viselkedhet, mint akár 1/10 terheléssel.
Korrekt mérés ott kezdődne, hogy műterheléssel külömböző terhelésekkel mérek, pl. 1/10X, 1/2X és 1X (teljes) terheléssel. Ott már látni lehetne, mire számítson az ember.
Lehetséges, hogy terheléssel a mágneses visszahatás miatt egész más formát adna.

Az egy fázis hiányát észrevettem, bele is kalkuláltam a látottakba. Amit mondol, abban van logika. Kár hogy GPeti nem fejtette ki a mérési hibára vonatkozó elképzelését.
Én a Te gondolataid folytattam, és ezzel jól magyarázható ez a jelalak. Most csak az a kérdés, hogy jól gondolom-e. Erre még alszom egyet. Az viszont ekkor is áll, hogy ennek ismeretében a Te instrukciód alapján mérnék, az ok pedig jól meghatározható. Na hátha valahogy kibillen ebből a helyzetből ez a téma.

Rövidesen felteszem a véglegesnek tekinthető mérések eredményét, addig lehet konfettit gyártani, a pezsgőt betenni a hűtőbe. Előrevetítve a jelalak közel sem ennyire torz (másik gépre került a szkópom és hitelesítéskor néhány turpisságra fény derült, jelszintillesztési, AGC problémák voltak, azt hiszem kiküszöböltem). A nullátmenet környékén van számottevő torzulás ("laposodás") a szinuszban, ami igazából csak a hídegyenirányítás fesz. növekedését korlátozza az elméleti 2,34 helyett ~1,4-re (egyenirányított / fázis effektív értékek viszonya). Ennek borzasztóan nem örülök! Néhány méréssel még ellenőrizni kívánom, hogy ne kerüljön fel félreérthető köztes mérés. Természetesen több terheléssel mérek - üres (ami 1 kOhm, hogy legyen dióda áram), 33, 10, 3,33 Ohm; 30, 60, 90 1/min fordulatokon.

Mérési hiba nélkül még az a magyarázat is sántít. Úgy lehetne ilyen jelalakot kihozni generátorból, ha a forgórész mágnese sokkal keskenyebb felülettel, éllel kapcsolódna az állórész széles tuskójához. Így a két tüske között nem lenne mágneses tér változás.
Az él a tuskó elérésekor hamar létrehozná a max. gerjesztést, ez így maradna, míg eléri a tuskó másik szélét, ahol az erőtér hirtelen megszűnik. Pontosabban inkább a már odaérő másik él hatására polaritást vált.

A 2012. év zárásaként kommentár nélkül a BLDC-hub mérés:

Mindenkinek Boldog Új Évet!
Jó sok szelet és örömöt kívánok a magánéletben, munkában és hobbiban!

Erre csak annyit mondok hogy : KIRÁLY!

Szerintem ez nem mérési, hanem bemérési hiba. A mérés jó, csak mást sikerült mérni a szkóppal, mint amit akart. Az alvás utáni magyarázó szövegem meg folytatása lesz a gondolat menetednek. Na de most vegyük komolyra a dolgot, elő a poharakkal, és kívánjunk mindenkinek nagyon sok szépet és jót.

Szerintem ez a generátor egy speciális eset, aminek műszeres mérésénél figyelembe kell venni, különben előjön a bemérési probléma. Tedd már meg légy szíves, hogy a kedvünkért mérsz jelalakot üresben és 10-20 wattos fogyasztóval is (égő). A két mérés összehasonlítása engem talán előbbre visz, a második alak meg egy átlag felhasználónak mond valamit.
Nálam vermut hűl, és a Te, meg a többi fórumozó egészségére is fogok belőle inni egy pohárral, majd hangosam elmondom:
Boldog új évet minden szélgépes fórumozónak!

Ez így elég igéretes!
A táblázatba felvezethetnéd még a hatásfokot:
éta=...= Ut / U0

Most szilveszter estéjén minden forumozónak,egy sikerekben gazdag,boldog uj évet.És egy pohár pezsgöt iszok az egészségükre,jó szelet kivánva mindenkinek,amikor a legjobban megfelel nekik.

A tartozásom a szkóp ábráról, ami folytatása a Te gondolataidnak:
A szinuszos feszültséget csak szinuszos mágneses mezővel lehet létrehozni. Itt ahogy eléri a pólus a tekercsoldalt, abban feszültség indukálódik ami végig látható szinusz jelet ad a szkópon, hisz ez a mágneses mező időben változik a tekercsoldal fölött akkor is, ha nincs terhelés.
A kerékagymotor csak akkor hatékony, ha négyszög (gyakorlatban trapéz) impulzusokkal igyekeznek meghajtani. Itt nincs eltekert horony, szinuszos mezőre alakított mágnes. Generátorként ezért furán viselkedik terheletlenül a szkóp ábra. Eléri a mágnes sarka a tekercsoldalt, a változó fluxus miatt feszültség indukálódik a menetekben. A mágnes tovább haladva már nem változtat a menetek fluxusán semmit, nincs időegységre eső mágneses tér változás, tehát a feszültségnek le kell esni nullára. A következő tüske akkor keletkezik, amikor a mágnes sarka elhagyja a tekercsoldalt, és követi a másik ellentétes polaritású mágnes.
Nézzük meg terhelten mi történik. A mágnes sarka eléri a tekercsoldalt, feszültséget indukál. Ez a feszültség munkává alakul a fogyasztón, ezért a forgórésznek minden időpillanatban fékeződnie kell. Ez csak úgy történhet, ha a tekercs feszültsége, ezzel az árama is megmarad, és az árama által keltett mágneses mező fékezi a mágneseket, létrejön a munka átadása a tengelyről a fogyasztóra. Ennek látszani kell a szkóp ábráján is, aminek most valami szinusz, itt inkább trapéz alakot kell adni (remélem meglátjuk milyen).
Ha az előzőekben igazam van, akkor folytatni kell azzal, hogy a bemérésre használt műszerek mennyire követik ezt a változó frekvenciájú és nem szinuszos alakú jelet a méréskor. Nem semmi ilyen feltételek mellett pontos mérést végezni.
Persze nekünk itt jó a kevésbé pontos mérés is.
Meg egy kérdés: amit most elmondtam, ha jó, akkor egy részét itt a fórumon tőled Erbe, és Gulyit88-tól tanultam. Felvennétek inasnak?

A mérésed tényleg ígéretes generátort mutat. Most már tényleg jó lenne látni róla egy szétszedett képet is, megtudva azt is, hogy mekkora huzallal és hogyan van tekercselve. Ezzel pontosabban hozzá lehetne rendelni egy fordulathoz a max. teljesítményt. A kicsi ragadás miatt áttétellel még a levehető teljesítmény is növelhető, ha ez bekerül egy táblázatba, eléggé felértékelődhet ez a generátor.

Itt van kép a motorról: Bővebben: Link

*Szerkesztve! LINK gomb!

Megnéztem a képeket. Egy dolog, amire kíváncsi voltam talán látszik benne. Nem a villanymotoroknál megszokott mágnes és tekercs elrendezést alkalmazzák, aminél a tekercsszám egyenlő pólusszám szorozva egy hárommal osztható számmal. Ez a generátor ragadása miatt egy lényeges dolog.

Talán még ma felteszek az elsőnél megbízhatóbb szkóp ábrát, de sajnos előre kell vetítenem, hogy az én nagyon primitív hagkártya-szkópom (Ez) jelalak hitelességével egyenlőre vannak fenntartásaim. (Össze kellene vetnem egy megbízható szkóppal, de egyenlőre erre nincs módom.) Igyekszem kideríteni, hogy egy érdekes torzulás, tüskésedés a jelalakon a PC-ből származik, vagy valóban ilyen; esetleg a generátorban levő (egyenlőre célszerszám hiányában szétszedhetetlen) 40 pólusra mágnesezett körgyűrű mágnes sérült, repedt. Ezért is óvatos jelalak elemzésre hívnám fel a figyelmed.
Elég sok féle kerékagy motor létezik, az enyém ránézésre, külső jegyek alapján ezzel egyezik.
A levehető teljesítményt mindenképp a fordulat - terhelő-ellenállás - hatásfok együttes figyelembe vételével kell kalkulálni. A maximális áram terhelhetőséget attól tartok csak szétszedve, a tekercselés megtekintésével lehetne szerintem is felelősséggel megsaccolni, mert még előkotort adattábla is az inverteres, e-bike üzemre vonatkozó adatokat tartalmazná. Ennek ellenére én ezt 10-15 A egyenirányított áram környékére tenném ENNÉL a gépnél.
Már ennyi mért adatból is változatlanul ígéretes, olcsón beszerezhető néhány 100 W-s generátornak tekintem. Az én mérőgenerátor igényemet mindenképp tökéletesen kielégíti.

Az ígért jelalakok megspécézve spektrum analizátorral:
A szkóp 2 csatornája a 2 utas, 6 ütemű egyenirányító híd bemenetére, az R-T, R-S fázisokra kapcsolva; a híd egyenáramú kimenetén a méréskor nincs szűrőkondi; a terhelés Rt=0 - terheletlen, Rt=33 - 33 Ohm+/-1% ellenállás; a fordulat 60 1/min (jel alapfrekvencia 20 Hz a 20 póluspár miatt).
A tüskék frekvenciája érdekes módon az alapfrekvencia 6-szorosa bármilyen fordulaton (6 ütemű híd - lehet, hogy a diódák okozzák? 1N4007-sek). Ezt még megnézem diódahíd nélkül, 3*10 Ohm delta terheléssel mit adnak elő?

Kedves Tudós Uraim! Erre varjatok gombot! (Tippem persze van, de egyenlőre még magammal is vitatkozom.)

Ezek lemaradtak:

Gondolom a gombot arra kell varni, hogy a terhelt képben eltűnt a tüskésedés a diódahíd nélkül.
Először egy kis korrekció. Úgy tűnik mintha nem stimmelne a 3 fázis jelalakja, de ennek az az oka, hogy az egyiket a közös test miatt fordítva mérted és nem invertáltad vissza a szkópon (RS, ST, TR (és nem RT)).
Ezután tisztán látszik, hogy a kommutáció okozta a zavarokat.