Na azért ebben nem hiszek, ne haragudj, az IC-s végfokokat kifejezetten rossz hangúaknak ítélem el!

Bővebben: Link
Itt a kis tesó neki kevesebb az igénye !
Bővebben: Link
Az én példányom természetesen ennek is van több lehetséges módozata.

Látom ez a 8Wattos változat, de ahogy látom ennek a tápegységében is szerepel két akkumulátor, te ezt hogy küszöbölted ki, hogy ne keljenek az aksik?.

Az eredetiben igen van akkumulátor de működik ez az nélkül is az előbbi hozzászólásokban ecseteltük pont az esetleges megoldásokat .
Bővebben: Link

Köszi szépen a segítséget!, még gondolkodom azért ezen a végfokon hogy meg építsem vagy nem, nagyon költséges lenne ez nekem. Lehet hogy inkább megépítem EZT ezzel olcsóbban ki jönnék, és lehet van olyan jó mint a Hiraga, szerinted?.

Na ettől jobbat nem találsz ... Ha nekem nem hiszel akkor még magadnak sem, ha olcsót szeretnél akkor tényleg marad a TDA... /A link nem megy! / /

Milyen gyorsan változik az építőkedved. Mire találok neked kondit 107€-ért, már nem is aktuális.

Itt nem a hangjukról, hanem a táp szűréséről van szó... Az egyik alig érzékeny rá, a másiknál minden azon múlik. Szándékosan említettem a "közutálatnak" örvendő TDA2030-at. Szimmetrikus tápról 1000µF pufferek mellett sem fog akkora brummot produkálni, mint egy vele azonos teljesítményű A-class 100.000µF mellett...
Ezen túl csak annyit kell még tudomásul venni, hogy egy jó 30W-os A osztályú végfok építésénél már akkora gondot kell fordítani a táp megépítésére, mint egy sok száz W-os AB osztályúnál...

Erről a gépezetről van szó, a linket nem tudtam ki javítani, valamiért nem működik.

Atya ég ez aztán jó drága!, inkább hanyagolom!. Azért köszi hogy keresgéltél nekem. Hát a kedvem hamar meg változik ha lehetetlennek tartom egyes gépezetek meg építését!

Szevasz!, Értem és igazad is van!

Már megint csak viccet üzöl velünk mi itt magyarázunk meg irjuk a valóságot , neked meg percenként változik a kedved ...
Épist amit akarsz nem hallgass senkire az a leg tiszább !

Mégis mit gondoltál, mennyi egy ekkora kapacitású kondi ára?
Egy jó tanács. A kapcsolási rajz még nem készülék. Attól hogy valami egyszerűnek tűnik, igencsak komoly felkészültséget igényelhet. Először önmagaddal kell összhangba kerülnöd, hogy mit szeretnél, mik a lehetőségeid anyagilag, milyen géppark amit el tudsz érni, és végül de nem utolsó sorban a saját felkészültséged felmérése, szigorú mércével.

Szia! Olvasva kérdésedet, javaslom először építs egy belépő szintű A osztályú erősítőt. Abból annyi tapasztalathoz jutsz, mintha itt oldalakat írnánk tele. Semmi esetre se 30W-ossal indíts!!!
Kérlek tanulmányozd ezt az írást! Ha időd és alkatrészkészleted engedi, építsd is meg, ígérem nagyon tanulságos. A JLH témában megnézheted mennyi pozitív vélemény született erről a végtelen egyszerű kapcsolásról. Nézd meg a csatolt fotókat, és mérd fel például hűtőfelületben mire kell számítanod egy 30W-os A osztályú erősítőnél.
A rettenetes pufferállományt feszültségstabilizátorral is kiválthatod a hangzás drasztikus romlása nélkül. Kipróbáltam, az én rendszerem például kimondottan jobban szól stabilizált táppal.

Szia.
Ezt is olvasd el és először is dönts el mekkora teljesítmény kell neked !
http://hapro.atw.hu/

Én viszont ezt javasolom neked. Az R12, a 10 ohm-os ellenállás növelésével 3A-ig növelheted az A osztály áramát a végtranzisztorokon. R6-al tudod a legnagyobb kimeneti torzítatlan jelet beállítani, de ezzel az értékkel már jó lesz. 15V felett tetszőleges tápfeszültséget használhatsz, amilyen transzformátorod a fiókban van, az jó lesz, legfeljebb R6-al utána állítasz.-

A kapcsolás még arra is nagyon használható, hogy R12 csökkentésével közvetlenül meg tudod hallgatni a különbséget az A osztály és más osztályú beállítás között. ( nem húzza el a középfeszültséget).

Ráadásul egy nagyságrenddel jobb a torzítása mint más egyszerű erősítőknek...

Üdv! Úgy látom a hivatkozott ellenállás pozíciószáma R16. Ajánlanám figyelembe venni, hogy R1-R8 eredőjén folyjon legalább annyi áram, ami az NPN végtranzisztor béta-szorosával kiadja a nyugalmi áramot - tudom részletkérdés, de az ördög ebben lakozik

Az utánhúzóról elfelejtkeztél...különben meg pontosan annyi áram kell a végtranzisztornak, mint a JLH kapcsolásban.


Egyébként köszönöm a kiigazítást, mert ezzel végtranzisztorral tényleg legfeljebb 2A-ig fog menni, bár sosem lehet tudni...A lényeg nem változik, A, AB, B kipróbálható vele.

A JLH-ról jutott eszembe, hogy 1k eredő bázisellenálláson mily kevés áram folyik. Táblázat.

A JLH-ban sem igen folyik több, tekintve a potit is, amivel az általad hivatkozott cikkben az áramot állítják. Ott kb 13V van erre, ebben 22V. 60-80-as bétával lehet számolni nyugodtan.

Szóval ide nem jó a táblázatod, mert itt az eredő nem 13V-on van, hanem 22-ön. ( ha a nyitófeszültséget is beleszámolom, akkor még jobb a helyzet ugye)

Pont így számoltam. R1-R8-on 22mA folyik. Ebből illő meghagyni T3 kollektorának 5mA-t. A maradék 17mA-t a végtranzisztor jó esetben is 100x-osára erősíti.
A feszültségutánhúzással az a gond, hogy a pozitív félperiódusban az R8-on folyó áram továbbra is 22mA marad, még ha ideális esetet is számolunk. Mikor T3 lezár nincs ami tovább fokozná a TIP3055 bázisáramát. Megoldás lehetne darlingtonokat alkalmazni, de azok termikus stabilitása túl nagy kihívás lenne A osztályban. Marad a kompozit darlington, mint arra Csaba tett is be példát.

No, a JLH-ban pedig 26mA folyik, innentől minden ugyanaz. Az utánhúzásnál valamit elszámoltál, mert az utánhúzó kondi teljes kivezérlésnél min. 50V-ra emeli fel R8-at, így legalább 15V marad R8-on, azaz 30mA. 2A-nál simán van 100 a béta a ma kapható tranzisztoroknál, de ha csak 70, akkor is megvan a 2A.

Magyarul ha a végtranzisztornak megvan 2,5A-nál a 100-as béta, akkor meg lesz 30Vpp a kimeneten a jel, bár én nem írtam kimeneti teljesítmény maximumra semmit.

Ha nagyon jót akarunk, akkor a végére BD441-442 kell és kész.

C1 feszültsége a kivezérlés minden pillanatában konstansnak tekinthető. Mi indokolja, hogy az R8-on eső feszültség bármikor is nagyobb legyen a nyugalmi állapotban mérhetőnél?
Ne vedd zaklatásnak, csupán az eszmefuttatás kedvéért vetettem fel ezt méretezési részletkérdést.

Az utánhúzó kondi lényege: a kimeneti feszültség emelkedését átviszi a kapocspárra. Jelen esetben a kondi felső vége kb 35V-on van kivezérlés nélkül. Amikor a kivezérlés a kimeneten felmegy 15V-ot, a kondi mindkét vége felmegy 15V-ot. Tehát simán a tápfesz fölé megy, ez az egyik haszna. A másik az, hogy látszólag megnöveli R8 impedanciáját, hiszen a kivezérlés során R8-on a feszültség csak annyit változik, mint amennyi a nyitófeszültség változása plusz R11-en változó feszültség, ami pici.

Tehát hasonlóan működővé teszi R8-ot, mint egy áramgenerátor.

Most jöttem rá, hol beszélünk el egymás mellett. A max kivezérléshez a kimenetet pár volttal a féltáp alá kell állítani. Így már meg is vannak a te levezetésedben hiányzó V-ok. Én vezettelek félre, amikor az előbbi magyarázatban 22V-ot írtam R1, R8-ra. Ez olyan 25V körül adódik, hiszen lefelé a PNP tovább húz, mint felfelé az NPN, tehát féltáp alá megyünk.

Tiszta és világos. Az R8-on folyó áramot azért továbbra is keveslem. Ebben tamáskodtam:

Kb 2V - ot változik R8-on a feszültség vezérlés közben, ami a nyitófeszültségből és a figyelő ellenállás feszültségéből adódik.

Erre már válaszoltam és megköszönten azt, hogy kijavítottál:

Tényleg. Egész elmerültem az A-osztályú kivezérelhetőségben.

A teljesség kedvéért még annyit hozzá kell tennem, hogy ez a 2V változás R8-on lecsökken 0,5V-ra, ha A osztályba állítjuk az erősítőt és 200mV-ra, ha teljesen elhagyjuk a figyelő ellenállást. Ez növeli hurokerősítést, hiszen ez azt jelenti, hogy R8 "áramgenerátor" belső ellenállása tovább nőtt.

A vitánk egyébként erősen akadémikus jellegű, hiszen ha a kérdező kipróbálja a kapcsolást tapasztalni fogja, hogy pár száz mA nyugalmi áram felett az égegyadta világon semmi változást nem lehet hallani. Pont ez a kapcsolás haszna, ezért raktam fel.

A téma címéből eredően csak az A-osztályú működést tanulmányoztam. Válaszaid köszönöm.