Szerintem is a hálózatodban keresd, valahol a nulla és védőföld összeér.( esetleg lelkesen leföldeltek valamit a nullához a FI után)

Lehet az EV is rossz, (0,1%)

FI utáni szándékos nulla földelés kizárva, inkább vétlen

Szerintem még annál is kisebb valószínűség. 0,01%, akkor minden 1000. rossz

De egyébként nincs kizárva. Lehet, hogy kötök egy direkt konnektort ÉV-re, az csak 2 madzag
Más ötlet?

Hello! Az 50Hz-ben igazad lehet! De ebben nem egészen értek egyet veled. Mert általában a jó kérdés, már a tudás jó szintjét is jelenti. De ha rosszul kérdez valaki, akkor nem eltérítő válaszokat kell adni szerintem, hanem ráterelni a helyes útra. Vagy is visszakérdezni.. De ne offoljunk,mert az a sehova vezető út. üdv!

A lehetőségek:
- nem folyik hibaáram, mégis lekapcsol a relé (ennek rettenő kicsi az esélye, én életemben nem láttam még ilyet),
- folyik hibaáram, mert valahol a nulla és a védőföld összeér a hálózatodban,
- folyik hibaáram, mert a tesztelt fogyasztó nem kóser érintésvédelmileg.
A két utolsó szakaszolással ellenőrizhető, az első verzió meg végső esetben másik relével.

Sziasztok!
Egy kis segítséget szeretnék kérni!
EPH hálózattal kapcsolatban felmerült bennem pár kérdés és szerintem itt a legjobb ezt megkérdeznem!
Ezen az oldalon jól le van írva minden : LINK

Amit szeretnék kérdezni ami számomra nem tiszta hogy lényegében az EPH hálózat nem más mint folyamatos földelés a csaptelepek,lefolyok,kazán stb. fémfelületeknek?!

Másik amit szeretnék kérdezni evvel kapcsolatban hogy az EPH összeköttetésben van a védőföldeléssel a hálózati elosztóbán, ha a lakásban egy készülék elromlik akkor a védőföldelésen keresztül földel? ezáltal az EPH pontokon nem tud megrázni az áram? vagy ilyen esetben a nullán keresztül leold a kismegszakító és erre nem tud sor kerülni?

Ezekkel kapcsolatban szeretnék felvilágosítást kérni!

Az egyen potenciálra hozás (EPH) lényege éppen abban rejlik, hogyha minden fémtárgyat összekötünk a földeléssel (és a nullával), akkor nem alakulhat ki veszélyes érintési feszültség a föld és a fémtárgyak között.

A szénkefés motorok, már amelyek a lakásban találhatók nálunk, szerintem egyenáramúak (na jó ez vitatható) . A magyarázat pedig roppant egyszerű, egy törött vezeték, ami a dugvilla nyakánál van. Ha egyik irányba dugom be működik, ha a másikba, akkor a vezeték súlya lehúzza és nem érintkezik.

A szénkefés motorod, nem "egyenáramú", hanem "univerzális motor". De ilyen mókás dolgokat nem szabad írni, mert még konkrétumnak veszik. Aztán más meg azt mondja, hogy "ilyen h.. vannak a He-n"..

Helló Szpidi!

No és hogyan kötötted be?

Helló meno10!



Amikor a fázis a készülék hibája miatt a földelt készülék házra kerül, akkor gyakorlatilag zárlat keletkezik, mert nagy áram kezd folyni a fázis felől a készüléken át a föld fele (hibaáram).
A földelőhálózatnak van egy előírás szerű maximális ellenállása, aminek a megengedett mértékét a túláram védelem névleges értéke alapján határoznak meg.
A földelés megengedett ellenállása úgy van meghatározva, hogy zárlat esetén a zárlatvédelem leoldási árama mellett a védőhálózaton ne alakulhasson ki veszélyes feszültség és azon az ellenálláson átfolyó áram leoldja a védelmet.

Hát, nem is tudom. Az igaz, hogy egy perióduson belül kétszer van nulla átmenet, de polaritást szerintem is csak egyszer vált. Tehát 50 Hz -es váltakozó áram, másodpercenként csak 50 szer vált polaritást.

Minden nulla átmenetnél megfordul a polaritás. Ez egy hullámon nem igazán látványos, rajzolj le egy darab papírra mondjuk 10-et. Egyből nyilvánvaló lesz, bár ekkor is csak nyolcat látni egyértelműen.

Bocs, igazad lehet. HA cos függvényt nézzük, ott valóban kétszer vált, így a színusznak is így kell lennie.

Graetz után is 100 hz van, annak pedig 100 szor van alja.(ami a nullátmenet volt egyébként.)

Sziasztok, megint kiderült, hogy a gépek ismerik a fizikát...
A bejövő védőföld kikötése után is zárlatot mértem a föld és nulla között... Sorba kikötögettem a védőföldeket, és a háló kikötése után megszűnt zárlatnak lenni. Körbenéztem a kötéseket, jók voltak.
Körbenéztem a dobozokat, azokban sem érintkeztek a vezetékek.
Néhány óra tanácstalan keresgélés után felnéztem a fejem fölé, ahol egy pár mm-es darabka drót a levegőben egyensúlyozott a csillár nulla és föld vezetéke között
Szóval nem rossz az ÉV, nem kötöttem e,l egy pöcköléssel megoldható volt a feladat. Kár hogy mindent ki kellett kötnöm, hogy megtaláljam.

Köszönöm mindenkinek a segítségét!

Helló Szpidi!



Sajnos ez ilyen...
Képzelj el ehhez hasonlóan egy jól irányzott zárlatot egy közepes ipari gépsor vezérlésében.
Ahol több száz kábel megy több száz fele.

Akkor csak összeért az a fránya derót
Én egyszer úgy jártam, hogy a mennyezetre (ami gipszkartonból volt ) lámpatesteket szereltem fel. Nem védőcső volt, hanem MBCU kábellel volt minden megcsinálva. Persze a facsavar a kábel szélét felsértette, de úgy hogy a PE, meg a Nulla között a csavar volt az összekötő. Azt is fincsi volt megtalálni....

Sziasztok!
Egy kismegszakító működését befolyásolja, a bekötés iránya? Tehát számít e neki, hogy lentről jön a fázis, amit bont, vagy fentről?

Nem.

Igen, nem.

Ettől függetlenül mindent úgy szoktunk(tam) bekötni, hogy a bejövő (tipikusan fázis) az a "kicsi és alul lévő "izén" legyen, a "nagy mozgó felül levő "izé" meg már a kapcsolt oldalon legyen...

Szoktak ebből nagy hitviták lenni. Például én mindíg úgy teszek fel egy billenő kapcsolót, hogy ha felül megnyomom (vagy régebben a "pecke felfelé áll", akkor ég "villany"). Mások meg azt mondját, hogy tök mindegy. Ha "nem ég", akkor kapcsolok. Azért hívják "kapcsolónak". És akkor utána meg ég...

DC-s kismegszakítónál gond ez inkább, az ívoltókamra kialakítása miatt

A következő kérdéssel fordulnék Hozzátok :

Anyósnál a klíma "táplálását" kellene szépen megoldanom. Az ismerős villanyász( Ő kötötte a házat anno) szerint a szobában bármelyik konnektor használható. A klíma farkincája 70 cm.
Melyik a "szebb" megoldás ?
1, a gép farkincáját megtoldani ?
2, ha hozzáférhető, kicserélni hosszabbra ?
3, egy hosszabbítót "feltenni" a falra ? (dugalj a klíma mellett, kábel csatornában, dugvilla a konnektornál)
(1,2 esetben is csatornában hoznám le a kábelt a konnektorig)

Köszi M.

Az én értékrendem szerint:
- 3 (de úgy, hogy teszel fel egy fix csatlakozó aljzatot),
- 2 igen, sokkal jobb mint megtoldani,
- 1. Azt szokták mondani, hogy a villanyszerelőre hülyeség költeni, ha van egy konnektor a házban amiben van áram és a Tescóban kapcsolós hosszabbító és állólámpa (nem értek vele egyet)....

Szervizelhetőnek és áramtalaníthatónak kell lennie. Gyárilag ezért a dugvilla. Fixre ne kösd semmiképpen. A többit a szabványból ki lehet válogatni. 2m fölé ne tégy dugaljat - kezelhető magasságban kell lennie. Ha szépre akarod megcsinálni, akkor az is megoldás lehet, ha megfelelő megszakítóképességű kétáramkörös kapcsolót használsz (6kA), de mindenképpen gyorsan elérhető legyen és egyértelmű, hogy a klímáé. A fixrekötést még kismegszakítóval sem ajánlanám, mert ha netán mégis áramütést szenvedne valaki klímajavítás közben és nem lehet gyorsan áramtalanítani - az emberéletbe kerülhet.

Helló kameleon2!



Tudsz mutatni egy ilyet?
Nem keverted te ide véletlenül a túláramvédelmi eszközök zárlati megszakító képességét?

Kérném, hogy ne harcoljatok egymással, mert amellett hogy bizonyos fokig tanulságos dolgok is elhangzanak a kommentekben, mint az előzőekben is, gyorsan személyeskedésbe fajul a dolog, ami több bajt okoz így mint hasznot.
Köszönjük.

Egy újabb vitaindítós kérdés merült fel bennem :

Miben különbözik (elekromos szempontból) a klímaberendezés a lakás egyéb telepített villamos berendezéseitől ?
Pl.:
- a fürdőszobai elszívó mellett nincs konnektor, hogy gyorsan áramtalaníthassam ...
- a konyhában a tűzhely mellett(felett) 2 m magasan van egy konnektor ...

A klíma tápolását meg majd az ismerős villanyász fogja elkövetni

Miért merült fel benned ez a kérdés? Van valamilyen előírás a klímára?