Helló!
Nekem meg a hcpl-3120 jön be mert ez kimondottan igbt meghajtó 12 volt alatt lekapcsol.

Tényleg nem rossz kis ic ez. Még a végén ezt fogom favorizálni.

Annyi hátránya van, minden ic-hez külön galvanikusan leválasztott táp kel.

4 db 24V-os táp nem nagy akkora kihívás, mint egy normálisan megtekert gate-trafó, legalábbis nekem. Örülni fogok, ha a főtrafót megtekerem úgy, hogy jó legyen. 24V-os trafós sima, vagy kapcsolóüzemű táphoz is van készen minden, nem nekem kell tekergetni.
Nálam ez nagy előny!

Ezek az IC-k teljesen galvanikusan leválasztják a meghajtást a végfoktól? Mert egy trafó teljesen leválasztja, biztos nem lesz gond belőle, nem úgy mintha esetleg elszáll valami a végfokban és esetleg magával viszi az IC-t is. Én még mindig azt mondom nem bonyolult egymás mellé tekerni egy sorban azt a 20 menetet. Nem kell annyira nagy ügyet csinálni a trafótekerésből. Ez nem fog tönkremenni egy esetleges végfok eldurranástól sem.

Én is azért választottam az ic-t.

Ezek az IC-k teljesen galvanikusan leválasztják a meghajtást a végfoktól, mert külön táplálással hajtják és a PWM jelet optocsatolón veszi.
Értelek de van akinek a Pap és van akinek a Papné tetszik.

Az, hogy itt sem folyik nagyobb primer áram mint egy híd esetében. Alaphelyzetben ugye a félhídon pont kétszer akkora primer áramnak kellene folyni (ugyanakkora szekunder áram esetén) mint egy hídon, a fele akkora primer feszültség miatt. Azonban az orosz jól vette észre azt a lehetőséget, hogy felesleges a szekunder gyújtófeszültséggel hegeszteni, amikor ahhoz elég sokkal kisebb feszültség is (20-25V körüli az ívfeszültség), csupán az ívgyújtáshoz szükséges a magasabb feszültség. A kétutas egyenirányítás miatt a hidam esetében pl. 80V körül van a szekunder, mert kell ekkora szekunder feszültség a könnyű ívgyújtáshoz. Viszont ha alacsonyabb szekunder feszültséget használunk (csinga esetében ez 32V) és a kétutas egyenirányítást kiegészítjük egy graetz híddal és némi áramkorlátozással, akkor az ívgyújtáshoz kihasználhatjuk a trafó teljes szekunder feszültségét (ami így 2x32 vagyis 64V lesz), de a hegesztés az a szekunder feszültségének a feléről, vagyis 32V-ról történik.
A fele akkora szekunder feszültségnek köszönhetően a trafó áttétele ugyanakkora lehet mint egy híd esetében, így az IGBT-k nincsenek nagyobb áramterhelésnek kitéve. A különbség csak annyi, hogy az adott ívteljesítményhez a kisebb feszültség miatt nagyobb kitöltési tényező párosul, így lehetséges az is, hogy a 494-es vezérléssel sem megy tönkre a hegesztő. Alap esetben szinte biztos hogy tönkremenne, mert mint már azt sokszor leírtam, ez nem árammódú vezérlő, ezért nem képes a csúcsáramot szabályozni csak az átlagáramot. Ezzel ugye leginkább rövid kitöltés esetén van gond, mert a rövid idejű csúcsáram extrém nagy is lehet, míg ennek a képzett átlaga a csúcshoz képest alacsony, és a szabályozó arra fog reagálni. A nagyobb kitöltési tényező esetén viszont már nincs akkora különbség a csúcs és annak az átlaga között, tehát a szabályozás hibája sem olyan kritikus.
Ennek ellenére azért nem tenném rá a nyakam hogy mondjuk amikor már kellően meleg az egész (70-80 fokos a borda), és le-le ragad a pálca többször, vagy hosszabb időre, hogy nem megy tönkre. Ezért ezt is inkább UCC-vel csinálnám meg és természetesen gate trafóval. Nem rossz dolog a HCPL, csak hát mindenhova segédtáp kell neki, a trafónak meg nem.
A rajzon bejelöltem pirossal a 2db diódát ami a kétutas egyenirányítást végzi, illetve kékkel a graetz-et és a 2db kondit ami a teljes szekunder feszültséget csatolja a kimenetre, egyfajta "nagyfeszgyújtást" végezve ezzel. A 2db kondenzátor áramkorlátozást végez, limitálva ezzel a körben folyó áramot.
Én is ezeket az IGBT-ket használtam, úgy saccoltam annak idején hogy 25-27A-ig lehet őket biztonsággal használni, tehát egy 90-100A-es hegesztő építhető biztonságosan félhídban, ezzel a 2db IGBT-vel. Ha valamit rosszul írtam, a hozzáértőbbek majd kijavítják.

Már bele raktam a graetz hidat így ívgyújtási 80 volt.
Csak a kísérleti stádiumba nem volt be kötve.

Kösz, hogy ennyire terjedelmessen, érthetően kifejtetted a témát...
Mivel az IGBT-k nagyobb kitöltési tényezővel mőködnek, nagyobb a teljesítménydiszipáció, érdemes fokozott figyelmet fordítani a hűtésre...

Az igbt-k nem működnek nagyobb kitöltési tényezővel mert ellen ütembe dogoznak (mint a váltóáram).Makszimumra tekerve sem melegszik az igbt inkább az egyenirányító.

Biztos hogy nagyobb kitöltéssel működnek, mert ha mondjuk 20V az ívfeszültség, ahhoz a 32V-ból jóval nagyobb kitöltés kell, mint mondjuk a 80V-ból. Tehát ívfogáskor a képen látott kitöltést kevésbé veszi vissza a szabályozó mint nagyobb szekunder feszültség esetén.

Nem számoltam utána, de összességében ez sem lehet olcsóbb mint mondjuk a hidam. Az igaz hogy meg lett spórolva 2db IGBT, de van benne 10db impulzustűrő kondi ami nem olcsó, meg ott vannak még a gyújtáshoz használt alkatrészek is (kondik, graetz, fojtó).

Utánnanéztem a szimulátorban,igazad van,ha nem vesszük figyelembe a kondis feszültségkétszerezőt,kevesebb mint 10 százalékkal nagyobb a félhíd efektiv árama...
Majdnem el is hanyagolható...

Ezt a megoldást sokféleképpen láttam már. Pár éve ide is leírtam, de senkit nem érdekelt...

Jóbb lesz vigyázni, mert egyáltalán nem biztosítanak galvanikus leválasztást a hálózatról, vagyis életveszélyesek, ha megtapizod. Az, hogy külön kell nekik segédtáp, még nem jelentik azt, hogy le is választanak! Ez a működésük miatt szükségesek, egész pontosan azért kell, mert egy bekapcsolt FET, vagy IGBT-nek kb 8...15 V-tal magasabb potenciálon van a gate-je, mint a kollektora, vagy a drain-je.

Biztosan nem olcsóbb de most ez született, második majd teljes hidas lesz.

Pár éve talán még itt sem voltam. A gyújtás megoldására gondolsz?
A félhidat talán meg lehetne csinálni a fóliakondik nélkül is a PC táp módjára, tehát a 200V-os elkók sorba, és ezek közepén lógna a trafó. Kérdés hogy az elkók mennyire tolerálnák ezt a primer áramot. 1kW-ra csináltam már ilyen tápot, de az nem pwm volt hanem teljes kitöltéssel ment, és hát abban közel sem folyt ekkora áram.

Már karácsony előtt neki álltam a gyűjtögetésnek spekulálásnak,mostanra sikerült összerakni.Az asszony el akart zavarni , most már hagyom. Csak azért tettem közé hogy véleményeket kapjak hogy okuljak esetleg másnak is ötlete legyen. Majd télen megint nekiállok valaminek.

Igen, a gyújtásra. Bár amit én láttam, annak a főtekercsei ( mondjuk a 2 x 31 V ) meg voltak hosszabbítva és azokon is lógott két dióda, amik a kimenetre dolgoztak. Ezeknek a meghosszabbításoknak persze jó nagy szórásuk van, így rövidzárban nem folyik rajtuk csak mondjuk 10 A. Talán stabilabb is lesz tőle az ív, hiszen azért van neki némi teljesítménye is. Azt, hogy melyik jobb, hát ki kellene próbálni. De azért nem mindegy a trafó áttétele, ahogy írtad is. Szóval érdemes lenne kisérletezni vele. De itt mindenki el van halva egy kis trafótekeréstől...

Egyébként, a Trakisnak volt ilyen gépe, persze 50 Hz-re.

Ezzel sosem kísérleteztem, de próbaképpen fogtam már ívet többféle kapcsitáppal is, és ott azt tapasztaltam hogy a gyújtáshoz nem kell nagy teljesítmény. Néhány amperrel fogtam ívet, de a gyújtáshoz szerintem kevesebb is elég. Többféle megoldást is ki lehet próbálni, annak függvényében hogy kinek melyik tetszik.

Üdv,
Feszültség duplázót én is csináltam.

Sziasztok
Güde gc160 inverterhez kellene kapcsolási rajz. kérem akinek van küldje el nekem.

Végül is nem csak az ívgyújtásra gondoltam, hanem arra is, hogy ha túl hosszú az ív, akkor talán stabilabb lehet, ha nagyobb feszültságen több áramot tud. Az a baj, hogy nem értek magához a hgesztéshez, tehát, nem tudom megítélni. Ez egy külön szakma, ezt meg kell tanulni, gyakorolni, használni, stb. Tehát, én meg sem tudnám ítélni, hogy jobb, vagy nem jobb, stb... Egyszer összetaknyoltam egy kerítést... ezen kívül inkább csak világítottam vele, mert nem az volt a lényeg, hogy hogyan működik, hanem, hogy mit csinálnak a tranyók a kütyüben...

Nekem sem szakmám a hegesztés, de amikor a szükség úgy hozta hegesztettem már 36V szekunderű trafóval is. Azzal is csak ívet fogni volt nehéz, utána már ment a dolog, és a varrattal nincs semmi gond azóta sem.
Ami nagyon tetszett az az egyik 120V-os kapcsolóüzemű tápom volt, jó nagy pufferral a kimenetén. Na azt a feszt már szándékosan sem lehet leragasztani, szinte hozzá sem ért a pálca az anyaghoz és már volt ív. Az áram kevés volt a normális leolvadáshoz, de a pálcát kb. 25-30mm-re elemelve még mindig égett az ív, csak aztán szűnt meg. Úgy bámultam a pajzson keresztül percekig a 2,5cm-es ívet, mint a gyerek a mesét a TV-ben.

Ahol jelenleg maszekolok, ott van egy KUKO 200A gép, na az is jókora ívet húz. Én is jártam már úgy, hogy lila foltokat láttam miatta hiába pajzson keresztül és picit megijjedtem sokadik nézegetés után, de aztán elmúlt.

Folyamatosan olvasgatom ezt a fórumot, mivel én is egy macit építgetek otthon, már amikor van rá időm. Segédtápon én is törtem sokat a felyem, nehogy pukk legyen egy nagyobb feszültségesés után, amit ugye egy sima trafó nem igen visel el, kivéhe ha eléggé túl van dimenzálva hozzá. Viszont egy valamit nem igazán értek az egészben. Annak idején már valaki felhozta, hogy miért nem építjük meg úgy az egészet, ahogy azt az orosz kollégák tervezték. Arra akartam ezzel utalni, hogy az orosz rajzban a segédtáp egy impulzus üzemű táp, ami ugye jóval nagyobb feszültség tartományban képes dolgozni. Szerintem ez lenne az igazi megoldás, és akkor nem kellene attól tartani, hogy túl hosszú a kábel amin lóg a hegesztő. Ha jól van beállítva az áramkorlát akkor elméletileg az IGBT-k sem füstölhetnek el. Erre akár a TNY sorozat elemei is jók lehetnének, viszont azok elég kis teljesítményűek. De létezik egy TOP sorozat (TOP249Y - 250W max) ami viszont elég nagy teljesítményre használható és akár a IGBT driver IC-nek is elég lenne. Az adatlapon még a bekötési rajzok is ott vannak. És szerintem lényegesem kissebb helyet foglalna el, mint egy 30W-os trafó. Lehet Berobbantam kolléga füstjék is megoldotta volna a sarokcsiszolós helyzetben.

Üdv.:

Egy másik topikba már leírtam, hogy ezek a céláramkörök elég kényesek (tapasztalatom szerint). Ami viszont egész jól bírja a strapát, az az UC3842-vel és egy FET-el épített flyback táp. Nem véletlenül alkalmazzák ezt a megoldást szinte mindenben (TV, monitor, laptop táp, stb.).

Másik probléma, hogy házi körülmények között eléggé bonyolult folyamat megépíteni egy jól méretezett, biztonságosan üzemelő, meghibásodásra kevésbé hajlamos kapcsolóüzemű tápegységet, még ilyen cél IC-vel is. Maga a hegesztőépítés is egy eléggé bonyolult folyamat, aztán még építsünk hozzá egy kapcsoló tápot, sok embernek ez eléggé nagy gondot okoz. Itt a fő hangsúly a táp megbízhatóságán van. Aztán egy túlméretezett hétköznapi transzformátort bárki talál otthon, és csak be kell építeni. Kapcsolótápba meg lehet megint jó kis trafókat méretezni meg tekergetni, megfelelő ferritet szerezni hozzá. Na meg a hegesztőben is van épp elég trafó amit tekerni kell és már van akinek ez is gondot okoz.

Egy plazma vágó építésén spekulálok.
Például a Ge lee hidas kapcsolást venném alapul, plusz raknák feszültség duplázót 80+80+40=200 volt lenne az üres járat, áramot 30-40 amperre korlátoznám Kérdésem meg oldható-e?

Akár ez is lehetne egy megoldás, de kapcsoló üzemben biztosan jobban bírná a feszültség ingadozás a kisegítő táp. Végülis az orosz kapcsolásban is valami tranzistoros megoldású kapcsoló üzemű táp van. A Top sorozathoz meg annyit szeretnék még hozzá tenni, hogy mostanság elég sok pc tápot látok ilyen 550-800W közöttit ahol a standy tápot így oldják meg. Ezért gondoltam erre. A legtöbb pc tápban nem ez szokta megadni magát.