Te legalább meg tudod csinálni, sajnos én nem értek a programozáshoz. Kigondoltam egy új elvet, úgy néz ki hogy működik a gyakorlatban is de hogy mennyire lenne használható azt még nem tudom. Ezzel csak az a baj, hogy már a működéshez is szükség van egy mikrokontrollerre, a jelfeldolgozáshoz, kiértékeléshez meg még legalább egyre, de inkább kettőre. Viszont nem kell energiát pumpálni a tekercsbe.
A korszerűbb, nagy érzékenységű IB-VLF megoldásokkal is az a baj, hogy kell csinálni 80-100Vpp szinuszt az adótekercsbe. A GS4-em már egy elég régi konstrukció, abban is 70Vpp körüli jel van az adótekercsen. Ha nagy a csend, nem is kell nagyon közel hajolni hogy halljam ahogy fütyül.

Igazából ehhez jó lenne már egy komolyabb kontroller, eddig csak 8 bitesekkel dolgoztam, AVR-el, amik max. 20MHz-en mennek, mondjuk 1us-os mintákat venni az 20 órajelciklus, szóval elég necces, de még talán megoldható a 8 bites a/d-vel. Ha nem elég a felbontás, akkor viszont kell keresni más megoldást, kitanulni az ARM-ot, és a C programozást.

A te elképzelésednél mit kéne megoldani a kontrollerekkel?

Egy PIC méri folyamatosan a tekercs induktivitását az LC mérőkhöz hasonló módon, csak itt nem az érték van feldolgozva és megjelenítve hanem az érték változása. Mivel ez nem túl nagy (vagyis a fémtárgy távolságával arányosan csökken), ezért nem lehet közvetlen kijelzést megvalósítani mert azzal csak néhány cm-es érzékenységet lehet elérni, hanem további jelfeldolgozásra van szükség. Ez a lényeg, amit persze lehet akármeddig bonyolítani, finomítani. Van egy másik módszer is de arról nem beszélnék, és annak még a használhatósága is kérdéses.

Ugyan, nem próbáltam még ebből az elvből semmit sem ki, de a talaj vasoxid tartalmának az indukcióra gyakorolt hatását hogyan lehet elkülöníteni a céltárgy okozta indukció változástól?

Ott még nem tart a dolog, egyelőre a céltárgy illetve a kapacitások keltette hatások detektálásával foglalkoztunk, illetve a további jelfeldolgozáson. Nem biztos hogy lesz működő gép belőle, majd kiderül.

Idézet:
„sajnos én nem értek a programozáshoz.”

Picbasic nagyon egyszerű, és a közhiedelemmel ellentétben nagyon komoly dolgokat is meg lehet vele csinálni. Új nagy lehetőségek az elektronika terén procival, könnyen megtanulnád.

AVR-re meg ott a Bascom, én is abban szoktam játszani, de ha már valamit muszáj megtanulni, akkor azt ajánlanám, inkább a C-nek ugorjon neki az ember, azt sok-sok más helyen is lehet még használni, ezért vagyok most bajban, tanulhatom meg azt is, ha tovább akarok lépni.

Ma megint volt időm szerelgetni a Delta Pulse fémkeresőt, mert még mindig nem műlödik megfelelően. Egy érdekességet vettem észre: ha kiveszem az LF357-et, akkor is ugyan úgy viselkedik, mint amikor bent van. Normális ez? Továbbá láttam, hogy valaki LF356-al építette meg, ami 5Mhz-es erősítő én pedig 20Mhz-es erősítőt használok (LF357) mi a különbség a kettő között?

A keresőfej válaszjel erősítő ic. -ről van szó, gondolom.
Én is próbáltam LF 356 ic. -vel ugyanazt az eredményt adta, mint az LF357. Másik fajta PI keresőnél, de ez a részük ugyanaz. Sőt sok rajzon NE5534 ic. -vel is láttam, ez pedig hangfrekis műv. erősítő. Ezek szerint még ilyen is elég lehet.
Ha kiveszed ic. -t helyzet ugyanaz, valami nem stimmel egyértelmű.
Van oszcilloszkóp? Az megmondaná miért nem megy az LF357.

Most vettem észre, hogy a sematikus rajzon van egy nagyfeszültségű dióda is ami nem volt rajta a NYÁK rajzon. Nevezetesen ez: https://www.dropbox.com/sh/z55k71k8uuhlfpz/evg5Hg5QdN/Image4.jpg Valószínűleg ez az, amiért nem működött nekem ez a kereső. Meg van azon a sematikuson is más érdekesség. Tudna nekem adni valaki egy működőképes verzióról kapcsolási ill. beültetési rajzot? Hálás lennék érte.

Ahogy nézegetem a c progikat, mintha nagyon hasonlítana a picbasic-ra. De nem értek hozzá, lehet, hogy nagy tévedés.

Én nem ismerem, de abból kiindulva, hogy basic, meg a neten láttam pár kódrészletet, annyira nem, az arduino jóval inkább C alapú, szóval ha gyors sikerélmény kell, akkor azzal lehetne kezdeni.

A gyors A/D konverterek elég zajos eredményt adnak általában, ilyenekkel több mérést szoktak átlagolni a jobb pontosság miatt. Én olyan megoldást gondoltam ide, -csak krónikus időhiány- hogy mintavevő tartó, és valamilyen delta-szigma A/D vel. Ez lassabb eléggé, de 14-16 bites pontosság is lehetne. Viszont másik probléma, hogy a keresőtekercs zajokat is bőven szed, pld. rádióadót, lehet, hogy itt is kellene átlagolás emiatt. Akkor meg lehet, hogy nincs előbbre a dolog a gyors A/D -nél. Ezek csak gondolatok, régóta tervem, de időm nincs.

Keresek valakit akinek van annyi szabadideje hogy legyárt nekem egy tgsl fejet korrektül 4mv-ra nullázva,természetesen nem ingyen kérném.

Ez nem lehetetlen, de csak megkérdezném, hogy mi a bajod a kissé nagyobb offszettel?
Meg lehet csinálni, hogy 4 millivoltos legyen az offszeted, 20 fokon, és talaj nélkül. Leteszed a talajra fagyponton, és már semmi köze nem lesz a 4 millivolthoz.
Ha minden smakkol a gépben, akkor annak gyakorlatilag ugyan azt kell tudnia teljesen kiegyenlített fejjel, mint 2 voltos offszettel.

Jobbnak látnám kizárni teljesen a fej hibáját,beleértve az árnyékolást is,működik,de alig van mélység bármit is csinálok.

Tudom, hogy ez nem az a topik, ahová ilyeneket ki szoktak írni.
A képen látható, nem jól sikerült fejsablont elhibáztam, ezért kidobom. De, ha valakinek gusztusa támad rá, akkor elviheti. A hibája az, hogy kissé fölgyűrődött az anyag néhol.

Értelmetlen az ilyen kicsi offszethez ragaszkodni, pont ettől lesz instabil a gép, romlik a disc. A régi évkönyves cikkekben is ezt olvashatod, hiszen alapvetően fázisdetektorokat építünk. Attilának tökéletesen igaza van. Hol legyen 4mV, földön, vizen vagy levegőben?

Azt nem írom alá, hogy a kicsi offszettől instabil lenne a gép, vagy a diszkriminációra hatása lenne.
De olyan, hogy tökéletesen kinullázott fej, az csak a mesékben (és a fórumokon) van.
Érdekes tud lenni az a kísérlet, ha a tökéletesen kinullázott fejet felmelegítjük, vagy lefagyasztjuk, és úgy mérünk rajta., plusz adunk neki egy kis téglát is, hogy kerek legyen a sztori.

Áramköri kialakítás függvénye is a dolog, a Feri is leírta valahol régebben hogy vannak olyan megoldások amik jobban működnek némi ofszettel mint a minimálissal.

Ott jön be az, hogyha nekiütöd valaminek, nedves, vagy vasas, vagy fémszennyezett a talaj (mint rendszerint a lakóhelyek közelében).

Nem emlékszem az én gyári fisher fejemre, de nagyságrendekkel nagyobb az offszet. (az expiét értelmetlen mérni, de ha valakinek van gyári feje, mérje már meg, esetleg műhelyben és terepen, ha tudja!)

A fázisdetektoron van egy kondenzátor , amit egy ellenálláson keresztül tölt-süt a fázisdetektor. A talajnál azon akkor is nulla van, ha kicsi az offszet, akkor is nulla, ha nagy az offszet. A diszk csatornánál már kissé más a helyzet. Ott, ha kicsi az offszet, akkor nullához közeli, ha nagy az offszet, akkor nagyobb feszültség. Plusz, vagy minusz, attól függ, hogy melyik fázisban van a megnövekedett offszet. A találat apró jele ezekhez a feszültségekhez adódik hozzá, vagy vonódik ki belőlük. Ugyanígy a fejkoccanás jele is.
A fémszennyezett talajnál max az lehet offszet ügyileg a hatásos dolog, hogy nem nullázza ki a készítő a fejet, hanem úgy csinálja, hogy vasra először csökkenjen, majd fázist váltva növekedjen a jel. Ilyenkor későbben fejeli meg a tápot a vevőerősítőn a jel, és később veri át a vas a gépet. De ezt nem próbáltam még, mert ennek a megnövelt offszetnek még nekiesik a hőtágulás, és taccsra teheti a működést.
Meg azért nem ártana tisztázni, hogy mit értünk kis offszeten. A fél volt az kevés, vagy sok? Mekkora elnyomás mellett kell értenünk a keveset, vagy sokat?

Ezt, ha jól megnézem, akkor a hagyományos, tisztán IB rendszerű gépekhez írta. Azoknál, a kapcsolástechnikából is látszik, hogy úgy van.

Szerintem ha nagyon kucsi az offszet (pár mV) egy koccanásnál többszázszoros a változás és nem csak amplitúdóban, fázisban is változik, ráadásul gyorsan.

A GS-é így néz ki szobai körülmények között, nem teljesen fémmentes mert volt a fejtől 35cm-re 2db facsavar a szék támlájában. Döntse el mindenki maga hogy ez sok vagy kevés. Egyébként rosszul emlékeztem, a 70Vpp az csak 50.

40mV, szerintem az rendben van. Eleve gondoljatok bele, mennyi a bemenő fokozat erősítése? Ha nagyon kicsi az offszet, nem lehet méretezni az erősítést mert vagy kevés, vagy túlvezérelt.

Az a változás, amit a koccanás csinál, az mindig ugyanakkora. Csak, ha kicsi az offszet, akkor látványos, ha nagy az offszet, akkor pedig a nagy jelben elvész.

Akár kicsi, akár nagy az offszet, a céltárgy mindig ugyanannyi változást fog okozni a jelben. Tehát lehet méretezni az erősítést. Persze, ha finomabb a fej, kisebb az offszet, lehet kísérletezni nagyobb erősítéssel, ha bátor az ember.
De a lényeg, az az, hogy ha jó a gép, és a fej, akkor működés szempontjából gyakorlatilag mindegy, hogy mekkora, csak akkora ne legyen, hogy az erősítők ne tudják földolgozni.
Tehát, ha a vevő tekercs erősítőjén 2-3 V-os szinusz van, akkor ott még illik rendben menni a gépnek. Persze ez már nagynak számít, de én semmi különbséget nem vettem észre, ha csak 0.3 V szinusz volt a vevőerősítőn, vagy akár 2 V. Ugyanúgy működött.
Meg azt is számításba kell venni, hogy egy olyan fejnek valószínűleg kisebb lesz az offszet feszültsége, amit 16Vpp jellel etetünk, mint ami 50-100 Vpp-s jelet kap.
Amíg az erősítőlánc föl tudja dolgozni a jelet, addig jó.

Hobbista kérdés: még nem láttam olyan fémkeresőt, aminek a kutatási mélysége jelentősen meghaladta volna a keresőfej átmérőjének dupláját. Létezik.e olyan, ami irányított elektromágneses hullám visszaverődését/elnyelődését méri? Jelentősen nőne az irányhatás és az érzékenység, és/vagy jelentősen csökken a keresőfej mérete.

Talajradarnak hívják, a jobbak egész jó 3D-s képet alkotnak. Nem keverendő össze a mélykeresőkkel, nem az a kategória, árban sem. Mondjuk érmézni nem hiszem hogy jók.