A többszörös sodrásnak egyrészt mehanikai, technikai, másrészt elektromos okai vannak. 400 Hz -en már érezhető a skin hatás, nagy áramok esetén jól jön a sok elemi ér. A sodrott, amúgy is nehéz kábel sokkal könnyebben hajlítgatható, és nem daruval kell a helyére passzolni.

Talán még a zavarkibocsátás is kisebb? A rádiókban, erősítőkben is gyakran sodrottan vezetik a fűtést a csövekhez.
Nem semmi ez a 400Hz. Kb. mióta használják? Gondolom Amerika miatt terjedt el a 115V.
Régen a szovjet gépeken is ez a feszültség volt.

Most van egy érdekes cikkaz Indexen, azzal a címmel hogy Itt megy levegő és a macska a parlamentbe
Semmi politika, de érdekes. Egyszer én is szívesen megnézném...

Telefontechnikából való példát hoznék erre, a légvezetékből a 3mm-es bronz az még egy szálból van, a 7*1.35-ös alumínum az már (amint a neve mutatja), 7 elemi szálból. És semmi köze nincs a skin hatásnak hozzá, csak már ebben a keresztmetszetben olyan lenne mint egy sétabot, a hálózatos telefonszerelő meg mint a Laokoón csoport

Ez így van

Az umformer és az inverter nem cső. Meglepő módon már alig-alig vannak szolgálatban csövek. Jó, a lokátor végfokában még talán.

Tessék jönni velünk kirándulni/üzemlátogatni és akkor beengednek érdekes helyekre...

Azt tudom, hogy az umformer, és az inverter nem cső. Az egyik forgó gép, a másik félvezetős teljesítmény elektronika. Apukám a müncheni reptéren dolgozik, és bevitt egyszer. Ott nem lehet csak úgy járkálni, mint egy vasútállomáson. Egyszer azért megnéznék egy adót, pl. a Solti 2MW-os nagyadót, vagy Lakihegyet. Mármint az adótermet. Egyébként a nagyobb URH műsorszóró adók végfokozataiban van még cső?

Ez engem is érdekel. Így látatlanban nem valószínű, mert például a budapesti nagyadó néhány programot kb. 80kW csúcsban adja, itt elektroncsövet nem valószínű, hogy alkalmaznak. A solti nagyadóból már visszavettek, 1MW csúcsban. Attól még valószínűleg csöves.

A solti nagyadó szerintem biztosan csöves. A lakihegyi is elvileg az (valami kisebbségi rádiót ad, különféle nyelveken). Egyszer Lakihegyre jó lenne benézni. Ott talán még az eredeti elektronika üzemel.

Sajnos Paks sem Solt sem jött össze HE szervezésben, érdeklődés hiányában. Paksot megoldottam magam, Soltra még gyúrok...

Paksra én is szívesen elmennék, de még nem sikerült. Nemrég a gimivel mentünk volna, de pont előtte költöztünk Németországba...
Azért valamikor egy nyáron csak bejutok.

Pakson magam is jártam az iskola szervezésében, de ugyanígy eljutottam Albertirsára is.

Irsán a MIRSA-n kívül van valami?

Ott tudtommal a 750kV-os alállomás van. Azt is érdemes lenne megnézni, nem akármi.
A nyáron körbevonatoztam a Balatont, és megnéztem a Balatonszentgyörgyi autotranszformátoros állomást. (50/25kV)

Egy ismerősom járt bent, van tőle egy kalapnyi képem.

A 750kV-nál fázisonként külön trafók vannak? El tudod küldeni őket?
A GANZ trafók a világ legjobb trafói. Gyártják még?

Ha már ennyire érdekel a téma, akkor itt van neked egy kis olvasnivaló. El leszel vele egy darabig

Köszi. Ezt már elolvastam. Jó leírás. Van egy bonyolultabb is, sok-sok képlettel.

Szia, kérdező! A bonyolultabb leírást meg lehet valahol találni, érdekelne. Üdv.: Yoe

Igazat megvallva nem értek hozzá, de van egy kép ami válaszolhat erre, nekem az sejlik, hogy külön trafó van fázisonként.

Az említett linken van egy csomó link fényképekkel. Meg a leírásból is kiderül, hogy kűlön trafók vannak.
Kíváncsi lennék az műszaki okára, mert így sokkal több anyag kell bele.
Na jó, azért sejtem

Szia!
Itt a "bonyolult" leírás. Részletesen leírja a dolgokat. Azért vannak elég macerás képletek.
Bővebben: Link

Szerintem, komoly kihívás kezelni a 750kV feszültséget főleg ezen a teljesítményszinten, meg egy trafó olaj nélkül is 270tonna... Három fázis egyben igen durva lenne.

Hát igen. Ez valamivel nagyobb mint egy telefontöltő. Az adattábla alapján több trafó van. Érdekes, hogy a fázisokat a b c-vel jelölik a megszokott R S T, vagy a nyugati L₁ L₂ L₃ helyett.

Szerintem nem érdekes a jelölés, mert a 3 fázisú trafóknál régebben volt ez a jelölés. Igen, több trafó van ott, de már nincs a csúcsra járatva az állomás. Ettől függetlenül a kompenzálásnak mennie kell, a tekercseket hűtő ventillátorok elég nagy zajt termelnek. Muszáj feszültség alatt tartani az egészet.

Ha pl. feszültségmentes lenne évekig, mi történne? (Azon kívül, hogy felmászhatnak, és ellophatják a vezetéket.)

Hát nem azon kívül, mert a szaki ezt említette. Látható a Mavir honlapján, hogy van import bőven. Valamelyest működik, bár lehet, hogy a 400-as távvezetéken jön inkább a delej. Ha feszültségmentes lenne, akkor az pénzben egy évi költség menne ki az ablakon, egy javítás idejéig, nemhogy egy évig!
U.i.: A javítás úgy történik, hogy egy Faraday-kalitkában van a szerelő, de neki elvileg semmi baja.

Ha már rajta van a dróton, nem lesz baja, hiszen a verebek is ott ücsörögnek, pláne ha még fémszálas ruhában van. De hogy megy oda? A szigetelésen nem lehet átmászni, mert hamar pecsenye lenne az illetőből.

Ne aggódj, verebeket nem lehetett a vezetékeken látni. De pont ez a lényeg, nem fog megsülni a szerelő, mert az áram a könnyebbik utat választja. Nem fémruha, hanem kalitka van tudomásom szerint.

Ha most is van import, akkor rajta van a 750kV? Export is szokott lenni ezen a vonalon?

Igen, rajta van a nagyfeszültség. Export akkor van, ha valamelyik országnak kell energia és nekünk van felesleg. Ilyenkor az adott ország megveszi. Ritkán van export, mert az ukránoknál több nagyteljesítményű erőmű van, itthon meg a csúcs-, illetve a szigetüzemű erőműveket nem éri meg állandóan üzemeltetni, ezek általában gáz, illetve olajfűtésűek. Előnyük az, hogy gyorsan beüzemelhetőek, ez kb. 8 perc.

Udv!
Elnezest kerek, hogy csak igy kozbeszolok, de olvasgattam a hozzaszolasokat, es a karbantartas/szerelesrol ez jutott eszembe. Nameg a femszalas fuharol.