A súly csak annyit jelent, régebbi technológiával készült, alacsonyabb frekvencián üzemel, kisebb hatásfokú...
Volt már alkalmam összehasonlításokat tenni.

A hatásfok tekintetében vitatkoznék veled. Ugyanis a kisebb frekvencia kisebb veszteséggel is jár,ha a működés azonos kapcsolási technikával történik. A teljes hidas és a rezonáns gépeknél valóban már jelentős a különbség az utóbbiak javára.

Sok kínai gyártó szeretné megközelíteni ezt a minőséget - aránylag ritkán kell javítani , de inkább tegyél be egy képet egy 250-es Straus Austria belsejéről és az adattábláját is mellékeld !

úgy néz ki, hogy megvan a probléma... a főtrafó alá bekerült némi fémpor és idővel ledörzsölte az ott futóvezetősávok lakkozását>> ebből lett egy helyes kis zárlat, ami elégette a fóliát... de mindez csak a trafó kivétele után látszott. Kivenni pedig azért kezdtem, mivel "kezdtem megemészteni" amit írtál (trafó, kitöltési tényező, kimeneti kondi) és elindultam a kimenettől visszafelé...
Itt aztán jöttek a hibás alkatrészek: SFH6156 optocsatoló kimenete átvezet, az általa meghajtott BC847 tranzisztor szakadt, a tranzisztorokhoz kapcsolódó LM3046 tranzisztor háló szintén szakadt. Úgy néz ki, hogy ezekkel a hibákkal a visszacsatoló ág sérült, ezért futott meg a kimenet. Kicserélve az alkatrészeket a kimeneti feszültség beállt 95V-ra.
Ezek után már csak az a kérdésem, hogy szabad-e terhelés nélkül melegednie a kapcsolóelemeknek illetve a főtrafónak? nem nagyon, de nincs is a dobozában a NYÁK (viszont a ventilátor megy, igaz csak úgy odaállítva a bordák végéhez)

Itt vannak a Straus 250-es belsejéről fotók...

Kösz a segítséget . Ezen jól látszik a különbség .A 250-es Straus max csak 160A-es lehet , 250A-nál már illene 3 fázisúnak lenni , fojtókat kitakarították , dinse csatlakozók kicsik , a hűtőcsatorna rövidebb és alacsonyabb is , stb. A Rilon gépek kicsit drágábbak a versenytársaiknál és a cég nem is vállalja , hogy átfestve más néven forgalmazzák az inverteres hegesztő berendezéseiket .

Valamennyire melegedni kell neki mert ez keménykapcsoló, tehát amikor az IGBT ki-be kapcsol olyankor áramot szakít meg, vagyis nem elenyésző a kapcsolási veszteség a vezetési veszteség mellett. A trafónak pedig van réz és vasvesztesége is, üresjáratban a vasveszteség dominál, mert gyakorlatilag csak a mágnesezési áram folyik, a terhelés ilyenkor elhanyagolható. Ugyanaz a helyzet mint a hálózati trafó esetében, minél jobban van gerjesztve, annál jobban fog melegedni és annál több áramot vesz fel. A ferritek hőmérséklete akár 70-80 C^o is lehet ilyenkor, ez normális. Amikor hegesztesz vele akkor a mag már kevésbé fog melegedni, viszont a huzal sokkal jobban, ami miatt aztán az egész trafó melegebb lesz.

Helló!

Ezeken a képeken jól látszik a "kihaszálatlan" hely, nekem a straus 180-as gépemben ott van a tig gyújtópanelja, csatloló tekercs ill. fojtók is. Valamikor régen feltettem a képeket a belsejéről.
Természetesen az elkészítés minőségéről nem vitatkoznék, hogy csak úgy "összehányva" vagy precízen illesztgetve az alkatrészek. Tudni illik, hogy mitől drága vagy mitől olcsóbb egy készülék. Itt a fórumon ez nem is okoz nézet különbségeket...

Köszi a felvilágosítást! A trafóról tudtam, hogy ilyen veszteségei vannak (réz és vas), de ez a 70-80 fok meglepett, az IGBT-t pedig ennyire nem ismerem (mármint a veszteségeit).
Viszont a próbálás "megszivatott": műterheléssel nem lehet próbálni, mert az áramhatároló kb 20A-nél leáll... ezért csak csak ívvel. De úgy minden OK volt

Neked halkan mondom, hogy a Straus is kínai. Még akkor is, ha az adattábláján az áll,hogy Made in Austria. Tudom, mert pár darab volt már nálam a műhelyben javításon. Ezzel nem azt akarom sugallni hogy rossz a gép,csak a tisztán látás okán írom le. Ha valóban az osztrákok csinálták volna, az lenne ráírva hogy "Made by EU" Egyébként meglepődnél, ha tudnád, mennyi minden készül Kínában, a legkomolyabb gyártóknak szállítanak be részegységeket.

Szia Pisti . Ne legyél halk mert mint írtam is tudom ,hogy kínai csak az átverés zavart egy kicsit mivel nem valós adatokat írnak rá . Rengeteg gépet már kérésre átfestve saját márkanévvel hoznak be kínából. Csak a RILONT-t akartam picit a helyére tolni . Amúgy te is tudod , hogy sok gépet láttam már belülről ill. láttam honnan hozatták ... De inkább este küldök egy "emilt" ott többet írhatok .

OK! Várom a levelet, és előre köszönök minden infót. A Rilon valóban jó gép, és csak remélni tudom, hogy ott nem a poti állását mutatja hegesztőáramként az A mérő, mint a Straus esetében.De erről már korábban egyszer írtam.

Sziasztok!Lenne egy kérésem,valaki küldene egy olyan működőképes rajzot egy inverteres hegesztőről,amit megépített valaki és működőképes?
Köszönöm előre is a segítséget!

Pisti27!
Visszaolvasol - /Maci,Bocs,Colt,stb/ bőven van rajz,leírás,kitárgyalás.

Oké köszi utánna olvasok akkor

Sziasztok! Egy kis segítségre lenne szükségem a macival kapcsolatban! Sajnos nem emlékszem rá pontosan, hogy hol, de olvastam a fórúmban, hogy a hővédelem valahol rosszul került fel a rajzokra. Gondolok itt arra, hogy a relé érintkezőinek összezárásakor, vagy szétkapcsolásakor nyúl bele a vezérlésbe. Segítséget előre is köszönöm!

Üdv.: Zoli

Megvan a "Maci" rajza?Ott azt írtam,hogy 3x alaphelyzetben zárt hőkapcsoló,ha ilyened van akkor a relének meghúzva kell lenni és egy kontaktust bontani.Amikor a hővédelem beszól,nyit,tehát szakadást produkál a hőkapcsoló valamelyike,akkor a relé elejt,zárja a kontaktust és letilt az 555 az UC3845 1. lábán.Ha olyan hőérzékelőd van ami alapban szakadást képvisel és hő hatására záródik XX hőfokon akkor még relé sem kell,egyszerűen a két 390 ohm ellenállás közé kell kötni.Ha nem érthető amit írtam,vagy van még kérdésed,szívesen válaszolok itt a fórumon,ha tudok.Még annyit hozzátennék,hogy bármilyen megbízható,hőre raagáló megoldás megfelel,ha képes az UC3845 1. lábát testre húzni,vagy a két 390 ohm ellenállást összezárni a tiltáshoz,majd azt újra szabaddá tenni amint a gép visszahűlt.

Szerintem egy egyszerű mérésel ezt egyszerűen meg tudtad volna állapítani.Nem kell túlbonyolítani a doldokat.Lehúztad volna az 1-es lábat,vagy nem.Máris megvan.

Köszönöm a kielégíttő választ! Még nem vettem meg a hőkapcsolókat és pont emiatt kérdeztem inkább előre. Új panelt terveztem a macihoz A4-es formátumban (minden 1 nyákon) és nem akartam utólag módosítgatni az útvonalakat. Amint van egy kicsit több időm ide is felrakom pdf formátumban.

Üdv.: Zoli

Szia! Igen és nem is kérdeztem volna, ha már az élesztésnél tartanák, de egyenlőre a panelterv miatt volt szükségem az információkra.

Üdv.: Zoli

Sziasztok! Volt egy kis időm úgyhogy megcsináltam a pdf-eket! Felrakom ide, akinek van türelme és kedve is és talál benne hibát, az jelezze nekem, valószínű csak ünnepekkor fogom megcsinálni a panelt. Feltéve, hogy lessz annyi időm
Üdv.: Zoli

Üdv mindenkinek,
Az lenne a kérdésem, hogy a mellékelt IGBT jó lenne-e inverteres hegesztőbe?

Sziasztok!
Ez inkább egy kis érdekesség:
A cégnél ahol dolgozom a múltkor történt egy érdekes eset. Adott egy ősrégi Migatronic Pilot 2400-as gép Bővebben: Link. Úgy kezdődött a történet, hogy AWI üzemmódban nem gyújtott nagyfrekivel, valamint a hegesztő áram sem jött ki belőle. Majd megnéztük elektródás üzemben működik, mikor cseréltem ki a munka és a test kábeleket egy szép kövér ívet húzott a + és a hegesztendő tárgy között, később kiderült, hogy a hegesztendő tárgy a védő földeléshez ért, ezt megszüntetve működött a gép. De azért nem kéne a szekunder és a védőföldelés között áramnak folyni, hiszen galvanikusan le van választva, vagy nem? Majd ment tovább a munka, egyszer csak a gép elkezdett magából szikrákat kifújni, közben villogott össze vissza rajta minden, majd durrant egyet, aztán kiütött 3X 25A-es olvadóbiztosítékot. Én már gondolatban eltemettem a gépet, bevittem a villanyszerelőkhöz, ott bedugták, és nem hittem a szememnek, a gép gyönyörűen működik, hegeszt. A jelenséget betudhatjuk a beleszállt fémpornak, de ha már egy elég nagy zárlat volt a 3 fázis között, hogyan élhette túl ezt a gép? Valamint miért folyik áram a szekunder kör és a védőföldelés között?

Szia! Szerintem a fémpor szerencsésen ide-oda vándorolt a készülékben, és rögtön a bemeneten csinált zárlatot, ha lett volna fi relé hamarabbkiderült volna,

Szia! 30mA- es FI relé van, de mire az lekapcsolt kiolvadt a 25A-es bizti.

A probléma az volt, hogy a tápkábel védővezetője több hegesztőáramot vezetett, mint a testkábel, ezért volt a tüzijáték. Azt írtad hogy a gép őrégi. A régi gépeknél előfordult,hogy a szekunder kör egyik pólusát összekötötték a testtel. Ez az összekötés ma már tilos, illetve csak 630V-os átütési feszültségű kondival szabad a szekundert földelni, de ez inkább zajvédelmi megoldás. A fémpor ekkora áram vezetésére csak nagyon koncentrált mennyiség esetén képes, tehát a hibát nem kellene betudni a fémpornak, inkább meg kellene keresni a valódi okot. Esetleg a kimeneti egyenirányító,vagy a kimeneti fojtó testzárlata is lehet hibaforrás.

Sajnos én ott bent nem szólhatok bele a dolgokba, de odabenn azt állítják a "mesterek" hogy hibátlan a gép, én nem épp így látom. Jött egy magyarázat hogy miért verte le a biztosítékot, de az az Ohm törvényt hazudtolja meg. Ez volt: Annyira be volt terhelve a hálózat hogy leesett a feszültség ezért ugyan akkora teljesítményhez több áram kell hogy folyjon
A gépezet nagyjából 20-22 éves.

Nem igazán oda való, de ezt a felhasználási területet taglaló leírás is mutatja. A magas zárófeszültsége miatt a C-E feszültségesés is tetemes, emiatt a keletkező veszteség is sokkal több, mint a fele akkora feszültségű kapcsolóeszközé.

És a gépben lezajló tüzijáték is a magas hálózatterheltség miatt volt?

Azt én a ventilátor által fölkavart fémpornak tudom be.