Leesett már nagy nehezen... Többet gondoltam a dolog mögé, mint ami volt.

És én még számolon neked a feszültség értékeket, először úgy tűnt azt reklamálod.

A rádiótechnika 2003/5 számában Piret Endre részletesen leírja a toroid kimenők előnyös tulajdonságát, a PLITRON és a WELLEMAN is megjelent toroiddal.

Köszönöm! A többivel semmi bajom nem volt, ezen a szarvas hibámon akadtam fenn, nem értelmeztem a másik csatorna jelölést. Micsinájjak? Röstellem, de tényleg.

Köszönöm!
Esetleg azt a cikket el tudná nekem küldeni? Azt nagyon megköszönném.

Igen, csak nem ma. Mert be kell szkenelni mivel csak papir alapon van nekem jelenleg meg.

http://www.4shared.com/dir/Tgvnj1ds/RTsharing.html#dir=Tgvnj1ds

Innen letölthető, előtte regisztrálni kell.

Bővebben: Link

Sjanos nem találom. Hányadik oldal?

Szia! Ebben a cikkben van. üdv pali

SM102b mag talpán a furatközepek távolságát valaki megírná? Épp méreteznék be egy sasszit, de enélkül elég nehéz.

Köszönöm!
Hát ez is egy + érv a torid kimenő mellett.

De azért ha valaki már kísérletezett vele, és van tapasztalata, le is írhatná. Főleg egy EI és egy toroid ugyanazon az erősítőn lenne érdekes.

Kisérletezni nem kisérleteztünk de élőben már alakalmaztuk szerintem többen is , nekem csak is pozitiv tapasztalatom van ez ügyben . Ja és azt is tudom hogy az SE-ben is lehet alkalmazni természetesen , manapság annyira modern a technika hogy egy toroid vasra csak egy szemvillanás egy légrést tenni !
Bővebben: Link

Két olyan erősítőm is van, amelyben toroid trafók a kimenők. Az egyik egy gu50 SE Fleta által tekercselt légréses toroid trafókkal. A másik pedig egy 6n6p SRPP kb. 5VA-es 230/2x12V áttételű (eredetileg hálózati trafónak tekert) toroid kimenő trafókkal. Utóbbit csak kísérletként építettem, de hamar megkedveltem a hangját és azóta elkészült a végleges változat. Mindkét erősítő másként szól, előbbi hangja kicsit nyers, fémes, míg utóbbié hosszan hallgatva is kellemes, lágy, meleg. Mondhatnék még jelzőket, de ahányan hallgatnánk annyiféle értékelés születne. Legjobb lenne, ha a saját füleddel hallgatnál meg pár toroid kimenő trafós erősítőt.
Persze a kimenőtrafó csak egy része az erősítőnek, ahogy az erősítő is csak egy része a hangátviteli láncnak, úgyhogy elég nehéz lenne körülírni, hogy milyen is a "toroidos" hangzás.

Sziasztok!
Szeretnék csöves egyenirányítót az ECL 86 elé. Milyen csövet ajánlotok? Lehet hogy lenne előtte 3 6N2P (gitár előfok) , de nem biztos. Illetve úgy tudom, minden elektroncső használható egyenirányítónak. Bocs nem értek hozzá. Ha igen, van néhány csövem.
-ECC 83
-ECC 84
-ECC 85
-ECH 81
-EAF 801
-EBF 89
-6N2P
-EM 84
-EM 87
-ECL 86
-PL 509

CIROKL és varttina köszönöm!

Hát, ha tényleg minden cső használható egyenirányításra akkor én a PL509-et mondanám. Az bírja a legnagyobb áramot a felsoroltak közül.

A PL 509 tartalék az APX-embe. Ennek 50 volt kell. Viszont a bontott rádiókból csupa "E" csövem van. Meg háló trafóm. Ha máshogy nem megy, veszek EZ 80-at.

Akkor miért írtad a többi közé, ha más terved van vele?

Egyébként jobban is jársz egy kimondottan erre a célra szánt csővel.

Mono SE esetén az EZ80 lenne a jobb megoldás.

Ez is a készlet része.

Ezekből egyik se igazán jó. Ha nem diódát használsz, akkor valami combos triódát használnék dióda kötésben (pl. 6AS7).

Azon gondolkodom, hogy olcsóbban jövök ki egy komplett rádióval, amiben van EZ 80. Vaterán láttam olyan rádiót(működő), amiben EL84 van. Ez jobb lenne gitárnak? Vagy az ECL 86 is jó?

Az EL84 picit erősebb, szerintem SE-ként egy kutya. Ha ezért vennél egy rádiót, akkro inkább használj 1N4007-et. Nem olyan szörnyűek azok.

Egyik sem rosszabb, vagy jobb, inkább más. 6X4, 6Z31, 6U5C is alkalmas a feladatra. Olcsóbb is, mint az EZ80. (Börzéken is fellelhetőek)

Ha építek egy elektroncsöves erősítőt, akkor a kimenő teljesítményt, illetve a jelalakokat hogyan tudom megmérni? Csak egy oszcilloszkópom van. 50Hz Szinuszt egy trafóról tudnék benni.

Az nagyon jó, ha van szkópod. Javaslom, hogy nézz át az Oszcilloszkóp számítógépre nevű topikba, tölts le egy programot, arról adj jelet az erősítőnek, mert néhány mV elég a bemenetre. Vagy szerzel/építesz egy függvénygenerátort. A PC-s program is képes erre, de csak 20 kHz-ig.

A teljesítményt az OHM-törvények alkalmazásával lehet mérni. Jelalakot "mérni" egy szkóppal aligha lehet, legfeljebb a jelalak jó (vagy kevésbé jó) alakhűségét láthatod cca. 5%
pontatlansággal. Az utolsó mondatod érthetetlen.

Tegnap összeraktam próbanyákon a PCL86PP-t a Budapest kimenővel. Az elektroncso.hu EL84PP kapcsolást és az eredeti Budapest rádió kapcsolását vettem alapul. 275V tápfesszel, 330Ohmos katódellenállásokkal( 25mA nyugalmi anódáram, 3,5mA segédrácsáram) 7W-ot tud 4Ohmon.
Nem hagyott nyugodni és próbaképpen PCL85-ös csövekkel is kipróbáltam. Kb 170V-ig lehetett felmenni a tápfesszel, ezután már nagyon megnőttek a pentódákon nyugalmi anódáramok. 5W-ot sikerült kihozni belőlük ugyanezzel a kimenővel. A hangja szép a PCL85PP-nek is, de tényleg nincs túl sok értelme. Nagyjából ez a rajz, annyi még a módosítás, hogy a rácslevezető 680K-helyett 470k-t használtam és az első trióda anódján lévő 220Pf helyett 510pF van. A visszacsatolásban kicsit növeltem az 1K-t(most épp 10K), mert a számítógép nem tudta kivezérelni és a kondi sem kellett, a kimenő szerény nagyfrekis átvitele miatt.
Így a -3dB-es átvitel 15Hz-től 18.5KHz-ig megy.

Azért elég kicsi a vaskeresztmetszet. Mekkora kivezérlésen mértél 15Hz-es alsó határfrekit?

Hát, nem teljes kivezérlésnél. Ott már azért torzul egy kicsit a szinusz. Kellemesen alacsony hangerővel, nem mértem őszintén szólva.