Minek a kazánt ráncigálni. Max. 1(2)db. 1.5"-os svédfogó kell, az meg nem 300kg. Még, hogy nem női munka: a barátom nővére körbevéste, becsövezte, behúzta a (200m²) házat, létráról, mikor a barátom a munka elején lebetegedett. 19 évesen, igaz: Bláthy-t végzett!

"Csövezését úgy tervezni"; mondjuk gravitációsra.

Bocsi, csak mos kerültem ismét gépközelbe. Szóval, a keringtető szivattyúk kialakítása kívánja meg a megfelelő beszerelést. Ezt egyébként mindegyik szivattyúhoz mellékelt beszerelési utasítás tartalmazza. A topikot visszaolvasva már korábban írtad hogy néhány szivattyú már korábban "elhalálozott" szerencsére garanciális időn belül, és a kereskedő értetlenül állt a dolog előtt. Meg merem kockáztatni, egyszer sem kérdezte meg a szivattyú beszerelési helyzetét mert számára evidencia volt hogy a szerelő tudja, szivattyút sohasem szerelünk motorral felfelé. Az, hogy a szivattyú még működik ezzel a beszerelési helyzettel, a jószerencsének köszönhető. Ennek a szivattyúnak a legmegfelelőbb beszerelési helyzet a vízszintes elhelyezés, azaz a motor vízszintes helyzete. Az eredeti problémára nem akarok reagálni, mert nem vagyok folyamatosan gép előtt,vitázni viszont nem szeretek,- egy dolog viszont biztos, hogy a kattogás és a vízforrás elégtelen keringés következménye, amit a rendszerbe keveredett nagy mennyiségű levegő okoz. A tágulási tartály feltehetőleg nem a legmegfelelőbb helyen van, ami nyitott, hiszen van kivezető csöve. Tehát a rendszered nyitott. Ha zárt lenne, akkor expanziós tágulási edény lenne a rendszerben(ezen nincs túlfolyó cső,a nyomáskülönbséget egy gumimembrán egyenlíti ki) de ez csak bizonyos nyomáshatárra méretezett rendszereknél alakítható ki- a működési nyomása 1,5-2,5 bar közé esik jellemzően. Tehát a fűtési rendszer elemei ennél nagyobb nyomásra méretezettek kell legyenek. Nyitott rendszernél (mint a tiétek)természetes a vízpótlás, hiszen a tágulási tartály nyitott mivolta következtében természetes a párolgás még akkor is ha a túlfolyó cső pl. csak 1/2"-os. Ha a felfűtéskor már jelentkezik a víz forrására jellemző hang, akkor az azért van mert az előremenő szakasz tele van levegővel, és a felmelegedett víz nem képes eltávozni, hanem a kazán felforrósodott falán rotyog. Az ok kérdéses. Akár dugulás is lehet, de egy 3 éves rendszernél felettébb furcsa lenne iszapolódás miatt. Iszapolódás még az én 28 éves rendszeremnél sem jelentkezett, pedig a rendszer 1"-os gerincvezetékkel üzemel padlócsatornában szerelve, természetesen megfelelő légtelenítőkkel minden felállásnál. Ja, és a vizet a rendszerben nem kell cserélgetni, mert az mindig új szennyezőanyag bevitellel jár, még esővíz esetén is. Feltöltésre tényleg jobb a lágy víz(esővíz) de nincs mindenkinek szivattyúja a feladathoz. Tehát a hálózati víz is megfelel, de ezt semmiképp nem kellene cserélgetni. A vízkőadagot az első felmelegítéskor úgyis kirakja a fűtési rendszerbe, ha valaki ezt cserélgeti, az mindig újabb adag vízkőlerakódással jár. Egy profi fűtésszerelő a problémára feltehetőleg 3 perc alatt megoldást tudna ajánlani,miután a rendszert átvizsgálta. Tudom hogy a pénz mindent meghatároz, de szerintem olcsóbb megoldás keresni egy profit, mind új kazánt venni 4-5 évenként. Aztán az iparost csak akkor kifizetni, ha a probléma megoldódott, semmiképp sem előbb. Azt viszont az iparossal tudatosítani kell mielőtt a munkának nekiáll, hogy pénzt csak akkor fog látni ha a problémát megoldotta.

Lehet hogy szerencsésebb lett volna elolvasni minden hozzászólást mielőtt az előző hsz.-t megírom. A 14:16-kor írt hozzászólásod képeit elnézve égnek szaladt a maradék hajam. Ki volt az a b@rom aki ezt a szerelést elkövette? Hol a légtelenítés a radiátor előtt a felszálló ágon?A radiátor másik végén van automata légtelenítő?A rendszer alsó elosztású,felszálló ágak egyenesen a sarokszelepbe mennek légtelenítés nélkül. Ezt hogy lehet légteleníteni?!Hogy volt képes ez a rendszer akár egy napot is működni hiba nélkül? A hibának semmi köze ahhoz hogy a kazántól réz vagy akármilyen csővel indultatok. A probléma az,hogy aki a fűtéseteket szerelte, abszolút analfabéta a szakmájához. Tudom hogy ezek súlyos szavak, de sajnos ez az igazság. Feltételezem kifizettetek egy kalap pénzt akkor az "iparosnak",és most szívtok a pocsék munkája miatt. Ha minden radiátor bekötése azonos azzal amit lefotóztál, akkor nem vagytok egyszerű helyzetben, erre a problémára igazán korrekt megoldást szerintem itt a HE fórumán nem fogsz találni, hacsak egy korrekt fűtésszerelő nem olvassa éppen ezt a témát és nem érez késztetést a probléma megoldására. De erre kevés az esély-szerintem.

Köszönöm a részletes leírást.

Értem, szóval a rendszer nyitott.

Igen, már a felfűtéskor jelentkezik a kazánban a sistergés, mintha csak forrna benne a víz.

A rendszer nem 3 éves, hanem több, mint 7 éves és az első 2 évben még jól működött, de azóta egyre érezhetőbb a sistergés, s az utóbbi télen már elég macerás és sokáig tartó folyamat volt úgy begyújtani, hogy ne kezdjen sisteregni azonnal a kazán, illetve a fűtés sűrű ellenőrzés mellett ment, s óvatosan, sokszor keveset megpakolva volt tüzelve.

Tehát akkor nem érdemes lecserélni a vizet a rendszerben?
Mondjuk logikus amit írsz, új víz, új réteg...

Fűtésszerelő...

Automata légtelenítő nincs, én szoktam légteleníteni úgy, hogy a radiátor másik végén meglazítom a csavart, s ott kijön a levegő(s) víz.
Gondolom akkor ez így nem jó...??? (ezt is a fűtésszerelő mondta, hogy így kell)
A mellékelt fotón a bal felső sarokban középen látható a légtelenítő, ezt szoktam kinyitni, kiengedni a levegőt, majd meghúzni, persze radiátoronként. Mondjuk mindig van olyan érzésem, hogy mi van ha az évek alatti sok tekergetéstől egyszer csak már nem lehet visszazárni, s hogy ez nem a legstabilabb megoldás, de akkor még, amikor csinálták, nem foglalkoztam azzal, hogy vajon jól csinálja-e a szerelő, hiszen megbíztunk benne. Kár volt.

Minden radiátor bekötése azonos.

Tehát akkor házilag ezt nem fogom tudni megoldani... mivel ezek szerint teljesen új bekötések kellenek?
A szivattyút mindenképp meg kell fordítani, hogy ne fejtetőn álljon... de ezek szerint az sem oldaná meg a dolgot...

Köszönöm, hogy időt szántál rám.
Üdv!

Szia!
Jó az a légtelenítési mód. Ha a szivattyút megfelelő helyzetbe hozod, a keringés megjavul, nem kell annyit légteleníteni.

Üdv!

Szerintem ezzel a bekötéssel így semmi baj! Másként, hogyan működne a sok alsó elostású rézvezetékkel szerelt, illetve az aljzaban menő 5 rétegű csővel szerelt rendszer? Az már más kérdés, hogy ezeket mind zárt rendszerűre kell kialakítani (ebben az esetben is jobb lett volna a zárt rendszer). A jelen esetben, ha a vezetékek és a radiátor lejtése megfelelő, akkor rendesen ki lehet légteleníteni a radiátorok végénél, a kézi légtelenítővel. Viszont, ha ezt sokszor kell megtenni, akkor ott tényleg probléma van.

" A jelen esetben, ha a vezetékek és a radiátor lejtése megfelelő, akkor rendesen ki lehet légteleníteni a radiátorok végénél, a kézi légtelenítővel."
Tökéletesen igazad van. A hangsúly viszont a radiátor lejtési irányán van. Ha a radiátor az előremenő ág felé lejt, akkor a légtelenítés korrekt módon végrehajtható. De ezzel csak a radiátor légtelenítése oldódott meg, a rendszeré nem. A rendszernek automatikusan le kellene légtelenedni a tágulási tartályon át, ha jól lenne szerelve. Sok szerelő abba a hibába esik, hogy feltételezi hogy a szivattyú által kényszerített vízmozgás megoldja a levegőeltávolítás problémáját, de ez csak akkor igaz, ha a lejtési irányok helyesek. Egy dolog egészen biztos, mégpedig az, hogy a problémát a rendszerben levő nagy mennyiségű levegő okozza, amit nem lehet eltávolítani. Mivel a szivattyú a visszatérő ágban van, a tágulási tartály csak az előremenő ágban lehet, mégpedig az előremenő ág legmagasabb pontján. Ha netán a visszatérőbe tette a szaki a tágulási edényt, akkor a szivattyút át kellene tenni az előremenő ágba, de remélem hogy ez nem így van. És még egy dolog: légteleníteni mindig álló szivattyú mellett kell. Ha a szivattyú jár légtelenítés közben, az csak a probléma fokozódásához vezet.

Felmerült bennem valami... rámutattatok a problémára, -amit nagyon-nagyon köszönök! - hogy a szivattyú fejjel lefelé van bekötve, s hogy ez miatt vélhetően nem tudta normális módon keringetni a vizet, ezért, vagy ezért is lehetnek a problémák nálunk.

Természetesen megfordítom a szivattyút, s megfelelő állásba teszem, viszont mielőtt ez megtörténne, azért megkérdezem, hogy nem-e rosszat teszek ezzel?

S itt kizárólag arra gondolok, hogy az eddig vélhetően nagyon gyengén működő szivattyú most hirtelen normálisan fog működni, nagyobb sebességgel kezdi el keringetni a vizet alaphelyzetben, mint eddig, s ez nem-e úgy felkeveri az esetleges lerakódott üledéket, amivel még rosszabbat teszek? pl. dugulást okoz, stb.

Ha vizet cserélünk, akkor viszont logikusnak tűnik, hogy azzal csak újabb réteg vízkő, stb. kerülne a rendszerbe, amit szintén nem szeretnék.
Van megoldás?
Egyáltalán elképzelhetőnek tartjátok, vagy rosszul gondolom, s nem kellene ettől tartani?
Köszi!

Ma már nem tudom megnézni, de holnap reggel megnézem, hogy a tágulási tartály az előremenőn van-e, vagy sem.

Azt nem mondta a fűtésszerelő, hogy kikapcsolt szivattyú mellett kéne légteleníteni, csak azt, hogy a végén kell elkezdeni, s hogy amikor már meleg a rendszer.
Ezek szerint ezt rosszul csináltam?

A radiátorok szemlátomást nem lejtenek az előremenő irányába, de holnap ezt is végignézem pontosan.

Annyira nem fog megindulni a keringés, hogy bajt okozzon (felkavarás). 1-2mm/m nem oszt, nem szoroz a kilégtelenedésben. Amikor kicsit meleg a rendszer, leállítod a szivattyút (lejjebb veszed a tüzet), vársz egy kicsit, légtelenítesz. Nyugodtan tölts utána, ha kell (ha van esővized, az jobb). Ekkora, fenti tágulásinál nem kell mindig töltögetni. Ki lehet tapasztalni, mennyi időnként kell (lassan!) után tölteni. Ha nem megy magas hőfokon (40-50C°), tán havonta se. Én (igaz gravitációs, nyitott tartályos) telente 1×2× töltöttem, de átlag 60-70C°-on ment.

Légteleníteni mindig a rendszer feltöltését követően kell, álló szivattyú mellett. Miért? Azért mert ha megy a szivattyú, akkor a levegőt is mindig mozgatja, így a levegő a rendszerben mindig különböző helyen lesz, ami lehetetlenné teszi azt, hogy az egyes szakaszokat(radiátorokat) jól le lehessen légteleníteni.A légtelenítést több lépcsőben kell elvégezni egészen addig, amíg a rendszer légmentes nem lesz. A légtelenítési ciklusok között a szivattyút el kell indítani 1-2 percre azért, hogy a rendszerben pangó levegőt kitolja akár a tágulási edénybe, akár a radiátorokhoz,mivel ott ki tudod engedni a kézi légtelenítő szelep segítségével. Miután a szivattyút leállítod, várj néhány percet,hogy a vizáramlás leálljon s akkor kezdd el az új légtelenítési procedúrát. Ezt egészen addig kell csinálni, amíg a szivattyú elindítása után a radiátorok és a kazán "néma " nem lesz, azaz a levegő már nem fogja a csobogó hangot hallatni sem a radiátorban sem a kazánban. Amikor mindezen túl vagy, a szivattyút bátran járasd akár 1 órán át és figyeld a rendszert, sehol sem szabad csobogó hangot hallani, amit egyébként a levegő okoz. A kieresztett vizet természetesen minden légtelenítési ciklus után pótolni kell. Attól nem kell tartani hogy a helyesen beszerelt szivattyú fel fogja keverni a lerakódásokat, a lerakódás annál masszívabban tapad a csőfalhoz semhogy egy keringtető szivattyú elmossa onnan. A légtelenítést mindig hideg állapotban kell csinálni, mert a meleg rendszerben a víz-és a levegő is- mindig mozgásban van. Ezért jó az automata légtelenítő, mert az a levegőt mindig akkor engedi ki, amikor éppen a légtelenítő szelepnél van. De a ti rendszereteknél a beépítést egy szakival egyeztetve lehetne csak elvégezni, mivel-mint mindennek-ennek is vannak beépítési szabályai.

A mellékelt linken lehet látni a nálatok levő szivattyú bontott rajzát. Ez az ún. tengely nélküli kerámia forgóágyas szivattyú. Bővebben: Link Ezeket a szivattyúkat abban a helyzetben beszerelni ahogy nálatok van, egyáltalán nem szabad. Ennek a szivattyúnak a lapátkerekét a forgó mágneses tér tartja a helyén, de csak akkor,ha helyesen van beépítve.

A mellékletben egy Laing szivattyú kezelési utasítása. Igaz, pont magyarul nincs meg, de a 7a jelű ábrán látszik hogy is kellett volna beépíteni. Bővebben: Link

Erről is szólt, mikor írtam, "valódi fűtésszerelőt" kell keresni.
Mi hegesztő(javítók) fogjunk össze!

Kedves mpisti!

Nagyon szépen köszönöm Neked a részletes leírást!

A jövőben ezután ekként fogok eljárni a légtelenítést illetően.

Köszönöm a mellékelt linkeket is. 7a ábrák alapján még egy írástudatlannak is tudni kellett volna, hogyan kell beszerelni a szivattyút, mert annyira egyértelmű, nemhogy egy szakinak...

A szivattyúkat apám vitte vissza a boltba minden alkalommal, s ő hozta helyette a másikat, de utasítást sosem hozott vele... ha lett volna, biztos, hogy megnéztem volna, főleg azok után, hogy több darabot is vissza kellett vinnie, - mert mindennél az az első, hogy átfutom, átolvasom, (bonyolultságtól függetlenül), hiszen azért adják vele...

A legszomorúbb pedig az, hogy amikor a kazánost kihívtuk, ott állt a kazán felett vagy fél órát, de ő sem szólt a szivattyúról, vagy hogy miért úgy van bekötve, csak a fejét vakarta... a fűtésszerelőkről nem is beszélve.

Véletlenül hogy lehet ilyen szarvashibát véteni? A fűtésszerelő sem akkor kezdte a szakmát, szóval tényleg nem értem..

Mindenesetre még egyszer köszönöm a segítséget Neked is és a többieknek is!

Remélem, hogy ezzel megoldódik a probléma.

Nekiálltam volna megfordítani a szivattyút, de a következő problémába ütköztem:

Nem tudom, hogy a fűtésszerelő miért csinálta így, de elképzelhető, hogy lustaságból/trehányságból rakták fel a szivattyút fordítva, hogy elérjen az áramvezetéke konnektorhoz, illetve hogy össze lehessen kötni a termosztáttal?

Mellékelek pár képet, remélem látható.

Ugye jól gondolom, hogy ki lehet toldani a vezetéket, hogy össze lehessen őket kötni?

Köszi!

Szia!
Természetesen. A bekötés helyességére ügyelj. Ne toldjad (ha lehet), cseréld ki egy megfelelő hosszúra. A lemenő kábelt sem ártana berakni műcsatornába. Ha jól láttam (előző képek), alá van pakolva a szivattyúnak, győződj meg még szétszedés előtt, van-e elég hely.

Üdv, Kollégák, Hozzászólók, Kérdezők!

Olvasgattam a topikot, főleg Franciska problémáját. Na aki ezt szerelte, kapásból 10 év Bastille. Semmiféle, a gépészettel kapcsolatos szabályt, előírást nem tartott be (cső dimenziók, szivattyú, tehermentesítés, szabályzás.... stb). Ez tipikusan a "láttam már hogy csinálják" szerelés minden tekintetben. Hozzáértés, vagy szakmai háttér semmi. Mondhatnám, hogy kókler,de a munkát kihagynám a végéről.
Kátrányosodás: Nagymértékben csökkenthető, ha ki alakították volna a kazánvédő sönt ágat egy termosztatikus szeleppel és nem a szivattyút kapcsolgatná egy termosztát 40 fokon. Ugyanis mire az érzékel és megállítja a keringést (25-30C) addigra a kazánban, 80%-ban újra hideg a víz.
Forráshang: Elképzelhető, hogy a kátrány lerakódás valahol masszívra égett, így amikor alágyújt az ember, az izzásig hevül és miután a kazánban vannak pontok ahol lassú az áramlás (ilyen bekötéssel még lassabb mint egyébként), így ott megforr a víz.
Levegő: A szivattyú előtt/után, kazán előtt/után nem ártott volna a megfelelő dimenziókat és dimenzió váltásokat megtartani (már valaki írta: kavitáció).
Vékony csöves a rendszer, és nincs kialakítva semmiféle hűtőkör vagy az elektromos hálózat kimaradás esetén tartalék áramforrás. A vegyes rendszerről nem is beszélve.
A kazán tisztítás, rendszermosás ideiglenesen helyrehozzák a tüneteket de attól még úgy ***, ahogy van. Elnézést a kifejezésért.
Megoldás lehet egy puffer, megfelelő vezérléssel. Sönt ág beépítése, dimenziók növelése a közeli elágazásokig. Esetleg egy hidraulikus váltó, ami megoldja a sönt és tömegáram problémákat is egyszerre (ez a legolcsóbb megoldás szerintem).
Elnézést a kibicelésért, de ennyi hibát egy rendszerben ritkán lát az ember és nem lehet szó nélkül elmenni mellette.

Teljes mértékben egyet értek veled és mpistivel! A hidraulikus váltó nagyon jó ötlet!

Üdv mindenkinek !

Következő kérdésem lenne hozzátok : Idős ismerősünk családi házában ki lett cserélve a vegyeskazán korszerűbb típusra (Sajna a régi kilukadt) Beüzemeléskor - első begyújtás - van-e valami trükk, amire figyelni kellene ? A fűtés 30-40 éves ezelőtti nyitott tágulási tartályos (meleg oldalon) alapvetően gravitációs rendszer. Kb 15 éve a visszatérő oldalon a kazán elé kapott egy keringtető szivattyút.
Amitől tartok : huzatszabályozós az új kazán, hogyan érdemes beszabályozni ?
Illetve termosztátos vezérlést kapott a keringtető is, 35-40 fokos víznél indul ( áll le ...)

A kazánhűtő kör kialakítása ezeknél a kazánoknál-és általában a sima vegyestüzelésű kazánoknál nem jellemző. Az inkább a drágább, faelgázosítós kazánoknál lelhető fel, ezt utólag beépíteni nem lehet a rendszerbe, mert a hűtőcsőnek a kazán vízterében kellene lennie. Nyitott rendszernél -mint amilyen Franciskáé is- nem is igazán okoz különösebb problémát a rövid ideig tartó áramszünet, hiszen a keletkező gőz a nyitott rendszeren távozik, remélhetőleg anélkül hogy a rézcső forrasztásait megolvasztaná. A kátrányosodásnak több oka is lehet, pl. elégtelen égés; túl hideg(hőszigetelés nélküli, alacsony) kémény túl nagy előremenő/visszatérő vízhőmérséklet különbség(optimálisan 15-20 fok) stb... De a masszív kátrányréteg forráshangot nem okoz. Ellenben a pangó víz, ami nincs mozgásban, illetve a levegős kazán az igen. Franciska írta, hogy az anyagi lehetőségeik korlátozottak, tehát azzal kellene kezdeni valamit, ami van, lehetőség szerint anyagi ráfordítás nélkül, hiszen ez a rendszer egy ideig működött normálisan Franciska elmondása szerint. A szerelés olyan amilyen, ezzel most sajnos Ő sem tud mit kezdeni, puffer beépítése pedig csak akkor lenne indokolt, ha a kazán plusz teljesítménnyel rendelkezne amit jó lenne eltárolni-de jelenleg nem a felesleges hőenergia eltárolása a fő gond. Bár nem tudom,Franciska hol lakik, de feltételezem hogy a náluk rendelkezésre álló csapvíz sem az áradó Dunából származik, hogy indokolt lenne az iszaptalanítás. Az én rendszerem -mint korábban írtam- 28 éves, ment kb. 15 évet nyitott rendszerként 50 literes tágulási edénnyel mielőtt zárttá tettem, de még sohasem volt átmosatva tisztítás céljából, pedig acélcsöves a rendszer 95%-a, nyitott rendszerként 190 liter vizet tartalmazott és bizony amíg nyitott volt elég gyakran kellett pótolni a vizet. Tehát az évek alatt keletkezhetett volna benne iszap bőven, de efféle gond nem jelentkezett a fél collos és 3/8-os bekötőcsövek ellenére sem. A csőtermosztátos szivattyúvezérlés az egyszerű rendszereknél elterjedt és bevált módszer, nem hiszem hogy ennek kiváltása megoldaná az ominózus problémát. Áramkimaradás esetére marad a parázs kiszedése, mint óvintézkedés a víz felforrása ellen, bár egy szinuszos szünetmentes sokat segítene a komfortosságon, de ez is pénz kérdése. Magyarán nulla anyagi ráfordítással kellene a rendszert használhatóvá-és a lehetőségek keretein belül megbízhatóvá tenni.

Szerintem nincs szükség semmiféle trükközésre, ha a rendszer eredetileg gravitációs volt -és a működésével nem volt korábban semmi gond- akkor az új kazánnal is menni fog. A huzatszabályzó működését viszont optimalizálni kell, hogy a kilépő víz ne legyen sem túl meleg, de lezárt állapotában se zárja el teljesen a kazán táplevegőjét mert akkor erőteljes kátrányosodás lehet a következmény, és még az elégtelen égés következtében keletkező fagáz be is lobbanhat mikor újból levegőt kap. A csőtermosztátot viszont legalább 40 fokra(de inkább kissé feljebb) kell állítani, hogy a kazánt ne terhelje hosszú ideig a visszatérőn beáramló hideg víz.

Ha a szivattyút át akarod fordítani, lehet hogy szükséged lesz új tömítésekre a szivattyú hollandi csatlakozásainál. Ha a tömítés gumi, akkor lehet hogy elviseli csöpögés nélkül az új pozíciót, de ha klingerit (ez bekeményedik)vagy hasonló, akkor szinte biztos hogy cserélni kell mert csöpögni fog.

Pontosan, ahogy mondod.

A hozzászólásokból már látom egy ideje, hogy a rendszer nem úgy lett megépítve, kialakítva, ahogy az elvárható lett volna, de most nincs rá keret, hogy ezen változtassak.

A szivattyút mindenképp megfordítom, csak a vezetékeknél (szivattyú-termosztát összekötése) elakadtam, s nem akarnám magam sem agyoncsapatni, sem a szivattyút kiütni, szóval most ennek szeretnék utánajárni, hogy hogyan szabad csinálni, illetve most már abban sem vagyok biztos, hogy az egyáltalán jó-e a bekötés úgy, ahogy most van???

Vidéken lakom, nem a Dunából jön a víz bár lehet, hogy más szempontból nem is lenne hátrány, mert a csodálatos csapvíz egyrészt borzasztó drága, másrészt borzasztó vízköves és bevallottan többször határérték közeli - volt..(?) No mindegy, a lényeg, hogy teljesen érthető amit írsz, s logikus. Feleslegesen nem cserélgetném a vizet a rendszerben, ha nem szükséges.
Első a szivattyú.

Mivel mindig van itthon valaki, ezért azonnal tudunk ügyelni áramszünet esetén a kazánra, s bizony ha kell, akkor ki van hordva a parázs, sajnos egyenlőre ez van.
Tervbe van véve egy szünetmentes táp, de valószínűleg már csak jövőre lesz belőle valami.

Sejtettem, hogy a tömítést valószínűleg cserélni kell, de azt nem tudom, hogy gumi-e vagy más, ezért inkább beszerzem valamelyiket, hogy legyen kéznél.

Köszi, hogy szóltál!

Az árambekötésre tudnál valamit mondani?

Köszi!

Hát most erre mit mondhatnék? Ahogy előtted már finomabban utaltak rá, ezek szerint nem végzett túl jó munkát a "szakember", hogy finoman fogalmazzak.

Sokat gondolkodom azóta is, hogy ilyen mérvű szarvashibákat hogyan lehet véteni olyan embernek, aki évek óta fűtésszereléssel foglalkozik?
Véletlen, vagy netán szándékosan?

Megvallom őszintén, hogy kezdek az utóbbira gyanakodni...
Ha másoknál is ilyen munkát végzett volna, szerintem valaki előbb utóbb nem hagyta volna ki, hogy számon kérje, mivel nem nagy települések vannak a környéken... több ilyen esetnek hamar híre ment volna, s nyilván akkor nem tartanák számon, mint szakembert...
1 évig nem jött ki a gond, még a 2. évben sem volt igazán gond, hanem azóta minden évben érezhetően rosszabb és rosszabb.
Sajnos a családban levő autószerelő apám sem vette észre, vagy jött rá a hibára, pedig a boltba ő vitte vissza 2x is a szivattyúkat, ha mást nem legalább a kint lévő kiállított darabokból látnia kellett volna, hogy nem úgy állnak, mint ahogy nálunk fel van szerelve, illetve már eleve annak is szemet kellett volna szúrnia, hogy a plakett a fal felé néz, a nyíl pedig most az alján van a szivattyúnak, de mindegy.
No ezért is fogadtam meg, hogy többet ilyen nem lesz, s amit csak tudok megcsinálok magam, mert számítani úgy látszik másra nem lehet.
Túl sokan éreznek késztetést, hogy átvágjanak.

Jól írta mpisti, hogy bizony most nincs arra keret, hogy a rendszer teljesen, vagy akár csak részlegesen átépítésre kerüljön, szóval abból kellene kihozni a legjobbat, ami most van.
Köszönöm az ötleteket, tanácsokat, természetesen ha valamikor oda kerül a dolog, akkor mindenképp új rendszert kell kialakítani, s akkor biztosan hasznát veszem mind az általad leírtaknak, mind a többiek által leírtaknak.
Addig pedig sajnos ezen próbálok javítani, ha lehet.
Köszi!

"Az árambekötésre tudnál valamit mondani?"
Persze, ha már egyszer ez a szakmám alapvetően. Ahogy elnézem a fotón, a szivattyú 3 eres MT kábellal van bekötve. A legegyszerűbb módszer, hogy a szivattyúnál is, és a kábelcsatornában levő sorkapcsos kötésnél is elvágod a kábelt, így a kis kábeldarabokban benne marad a három különböző színű vezeték. Az új kábelt már így a színazonosság szerint be tudod kötni. a régi rövidke darabokat kikötöd, az újat pedig bekötöd a helyére.Egyre viszont nagyon figyelj, mégpedig arra,hogy a sárga/zöld színű vezeték az mindenképpen oda kerüljön ahol eredetileg volt, ugyanis ez a vezeték biztosítja a szivattyú érintésvédelmi csatlakozását. Ha a másik kettőt felcseréled is, abból semmiféle probléma nem származik, a szivattyú működését nem fogja befolyásolni.

Szuper!

Remélem, hogy jól értem, mire gondoltál.
Akkor a szivattyúnak a fedelét nem érdemes levenni, s ott/oda bekötni a hosszabb kábel egyik végét?
Ezt csak azért kérdezem, hogy ha a szivattyún kívül vágom el, akkor oda is kell egy kötés, s hogy ez nem-e gond? Persze h*lye kérdés, nyilván nem lenne gond, különben nem írtad volna, már ha jól értettelek.

Esetleg javaslat, hogy milyen kábelt érdemes venni? Az ok, hogy 3 eres kábelt, de vastagságra, vagy más egyébre van előirányzat?

Köszi!