Az a helyzet hogy átnéztem újra a hozzászólásodat, de nincs benne egyetlen kérdő mondat sem. Mire kellene válaszolni? Amik kérdések voltak azok meg lettek válaszolva.

Nem a saját gépem előtt ülök így nem tudom csatolni a transzformátor helyettesítő képét. De ezen egyebek közt van olyan is hogy szórási induktivitás, vagy ahogy régebben hívták csatolási tényező. A többi dologgal nem is nagyon érdemes foglalkozni mert egy SMPS trafónak a veszteségi ellenállása kellően kicsi, másrészt a táp szabályozott, így attól a problémától is eltekinthetünk hogy csökken a primer pufferek feszültsége a terhelés hatására.
Ha több szekunder feszültség van egy trafón, akkor a szabályozás módjától függetlenül is más értékűek lesznek a szekunderek szórási induktivitásai. Ezeken ugye eltérő lesz az áramváltozás sebessége, amiből az következik hogy terhelés hatására a feszültség sem ugyanúgy fog esni rajtuk. Ez még ebben az esetben is így van, hogy egy ilyen trafónak a szórási induktivitása is nagyon kicsi (néhány uH).
Tehát ha az a követelmény hogy minden kimenetnek tizedre pontosan kell a beállított feszültséget tartani, akkor azt vagy más módon kell megoldani, vagy külön tápokat kell a különféle feszültségekre építeni.

Egyébként a PC táp feszültségén is lehet változtatni, csak nyilván ez nem gyári opció, így nem tettek be erre a célra trimmert a nyákra. Ez csak annak függvénye, hogy a táp túlfeszültség védelme ezt mekkora mértékben engedi, de szerintem néhány tized volt nem gond. Ha magasabb kimenő feszültséget állítasz be, akkor egyszerűen le fog kapcsolni.

Remélem kielégítő volt a válasz. Az olyan kérdésekre hogy melyiket vedd meg több belinkelt gyári táp közül továbbra sem tudok válaszolni.

pucuka: Most hétfőn kezdtem itt írni, csak szerdáig, ez 3 nap. Csütörtökön csak 2 sort írtam. Most kezdődött a péntek. Ez nagyon kevés üzenet.
Végig igyekeztem mindent részletesen lerni, sok adattal, számítással, méréssel, kérdéssel, hogy könnyebben segíthessetek nekem. Ez nagyfokú önállóságot mutat részemről, mert nem ölbe tett kézzel vártam az eredményeket tőletek, hanem mindent megtettem, amit csak lehetett.

Mindenkinek:
Valaki írta, hogy épített már saját tápegységet. Egyszerű kérdéseket tettem fel rendesen megfogalmazva, mégsem érdekel senkit, a nagy részére mostanáig nem válaszolt senki.
Senki nem mondott semmi olyat, ami tényleg hasznos lenne. A vezetékek vastagítása hülyeség, mert próbáltam rövidebbel is, a 1,5 m helyett 1,1 m-rel, 0,02 V-ot nyertem vele.
Semmi olyat nem követtem el, ami miatt bárki haragudhatna rám. Senkinek nem adtam okot semmire, nem kezdtem el senkit anyázni, se k, vagy b betűseket írkálni.

Nem csak azokra a mondatokra várok választ, amiknek a végén kérdőjel van.
Ma du-tól 23 óra utánig teszteltem, mértem a PC tápommal a különböző eszközeimet több variációban is, ezért nem voltam itt eddig. Nem írom ide az összes eredményt, mert úgyse érdekel senkit.

A lényeg, hogy a PC táp kimeneteit hiába terheltem le a molex 12 V-os ágon 1×, 2× 3×0,8 A-rel, az üresjárati feszültsége nem ment 5,1 V fölé. A 12 V-os terhelés nélkül 5,04 V volt. A PC tápok a 12 V-ra vannak kihegyezve, ha ezt leterhelem, az 5 V-nak emelkednie kell. Már az 1. 0,8 A-nél 5,09 volt az üresjárati feszültség, a 2.-nál 5,10, a 3.-nál is. Így már a 0,8 A-es alapgépem + az 1,2 A-es tartozékkal 5 V alá esik a sorkapocskötésnél a feszültség, és a gépben max. 4,6-4,7 V-ot kapok. Ha csak a 0,8 A-es gép mellé rákötök egy másik gépet, ami 1,8 A-t használ, akkor 4,6 V-ot mérek mindkét gépben. Ha ezekhez rakok még egy 0,5 A-t használó eszközt, akkor a tápnál 4,88 V, a 0,8 A-esnél 4,75 V, az 1,8 A-es gépben 4,58 V lesz. Ha a 0,8 A-eshez berakom az 1,2 A-es tartozékot, és megvan az 1,8 A-es gép is, akkor a tápon 4,86 V, az 1. gépben 4,57 V, az 1,8 A-esben 4,55 V van. Pluszban a 0,5 A-essel a tápnál 4,83 V és 12,21 V lesz.

Hol van a PC táp 20 A-ig stabil 5 V-os feszültsége? Nem látom. A tápom adatlapján 5 V-ra max. 20 A van.
A tápom tesztoldalán ez van:
Terhelés 12V1 12V2 5V 3,3V -12V 5VSB
25% 12,10 12,20 4,98 3,32 -11,84 5,07
50% 12,12 12,22 4,93 3,31 -11,93 5,03
75% 12,14 12,22 4,88 3,29 -12,01 4,98
100% 12,14 12,22 4,84 3,28 -12,11 4,94

A végén 4,3 A-es 5 V terhelésem volt a 12 V-os 3×0,8 A mellett, és máris 4,83 V-ot mértem, ami 100 %-os, 20 A-es terhelés esetén fordulhatna csak elő.
Mit érnek akkor a tesztoldalak? A 3,3 V-ot és a többi negatív feszültséget nem terheltem semmivel. 400 W-os jó minőségű (nem codegen) táp, 12 V-on 2×18 A-t, 3,3 V-on 24 A-t tud.
Ennél a PC tápnál még a Meanwell is jobb, mert ott sosem ment tehelés alatt 5,1 V alá a táp csatijain mérhető feszültség.

AIDA-val 3,3, 5,0, 12,3 az eredmény. Nem tudom hány A-t terhel a PC-m ezeken a feszültségeken (nincs VGA, az alaplap mellett csak 1 SSD + 1 DVD író van, meg ugye a RAM-ok), de itt is látszik, hogy az 5 V a leggyengébb, nekem meg ez a legfontosabb.
Egyáltalán az alaplapon milyen alkatrészek milyen feszültséget használnak a PC-ben?
A CPU 12 V-ot, az SSD 5+12 V-ot, a RAM-ok 1,5 V-ot. Hova kell a 3,3 V?
Szerintem hiába terhelném a 12 V-ot akár 5-10 A-rel is, akkor se emelkedne az 5 V terheléskor 5,1 fölé. A tápnál min. 5,4 V kéne 1 A 5 V terhelésnél, hogy min. 0,3 V-ot nyerjek, hogy a gépeknél mért 4,5 helyett 4,8 legyen.
Nem valószínű hogy számít az, hogy nem az alaplap 24 tűs csatlakozójáról vettem le az 5 és 12 V-okat. Ide nem tudok csatlakozni.

Az a min. cél, hogy a megírt 0,8 A-es gép + az 1,2 A-es tartozék + a 0,5 A-es 2. tartozék + az 1,8 A-es 2. gép + még egy 0,5 A-es tartozék egyszerre is jól működjön, hogy min. 4,8 V meglegyen minden gépben. Persze jó lenne, ha még több eszköz működne egyszerre, ezért vettem 5 V max. 15 A-es Meanwell tápot. A megírt tesztek alatt mindegyik gép és tartozék jól működött, de nem normálisak a 4,5-4,8 V között feszültségek, amikor 5 V kéne.
Ha sem PC, sem a Meanwell táppal nem tudom ezt elérni, akkor mivel?
Az 1 kimenetes Meanwell tápok se jók, mert itt ki tudja mennyire esik az 5 V terheléskor.

Pedig ez a két oldal nagyon sok. Úgy summàznám, hogy sok beszédnek... Két oldalon keresztül nem derült ki, mik ezek az ultra érzékeny berendezések, melyekhez ez a hiper-szuper táp kell. Orvosi, vagy űr technika? Most a végére talán annyi kiderült, hogy valami gép két tartozékkal. És ebből lehetőleg több is egyszerre.

De kezdjük az elején! Vettél egy tápot, aminek az üzemi paraméterei kívül esnek a gyári specifikáción. Szerinted mi ilyenkor a teendő? Vissza kell vinni garanciában, mert hibás. Adnak egy másikat, vagy visszakapod a pénzedet. Azt, hogy milyet vegyél helyette, senki nem fogja megmondani, mivel azt sem tudjuk, mihez kell.

Közben képbe került a pc táp, ami valóban jó ötlet. A pc egy elég érzékeny eszköz a táppal szemben, de Neked ez sem jó... Viszont már messze kezdünk kalandozni az eredeti témától. Hogy jön ide, mi hány voltról megy a számítógépben? Szóval öntsünk tiszta vizet a pohárba, miről is van szó?

Legalább háromszor le lett írva hogy olyan tápot nem fogsz találni amelyik az elvárásodnak megfelel, vagyis egynél több szekunder feszültsége van és az mindegyik tized voltra stabil. Még azt is leírtam hogy miért nem, azért mert ilyen nincs.

Két stabil feszültséget csak két külön táppal fogsz tudni csinálni, neked ez nem felel meg (vagy nem érted meg), erről sajnos nem tehetünk.

A PC-nek egyrészt nincs szüksége arra hogy nagyon stabil feszültségeket kapjon a táp felől, másrészt a táp szabályozásának a kialakítása, valamint a gép eltérő fogyasztása a két tápágon pont annyira van összhangban, hogy mindkét ág (5 és 12V) feszültsége aránylag stabil marad. És nem a 12V-ra vannak kihegyezve, mert az áramfelvétel 65-75%-a az 5V-os ágon van, tehát a két tápág akkor fog optimális feszültséget szolgáltatni, ha ilyen arányban oszlik meg rajtuk a terhelés.
Minden más esetben az lesz amit tapasztaltál, miszerint az egyik ág feszültsége elmászik, több vagy kevesebb lesz.

A képpel illusztrált tesztet is azért csináltam, hogy lásd hogy valójában mennyire stabil egy ilyen táp ha egyetlen kimenete van. Nem is lehet sokkal rosszabb, ugyanis a feszültség szabályozásáért a vezérlő belső hibaerősítője felel, ami 10-20mV-nál nagyobb eltérést nem eredményezhet a szabályozó kör egészére nézve. Most már látom hogy kár volt ezzel is vesződnöm...

Eltekintve a hosszú szövegektől, az derül ki, hogy behatóan foglalkozol a kérdéssel - amit nagyon sokan elhanyagolnak még gyári készülékekben is. Már első válaszomban leírtam azokat a tényeket, ami miatt a kívánt megoldáaod nem működhet megfelelően. Legalább öt válaszoló kifejtette ezeket bővebben is.
Ajánlottam a kevés feszültség-eséssel működő tápokat (LDO), amiket a hosszú vezeték(-ek) végére telepítve megoldható a probléma a kábelek cseréje nélkül. A PC alaplapon sem a bejövő tápot használják, hanem számos (igaz, kapcsolóüzemű) kisebb táp van elhelyezve a kényesebb fogyasztók mellett (processzor).
Nem lehet akkora helyszűke a használni kívánt egységekben, hogy ne lehetne egy kis hűtőlemezkével - vagy már meglévő fémfelületre - elhelyezni az ajánlott alkatrészt, ami eleve meggátolja (az általad erősen tápérzékenynek tartott) készülékek tápon keresztüli egymásra hatását (gondolok itt elsősorban a külön-külön történő ki-be kapcsolásra).

Uff, én szóltam. Legközelebb akkor, ha valamit változtatsz a koncepciódon.

Én több kissebb tápegységet használnék és kész. Egyébként mit hajtasz a tápegységgel, ami ennyire érzékeny a fesz. esésre?

Az a két sor is csak siránkozás volt, most is sikerült produkálnod egy jó hosszú hozzászólást.
Az sem világos, hogy mi az igazi probléma, az látszik, amit csináltál magadnak.

Írod, hogy ezekkel az óriási hibákkal terhelt tápodról rendben működtek a dolgaid. Akkor mi a probléma? Azok az óriási hiba százalékok tényleg elrettentőek, de az meg sem fordult a fejedben, hogy rosszul számoltál? Az 5 V -os feszültség számodra elviselhetetlennek tartott ingadozása 10 % alatt van, ami azért nem sok. Ha megnézel egy TTL áramkört, ami azért elég érzékeny a tápfeszültségre, még az elviseli az adatlapja szerint ekkora hibát, és ma már ilyen áramköröket nemigen használnak, számítógépben pedig különösen nem.
A PC táp működését is meg kéne ismerned, bár a lényegét tekintve már többen elmondták, csaqk figyelj oda, és értve olvasd. Ha pedig ennél sokkal stabilabb tápra van szükséged, helyi stabilizálást kell alkalmazni, példának okáért LDO stabilizátort, (erre is találták ki) de ezt is leírták.
És még mindíg nem érted, akkor mit lehet még tenni?

Inkább 1 hosszabb üzit írok, amiben több dolgot is írok, akár több embernek is, mint napi 20 üzit írjak. Ez miért baj?

SzervízMacska: Hogyan lehetne 2 oldal szöveg sok egy komoly probléma részletes megbeszélésére? Nem értelek. Ha 2 hét alatt 10 oldalt írnék, az se lenne sok.
Őszintén, a nekem csak egyszer is válaszolók közöl hányan olvasták el az összes üzit (hétfőn kezdtem) és az azokra adott válaszokat is?

Nem valószínű, hogy hibás a tápom, mert belefér a +/- 5 %-os feszültségingadozásba. Itt Link az RD-125A adatlapja. A táp már nem garis, újan vettem, 1 évet adtak rá, több, mint 1 éve vettem. Ha veszek 1 kimenetes 5, és 1 kimenetes 12 V-ost, és nem felel meg nekem, kb. 15 napon belül visszaküldhetem, visszakapom a pénzt. Csak a 2 postaköltséget bukom el, ami belefér.

Ge Lee:
A voltage tolerance, line regulation, load regulation sorban a 125-ösnél 5, 1, 3 % van.
A 3, 4, 5 lábjegyzetben ezek vannak ezekhez:
Includes set up tolerance, line regulation, and load regulation. Ez együtt a másik 2?
Line regulation is measured from low line to high line at rated load. Ez a terhelés nélküli fesz. stabilitás?
Load regulation is measured from 20 % to 100 % rated load, and other output at 60 % rated load.
Ez meg a terhelt fesz. stabilitás?

A NES-50 Link nem kapható, nagyobb, és kevesebbet tud. Az S-60 sorozat elavult. Az RPS-60 orvosi táp, zsúfolt, drágább. Az LPS-50 sem jó, túl nagy a fesz. tűrés, hosszú, keskeny, lapos.
Az RS-50 maradt csak, az adatlapja Link. Ha ebből veszek 1 db 5 V 10 A-est és 1 db 12 V 4,2 A-est, az úgy tűnik jó lesz nekem. Együtt 10e Ft. Ha nem jó, miért nem?
Link Link

Az RS-50-nél 5 V-osnál 2 % tűrést ír, a 12 V-osnál 1 %-ot. 0-tól vannak az Amperek, nem 2-től és 0,5-től, mint a 125-ösnél, így nem kell előterhelés ellenállás, vagy elég 0,5-0,5 A (10 Ohm 5 W és 22 Ohm 10 W).
Ha az 5 V-os táp potiját kicsit feltekerem, hogy a min. 0,5 A 5 V-os terhelésen a gépen belül max. 5,2 V legyen (ne 4,8), akkor a többi tartozék, és a 2. gép terhelésére sem szabadna egyik gépben sem 4,7 V alatti feszültségnek keletkeznie. Kb. ennyi a minimum, ami kell a gépeknek.
A 12 V-ossal nincs gond, ezen egyszerre csak kb. max. 2-3 A terhelés keletkezik.
Ha megoldom a minél rövidebb és minél vastagabb kábeleket, akkor minimalizálom a fesz. eséseket, és a potit is jól beállítom, össz. kb. 5-7 A-es 5 V terheléssel jónak kéne lennie 1-2 gépnek össz. 3-4 tartozékkal. Sehol sem lesz 1 m-nél hosszabb kábel.
Ha kell, 1,5, 2,5, 4 mm2-eseket használok a táp kimenetei és a sorkapcsok közé. A rövidítés mellett 1-2 kábelt vastagíthatok is. Minél kevesebb kötést csinálok, annál kevesebb helyen lesz átmeneti ellenállás. A kötéseknél nem keletkezhet szűk keresztmetszet, vastag kötéseket kell csinálni. Erre jó az érvéghüvely is.

Ha a PC tápoknál (ez is többkimenetes táp) tényleg az van, amit írtál, akkor a PC tápok nem jók nekem, mert nem tudom mindig biztosítani, hogy az 5 és 12 V terhelésaránya 60-40 % legyen. Az 5 V terhelése 0,5-7 A között bármekkora lehet, a 12 V meg lehet 0 is, vagy 1-3 A. Ez fix 12 V-os és 5 V-os előterhelés R-okkal nem oldható meg.

Sebi: Szerintem itt a fentebb leírt módon megoldhatók lesznek a problémák, nem kell LDO.

Bakman: A több kisebb táp nem lehetséges, mert 5 gépem van, mindegyikhez lehetséges több tartozékot is illeszteni, ami minden gépnél széles terheléstartományt jelent. Ez az oka, hogy 1 központi tápegység lehet csak a jó megoldás.

pucuka: Hosszútávon is stabil hibátlan működést akarok elérni minden gépnél és tartozéknál is, ami 4,5 V-tal működtetve nem garantált. Nem számoltam rosszul, mert 1 csomót mértem, napok óta tesztelek, mérek.

Ki, mivel nem ért egyet azok közül, amiket itt írtam, és miért? Most van itt az ideje megírni, mert holnap már nem akarok ezzel foglalkozni.

A két belinkelt tápegység csodálatosan jó lesz és igen, a minél vastagabb elvezetésekben van a kutya elásva!

*
Még 1 kérdés. Amikor a 0,8 A-es alapgéphez az 1,2 A-es eszközt csatlakoztattam, és a rendszerbe a táp és a gépek közé beraktam a multimétert Ampermérő üzemmódban, akkor nem indult el a gép. Ez miért lehet? Ez volt az 1,8 A-es alapgép + az 1,2 A-es eszköznél is. Az összes egyéb Ampermérésnél elindultak a gépek, pedig akkor is volt 2 A-es mérés.
Rendesen átdugtam a műszer vezetékét az Ampermérő slotba, hogy sorba legyen kötve a műszer, egyenfesz. max. méréshatárban, ami 20 A. Ilyen Link a műszer.
Ampermérésnél az a lényeg, hogy minél kisebb legyen a műszer belső ellenállása, hogy minél kisebb áram vesszen el a műszeren, minél pontosabb értéket mutasson. Voltmérésnél meg a minél nagyobb műszer belső ellenállás kell, mert ezt párhuzamosan mérjük.
Csak 1 műszerem van, ilyenkor nem tudtam V-ot mérni.

Néhányszor lejött már a műszer egyik vezetéke a tűről, vissza kellett forrasztanom. Kb. 0,2 mm2-es sodrott rézvezetéket találtam. Ezen hogyan tud max. 20 A folyni? Ehhez min. 2,5 mm2-es kéne. Ez okozhatja a nagy feszültségesést Amperméréskor?
Ezek gyári rendes műszerkábelek (piros+fekete), de miért ilyen vékonyak?
A másik méréshatár az 200 mA, erre biztosan jók ezek a kábelek, de ezt a méréshatárt nem használhatom.
Lehetséges, hogy a műszerkábelek miatt az összes Ampermérés eredményem hamis, hogy valójában több tized A-rel nagyobbak a terhelések? Több esetben is túl kevés A-t mértem a gépek eredeti tápegység Amperéhez képest. 1 kicsi eszköznél csak 0,01 A-t, ami érdekes. Csak 2 tizedesjegyig jelzi ki az értékeket.

Én nem szoktam áramot mérni multiméterrel, mert az valóban eléggé zavaros dolog. Ha áramot akarok mérni, akkor beépítek sorosan egy pár tized ohm-os ellenállást és az azon eső feszültség alapján, Ohm-törvényének segítségével kiszámolom az áramerősséget.

Mire gondolsz pontosan? Marmint, hogy abban a pillanatban amikor csatlakoztatom es a tolto pillanatra torteno felkapcsolaskor mi tortenik a feszultseggel?

Igen, akár arra is gondolhatok.

Kiprobaltam a haverom toltojevel, ami egy tok egyszeru ansmann 3A-es tolto.Szivargyujto csatis es ugyanaz! Amint hozzaerintem a tap ledje kikapcsol! Az auton bedugva a szivargyujtoba hibatlanul dolgozik.

Ezt meg nem mertem, de azonnal megteszem es jelzek!

Probaltam, de nem tudom mivel azonnal lekapcsol a tap es a fesz leesik 0-ra. Csak egy villanasra kapcsol fel a tolto.

Van egy Xbox itthon, annak a tapjat fogom most kiprobalni. Igaz az csak 135w-os, de ha az bekapcsolja a toltot akkor tuti a tap ***. Persze nem tudom azon kell-e valamit mokolni, hogy megkapjam a 12v-ot, de rakeresek.

Akkor az ilyen gyenge tápot nem kell rákötni erre a töltőre. Használj egy megbízható, nagyobb teljesítményűt. Esetleg még azt is megpróbálhatod, hogy rácsatlakoztatás után indítod a tápot, mert úgy lehet, hogy jobban tolerálja a bekapcsolási áramlökést.

Akkor leirom mi volt a megoldas, hatha valaki hasonlo cipoben jar valaha!
A feher 12v-os szalakat osszeforrasztottam, majd ugyanigy a fekete foldeket is. A lenyeg, eloszor csatlakoztatni kell a toltot(termeszetesen polaritas helyesen), majd a kek(remote) szalat lefoldelni(magyarul a fekete kabelekhez erinteni. Az eredmeny a tap zoldre valt es a tolto tokeletesen mukodik.
Ezt majd egy kapcsolodobozban rendezem es banan dugokkal megcsinalom a kivezetest, illetve egy kis kapcsoloval megoldom a remote szal osszekoteset a testekkel.
Nem keves idot es ideget emesztett fel es teljesen veletlenul jottem ra, gyakorlatilag a tap kidobasa elotti utolso pillanatban, de megerte! A tolto stabilan tolt akar 10A-el is es ez a tap teljesen nema.

Előzőleg ezt írtam, tehát csatlakoztatni majd indítani. Sok sikert a töltéshez!

Igazad van, csak en azt hittem, hogy eloszor dugom fel a toltot es aztan dugom be a konnektorba. Bocsi nem volt tiszta teljesen, de a lenyeg, hogy mar jo! Nagyon koszi, hogy ennyit veszodtel a dologgal!

Sziasztok.Remélem jó helyre írok.Kis segítséget szeretnék kérni egy táppal kapcsolatban.Egy bluetooth-os aktív hangfal tápjával van problémám.A hiba jelenség az,hogy egy kikapcs után már nem kapcsolt vissza a készülék.Szét szedtem és az a probléma,hogy a táp out felén nem jön ki semekkora fesz.A panelon van egy kis beforrasztott üvegbizti az nincs kimenve,de amit észrevettem az az,hogy egy 5N60-as tranyó bekapcs után kb. 2 perc alatt elég rendesen felmelegítit a hűtőbordáját.Csatolok képet hogy lássátok milyen tápról lenne szó.Ha van valakinek tippje mi szállhatott el a panelon,azt megköszönöm! Az említett tranyó a képen látható ic felett látható bordára szerelve. Sajnos egy multi-n és egy forrasztó állomáson kívül nincs semmilyen műszerem.Előre is köszönöm a segítséget! Üdv:Ato01

A hűtőn lévő tranyó és az IC között van egy 50 Voltos elektrolit kondi, azt cseréld ki. Idővel az adja meg magát. Reméljük, hogy szerencsés vagy, és a kondi hibája nem okozott másban kárt. A kondi miatt szokta ez a tápelrendezés produkálni, hogy nem indul egyszercsak.

Szia dokidoki.Mindjárt ki is próbálom,köszönöm a választ.Írok,hogy megoldódott e a probléma.

Szia. Oké, érdemes sőt oda feltétlen kell a jó minőségű kondenzátor, az simítja ki a tápfeszültséget a PWM-icnek. Néha előfordul, hogy maga az IC is elhalálozik, de ez eset ritkább, Én már egy ideje tartok itthon ezekből tartalékot, mert jórészt hasonló kaliberű tápokba a bicikli - töltőtől a laptoptápig mind hasonló és a hibájuk is többnyire. Lenne egy esr-tesztered, pld LCM3, azzal ilyen tápok kondenzátorait, de még a régi routerek belső kapcsoló üzemű táprészek kondenzátorait is jól fel lehet deríteni. Sikeresen lehet gyógyítani őket, ha megvan a beteg alkatrész.

Kicseréltem,sajnos nem lett jó.Viszont érdekes hogy olyan hang jön most valamiből mintha egy karórának a másodperc mutatóját halgatnám

Hmm, akkor ott még valami hibás lehet, a táp próbál indulni, de nem sikerül neki. Egyéb műszerek nélkül csak a szisztematikus cserélgetés jöhetne szóba. Kondik, diódák bár ezt tudod vizsgálni multival zárlatra - szakadásra, PWM-ic, Fet mellette, source ellenállás, Kimeneti kondik, diódák...
azon a kondin amit most cseréltél, lehetne mérni óvatosan a IC- tápfeszültségét, IC- adatlap alapján beazonosítható mennyinek kell ott lenni, mert van eltérés ic és ic között, többség letilt 8.5Volt alatt, egy belső Z-dióda meg 16Voltban maximálja a tápfeszt... UC384x - szokott bennük lenni.

Hát,akkor nekem most lehet a ritkább eset jutott.Meghalt volna a pwm ic? Szerinted érdemes lenne még valamit cserélni hátha... ?

A diodákat már megvizsgáltam,mindegyik ok.1n4148,uf4007,és 1n5395 van benne.A kondi cserélgetéseket szerintem megpróbálom majd.Az ic-re ez van írva:phy6353D alá:1223QCA Esetleg ezt ha lehetne helyettesíteni valamivel,mert ilyen tuti nincs itthon akkor ki tudnám próbálni hogy a csere megoldja e a problémát.

Nos, ha mindenképp saját-kezűleg akarod javítani akkor pár jótanács: Használj leválasztó transzformátort, akár két egyforma trafó szekunderekkel szembekapcsolva. Nyers betápfeszültségel sorosan egy 25-40W izzólámpa. Ez megvédhet Téged, és az áramkört is a durva hibától, és látszik, ha valami nagyobb gubanc van.