Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Elektroncső
 
Témaindító: NBalage, idő: Aug 28, 2005
Lapozás: OK   77 / 140
(#) valaki2233 hozzászólása Ápr 26, 2015 /
 
Sziasztok, olvasgattam valahol még régebben, hogy a csövekre az anódfeszültséget csak akkor lehet rákapcsolni miután rendesen felfűtöttek, miért van ez, és milyen csöveknél, kapcsolásoknál kell ezt a módszert alkalmazni?
(#) pisti89 válasza valaki2233 hozzászólására (») Ápr 26, 2015 / 1
 
Sajnos nem tudom szakszerűen megfogalmazni, ezért csak a lényeg.
Amíg nem melegszik át eggyenletesen a Katód, addig kisebb felületen jön létre az elektron emmiszió, tehát nagy lesz az áramsűrűség, így a Katód hamarabb felfűtött része hamarabb elhasználódik.
Ha bármit elírtam volna javítsatok ki 3 óra alvásssal kicsit nehezebb pontosan fogalmazni.
Megoldásként szokták késleltetni az Anódfeszültséget (kb 1 perc)
Ebben röviden benne a működés
(#) valaki2233 válasza pisti89 hozzászólására (») Ápr 27, 2015 /
 
Ok, köszi.
(#) pucuka válasza valaki2233 hozzászólására (») Ápr 27, 2015 1 / 2
 
Ez egy igen érdekes téma. Sokan úgy gondolják, hogy ha a hideg katódú csőre ráengedik az anódfeszültséget, a katód károsodhat. Ez nagyjából így is van, de ez a károsodás, az elektromos térerő függvénye. Ez a jelenség akkor okoz számottevő problémát, ha ez a térerősség nagy, ami nagy anódfeszültséget jelent. A vevő csövekben nem használunk olyan nagy feszültségeket, amelyek a csövet észerevehetően károsítanák, ez csak nagy több kV -os anódfeszültségek esetén okoz problémát, pl. az adócsöveknél, ahol alkalmazzák is az anódfesz késleltetett, vagy kézi kapcsolását. A vevőcsöveknél alkalmazott 1 kV alatti anódfeszültségeknél nem okoz lényegi problémát, nem is volt használatos sem műsorszóró vevőkben, sem hangfrekvenciás erősítőkben.
Ennek ellenére sokan úgy vélik, hogy hasznos, ha alkalmazzák. (azokat úgysem lehet lebeszélni a dologról, és ezen kívül is sok más tupírozott megoldást építenek az erősítőjükbe, tisztességes tervezés helyett)
(#) Longa György válasza valaki2233 hozzászólására (») Ápr 27, 2015 / 1
 
Van egy ismerősöm aki Marshall erősítőn gitározik rendszeresen.4 évig úgy használta hogy bekapcsolás után közvetlen rá kapcsolta az anódfeszültséget.Az EL34-es csövei hat év után lettek cserélve.
(#) 6C4C válasza pucuka hozzászólására (») Ápr 27, 2015 / 2
 
Hmm, nem akarok itt "okoskodni", meg feltalálni a meleg lábvizet, de... Ha egy vevőkészülékben közvetettfűtésű ei csövet alkalmaztak, máris előállt egy megfelelő idejű anódfeszültség-késleltetés... Több évtizedet hibamentesen lehúztak például az U**21-es sorozatú csövekkel megépített, UY1N közvetettfűtésű egyencsővel tápellátott néprádiók... Aztán sok-sok évre rá jöttek a szelénkockás "újhullámos" készülékek, amik a bekapcsolás pillanatától megkínálták a hideg végcsövet a csúcsfeszültséggel, hát "érdekes módon" igen sűrűn kellett az ilyenekben az ECL86-ot, az "univerzális" tápellátású Si diódás TV-kben pedig a PCL86-ot cserélgetni... Igaz, a kezdet kezdetén akadtak készülékek közvetlenfűtésű ei csővel is, de akkoriban talán még valahogy "ellenállóbb" végcsöveket alkalmaztak, ráadásul eleve akadtak közvetlenfűtésűek is, na meg az ELEKTRONCSÖVEK is JÓ értelemben említve - tömegcikkek voltak, könnyebb volt pótláshoz hozzájutni.
(#) Tomi94 válasza 6C4C hozzászólására (») Ápr 28, 2015 /
 
A csereigényesség leginkább azok a bizonyos Tungsram ECL86-osok ,,áldásos" hatása volt. Többsége konkrétan gyári hibás volt, a lábak bevezetései környékén begázosodott rövid időn belül a cső. (Ill. említenek elektródák közötti zárlatot is..) Érdekes módon a ZK140-es magnók szintúgy szelénesek voltak, ECL86-tal, de abban lengyel cső volt, elektromosan a többsége a mai napig rendben van. Persze arról én sem tudok igazán, hogy más végcsővel épített, félvezetős egyenirányítású gépek hogyan bírták.
A hozzászólás módosítva: Ápr 28, 2015
(#) dys-cus válasza Tomi94 hozzászólására (») Ápr 28, 2015 1 / 1
 
A ZK-ban megvolt tervezve a táp rendesen. A magyar Tungi ECL86-os egy strapabíró cső. Baj akkor volt, ha baráti Varsói szerződés szerint, illtve a kommunista Oroszok (szovjetúnió) úgy gondolták, hogy válogatott csövek kellenek nekik. Akkor azok zabrálták a javát, a magyarnak meg maradt a hibás tartalék alkatrésznek. A gyári cuccokba közepesen jó csövek épültek be. Mellesleg ECL86-ra nem szabad építkezni, mivel senki sem gyártja. Az is igaz, hogy csak tévézésre, meg a kristály hangszedős lemezjátszókón való internacionálé hallgatásra használták. Maga a cső praktikus, de sajna triódának is, meg pentódának is gyönge. Azt meg csak olyan állítja, hogy megegyezik az EL84-el, meg az ECC82-vel, aki még nem látta az említett 3 fajta csövet.
(#) pucuka válasza dys-cus hozzászólására (») Ápr 28, 2015 / 1
 
Bizony, leginkább minőségi problémák miatt kellett cserélgetni, nem az anódfeszültség késleltetés hiánya miatt. EL84 -el készült rádióknál is alkalmazták a szelénes egyenirányítást, azokat mégsem kellett cserélni.
Az meg, hogy mi mire hasonlít, azzal nem kéne foglalkozni, van egy cső, azzal kell építkezni. Úgysem lehet a csöveket (sokszor még azonos típusúakat sem) csak úgy uk muk fuk cserélgetni.
A hozzászólás módosítva: Ápr 28, 2015
(#) dys-cus válasza pucuka hozzászólására (») Ápr 28, 2015 /
 
Úgy bizony!
(#) granpa hozzászólása Ápr 28, 2015 /
 
Szevasztok!
Leltem egy kis minicsövet, de nincs semmi írás rajta. Felismerné valaki képről?
(#) szikorapéter válasza granpa hozzászólására (») Ápr 28, 2015 /
 
Trióda,1sh XXX vagy 12sh XXX lessz a neve. Fűtése 1,2V.
(#) Sebi hozzászólása Ápr 29, 2015 /
 
Talán ez az anódfesz késleltetés dolog onnan indulhatott, hogy a csöves műszerek beállítási előírásaiban mindig leírták, hogy a beállításokat 30-40 perc bemelegedés után végezzük. Értelemszerűen pontos méréseket is ezen idő eltelte után eszközölhetünk.
Ez a 30-40 perces üzemállapotba jutás nagyszerűen látszott a képcsöveken: egy Toshiba csöves Videoton tv - több óra üzem után - sötét szobában nulla fényerő és minimális kontraszt állásban még élvezhető képet adott, de ebben az állapotban másnap bekapcsolva ugyanolyan környezetben, a teljes sötétség volt. 20 perc után már kezdett derengeni- persze a fényerőt feltolva mindig azonnal nézhető volt...
(#) _BiG_ válasza valaki2233 hozzászólására (») Ápr 29, 2015 /
 
Higanygőzös csövekben (egyenirányító, tiratron) kötelező volt a bemelegítés (általában 5 perc), addig nem volt szabad rákapcsolni az anódfeszt, mert átívelhettek.
(#) granpa válasza szikorapéter hozzászólására (») Ápr 29, 2015 /
 
Végignéztem a Franks' el. tube.-t, de még hasonlót sem találtam.1-től, D-ig
(#) szikorapéter válasza granpa hozzászólására (») Ápr 29, 2015 /
 
Akkor mostmár én is kíváncsi vagyok milyen cső is ez.
(#) mateatek válasza granpa hozzászólására (») Ápr 29, 2015 /
 
Van egy nagyon hasonló csövem. Az ilyen. Orosz csőnek tűnik.
(#) pucuka válasza granpa hozzászólására (») Ápr 29, 2015 /
 
Akkor rosszul nézted. Pedig vannak, pedig csak belelapoztam. Pl.:
DF160, DF668, DF669, DF60 - DF67, DF70, DF703, DL620, DL64 - 69, DL70 - 73, DM70, 71, (bár ezek elég jellegzetesek a világító felkiáltó jelükkel.
Az oroszok közül:
1zs17b, 1zs24b, 1zs29b, 1zs36b, 1ZS37B, 1ZS42A, 1k12b, 1p2b, 1p3b, 1p4b, 1p22b, 1p24b
Sajnos van választék bőven.
(#) granpa válasza pucuka hozzászólására (») Ápr 29, 2015 /
 
Köszönöm, hogy megnézted, de pentóda (Zs) nemigen lehet 5 lábbal. A többit megnézem én is. (bár szerintem láttam őket) Nem hasonlít 'mateatek' csövére, mert ezen 5 láb van: 1 közép, 4 körben (egyenlően). Az egyik tán 'gyárilag' rövid? kb.1.2mm. 2 sima lemez közt háló, belül fűtőszál. A két lemez külön van kivezetve.
A hozzászólás módosítva: Ápr 29, 2015
(#) granpa válasza granpa hozzászólására (») Ápr 30, 2015 /
 
Azóta keresés közben rájöttem, van pentóda 5 lábbal. 1Zs24B-től nem találtam egyiket sem (Frank's, Vademecum). Valamint minden található csőnek másmilyen a láb-elrendezése.
A hozzászólás módosítva: Ápr 30, 2015
(#) pucuka válasza granpa hozzászólására (») Ápr 30, 2015 /
 
Miért ne lehetne 5 lábbal, 2 fűtés, 3 vez rács, 4 seg rács, 5 anód, fékezőrács a - fűtésen.
Az jó, ha mindegyiknek más a kivezetése, a fűtés, és az anódo kivezetéseket ránézésre aránylag könnyű azonosítani, mindjárt kevesebb a válogatnivaló.
(#) granpa válasza pucuka hozzászólására (») Máj 2, 2015 /
 
Meg a katód is egyben De még mindig nem tudom, milyen cső lehet, pedig végignéztem mindet, amit írtál (még egyszer; kivéve, amit nem találtam). Ilyen lábkiosztásút tán nem is láttam.
(#) szikorapéter hozzászólása Máj 5, 2015 /
 
Üdv. Fényképeztem két csövet. Mindkettő ECC xx típus lehet de én nem tudom beazonosítani,lekopott az írásuk. Felteszem ide hátha valaki felismeri őket.
(#) szikorapéter válasza szikorapéter hozzászólására (») Máj 5, 2015 /
 
És a maradék a jobb felismerhetőségért.
(#) kadarist válasza szikorapéter hozzászólására (») Máj 6, 2015 /
 
Egyáltalán van rácsa ennek a csőnek, mert ha nincs, akkor egy EAA91-es miniatűr cső sem kizárható. Persze ez csak akkor igaz, ha hét lábon áll.
(#) szikorapéter válasza kadarist hozzászólására (») Máj 6, 2015 /
 
Mindkettő ECC típus és 9 lábúak. Annyit tudok hogy ameikben középen van az a szigetelőlap ,annak nincs középmegcsapolása a fűtésnél. Mindkettő kettőstrióda,már csak arra volnék kíváncsi mi a típusuk pontosan.
A hozzászólás módosítva: Máj 6, 2015
(#) kadarist válasza szikorapéter hozzászólására (») Máj 6, 2015 /
 
Amelyik így néz ki, az ECC81 lesz. De keress ECC-s képeket és azokat hasonlítsd össze a meglévőkkel. ECC81.
(#) FordPrefect hozzászólása Máj 6, 2015 /
 
Első két kép passz, a többi ECC82
(#) szikorapéter válasza FordPrefect hozzászólására (») Máj 6, 2015 /
 
Két csőtípust fényképeztem az egyik közepén van egy ilyen árnyékoló lap,a másiknap nincs.
(#) szikorapéter válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Máj 6, 2015 /
 
A homálytizedelt az mit jelent? Eggyáltalán nem hasonlít az én csövemre max méretben.
Következő: »»   77 / 140
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem