Sziasztok, olvasgattam valahol még régebben, hogy a csövekre az anódfeszültséget csak akkor lehet rákapcsolni miután rendesen felfűtöttek, miért van ez, és milyen csöveknél, kapcsolásoknál kell ezt a módszert alkalmazni?

Sajnos nem tudom szakszerűen megfogalmazni, ezért csak a lényeg.
Amíg nem melegszik át eggyenletesen a Katód, addig kisebb felületen jön létre az elektron emmiszió, tehát nagy lesz az áramsűrűség, így a Katód hamarabb felfűtött része hamarabb elhasználódik.
Ha bármit elírtam volna javítsatok ki 3 óra alvásssal kicsit nehezebb pontosan fogalmazni.
Megoldásként szokták késleltetni az Anódfeszültséget (kb 1 perc)
Ebben röviden benne a működés

Ok, köszi.

Ez egy igen érdekes téma. Sokan úgy gondolják, hogy ha a hideg katódú csőre ráengedik az anódfeszültséget, a katód károsodhat. Ez nagyjából így is van, de ez a károsodás, az elektromos térerő függvénye. Ez a jelenség akkor okoz számottevő problémát, ha ez a térerősség nagy, ami nagy anódfeszültséget jelent. A vevő csövekben nem használunk olyan nagy feszültségeket, amelyek a csövet észerevehetően károsítanák, ez csak nagy több kV -os anódfeszültségek esetén okoz problémát, pl. az adócsöveknél, ahol alkalmazzák is az anódfesz késleltetett, vagy kézi kapcsolását. A vevőcsöveknél alkalmazott 1 kV alatti anódfeszültségeknél nem okoz lényegi problémát, nem is volt használatos sem műsorszóró vevőkben, sem hangfrekvenciás erősítőkben.
Ennek ellenére sokan úgy vélik, hogy hasznos, ha alkalmazzák. (azokat úgysem lehet lebeszélni a dologról, és ezen kívül is sok más tupírozott megoldást építenek az erősítőjükbe, tisztességes tervezés helyett)

Van egy ismerősöm aki Marshall erősítőn gitározik rendszeresen.4 évig úgy használta hogy bekapcsolás után közvetlen rá kapcsolta az anódfeszültséget.Az EL34-es csövei hat év után lettek cserélve.

Hmm, nem akarok itt "okoskodni", meg feltalálni a meleg lábvizet, de... Ha egy vevőkészülékben közvetettfűtésű ei csövet alkalmaztak, máris előállt egy megfelelő idejű anódfeszültség-késleltetés... Több évtizedet hibamentesen lehúztak például az U**21-es sorozatú csövekkel megépített, UY1N közvetettfűtésű egyencsővel tápellátott néprádiók... Aztán sok-sok évre rá jöttek a szelénkockás "újhullámos" készülékek, amik a bekapcsolás pillanatától megkínálták a hideg végcsövet a csúcsfeszültséggel, hát "érdekes módon" igen sűrűn kellett az ilyenekben az ECL86-ot, az "univerzális" tápellátású Si diódás TV-kben pedig a PCL86-ot cserélgetni... Igaz, a kezdet kezdetén akadtak készülékek közvetlenfűtésű ei csővel is, de akkoriban talán még valahogy "ellenállóbb" végcsöveket alkalmaztak, ráadásul eleve akadtak közvetlenfűtésűek is, na meg az ELEKTRONCSÖVEK is JÓ értelemben említve - tömegcikkek voltak, könnyebb volt pótláshoz hozzájutni.

A csereigényesség leginkább azok a bizonyos Tungsram ECL86-osok ,,áldásos" hatása volt. Többsége konkrétan gyári hibás volt, a lábak bevezetései környékén begázosodott rövid időn belül a cső. (Ill. említenek elektródák közötti zárlatot is..) Érdekes módon a ZK140-es magnók szintúgy szelénesek voltak, ECL86-tal, de abban lengyel cső volt, elektromosan a többsége a mai napig rendben van. Persze arról én sem tudok igazán, hogy más végcsővel épített, félvezetős egyenirányítású gépek hogyan bírták.

A ZK-ban megvolt tervezve a táp rendesen. A magyar Tungi ECL86-os egy strapabíró cső. Baj akkor volt, ha baráti Varsói szerződés szerint, illtve a kommunista Oroszok (szovjetúnió) úgy gondolták, hogy válogatott csövek kellenek nekik. Akkor azok zabrálták a javát, a magyarnak meg maradt a hibás tartalék alkatrésznek. A gyári cuccokba közepesen jó csövek épültek be. Mellesleg ECL86-ra nem szabad építkezni, mivel senki sem gyártja. Az is igaz, hogy csak tévézésre, meg a kristály hangszedős lemezjátszókón való internacionálé hallgatásra használták. Maga a cső praktikus, de sajna triódának is, meg pentódának is gyönge. Azt meg csak olyan állítja, hogy megegyezik az EL84-el, meg az ECC82-vel, aki még nem látta az említett 3 fajta csövet.

Bizony, leginkább minőségi problémák miatt kellett cserélgetni, nem az anódfeszültség késleltetés hiánya miatt. EL84 -el készült rádióknál is alkalmazták a szelénes egyenirányítást, azokat mégsem kellett cserélni.
Az meg, hogy mi mire hasonlít, azzal nem kéne foglalkozni, van egy cső, azzal kell építkezni. Úgysem lehet a csöveket (sokszor még azonos típusúakat sem) csak úgy uk muk fuk cserélgetni.

Úgy bizony!

Szevasztok!
Leltem egy kis minicsövet, de nincs semmi írás rajta. Felismerné valaki képről?

Trióda,1sh XXX vagy 12sh XXX lessz a neve. Fűtése 1,2V.

Talán ez az anódfesz késleltetés dolog onnan indulhatott, hogy a csöves műszerek beállítási előírásaiban mindig leírták, hogy a beállításokat 30-40 perc bemelegedés után végezzük. Értelemszerűen pontos méréseket is ezen idő eltelte után eszközölhetünk.
Ez a 30-40 perces üzemállapotba jutás nagyszerűen látszott a képcsöveken: egy Toshiba csöves Videoton tv - több óra üzem után - sötét szobában nulla fényerő és minimális kontraszt állásban még élvezhető képet adott, de ebben az állapotban másnap bekapcsolva ugyanolyan környezetben, a teljes sötétség volt. 20 perc után már kezdett derengeni- persze a fényerőt feltolva mindig azonnal nézhető volt...

Higanygőzös csövekben (egyenirányító, tiratron) kötelező volt a bemelegítés (általában 5 perc), addig nem volt szabad rákapcsolni az anódfeszt, mert átívelhettek.

Végignéztem a Franks' el. tube.-t, de még hasonlót sem találtam.1-től, D-ig

Akkor mostmár én is kíváncsi vagyok milyen cső is ez.

Van egy nagyon hasonló csövem. Az ilyen. Orosz csőnek tűnik.

Akkor rosszul nézted. Pedig vannak, pedig csak belelapoztam. Pl.:
DF160, DF668, DF669, DF60 - DF67, DF70, DF703, DL620, DL64 - 69, DL70 - 73, DM70, 71, (bár ezek elég jellegzetesek a világító felkiáltó jelükkel.
Az oroszok közül:
1zs17b, 1zs24b, 1zs29b, 1zs36b, 1ZS37B, 1ZS42A, 1k12b, 1p2b, 1p3b, 1p4b, 1p22b, 1p24b
Sajnos van választék bőven.

Köszönöm, hogy megnézted, de pentóda (Zs) nemigen lehet 5 lábbal. A többit megnézem én is. (bár szerintem láttam őket) Nem hasonlít 'mateatek' csövére, mert ezen 5 láb van: 1 közép, 4 körben (egyenlően). Az egyik tán 'gyárilag' rövid? kb.1.2mm. 2 sima lemez közt háló, belül fűtőszál. A két lemez külön van kivezetve.

Azóta keresés közben rájöttem, van pentóda 5 lábbal. 1Zs24B-től nem találtam egyiket sem (Frank's, Vademecum). Valamint minden található csőnek másmilyen a láb-elrendezése.

Miért ne lehetne 5 lábbal, 2 fűtés, 3 vez rács, 4 seg rács, 5 anód, fékezőrács a - fűtésen.
Az jó, ha mindegyiknek más a kivezetése, a fűtés, és az anódo kivezetéseket ránézésre aránylag könnyű azonosítani, mindjárt kevesebb a válogatnivaló.

Meg a katód is egyben De még mindig nem tudom, milyen cső lehet, pedig végignéztem mindet, amit írtál (még egyszer; kivéve, amit nem találtam). Ilyen lábkiosztásút tán nem is láttam.

Üdv. Fényképeztem két csövet. Mindkettő ECC xx típus lehet de én nem tudom beazonosítani,lekopott az írásuk. Felteszem ide hátha valaki felismeri őket.

És a maradék a jobb felismerhetőségért.

Egyáltalán van rácsa ennek a csőnek, mert ha nincs, akkor egy EAA91-es miniatűr cső sem kizárható. Persze ez csak akkor igaz, ha hét lábon áll.

Mindkettő ECC típus és 9 lábúak. Annyit tudok hogy ameikben középen van az a szigetelőlap ,annak nincs középmegcsapolása a fűtésnél. Mindkettő kettőstrióda,már csak arra volnék kíváncsi mi a típusuk pontosan.

Amelyik így néz ki, az ECC81 lesz. De keress ECC-s képeket és azokat hasonlítsd össze a meglévőkkel. ECC81.

Első két kép passz, a többi ECC82

Két csőtípust fényképeztem az egyik közepén van egy ilyen árnyékoló lap,a másiknap nincs.

A homálytizedelt az mit jelent? Eggyáltalán nem hasonlít az én csövemre max méretben.