Ha a lapot 16Mhz-es kvarc helyett 20Mhz-essel hajtod, akkor ez a következmény. De akkor is, ha a felhasznált timer-t egy másik könyvtár elállítja. Miért nem nézed meg, mit csinál a library, hogy esetleg korrigáljad?

Hát gyári, de az a gond, hogy nincs nálam, mert nem az enyém.

A program ellenőrzéséhez nem kell Arduino lap. Gondolom két könyvtár ismét összeveszik a timeren. Mennyit siet a függvény?

1 nap alatt 2 percet.

Vagy pedig túl sok helyen használod a cli() parancsot, mondjuk akkor inkább késnie kellene az időnek. Vagy megcsinálod rendesen a programod, hogy az idővel foglalkozó függvény prioritása legyen az elsődleges (és még ekkor sem biztos, hogy a pontossága megfelelő lesz, de kalibrálással javítható), vagy pedig használsz RTC IC-t.

Sziasztok!
Egy ilyen STM32F103C8T6 STM32 -es modult szeretnék arduinoval programozni soros porton, ehhez hasonlóan. A szükséges lib-et telepítettem, a mintákat felkínálja.
Nem tudom milyen panelt és programozót kell választani, mert win7-nél az 1.6.5 verziójú Arduino IDE Tools -> Board menüjéből nem választható csak az Arduino Zero és az Arduino Due. A Boards manager nem kínál mást.
Van valakinek ezzel kapcsolatos tapasztalata, infója?

Sziasztok
Az idot, mivel 60 s egy perc es 60 perc egy ora nem a szabvanyos matematikaval adjuk ossze/ osszegezzuk.
A kerdesm az lenne hogy arduinoba: hogy adunk ossze ket ido mennyiseget ? Van ra library vagy valami speci megoldas ?

Üdv. Olyan kérdésem volna hogy van egy Sharp LM64C35P kijelző. Ezt arduino unoval életre tudnám kelteni,vagy reménytelen? A válaszokat előre is köszönöm. Adatlap a kijelzőhöz.

Attól függ miként állnak elő az értékek.
Jobb esetben a rendszeridőből lekérded és akkor megvan milisecben.
Aztán a két értéket összeadod milisec majd átváltod órára/percre egy függvényben.
Ha pedig más módon állt elő akkor azt változót/változókat valamilyen egységes mennyiségre konvertálod , majd elvégzed a műveletet és letárolod/kijelzed.
Roszabb esetben 60as számrendszerre(órák,percek,másodpercek viszonyai) kell megírnod egy átváltó/összegző függvényt.
Ide oda konvertálgatós játék lesz.
Keresgélhetsz ha találsz erre libraryt is.De az idő alatt lehet a saját megoldásodat is forráskódba tudod önteni.
Lehet hiába találsz erre valamilyen könyvárat, nem azt csinálja teljesen mint ami neked kell.

Sziasztok, Csak most kezdtem ezt az egész arduino mizériát.
Írtam egy ilyen kódot:

analogReference(DEFAULT);

int voltageSensorValue = analogRead(A1);

float voltage = (voltageSensorValue * 5.0) / 1023.0;

Egy litium cella feszültségét akarom mérni. A Cella negítív lába a testen, a pozitív meg direktben az A1 lábon.
A problémám ezzel csak annyi, hogy nem valós értéket kapok vissza eredményként.
Konkrétan műszerrel mérve 3.79V mérek a lítium cellán, az arduino szerint pedig 4.22V a cella feszültsége.

Amúgy Arduino nano 328P.

Jól gondolom, hogy az érték azért csal ennyit, mert nem pontos a referenciám? Vagy mi más lehet a hiba szerintetek?

Köszi...

Egyébként USB-ről táplálod a kártyát? Általában nem pontosan 5V már a kártyán a feszültség és az lesz a referneciafeszejed. Azt kéne majd megmérned és átszámítani, hogy úgy kijön-e. Ha igen, akkor használhatsz külső feszültség referenciát (pl. TL431) (vagy a beslőt, de az uC-ről uC-re picit más, ki kell ezért mérni), csak ne felejtsd el feszültségosztóval leosztani akkor a cellád feszültségét erre a szintre.
Egyébként nem szokéás direktben rákötni az analóg lábra sem külső feszütlséget. Legalább egy áramkorlátozó ellenállást és két védő schottky diódát illik azért betenni.

Pontosan, a sima USB kábelről megy minden egyenlőre. 4,425V műszerem szerint...
Ha átírom erre az értékre a számolást máris jobb, 3,74 V lett az eredmény.

Milyen értékű áramkorlátozó kellene szted?
Egyébként ACS712 árammérő szenzor kimenetét is direkte kööttem az A0 lábra, oda is kéne az áramkorlátozó ellenállás?

A schottky -t az nem értem, hogyan?

Akkor értelem szerűen legyen a képleted:
float voltage = (voltageSensorValue * 4.425) / 1023.0;

Arra azért nem lehet számítani, hogy mindig ugyanannyi lesz az USB feszültség... Akkor már inkább a belső referenciát kell használni, azt kimérni (az állandó marad, az AREF lábon lehet kimérni miután Internal refre állítottad a feszültség referenciát ÉS mértél legalább egyet az ADC-vel), és feszültség osztóval leküldeni 1V alá a mérendő értéket...

Itt egy példa az egyik projektemből. Bekarikáztam akérdéses részt (itt usb kapcsolat meglétét vizsgálja viszont kell a feszültésgosztó, mert csak 3V3-at bír a mikrokontroller, ESD és túlfesz ellen pedig védenek a schottkyk [a BAT54S egy speciális tokozású cucc, két schottky is van benne]).

Na igen, de ez mehet 5V -ig úgy tudom, így a lítium cella mex feszültsége 4.2V szóval a feszosztó szerintem elmaradhat. Az áramkorlátozót azt nem tudom milyenre kéne választani akkor.

És szerintem akkor marad a külső referencia feltéve, ha a TL431 tud 5V -ot... Még nem használtam...

Előbb talán az stabil 5V tápfeszt kellene megoldani!

Mert a 4.425V táppal sosem fogsz tudni 5V ref. feszt elérni.

Ez még csak a deszkamodell, a fejlesztés alatt van így. Ha kész a program, lesz stabil tápfesz is. Köszi...

A feszosztó azért kell, mert a referenciafeszültség (körülbelül) 1V1 a belső ref forrás esetén, illetve 2V5 TL431 esetén (ez mondjuk növelhető, de akkor külső feszforrás is kell ami mindenképp nagyobb mint, amit a TL431-ből ki akarsz hozni). A legegyszerűbb használata a TL431-nek egyébként ha csak 2V5-öt állítasz elő vele, mert akkor nincs szükséged külső feszültségre (az USB is megteszi). Nagyobb feszhez pedig ugyanúgy szükség lesz ellenállásosztóra, mintha a jelet osztanád le.

Külső feszültségforrások esetén mindenképp javasolt beépíteni bemenet védelmet. Mi van ha egyszer véletlenül két cella feszültségét méred egy helyett? Az mindjárt bőven 8V lehet. Nem hiszem, hogy azon a 20Ft-on érdemes spórolni, amibe a két védődióda kerül, nélkülük pedig egy apró figyelmetlenség után is dobhatod el a mikrokontrollered.

Sziasztok! Egy dsc riasztóközpont kezelőjét szeretném összehozni az arduinóval, találtam hozzá több kódot, az egyik egész jól megy is, a ledeket már tudom vezérelni, bár azokkal is sokat szenvedtem, mert nem passzoltak a számok... Az a lényeg, hogy a lenyomott billentyűk viszont egyáltalán nem akarnak működni, amit olvas a kezelő felöl, ha azt iratom soros monitorra, annak az értéke mindíg 0. Csatolom a kódot, és nagyon megköszönném, ha valaki elmagyarázná a működését, mert nem értem, az itt lévő data és clk szál nem ugyan az, mint a wire data és clk szálai? Előre is köszi!

Sziasztok.
Hogy tudom azt megoldani, hogy hőmérsékleteket mérek és el akarom menteni a mért értékeket?
Nem akarok semmi extrát web,sd csak simán össze van kötve a géppel a uno. 1-2 órás mérésről lenne szó.

A gépen akarod menteni, vagy nem értem minek van összekötve? És milyen sűrűn mérsz, mert nem mindegy. És hogyan szeretnéd tárolni, áramszünet esetén megőrizni, vagy csak programfutás alatt?

EEPROM-ba el tudod menteni, vagy soros porton folyamatosan átküldöd az adatot, vagy pedig ha biztos nem lesz áramszünet, akkor elmentheted egy változóba, és ha készen vagy, átküldöd az egészet soros porton. Én az EEPROM-ot javaslom, mert ekkor jöhet bármi, nem veszik el az adat.

Ha PC-n szeretnéd naplózni az adatokat, akkor egy Processing nyelven megírt program is naplózhatja az adatokat. Van erre kész mintaprojekt is az Embedded Lab jóvoltából. Az ne zavarjon, hogy ChipKIT kártya szerepel a projektben, az is egy Arduino-szerű platformot használ (MPIDE).

A projektben lustaságból I/O lábakra kötötték a szenzor GND és VCC lábait (hogy ne kelljen huzalozni), ezt nem érdemes utánozni!

Csak tesztelés céljából akarom tárolni az adatokat. Ha minden stimmel akkor megy a végleges helyére, ott már nem kellenek a mérés eredményei.
Ezért is gondoltam, hogy össze kötve a géppel és a gépre menti az adatokat. 1-2 óra idejéig ha meg áramszünet van újra kezdem a tesztet.

Hát ha csak arra kell, hogy kipróbáld, aztán majd nem kell, akkor én a legegyszerübbet választanám: soros monitorra kiiratni, a gépen meg nyitvahagyni a soros monitort.

Sziasztok! A múltkor írtam, hogy i2c-vel szeretnék ledeket vezérelni, és hogy pcf8574-es ic-t szeretnék használni (vagy ha van olcsóbb, vagy jobb, akkor mi a száma) viszont mint látom ebből van 8574AP, AT, P, T a négy közül melyik kéne nekem?

Helló, a nálam meglévő adatlap erről az IC-ről ezekre nem tér ki. Akkor most álljak neki googlezni, hogy kiderítsem azt, hogy neked melyik lenne a jó? Olcsóbb és talán jobbként egy shiftregiszer lenne az esélyes, főleg a kaszkádólhatósága miatt.

Szia! A "P"-jelűek through-hole (dip16), a "T"-jelűek smd (SO16) tokosak. Az "A"-t nem írja az adatlapja.

LED, LED mátrix, LED 7-szegmenses kijelzők vezérlésre szerintem a MAX7219 alkalmasabb (E-bay-ről humánus áron beszerezhetők).