A cellának van belső ellenállása, ami az 1ohm terhelés mellett már igenis számít. Ezen a belső ellenálláson feszültség esik, és hő termelődik, ami melegíti a cellát. Te ezzel nem számolsz, pedig ez is el lett tárolva a cellában. A belső ellenállás nem egy fix érték, változik a kapacitással együtt, úgyhogy nem lineáris az ilyen terheléses teszt, számolni sem számolhatsz vele, csak ha saccolni szeretnél. Folyamatosan kellene mérni az áramot és a kapocsfeszültséget, minél sűrűbben, és folyamatosan monitorozni, majd a végén összeadni a sok kis részt, így kapsz egy megközelítőleg jó kapacitás értéket. De ehhez két multiméter kell, mert amíg áramot mérsz, addig a terhelésed ohmikus értéke növekszik a sorba kapcsolt multiméter söntjével, tehát multi nélkül több áram fog folyni, mint multiméterrel. Az se mindegy, hol méred a feszültséget, közvetlen a cella kivezetésénél kellene. A terhelés pedig ne ilyen kis értékű legyen, hanem mondjuk C/5, C/10, ekkor érzi magát legjobban a cella, és a belső ellenállása is elhanyagolható lesz. Nem egyszerű ez a feladat, ha pontosan szeretnéd elvégezni.

A kapcsolás a képen látható. Egy N csatornés FET gate-jét vezérlem AVR-el. A terhelés az R6. R1 ellenállás a biztosíték ellenállása. Az U-I egyenes közepébe veszem fel a munkapontot I(AVG)=(a+b)/2 áramértékhez. U4=U1-U2. Így 8.4V-on mérek 3.22A helyett 2.89A-t és 5.5V-on 0.667A helyett mérek 1.06A-t. Hiba: +-0.33A.

A kapacitás mérés hibája Q=q(mért)+-(0.33A/I(AVG)*100) = q(mért)+-16.9% lenne?

Ha ott van az AVR-ed, akkor mérjed a feszültséget és áramot valós időben, szorozd össze őket, és adogasd össze bizonyos időközönként. Terhelésnek meg azt raksz rá, amit akarsz, izzólámpa is jó, vagy valami nagy ellenállás pakk is.

Cseppet dezinformáltál minket. Vagy is nem 1Ohm a jellemző terhelés. Ezen felül ha tényleg ez a Fet van benne, akkor ezt az AVR ki sem tudja tisztességesen nyitni, metr nem elég a Gate feszültség hozzá. Valamint ennek szép nagy RGSon ellenállása van, így nem az 1ohm fogja meghatározni a terhelést. De mindazonáltal, ha már van benne egy Fet, akkor lehet azt egy kis kiegészítéssel áramgenerátorrá alakítani, és akkor állandó lesz a terhelőáram, és tulajdonképpen csak az időt kell figyelni.
De az, hogy "valós kapacitás mérés" tulajdonképpen nincs, mert maximum összehasonlító mérésről lehet beszélni. Lévén, hogy a terhelőáram függvényében a kivehető kapacitás változik. Az pedig szinte soha nem lesz olyan mint az üzemi terhelés. De ezt amúgy a múltkor már kitárgyaltuk.

Sziasztok! Vettem minap egy powerbankot.Két kimenete van 1 és 2A .Az a problémám vele,hogy az xperia telefonom nem tölti egyik kimenetről se.Telóm gyári töltője 800 mAh.Szerintem nagy neki az 1 és 2 A- es kimenet.Másik telefonjaimat pehet rólla tölteni.Valaki esetleg tudna olyan kapcsolást amit a külső aksi és a telefon közé rakva lecsökkentené az 1 és 2A -t 800miliamperre? Előre is köszi.

Ez nem lehet probléma, mert a telód annyi áramot vesz fel, amennyi kell neki. A powerbankra írt érték azt jelzi, hogy azok a kimenetek mennyivel terhelhetőek elvileg.
Nem tudom milyen power bankot vettél, de láttam olyan kínai csodát, ami azért nem tudta tölteni az Xperiát, mert a megadott 1A-t nem bírta leadni. Mindenesetre nézd meg a csatlakozókat.

Rossz a hozzáállás. Az áramforrás terhelhetősége irreleváns. A telefonnak illik szabályozni a töltést, ha az igényelt töltőfeszültség megvan. Ez a jelen esetben 5V (200-300mV nem nagyon számít. Ha a powerbank 1A áramnál tudja ezt a feszültségtartományt, akkor máshol van a gond. Nem tudom, a Xperia milyen lábak összekötését igényli(, milyen ellenállás/feszültség kell még), hogy az USB interfész felől töltsön.

Usbés kábellal kötöttem össze a telót és a power bankot ,egy pár másodpercig tölt aztan a telefon töltéskijelzője kialszik

Meg kellene próbálni kideríteni valóban le bírja -e adni a szükséges töltőáramot a készülék.

Veszel egy 4.7Ω 10W -os ellenállást, és rákötöd a powerbank kimenetére, ez által kb 1A áramnak kell folynia az áramkörben. Közben méred az ellenállás két végén a feszültséget, ha az megvan 5V (vagy némileg kissebb) akkor jó, ha feltűnően kevesebb, akkor nem bírja a power bank leadni a kívánt áramot 5V feszültséget tartva, valószínüleg emiatt kikapcsol a telefon töltési funkciója...

Ezt a vizsgálatot mindkét kimeneten elvégezheted...

Előtte nem ártana szétszedni az egész powerbankot, és a vizsgálat alatt figyelni az alkatrészek hőmérsékletét is...

Nem mindegy, milyen hosszú az USB-s kábel és mi van benne. A powerbankok arra készülnek, hogy közvetlenül dugják bele a nagyobb terhelésű töltendő dolgokat. Nem igaz, hogy azzal a másfél méterrel nem tudod odébb tenni a telódat.
A powerbankhoz nem adtak hozzávaló kábelt? Az biztos nem "Minimál Art" kivitel.

Szia! Adtak hozzá kábelt csak az nem megy bele a telomba gondolom mérethibás .

Az xperia telefonoknak ugyanolyan a töltője, mint az összes többi androidosnak: a két középső(adat) lába rövidre van zárva ellenállások nélkül.

Jó, igyekszem memorizálni, bár különösebben nem érint. A jövőben erre a hozzászólásodra fogok hivatkozni, ha valaki ilyesmit kérdez.

Az adatlábak rövidre zárása csak a "gyorstöltéshez" szükséges. Ha nincs összezárva, akkor is kell töltődnie, csak lassabban. Sok telefonhoz ugyanaz az adatkábel és a töltőkábel. Ha össze lennének kötve az adatlábak, nem működhetne az adatátvitel. Mégis lehet tölteni vele PC-ről.

Az enyémet sehogy nem sikerült rábírni, hogy töltsön, ha nem érzékelt se PC-t, se nem volt összekötve a két adat láb. Van amelyik csak az egyik teljesülésekor kezd tölteni.

Ez azért van, mert a töltőkben zárják rövidre. Vannak direkt töltőkábelek, de azok veszélyesek a PC USB portjára nézve, mert ellövi az alaplapi biztit az 500mA-től nagyobb áram.

Ugye az Ebay-en lehet kapni a TP4056-al szerelt Lithium Li-ion Akku töltőt. Én szeretném megépíteni az alapkapcsolást. Az Ebay-en kapható NYÁK-on nem látom, hogy az IC hűtését hogyan oldották meg. (??) Ugyanis az 1K2-val szerelt panel kezdetben 1A-rel tölti a cellát. (Az IC hasán egyébként van egy hűtőfelület)

Nekem kb 2600mA-s Akkumulátoraim vannak, ehhez szeretnék töltőt építeni.

Maga a nyák másik oldala hűti. Legalábbis nálam. Kb kézmelegségig melegszik fel 1A mellett.

Nagyon köszönöm a választ.

Vajon helyes lehet e, a következő tervezet:

Az egyoldalas nyákon szeretném kialakítani a " hűtőfelületet" úgy, hogy az akku tartó alatt teljes rézfelületet hagyok. Mivel SMD alkatrészekkel tervezem elkészíteni az áramkört, a beültetési oldalra tenném az akku tartót. A rézfelület pedig alul lenne teljesen érintkezve a levegővel. (Persze a meleg közvetlenül nem tudna felszállni, csak oldalra a panel mellett, illetve melegítené a cella tartót is, benne az akkuval...) Ezért kérdezem, hogy jó e vagy nem jó ötlet. Ráadásul egy nyákon 4-8 autonóm töltőt szeretnék elhelyezni.

Nem kell túlbonyolítani. Ha túl forró az IC, visszább vesz kicsit az áramból. Egyébként kb. 1W-ot kell eldisszipálnia, ez nem olyan sok. Ha nagyon jót akarsz, akkor a nyák alját hővezető ragasztóval rögzítsd a dobozod oldalára, így a hő el tud távozni az IC-től. Vagy, ami még egyszerűbb, rakj be egy ventit alacsony fordulatszámon, és a levegőt pedig az IC-k felett/alatt áramoltasd. Talán ez a legjobb megoldás. Csak két kicsi nyílás kell a dobozra.

Igazából nem terveztem, hogy dobozba teszem. Egy "nyitott" töltőt építek, kizárólag saját felhasználásra. Az IC alá Hővezető pasztát tennék. No megtervezem majd a nyákot, aztán fölteszem, kíváncsi vagyok ki mit mond.

Köszönöm szépen.

Az a hűtőfelület, hogy fog csatlakozni az ic-hez? Ha valamelyik lábán keresztül, akkor én inkább minden ic-nek tennék egy külön hűtőfelületet.
Ha viszont alumínium nyákra tennéd, akkor ezzel nem kéne foglalkoznod, ráadásul nagyobb árammal is lehetne tölteni. Bővebben: Link
De ez már csak szőrszálhasogatás.

A hűtőfelület "bekúszik" az IC alá. Az IC hasán van egy hőleadó felület.

Ennek az IC-nek pl. nincs ilyen hőleadó felülete, ezért talán forrasztani is könnyebb.

Hello
Nézd meg annak az ic-nek a méretét és utána mondjad, hogy könyű forrasztani.
Nekem van olyan ic-m, nagyon kicsik a lábai.

Megterveztem a NYÁK-ot. Jó lesz így a hozzáértők szerint? (Elég nagy a "hűtősziget")

Nem melegszik ez annyira, nem kell be....ni

A kondit átraknám a Vcc lábhoz a legközelebb (most úgyis rossz helyen van). Lehet érdemes lenne a hűtőfelületet kilógatni a másik irányba is, mert egyrészt hatásosabb, másrészt forrasztásnál is könnyebb átmelegíteni. Nem tudom miről fogod táplálni, de én megfontolnék egy nagyobb kondit a bejövő tápra. Mivel a messzebbi vastag földvezetéknek már nincs szerepe a hűtésben lehetne vastagabb az akkuhoz menő vezeték, hogy minél kisebb legyen az ellenállása.

Ellenőrizd a HSOP8 toknál mekkora a pad mérete.

Tökéletesen igazad van, rossz helyen volt a kondi. A 0R4 ohm után kell hogy legyen. Megfontoltam, átterveztem. Az SMD alkatrészek a forrasztási oldalon lesznek, az elemtartó, a kondi és a LED-ek pedig a beültetési. Így talán nem fűtök alá a celláknak. Az IC hűtőfelületét illetően igazából arra gondoltam, hogy hővezető pasztával bekenem, majd a nyákra helyezve a lábakat beforrasztom. (Annyi pasztát téve alá, hogy a felesleget kinyomja maga alól, ezáltal kitölti azt a teret.) (Bár ha utána letakarítom a NYÁK-ot a forrasztás után, nem e mosom ki a hővezető pasztát is alóla?) No és még egy zárójel (Vajon a kínai nyák alatt van e paszta, vagy az oda van forrasztva?)

Ha van hűtőfelület az IC hasán, akkor az oda van forrasztva.
Egyébként biztos lehetsz benne, hogy hűtőpaszta nincs alatta...