Talan annyi haszna lesz a villanykocsinak hogy a varosokban nem lesz akkora fust, az sem semmi.

Végül is ebben teljesen igazad van.
Még egy link. Ez is koncept. Ezen jelenleg is dolgozom.

Bővebben: Link

Nem csak füst, zaj sem.

Hm, ha elektromos a járgány, akkor minek az a böszme hűtőrács? Fűtőszál is lesz benne?

Belül tuti lesz fűtés. A többit a művészlelkű designerektől kell kérdezni.

Eddig az országban 10 év alatt telepített napelemeken egyiknél sem tapasztaltunk jégkárt. Csak hogy visszakérdezzek: amúgy ha egy autón betöri a szélvédőt a jég, azt nem kell javítani, annak mennyi a rentábilitási mutatója? Vagy egy autónak, amire szinte csak költ az ember? Egy inverterben leginkább a kondenzátorok a gyenge pontok. Ezek élettartama típus, gyártó és méretezésfüggő is. Tegyük fel 5 évente automatikusan lecseréled a kondenzátorokat. Akkor mennyi lesz a költséged? Csak halkan jegyzem meg, hogy minden berendezést karban kell tartani. Szerinted a villanyóra cseréért nem fizetsz? A hálózatért, a bekötésért? Azoknak mennyi a rentábilitása - kiszámolta már valaki? Az energiaár emeléseket is figyelembe vettétek a 12 éves kalkulációnál? A kormányváltások utáni energiamizériát? Nem csak akkumulátoros rendszerek vannak. A hálózatra visszatápláló rendszereknél nincs akkumulátor. Ott inkább a betáplálások összehangolása a feladat. De mivel a nap jobban kiszámítható, mint a szél - ez viszonylagosan jól kezelhető. A németeknél is amikor elkezdték telepíteni a sok alternatív energiatermelő berendezést, drágább volt az előállítás zöld módon. Ma már ez megfordult a mennyiségek miatt. Kíváncsi lennék, ha valaki kiszámolná a befizetett adók rentábilitását, az hozna-e jobb mutatókat, vagy a napelem? (Persze a kérdés költői). Csak és kizárólag a szemléletben van különbség. Minden berendezésnek vannak jó, rossz mutatói, tulajdonságai. De a végén mindig az számít, hogy az overall indexe milyen. Én a magam részéről nem kedvelem az elektromos hálózati szolgáltatást, mert minden hónapban rendszeresen befizetem sárga csekken a díjakat, mégis minden év végén még egyszer annyit rám akar verni a szolgáltató. Na ez egyáltalán nem rentábilis.

A jégkárt, csak egy esetleges hiba lehetőségnek dobtam fel példaként. Az inverteres részben, ha az is plombált mint az óra nem tudok kondikat cserélni.
De a probléma valóban sokkal összetetteb. Nem fogunk itt a fórumon valós számszerű értékkel előállni. Már csak azért sem, mert ha a fogyasztók nagy része átáll visszatáplós megoldásra , akkor elöbb utóbb jelentős adó bevételtől esik el az állam. Ezt szerintem a jelenlegi gazdasági helyzetben nem élné túl, ezért hozzá fognak nyúlni az adózási szabályokhoz.
Szerintem ember nincs aki megmondaná pontosan számszerűen, hogy ezzel hogy kalkuláljunk 10-20 évre előre.

De milyen problémát oldasz meg ezzel? Az egyik nagyváros dicsekedni fog a tiszta levegövel a világ másik sarkában meg meg lehet fulladni.
Karácsony elött jöttem haza egy kinai oázisbol 3 repülöorára Pekingtöl - egy kisváros (50000) a sivatag közepén, mindenki elektromos kismotorral jár. Nem messze van egy külszini szénbánya. 3 nap után a csapatunk szinte minden tagja légzési gondokban szenvedett, 2-t nagy lázzal kellett felrakni a repülöre.

A sógoréknak viszonylag jó a helyzetük, van vízenergia szépen. Csak a Dunán 10, és majd minden jelentősebb folyóvizükön. És szélmalom is bőven, bár azzal már vannak gondok, legalábbis a termelés kiegyenlítésével.

Szerintem felesleges ezen vitázni. Mindenkinek igaza van, ahogy olvasom. A probléma az, hogy mindenki csak azt a részt meséli el, ami pozitív, amivel a saját igazát tudja bizonygatni. Ez így parttalan vita. Sok mindent mi sem tudhatunk, a másik része pedig el van titkolva. Ez olyan, mint hogy melyik étel az egészséges? Valaki szerint se a kenyér, se liszt, se a glutén, se a csapvíz, se semmi. Akkor kérdem én, mit együnk? Ugyanez van az energiával. Szükségünk van rá, energia/fűtés nélkül nem tudunk létezni. Aztán hogy melyik a legzöldebb? Amíg az ember nem keres annyit, hogy minden igényét ki tudja elégíteni, és még maradjon is bőven, addig felesleges ezen gondolkozni. Az átlag ember TV-re, autóra, lakásra spórol, nem napelemre (főleg, ha nincs is mire ráraknia...).

Perszehogy van, az AGP viszont az europai hálozatot kezeli, azaz az osztrák áram lehet, hogy Csehországba megy a paksi meg az osztrák hálozatba. Azt már aligha lehet kézben tartani.

Ezért mondtam azt, hogy előbb az emberek fejében kell rendet rakni.
Mert lehet, hogy zöldebb egy napelemet használni, vagy éppen elektromos járművet.
Erre a gyártástól az energiatermelésen át a felhasználásik terjedő tanulmánnyal nem találkoztam. Sajnos mindenhol voltak ködösített részek.
Ezért azt tapasztalom, hogy sokan úgy beszélnek róla minta he ez lenne a tuti megváltás 0 káros anyag kibocsájtással.
Sajnos nem így van.
Ezek a törekvések csak akkor érnek valamit, ha gondolkodunk is, és nem csak addig , hogy " zöld energia jaj de jó, nem kell lekapcsolni a villanyokat, télen -20°C nél egész nap nyitva lehet az ablak" változik.
Ha modjuk egy durva példával élnek, mondjuk 50% al kevesebb a káros anyag kibocsájtása a zöld energiának, de örömünkbe 200% -al többet használunk belőle mint eddig mert "zöld", akkor összességében csak rontottunk a helyzeten.

Mivel energiát adsz el a szolgáltatónak, neked bevétel, tehát adóköteles. Tudtommal.

Csak az a baj (amit itt is látni) hogy még huszan sem tudunk közös nevezöre jutni nem még a Föld valamennyi lakosa. A kinai meg az indiai bizonyára foggal körömmel fog ragaszkodni a napelem vagy akku gyárához, mert az neki megélhetést jelent ( ráadásul olyan szinten amire a fejlett országok médiája meg propagandája vezeti ma már mindenütt az emberiséget). Ma már a bushman Tanzániában is mobiltelefonon cseveg, de a kunyhojában sem villany, se viz sem ágy nincs, és arrol álmodik, hogy egyszer elkerül Europaba stb ahol nagy lakás, nö meg auto vár rá. Az meg már eszébe sem jut, hogy a kecskéjet a konyha sarkában meg kell etetni.
Az FB meg a többiek is már azon törik a fejüket, hogyan fedjék le egész Afrikát, Ázsiát meg Dél-Amerikát internet elérhetöséggel, meg minden politikusnak azzal van tele a szája, hogy mennyi munkát meg megélhetést adott népének, csak éppen a sorok a munkahivatal elött egyre hosszabbak. Mindenki a növekedésröl dumál vagy tüzi ki célnak, de ez olyan mint egy kazán, egy ideig lehet még füteni, de utánna simán felrobban...

A visszatáplálós megoldásnál évente van elszámolás a szolgálatóval, tehát nappal te termelsz be, este ő adja az áramot, és csak a különbséget kell fizetned év végén, vagy ő fizet. Egy megfelelően méretezett rendszerrel pont 0-ra lehet kijönni, de inkább alá egy picit, ennél nagyobbat nem is érdemes építeni mert a fogyasztói ár 75%-ért veszik meg tőled az áramot, és a papírmunka sem kevés vele.
Tehát az általad termelt és elfogyasztott energiát nem tudják megadóztatni (jelenleg).

Jobb helyen ehhez hozzácsapják még a hálozat használati diját, ami egyes országokban lassan többe kerül mint maga az elhasznált áram...igy mindig kell fizetned.

Az egész vitába csak azért merészeltem beleszólni (kilépni a read only módból - követem), mert azt láttam nyomokban, hogy néha az egyik (háztartási) előnyeit állítják szembe a másik (nagyüzemi) hátrányaival.
Az egész rekultivációs témát pedig azért rángattam ide, mert látom a pazarló jellegét (van közvetett érintettség családi vállalkozás kapcsán). Csak a veszélyes anyagoktól és fizikai terepakadályoktól megszabadulva, sokkal több értelmét látnám a további ipari hasznosításnak (akár a napelemeket ide telepítve - csak egy opció), mint az erőnek erejével, rengeteg (köz)pénzt (támogatás!) beleölve termővé tenni a területet, hogy aztán később, máshol vegyünk el területet mindenféle ipari felhasználásra. Az ember ezt nem feltétlenül csinálná magától (a két témában független tulajdonosi és érdekkörök), de a támogatási rendszerek megfelelő alakításával lehetne ebbe az irányba terelni a dolgokat. Az újrahasznosításnak ez is egy formája lehetne!

Nekem van egy olyan, nem túl jó érzésem, hogy nem is olyan sokára ez az egész zöld energia mizéria lesz a legkisebb gondunk. Ilyen "zöld energiás" vagy környezetvédelmes vitában, amikor már a részletek jönnének elő az érvek között, én fel szoktam tenni az alábbi kérdéseket:
- Harmadik világ vs internet: eddig az ottani "sötétség" és diktátoraik mentettek meg minket egy igazi világméretű népvándorlástól.
- Harmadik világ vs környezetvédelem: ott az igazi "ipari forradalom" még csak ez után várható, a Földet szennyező lakosság megtöbbszöröződik (Kína és India az elrettentő példák - ott tovább terjed és ebbe bekapcsolódik Afrika,).
- Ipari termelés egyre nagyobb automatizálása: gyártunk-gyártunk, de a végén ki fogja megvenni az egyre több terméket, amikor egyre kevesebb kereső emberre jut egyre nagyobb termelés (a kevesebb kereső a termelés mértékéhez viszonyítva értendő).
- Nagy cégek fúziói, de ugyanez megy kicsiben is, pl. itthon egyre kevesebb ember kezében van egyre több termőföld. Azaz a világ összvagyona egyre kevesebb kézben koncentrálódik.
A lista közel sem teljes... Ha ezek a folyamatok nem állnak meg valahogyan rövid időn belül, olyan feszültségeket okozhatnak, amik békés úton már nem igazán lesznek feloldhatók - akkor már a világ legkisebb gondja lesz a CO₂ kvóta, a megújuló energia és társai...

Ha végig gondolom a kérdéseid helytállóak.
Elszaporodtunk a földon mint valami fertőző vírus vagy baktérium.
Aztán majd a nagy világegyetem beszedi ellenünk az antibiotikumot.

Sajnos én is igy látom, de látjuk miröl csevegnek a világ vezetö politikusaira. Szinte kizárolag a NÖVEKEDES szot ismerik és tesznek mindent ennek érdekében.
Vagy nézd meg a bamba reklámokat, mit szugerálnak mindenkinek...fogyaszsz, fogyassz! ha kell ha nem. Ha meg meghiztál mint egy jo diszno, akkor meg ujra fogyassz mindenféle fogyaszto vackot amitöl egy dolog fog csökkeni, a bukszád vastagsága.....

Mi ndent leegyszerüsítve, erről szól minden. Kapitalizmus törvényszerűségei, verseny, aki humánus lenne az lemarad. Profit a mindent irányító, ez pedig a bukszánk vékonyodásából van.

Sajnos igy van, de eddig csak a mi bukszánk rovására ment ki a játék. De most már a földünk bukszájára megy - oda meg sajnos nem tudunk hitelt adni....

Nem plombált. Semmi köze a szolgáltatónak az inverteredhez, ha az megfelel az előírásainak és szerepel a berendezés jegyzékében. Az inverter már az első csatlakozási pont után van kiépítve. Azaz az ő plombált területén kívül, a kismegszakítója után. A jégkártól én is tartottam. Nálam sokkal sérülékenyebb eszközök vannak. Nem napelem, hanem csöves napkollektor. Azt sem tette tönkre a nagyméretű jég, pedig azt hittem a tető szakad be.

Ha bármerre is haladni szeretnénk, a fogyasztás csökkentése (nem csak villamos energiából) legalább annyira (vagy még jobban) fontos lenne a fenntarthatóság szempontjából, mint az energiák zöldebbé tétele.
A növekedés téma csak az általam említett, egyre szűkebb elit számára fontos igazán. Más kérdés, hogy országok és világ döntéshozói a (közvetlenül, vagy haveri) köreikből kerülnek ki, így ellene tenni nem fognak. Nagy kérdés, mikor pukkad ki ez a lufi és mivel jár mindez a világ civilizáltabbik fele számára. Ezt a növekedést nem a természet bosszúja fogja megállítani.
Aztán felmerült ebben a vita topikban az elektromos autó esete. Lett itt említve több dolog is ellene. Nekem csak két kérdésem van (nem vitaindítónak - inkább csak "költői kérdés"):
A jelenlegi villamos infrastruktúra a közeljövőben várható fejlődéssel együtt mennyi ilyen járművet tudna kiszolgálni (pl. /1000 lakos)?
Ha nem a hálózatról töltjük, hány m² napelem bírna el egyetlen példánnyal?

Ez így ebben a formában nem teljesen igaz. 20% büntetővám, 27% ÁFA a napelemeken, mivel zömében kínai gyártmány. Azaz már adóztatva van a berendezés is. Nyilván a telepítés ÁFA összege is befolyik a kincstárba. Amit elfogyasztasz - annak is van ÁFA tartalma és leadózott pénzből fizeted be. Tehát fizetsz rá adót, mivel az ÁFA tartalmat nem igényelheted vissza magánszemélyként.

Kezdj el számolni egy Tesla S teljesítményével . 60-85kWh akkupack van benne.

Az S az elég szélsőséges példa
Olyan adatok sokkal érdekesebbek lennének, hogy átlagosabb járművekkel számolva mennyi "villanyautós kilométert" termel meg naponta Paks és naponta mennyit autózik az ország.
Lenne (számomra vállalható) megoldás, csak a mai "autó" fogalmát el kellene felejteni a népnek, helyette a mindenféle fogyasztási versenyek virsligumis járműveinek napi használatára alkalmasabbá tett változatában (kényelmesebb üléspozíció, min. 2 személy, némi csomagtér) és alacsonyabb sebességekben kellene gondolkodni (a fogyasztásuk megtöbbszöröződne, de még mindig nagyon sokkal kevesebb lenne a mai átlagnál). Mindjárt jobb hatótávok lennének elektromos hajtással, de hibrid hajtással még a fosszilis üzemanyagok használata sem lenne akkora "gáz".
Szerintem sok ember gyomra nem venné be, ha a mai agyonklimatizált, száguldó multimédiás szórakoztatóközpontokból át kellene ülnie egy minimalista "céleszközbe".

Ekkor is a napelemet és nem az energiát adóztatják (mint a szélerőműbe beszerelt csapágyakat, vagy az atomerőmű parkolójában lerakott térkövet is). Csak azon túl nem csak a termeléshez használt eszközök után szedik be az adót, hanem a velük megtermelt energia után is. Amikor te termeled magadnak akkor viszont nem tudnak az energia után adót szedni.
Más téma: Nálunk itthon napelem és napkollektor is van fent a tetőn, és sajnos azt kell mondanom hogy az egyszerű felhasználónak napelemet éri meg telepíteni hosszú távon.
A napkollektor annak ellenére hogy olcsóbb, sokkal több karbantartás, odafigyelést, előretervezést igényel, a puffertartályok rengeteg helyet foglalnak. További jelentős hátránya hogy a napsütéses órák kb. 50%-át tudja hasznosítani, mivel valamikor 11-13 óra körül a puffertartályok elérik a napi maximális hőmérsékletüket, az utána jövő napsütést nem vagy csak minimálisan tudja hasznosítani. A napelemek ezzel szemben a legkisebb napsütés hatására is elkezdenek termelni.
Ha valakinek kevés pénze van, akkor érdemes olyan bojlert venni, amibe be lehet kötni a napkollektort, és feltenni 1 panelt, de ha valaki elő tudja teremteni rá az összeget, akkor sokkal jobban megéri befektetni egy 2-5 kW-os napelemrendszerbe.

Bocs, hogy beleszólok. Mi van akkor, ha mindegyikőtök kezetfog arra, hogy a termelő társadalom létezik? Mi történik, ha itt mindenki egyetért? Semmi. Mintha a Pékek a liszt minőségén diskurálnának.
5 elkoptatott logitech billentyűzet...

Idézet:
„Én úgy gondolom, hogy először a villamos energia fogyasztás csökkentésére kellene koncentrálni, mert legjobban azzal az energiával lehetne a Föld forrásait kímélni, amit nem kell megtermelni.”

Mi lenne, ha tartanánk csak 1-2 nap légkondicionáló berendezés bekapcsolásmentes napot ? Van ahol sokszor megy akkor is amikor nincs is szükség rá.
Milyen sok energiát meg lehetne vele takarítani..
A nyári időszámítás átállásakor a világításra fordított energia megtakarítás, a mai LED-es világban eltörpül e mellet.

Pláne ha eleve olyan házakat építenénk amelyekbe nem kell klíma. Mint például a miénk, a 75cm-es vert falával.