Szia!

"Így elsőre átnézve a rajzodat az értékekben van egy hiba, az árampoti alsó felén 5Mohm ellenállás van"

Jogos, ott egy poti van való életben mint javasoltad is. Annyi különbség van a rajzodhoz képest, hogy bd140 helyett bd912-es van, bd249 a másik 2. 5A diódák vannak jobb oldalt és felül.

- Mitől lehet hogy 2x-nél 15V-ról indul?
- Kipróbálom 5V megterhelem és meglátom, 14V trafóból kijövő fesz. Ott tartania is kellene, ha jól értem.


Üdv.

Szia!

18awg van a kábelre írva, rossz pc tápból. Szerzek valami combosabbat. Milyen vastag kábel javasolt?

Üdv.

Hello! Érdekes, hogy nem tűnt fel senkinek, hogy a BD912 kollektor-emittere fel van cserélve..

Szia!

Uh tényleg nem tükröztem amikor rajzoltam. Köszi. Megcserélem este és kipróbálom.

Kezdésnek jó lesz a pc-tápból kiszedett, legyen minél rövidebb. A feszültség esést más okozza.

Van egy akkum, meg egy áteresztős tápom. Ezek közé tegyek kapcsolóüzemű konvertert ami teljesen tönkreteszi ezt a párosítást? Nem teszek.
Kizárólag azon megy a hogy hány cella legyen, meg mennyi áramot tudjon. Alapból van 12 "felesleges" cellám amiket csak arra használok hogy ha hirtelen kell valahova 12V akkor ne kelljen bekapcsolni a tápot. Csak ezek túl jó cellák egy mezei 2-3A-es labortápba, mert tartósan is tudnak 10-15A-t is szolgáltatni. Tehát vagy lesz az eredeti felállás hogy fog tudni a táp mondjuk 24-30V körül 2-3A mellett 6-8 cellával, vagy kisebb lesz a fesz és nagyobb a kivehető áram, de a hordozhatót valóban hordozhatóra szeretném megcsinálni, így az nem játszik hogy beleteszek 2-3 processzorhűtőt aktív hűtésnek mert az nem fér bele egy kicsi műszerdobozba még az akkuk, a nyák meg a balanszeres töltőáramkör mellé. A nagyobb feszültséget meg alapból bekorlátozza a LED kijelzős fesz-árammérő kombóm, ami csak 35V-ot kaphat és csak 30V-ig mér. De azt használom mert annak nem kell semmilyen segédtáp.

A töltés miatt gondoltam, hogy esetleg 4 soros cellát használsz, mondjuk abból 3-at párhuzamosan, step up konverterrel felnyomod a feszültséget 40V-ra, utána meg labortáp 36V-ra. vagy bármire. Ha a step up konverter állítható lenne, akár manuálisan, akár automatán, mint Attila86 tápjában pár alkatrészből, akkor a disszipáció is normális keretek között maradna. Azt hiszem, te sorosan töltöd a lithium ion cellákat, gondolom itt se bonyolítanád túl a töltést. Egyébként ez is használható, ha minden cella feszültsége külön van figyelve, és ha alegkisebb kapacitású feltöltődött, leállítod a töltést. Ekkor nem lesz a többi cella teljesen feltöltve, de nem is kell balanszer se. Egyébként is a leggyengébb akksi fogja meghatátozni az egész akksipakkban tárolható energiát.

Ha az ember analóg tápot csinál akkor csináljon azt, ha meg kapcsolóüzeműt akkor az valóban kapcsolóüzemű legyen. A konverter annyi zajt, zavart visz be az analóg táp elé ami nekem egy ilyenbe nem kell. Kínából lehet rendelni olyan balanszer áramkört ami mind a töltés mind a kisütés (használat) során figyeli az akkukat, kiegyenlíti az eltéréseket, de az is kapcsolóüzemű.
A balanszer a legkevesebb, legfeljebb lesz rajta némi veszteség. Cserébe nem kell csak egy mezei töltő csatlakozó a doboz hátuljára, meg egy feszültség a cellaszám függvényében.
A lényeg a hordozhatóságon, azaz a kis méreten és súlyon van, mert nagyon sokszor kellett volna már olyan helyen ahol nincs labortáp de néha még hálózat se a közelben (parkoló autóban, hálózat nélküli melléképületben, vagy épp a semmi közepén). Meg az se lenne utolsó szempont ha a páka is elmenne róla és forrasztani is tudnék vele néhány percet, szintén a fent említett helyeken, mert a gázpákából elegem van.

A pákán nem tud spórolni az ember, abból nincs kapcsoló üzemű sajnos
Adok egy tippet, ha nem baj: Bővebben: Link Ez a páka a maga 8W-jával elegendő volt bőven forrasztáshoz, amíg vártam a hakko 907-et, minden probléma nélkül helyettesítette! Sosem ragadt bele az ónba, jó vétel.

A hakko sem nagy szám, én lecseréltem wellerre...

Azon kívül, hogy valóban jobb, ideadod az árkülönbözetet?

Ge Lee; Kovidivi:

Jobb lett a helyzet:
- most már 0-3x Voltig szabályozható
- áramkorlát is megy
- 10V már csak 0.2 V esés van kb 0.6A mellett (ez normális még ?)

Adok egy rendes hűtés a tranzisztoroknak, + valamivel rövidebb és vastagabb kábelt. Remélem orvosol minden problémát.

Köszi a segítséget.

Sziasztok!

Feszültség eséses probléma még mindig.

Amiket mértem (ugyan az az 1 szem izzó 12V-os, amit rákapcsoltam):
1. Graetz kondi nélkül táp 15V; 0.6A mellett 11.08
2. 5V-nál 0.06V feszültség esés
3. 10V 0.2V feszültség esés
Duplázásnál
1. 10V 0.4
2. 20V 1.2V

Ötlet? Nem probléma a más típusú tranzisztor, kinyitnak ezek rendesen ebben az összeállításban?

Üdv.

A problémád nem egyszerű. Gondot okozhat az is, ha a visszacsatoló ellenállások a nyákon csatlakoznak a kimenetre, és nem pedig a banánhüvely hátuljára, ha a brumm feszültség olyan nagy, hogy nem tudja kiszabályozni a táp, ha mérési hibát vétesz, ha a GND-n folyik áram, ami a visszacsatolást és/vagy a referencia nagyságát befolyásolja, stb. stb.
Rengeteg dologra kell figyelni, ha fel raksz egy kapcsolást, akkor talán összeszedjük neked az összeset. Egyébként pedig érteni kellene a kapcsolást, hogy mi alapján alakul a kimeneti feszültség, utána pedig mérni, hogy a feltételek megfelelőek-e, mi hibázik.
Plusz rakhatnál fel képet az elkészült műről is.

Szia!

Ilyen lett. A nyákrajz már tartalmaz egy hibajavítást, de ezt a nyákon is megtettem. (feszültség szabályzásra és áramkorlát beállítására vonatkozott) Az eredeti Imax (R4) ellenállást itt 0-ra tettem de ott indéglenesen egy 1K poti van.
A bordát majd nagyobbra cserélem, tesztelés céljából van arra felcsavarva a 2 tranzisztor.

A működését, egy előző hozzászólásban Ge Lee leírta és úgy gondolom értem is.

Nincs még ilyen összetevő a rendszerben és nyákon mérem a feszültségeket. A 2 nagyobb dióda megfelelő lábán (pont jól rá lehet csíptetni). Többit pl. ami a hídra vonatkozott azt ott méretem.

Én erre tippelnék

Üdv.

Pl. Az RV2 és R13 közvetlen a kimenetre kellene csatlakozzon. Az R13 majdnem jó helyen van. Az IC GND-jét a kimenetre kellene kötnöd közvetlenül. Miért van bent a 0.33 ohm és miért nem a 0.1 ohmokat használod áram mérésre? Ha az IC gnd-je a 0.33 ohm jobb oldalára van kötve, ami a kimenet, akkor hogyan képes a gnd-nél negatívabb feszültséggel dolgozni? Megnéztem vagy 10 kapcsolást LM723-mal, és mindegyiknél a felső oldali söntös áram érzékelés volt alkalmazva, gondolom nem véletlenül. Az áram referenciájának is a kimeneti gnd-re kell közvetlenül csatlakoznia, ez gondolom RV1 R4 lesz. Ha megválszolod a kérdéseket, kiderül a hiba oka is.
Néhány tipp: felső oldali söntnél nem okoz gondot a kimeneti feszültség pontos beállíthatósága, nem függ az átfolyó áramtól. Alsó oldalinál invertálni kellene a söntön mért feszültséget, hogy a gnd-től pozitívabb legyen.
A sönt és a kimenet között vagy pár mm vezetősávot használsz, vagy pedig a söntöt "meghosszabítod" a vezetősávval, és a kimenetről veszel le minden gnd-t, ilyenkor sorba kapcsolódik egy kis értékű ellenállás a söntöddel, amivel foglalkozni kell, de ez csak alsó oldali söntnél fontos.

Sziasztok!
Építettem az RT1994/11-12-ben található labortáp Alkotós átrajzolatából két darabot. A problémám az lenne velük, hogy mind a két táp ugyan azon a frekvenciákon gerjed. A mellékletbe beszúrtam egy oszcilloszkópos képet a táp kimenetéről, valamint Alkotó kapcsolási rajzát. Tapasztalt már valaki hasonló problémát ezzel a táppal? Van javaslatotok arra, hogy tudnám megszüntetni ezt a gerjedést?
Előre is köszi!

Kimeneten van kicsi kondi és kis előterhelés?

Igen, közvetlen a banándugókra 100nF van forrasztva, valamint a nyák hátoldalára is, a kimeneten lévő elektrolit kondi alá. Terhelést próbáltam már több értékkel is. A szkópos mérésnél a kimeneti fesz. 5V, a terhelő ellenállás 1k volt.

Bocsi, nem jól fogalmaztam az előbb. Az elsőként említett 100nF-ot a banán alzatokra forrasztottam (a kimenetre), a fém dobozoláson belül.

Szia!

723 Ez az eredeti rajz,ebből indultam ki. Ge Lee megépítette többször és neki jól működik.

Mert így van az eredetin is.


Ez nekem is fura, de nem kötekedtem az eredeti rajzzal.

Megnéznéd kérlek, hogy nem -e kötöttem el valamit sajátomon, mert én nem látok különbséget.

Üdv.

Nem nézem meg, mivel szerintem a kapcsolási rajz hibás.

OK, átgondolom és megpróbálom megfaragni.

Nem nagyon van most időm belemélyedni a dologba de ott akkor még valami baj van. Kipróbáltam a kedvedért mindkét tápommal, az egyik előtt ugye graetz-puffer van, a másik előtt meg a kétszerezős egyenirányítás. Nincs különbség, nem is lehet. Mindkettőt beállítottam 10V környékére, és rátettem egy izzót. Az áramfelvétel 0,33A körüli, a feszültségesés mindkét esetben 18-20mV körül volt.
De esetemben ez sem a táp hibája, mert én ezt beáldoztam az egyszerűség jegyében. Tehát a táp tartja a feszt, csak van utána még egy árammérő sönt a műszernek, azon esik ez a feszültség. Ez viszont már nincs benne a visszacsatoló körben, így ezt az IC már nem tudja kiszabályozni. Ezzel én együtt tudok ennél a tápnál élni, cserébe egyetlen segédtápra sincs szükség a feszültség és az áram méréséhez, kijelzéséhez.
Szóval a rajzommal biztosan nincs semmi baj, ahogy mondani szokták a hiba az ön készülékében van.

Csak ki kellene deríteni, hogy az áramérzékelő bemenet mit szól egy olyan feszültséghez, aminek a polaritása ellentétes, mint amit vár. Adatlapban nem találtam ajánlott kapcsolást arra, hogy alul legyen a sönt, vagy hogy egyáltalán tud-e valamit kezdeni a negatív feszültséggel az IC. A V- nak kellene a legnegatívabb ponton lennie. Működik egyáltalán az áramkorlát valahogy?

Nem, de vagy forrasztok normális eszközzel, vagy szenvedek. Én az előbbit választottam...

Véleményem az:
- hogy 2 rajz megegyezik.
- Elhiszem, hogy a tied működik ezért építettem meg.
- Tény, az enyém nem.

Problémám jelen esetben az az, hogy ketten két félét mondtok ugyan arról a rajzról. (Ebben az esetben viszont én tévedésim ki is maradnak a történetből)

Erre a válaszra én is kíváncsi lennék.



Egy gyors utolsó kérdés -nem kötekedés, csak hibakeresés miatt- biztos nincs mondósítás a működő nyákjaidon a rajzhoz képest?

Köszönöm, hogy azért foglalkoztok a problémával.

Legalább az alapvető dologban ne zavard meg a kérdezőt butaságokkal. A rajz nem hibás, jól működik, elég sok példányban elkészült már, itt is többen után építették. Mit jelent ez a mondat hogy: "mit szól egy olyan feszültséghez, aminek a polaritása ellentétes, mint amit vár".
Egyrészt az IC nem vár semmit. Az áramszabályozást végző tranyónak egyedül a kollektora kapcsolódik szervesen az IC-hez, a bázisa meg az emittere lóg a levegőben, ergó ebből a szempontból tökmindegy hogy hova van kötve. Nyitófeszre ki fog nyitni, záróra meg nem, de olyan nem is folyik rajta. A működését egyébként az előző oldalon nagy vonalakban leírtam, ha nem érted olvasd el.

A sönt és az IC gnd-jének a kapcsolatával van problémám, nem pedig a tranzisztor bázisával.
Ha az IC GND-jéhez képest nézed, akkor milyen polaritású feszültség keletkezik a söntön, amikor áram folyik? Mondjuk számoljunk 1A-rel a példa kedvéért. Szerintem -0.165V (két párhuzamosan kapcsolt 0.33 ohm), amit az IC nem tudom, hogyan kezel.

Felejtsd el amit hablatyolnak, működik a rajz, sok példányban elkészült már mint írtam. Egyébként sem tennék fel ide olyat ami nem működik, mert miért tenném. Akkoriban egy hevenyészett nyáktervet is feltettem hozzá, azt építsd meg, vagy azt módosítsd ha nem tetszik.
A nyáktervem a rajzom alapján készült, nem módosítottam rajta semmit, az R_Imax-on variáltam esetleg, de lehet hogy az éppen nulla, már nem emlékszem. Ha kutakodsz a topik képei között szerintem a működő példányról is tettem fel képet, hogy hogyan néz ki a procihűtős elrendezés. Most csináltam a kedvedért egy újabb mérést nagyobb árammal.

A terhelés 9ohm körüli. Feszültség üresen 9,76V, ami terhelve 9,7V-ra esik le, miközben 1,11A áram folyik. Ha visszaszámolod a feszültségesés éppen megfelel a táp után kötött 0,05 ohmos műszersöntnek, mert számolva (R=U/I azaz 0,06V/1,11A=0,054) 0,054 ohm jön ki.
De ha nem teszel be pluszban söntöt hanem egy külső műszerrel a táp söntjén eső feszültséget méred, akkor egyáltalán nem lesz feszültségesés. Szóval ne a rajzzal foglalkozzál, az jó, a működést meg leírtam. Ha nem úgy vagy nem azt csinálja akkor mérni kell, és akkor kiderül az ok is.