Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Muzeális készülékek-alkatrészek restaurálása
Lapozás: OK   433 / 581
(#) wadember válasza Janó bácsi hozzászólására (») Jan 31, 2017 /
 
Ez így tökéletes ahogy van! Aki jobbat tud mutassa!
(#) Janó bácsi válasza Robin2 hozzászólására (») Jan 31, 2017 / 1
 
Kérdezném, hogy amikor a hiányos, szakadt penészes műbőrt kicseréltük újra, mit kellett volna csinálni, hogy ne üssön el? Minden ötletet szívesen veszek, és legközelebb felhasználom.A fogantyú be van kenve bőrápoló krémmel, szerintem újkorában sem nézett ki sokkal jobban, nem hogy 60 évesen!
(#) zolika60 válasza Robin2 hozzászólására (») Jan 31, 2017 1 / 1
 
Lássuk a te sokkal szebb munkáidat is.
(#) Ferenc 47 válasza Robin2 hozzászólására (») Feb 1, 2017 / 1
 
Nem értem, hogy mi a probléma a fogantyúval! Így eredeti, és alig látszik rajta az idő. Én sem cseréltem volna ki!
(#) hobbyjani hozzászólása Feb 1, 2017 /
 
Úgy látszik,hogy a magyarok voltak keleteurópában a legelsők,akik magnót gyártottak,a csehek akik a Teslájukkal büszkélkednek,csak a hatvanas években dobták piacra a Sonetet
(#) kristikoma válasza hobbyjani hozzászólására (») Feb 1, 2017 /
 
Azért ennek nézz utána! Voltak a cseheknek is abban az időben hasonló magnóik, mint nekünk, nem csak a Sonet létezett.
(#) hobbyjani hozzászólása Feb 1, 2017 /
 
Az 50-es években úgy tudom,hogy az amerikaiak is alig hozták ki a Revoxot,amelyik egysávos volt,visszafelé nem lehett a szallagot lejátszani,és a két orsó ellenkező iránybab forgott,ez pedig egy modern magnó,mégpedig függőleges helyzetben működik,mint a modern Akai,vagy Technics magnók
A hozzászólás módosítva: Feb 1, 2017
(#) Janó bácsi válasza hobbyjani hozzászólására (») Feb 1, 2017 / 2
 
Hát az amerikaiaknak nem sok közük volt a Revox-hoz, az biztos. Willi Stúder, tipikus Svájci volt, Zürichben született, állítólag magyar felmenői is voltak. Az első Revox magnókat (B36) is ott kezdte gyártani, majd a gyár áttelepült Németországba, (Löfflingen, Fekete erdő) és 1966-tól indult meg a nagyüzemi gyártás előbb a G36-tal, majd az A77-B77 sorozattal. Ebben a gyárban volt szerencsém találkozni vele, még 1975-ben. Barátságos öregúr volt. Amerikához annyi köze volt, hogy kiterjedt üzleti kapcsolatai révén, voltak érdekeltségei Amerikai gyárakban is. De Svájci maradt élete végéig.
1996-ban halt meg Isten nyugosztalja.
(#) Robin2 válasza Janó bácsi hozzászólására (») Feb 1, 2017 1 /
 
Egyszerű kérdés volt, de úgy látszik itt nem lehet se kérdezni, sem mondani bármit, a dicséreten kívül.
Szerintem oda lehetett volna adni annak a kárpitosnak, próbáljon meg kezdeni vele valamit. Ezeken a képeken már jobban mutat, azonban az első sorozatban szerintem nem. De ez inkább esztétikai kérdés, kinek mi tetszik.

névtelen.JPG
    
(#) Robin2 válasza zolika60 hozzászólására (») Feb 1, 2017 / 1
 
Talán azért merek megfogalmazni bármiféle hozzászólást, mert egy két készülékkel rendelkezem. Saját tulajdon, nem bérmunka.
(#) zolika60 válasza Robin2 hozzászólására (») Feb 1, 2017 / 1
 
Nincs ezzel baj. Lássuk milyenek.
(#) hobbyjani válasza Janó bácsi hozzászólására (») Feb 1, 2017 /
 
Elég nagy baj az hogy a magyarok az elekronikában a Philips,Grunding,Telefunken,Revox,Sony stb. cégekkel versenyeztek az 50 ,60-as években,és most ott vannak,hogy semmi sem létezik és Kinából importálunk mindent,ez nagyon siralmas
(#) Ferenc 47 válasza hobbyjani hozzászólására (») Feb 2, 2017 /
 
Igazad van, ez nagyon szomorú! Elektronikában, finommechanikában azt hiszem az élen jártunk, és most, ha körül nézünk, összeszorul az ember gyomra!
(#) gbiro72 hozzászólása Feb 13, 2017 /
 
Kedves Uraim! Az EK3-as csövet lehet helyettesíteni EK2-es csővel. Ha nem akkor milyen csövet javasoltok? Köszönöm a segítségeket!
(#) Janó bácsi válasza gbiro72 hozzászólására (») Feb 14, 2017 /
 
Elvileg berakható helyette, a bekötése ugyan az. Az EK 2 régebbi fejlesztés, kicsit mások a munkaponti beállításai, ezért lehet, hogy a rácsellenállásokon változtatni kell, ha emiatt nem indul a oszc. része. Persze kérdés, hogy a 70-80 éves cső egyáltalán még működik-e
(#) gbiro72 válasza Janó bácsi hozzászólására (») Feb 14, 2017 /
 
Janó bácsi köszönöm a választ! Ha netán nem indulna el az oszcillátori rész, milyen csövet javasolsz helyette? Még egy kérdés: Nagy szentségtörés az, ha egy Minerva 375-ös kávába beültetek egy Minerva 395W sasszit?
(#) Janó bácsi válasza gbiro72 hozzászólására (») Feb 14, 2017 /
 
Sajnos a Minervákat nem ismerem fejből annyira, hogy hozzá tudjak szólni, de ha mechanikailag jó bele, szerintem kicserélheted. Keverő csőnek bármilyen ECH sorozatú cső jó, de lehet, hogy át kell kötni pár lábat.
(#) gbiro72 válasza Janó bácsi hozzászólására (») Feb 14, 2017 /
 
Köszönöm! Először megpróbálom az EK2-vel, ha nem jó megyek tovább. A Minerva sasszin lévő hangoló és egyéb potikból (3db) 15mm-el át kell helyezni kettőt. Nem a káván lévő furatokat akarom átfúrni, mert akármit is tennék, meglátszana.
(#) Amigos70 válasza Robin2 hozzászólására (») Feb 17, 2017 /
 
Fotos porfavor..
(#) korgs2 hozzászólása Feb 18, 2017 /
 
Üdvözletem mindenkinek!
Minap hozzájutottam egy Vörös Szikra M2-es orsós magnóhoz. Eléggé jó állapotban van szerencsére,de azért fel kell újítani picit,ha használni szeretném.Nem nagyon találkoztam még ilyennel,de ha minden igaz 19cm/sec sebességgel dolgozik,nekem viszont 9,5ös felvételeim vannak. Tudom,kicsit szentségtörés,de hogy lehetne a legkevesebb károkozással átalakítani? Vagy esztergálni kellene a motorra egy másik szíjtárcsát,és rövidebb szíjjal használni,vagy a húzó tengelyt fele vastagságúra esztergálni,nem tudom melyik lenne a jobb megoldás,minden jó tanácsot meghallgatok
(#) Janó bácsi válasza korgs2 hozzászólására (») Feb 18, 2017 / 2
 
A válasz nem ennyire egyszerű, ezért kicsit bővebben írok róla. Szóval a Vörös Szikrát, még az ötvenes évek elején fejlesztették, amikor nem volt még kialakult minta a magnó gyártáshoz. Ezért a mechanikánál a filmvetítőket vették alapul, sok alkatrész köszön vissza az akkor kapható vetítők alkarészeiből. Ezért csak visszatekercselés van rajta, előre nem lehet tekercselni, és az is úgy, hogy ki kell fűzni a szalagot a fejek, meg a görgők közül, mint a vetítőkben. A második típusnál, ahol a fejek már nem fordítva, hanem a nemzetközi szabvány szerint vannak elhelyezve ez már kevésbé fontos, de az sem teker vissza rendesen, ha be van fűzve a szalag. Ez azért fontos, mert ha a motor tengelyén levő görgőt veszed le a felére, akkor az egyébként is nehézkes tekercselés, még lassabb lesz, 5-7 perc kell egy 180 méteres szalag visszatekercseléséhez. Célszerűbb a főtengelyt levenni 5 mm-re, úgy hogy egy ráhúzható betéttel, az eredetit is lehessen használni. Itt azonban az a gond hogy nagyon jó minőségű, precíz eszterga pad kell hozzá, mert esztergályos mondás szerint, ha egy munkadarabot egyszer kivesznek a tokmányból, azt már még egyszer úgy visszarakni, hogy ne üssön nem lehet. És meg kell oldani azt is, hogy ilyenkor ne csússzon be a tengely (leesztergáltuk a peremét) ezt egy a belső végén elhelyezett golyóval szokták megoldani. Az általános használathoz meg figyelembe kell venni. hogy a magnó az akkor egyedül kapható vastag AGFA-C stúdió szalaghoz van gyártva, a fejek, az előmágnesezés, az egész frekvencia átvitel ehhez van optimalizálva. Ezért a későbbi vékonyabb szalagokat csak odafigyeléssel lehet használni. A hang minőségben is lehet probléma, az átviteli láncon is változtatni kell, mert a nagy előmágnesezés, meg az alacsonyabb sebesség a magas hangok erős csökkenését eredményezi. Szóval én nem hiszem, hogy egy Vörös Szikrát, ma a bemutató működtetésén kívül, napi szinten magnóként használni lehetne.
(#) korgs2 válasza Janó bácsi hozzászólására (») Feb 18, 2017 /
 
Köszönöm szépen a választ,nagyon sokat segített! A tengelyből van egy tartalék darabom,azt délután megmutatom az esztergának,az elektronikai átalakításra meg kitalálok még valamit
(#) Janó bácsi válasza korgs2 hozzászólására (») Feb 18, 2017 /
 
A legegyszerűbb dolog, a magas hangok átvitelének javítására, hogy a hangerő pot méter közepe, és meleg fele közé, egy 100-200 pf-et teszel. Ez közepes hangerőnél kielégítő átvitelt szokott biztosítani. De úgy kell meghajtani a felvételnél a bemenetet, hogy ne kelljen a pot métert teljesen felcsavarni, valamint lejátszásnál is a közepes hangerőnél adja a legjobb eredményt.
(#) korgs2 válasza Janó bácsi hozzászólására (») Feb 18, 2017 /
 
Kipróbálom este,most szétszedtem a mechanikát,szerencsére nincs komolyabb baja,a tengelyt is leesztergáltam 3,8mm-re,rézből készítettem 1,2es és 6,2es perselyeket.Gyárilag elképzelhető,hogy ebben ugyan az a fém sodronyszíj van mint a Terta mozigépben?Leakasztottam az itthoniról és a visszacsévélőhöz pont jó.Estére megpróbálom életre lehelni,remélem összejön.Különben nem napi szintű használatra kellene,csak néhai használatra,van több orsósom is,ez amolyan működő dísz lenne
(#) Janó bácsi válasza korgs2 hozzászólására (») Feb 18, 2017 /
 
Nem értem a tengely méretét, az eredeti 10mm-es a felére esztergált, meg 5mm. A rugósorony csak a feltekercselőhöz volt, a visszatekeréshez 4mm-es gumiszijj való.
(#) korgs2 válasza Janó bácsi hozzászólására (») Feb 18, 2017 /
 
Úgy csináltam,hogy eléggé vékonyra szedtem,bemartam egy íves reteszt,és készült kettő réz persely amivel a komplett átmérő 5 illetve 10 mm,így úgy gondolom,hogy az eredeti értékéből nem veszített,csak kétsebességes lett. Az elektronikát életre keltettem,a mechanikához híjja van még egy hernyó csavarnak,ezen kívül kész az is,holnap remélem ki tudom majd végre próbálni.
(#) korgs2 válasza korgs2 hozzászólására (») Feb 19, 2017 /
 
Jajj,most nézem,hülyén írtam a persely méreteket,benne volt még a számolgatás nagyon a fejemben. AGFA C-nek különben valami máig kicsit könnyebben beszerezhető helyettesítője esetleg?
(#) kristikoma válasza korgs2 hozzászólására (») Feb 19, 2017 /
 
Nem értem, hogy miért kell átalakítani? Meghagynám, ahogy volt, egyébként se gyakori darab. 9,5-es felvételek lejátszásához van egy sereg jobb magnó. Ezen kívül az se mindegy, hogy félsávos vagy negyedsávos felvételeid vannak. Utóbbihoz a Vörös Szikra amúgy se jó.Ha nincs több magnód, keress mailben, lehet tudok megoldást.
(#) Janó bácsi válasza korgs2 hozzászólására (») Feb 19, 2017 /
 
Az Agfa-C egy a 40-es évek végi 50.es évek elejei, úgy tudom az NDK-ban gyártott vastag stúdió szalag volt. Paraméterei alig voltak jobbak, mint a régebben használt vasdróté. A rádiónál használták előbb 72, később 38-as sebességre. Durva felülete volt, mi a szervizben csak nullás smirglinek becéztük, mert fejet lehetett vele tisztítani. Már 19-re is csak kompromisszumokkal volt használható, innen a VSz nagy erősítésű felvevő része, a nagyáramú fej, meg a nagy előmágnesezés. 9.5-ön végleg behalt, csak némi gurgulázó zajtöredék maradt meg rajta. Nem hiszem, hogy bármivel is pótolni lehetne. Egyébként abban az időben Magyarországon is kísérleteztek szalag gyártással, előbb papír, majd celofán alapra, Ozalid, ill. Ozafon néven. A papír (szilveszteri szerpentin) pár használat után szétmállott, szétszakadt, a celofánról meg külön csíkban jött le az emulzió, és tekeredett a magnó alá.... Később vették a BASF licenszet, és aszerint gyártottak.
(#) hobbyjani válasza Janó bácsi hozzászólására (») Feb 19, 2017 /
 
És ha a szallag csiszolópapir volt,akkor a fej hogy maradt meg máig is épségben ?
A hozzászólás módosítva: Feb 19, 2017
Következő: »»   433 / 581
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem