Ez így tökéletes ahogy van! Aki jobbat tud mutassa!

Kérdezném, hogy amikor a hiányos, szakadt penészes műbőrt kicseréltük újra, mit kellett volna csinálni, hogy ne üssön el? Minden ötletet szívesen veszek, és legközelebb felhasználom.A fogantyú be van kenve bőrápoló krémmel, szerintem újkorában sem nézett ki sokkal jobban, nem hogy 60 évesen!

Lássuk a te sokkal szebb munkáidat is.

Nem értem, hogy mi a probléma a fogantyúval! Így eredeti, és alig látszik rajta az idő. Én sem cseréltem volna ki!

Úgy látszik,hogy a magyarok voltak keleteurópában a legelsők,akik magnót gyártottak,a csehek akik a Teslájukkal büszkélkednek,csak a hatvanas években dobták piacra a Sonetet

Azért ennek nézz utána! Voltak a cseheknek is abban az időben hasonló magnóik, mint nekünk, nem csak a Sonet létezett.

Az 50-es években úgy tudom,hogy az amerikaiak is alig hozták ki a Revoxot,amelyik egysávos volt,visszafelé nem lehett a szallagot lejátszani,és a két orsó ellenkező iránybab forgott,ez pedig egy modern magnó,mégpedig függőleges helyzetben működik,mint a modern Akai,vagy Technics magnók

Hát az amerikaiaknak nem sok közük volt a Revox-hoz, az biztos. Willi Stúder, tipikus Svájci volt, Zürichben született, állítólag magyar felmenői is voltak. Az első Revox magnókat (B36) is ott kezdte gyártani, majd a gyár áttelepült Németországba, (Löfflingen, Fekete erdő) és 1966-tól indult meg a nagyüzemi gyártás előbb a G36-tal, majd az A77-B77 sorozattal. Ebben a gyárban volt szerencsém találkozni vele, még 1975-ben. Barátságos öregúr volt. Amerikához annyi köze volt, hogy kiterjedt üzleti kapcsolatai révén, voltak érdekeltségei Amerikai gyárakban is. De Svájci maradt élete végéig.
1996-ban halt meg Isten nyugosztalja.

Egyszerű kérdés volt, de úgy látszik itt nem lehet se kérdezni, sem mondani bármit, a dicséreten kívül.
Szerintem oda lehetett volna adni annak a kárpitosnak, próbáljon meg kezdeni vele valamit. Ezeken a képeken már jobban mutat, azonban az első sorozatban szerintem nem. De ez inkább esztétikai kérdés, kinek mi tetszik.

Talán azért merek megfogalmazni bármiféle hozzászólást, mert egy két készülékkel rendelkezem. Saját tulajdon, nem bérmunka.

Nincs ezzel baj. Lássuk milyenek.

Elég nagy baj az hogy a magyarok az elekronikában a Philips,Grunding,Telefunken,Revox,Sony stb. cégekkel versenyeztek az 50 ,60-as években,és most ott vannak,hogy semmi sem létezik és Kinából importálunk mindent,ez nagyon siralmas

Igazad van, ez nagyon szomorú! Elektronikában, finommechanikában azt hiszem az élen jártunk, és most, ha körül nézünk, összeszorul az ember gyomra!

Kedves Uraim! Az EK3-as csövet lehet helyettesíteni EK2-es csővel. Ha nem akkor milyen csövet javasoltok? Köszönöm a segítségeket!

Elvileg berakható helyette, a bekötése ugyan az. Az EK 2 régebbi fejlesztés, kicsit mások a munkaponti beállításai, ezért lehet, hogy a rácsellenállásokon változtatni kell, ha emiatt nem indul a oszc. része. Persze kérdés, hogy a 70-80 éves cső egyáltalán még működik-e

Janó bácsi köszönöm a választ! Ha netán nem indulna el az oszcillátori rész, milyen csövet javasolsz helyette? Még egy kérdés: Nagy szentségtörés az, ha egy Minerva 375-ös kávába beültetek egy Minerva 395W sasszit?

Sajnos a Minervákat nem ismerem fejből annyira, hogy hozzá tudjak szólni, de ha mechanikailag jó bele, szerintem kicserélheted. Keverő csőnek bármilyen ECH sorozatú cső jó, de lehet, hogy át kell kötni pár lábat.

Köszönöm! Először megpróbálom az EK2-vel, ha nem jó megyek tovább. A Minerva sasszin lévő hangoló és egyéb potikból (3db) 15mm-el át kell helyezni kettőt. Nem a káván lévő furatokat akarom átfúrni, mert akármit is tennék, meglátszana.

Fotos porfavor..

Üdvözletem mindenkinek!
Minap hozzájutottam egy Vörös Szikra M2-es orsós magnóhoz. Eléggé jó állapotban van szerencsére,de azért fel kell újítani picit,ha használni szeretném.Nem nagyon találkoztam még ilyennel,de ha minden igaz 19cm/sec sebességgel dolgozik,nekem viszont 9,5ös felvételeim vannak. Tudom,kicsit szentségtörés,de hogy lehetne a legkevesebb károkozással átalakítani? Vagy esztergálni kellene a motorra egy másik szíjtárcsát,és rövidebb szíjjal használni,vagy a húzó tengelyt fele vastagságúra esztergálni,nem tudom melyik lenne a jobb megoldás,minden jó tanácsot meghallgatok

A válasz nem ennyire egyszerű, ezért kicsit bővebben írok róla. Szóval a Vörös Szikrát, még az ötvenes évek elején fejlesztették, amikor nem volt még kialakult minta a magnó gyártáshoz. Ezért a mechanikánál a filmvetítőket vették alapul, sok alkatrész köszön vissza az akkor kapható vetítők alkarészeiből. Ezért csak visszatekercselés van rajta, előre nem lehet tekercselni, és az is úgy, hogy ki kell fűzni a szalagot a fejek, meg a görgők közül, mint a vetítőkben. A második típusnál, ahol a fejek már nem fordítva, hanem a nemzetközi szabvány szerint vannak elhelyezve ez már kevésbé fontos, de az sem teker vissza rendesen, ha be van fűzve a szalag. Ez azért fontos, mert ha a motor tengelyén levő görgőt veszed le a felére, akkor az egyébként is nehézkes tekercselés, még lassabb lesz, 5-7 perc kell egy 180 méteres szalag visszatekercseléséhez. Célszerűbb a főtengelyt levenni 5 mm-re, úgy hogy egy ráhúzható betéttel, az eredetit is lehessen használni. Itt azonban az a gond hogy nagyon jó minőségű, precíz eszterga pad kell hozzá, mert esztergályos mondás szerint, ha egy munkadarabot egyszer kivesznek a tokmányból, azt már még egyszer úgy visszarakni, hogy ne üssön nem lehet. És meg kell oldani azt is, hogy ilyenkor ne csússzon be a tengely (leesztergáltuk a peremét) ezt egy a belső végén elhelyezett golyóval szokták megoldani. Az általános használathoz meg figyelembe kell venni. hogy a magnó az akkor egyedül kapható vastag AGFA-C stúdió szalaghoz van gyártva, a fejek, az előmágnesezés, az egész frekvencia átvitel ehhez van optimalizálva. Ezért a későbbi vékonyabb szalagokat csak odafigyeléssel lehet használni. A hang minőségben is lehet probléma, az átviteli láncon is változtatni kell, mert a nagy előmágnesezés, meg az alacsonyabb sebesség a magas hangok erős csökkenését eredményezi. Szóval én nem hiszem, hogy egy Vörös Szikrát, ma a bemutató működtetésén kívül, napi szinten magnóként használni lehetne.

Köszönöm szépen a választ,nagyon sokat segített! A tengelyből van egy tartalék darabom,azt délután megmutatom az esztergának,az elektronikai átalakításra meg kitalálok még valamit

A legegyszerűbb dolog, a magas hangok átvitelének javítására, hogy a hangerő pot méter közepe, és meleg fele közé, egy 100-200 pf-et teszel. Ez közepes hangerőnél kielégítő átvitelt szokott biztosítani. De úgy kell meghajtani a felvételnél a bemenetet, hogy ne kelljen a pot métert teljesen felcsavarni, valamint lejátszásnál is a közepes hangerőnél adja a legjobb eredményt.

Kipróbálom este,most szétszedtem a mechanikát,szerencsére nincs komolyabb baja,a tengelyt is leesztergáltam 3,8mm-re,rézből készítettem 1,2es és 6,2es perselyeket.Gyárilag elképzelhető,hogy ebben ugyan az a fém sodronyszíj van mint a Terta mozigépben?Leakasztottam az itthoniról és a visszacsévélőhöz pont jó.Estére megpróbálom életre lehelni,remélem összejön.Különben nem napi szintű használatra kellene,csak néhai használatra,van több orsósom is,ez amolyan működő dísz lenne

Nem értem a tengely méretét, az eredeti 10mm-es a felére esztergált, meg 5mm. A rugósorony csak a feltekercselőhöz volt, a visszatekeréshez 4mm-es gumiszijj való.

Úgy csináltam,hogy eléggé vékonyra szedtem,bemartam egy íves reteszt,és készült kettő réz persely amivel a komplett átmérő 5 illetve 10 mm,így úgy gondolom,hogy az eredeti értékéből nem veszített,csak kétsebességes lett. Az elektronikát életre keltettem,a mechanikához híjja van még egy hernyó csavarnak,ezen kívül kész az is,holnap remélem ki tudom majd végre próbálni.

Jajj,most nézem,hülyén írtam a persely méreteket,benne volt még a számolgatás nagyon a fejemben. AGFA C-nek különben valami máig kicsit könnyebben beszerezhető helyettesítője esetleg?

Nem értem, hogy miért kell átalakítani? Meghagynám, ahogy volt, egyébként se gyakori darab. 9,5-es felvételek lejátszásához van egy sereg jobb magnó. Ezen kívül az se mindegy, hogy félsávos vagy negyedsávos felvételeid vannak. Utóbbihoz a Vörös Szikra amúgy se jó.Ha nincs több magnód, keress mailben, lehet tudok megoldást.

Az Agfa-C egy a 40-es évek végi 50.es évek elejei, úgy tudom az NDK-ban gyártott vastag stúdió szalag volt. Paraméterei alig voltak jobbak, mint a régebben használt vasdróté. A rádiónál használták előbb 72, később 38-as sebességre. Durva felülete volt, mi a szervizben csak nullás smirglinek becéztük, mert fejet lehetett vele tisztítani. Már 19-re is csak kompromisszumokkal volt használható, innen a VSz nagy erősítésű felvevő része, a nagyáramú fej, meg a nagy előmágnesezés. 9.5-ön végleg behalt, csak némi gurgulázó zajtöredék maradt meg rajta. Nem hiszem, hogy bármivel is pótolni lehetne. Egyébként abban az időben Magyarországon is kísérleteztek szalag gyártással, előbb papír, majd celofán alapra, Ozalid, ill. Ozafon néven. A papír (szilveszteri szerpentin) pár használat után szétmállott, szétszakadt, a celofánról meg külön csíkban jött le az emulzió, és tekeredett a magnó alá.... Később vették a BASF licenszet, és aszerint gyártottak.

És ha a szallag csiszolópapir volt,akkor a fej hogy maradt meg máig is épségben ?