A +5V a relé + vezetékére, a relé negatív vezetéke az optó kollektorára, az optó emitterére pedig az 5V negatívja.

Elméleti kérdés: mi kell ahhoz, hogy egy Nokia kijelzőn (quartz, amit modulként is árulnak) egy kicsi billentyűzettel lehessen egyszerű txt fájlokat írni és menteni egy memóriakártyára, majd ha kell, visszatölteni? Elsősorban minnél kissebb (de nem smd) hordozható méretre gondolok.

Szerintem minimum egy arduino vagy pic, vagy valami hasonló proci, keypad, és SD kártya.
Na meg a programozást is kapisgálni kell hozzá egy kicsit...

Nem hinném, hogy egy kezdőnek pont ilyennel kellene kezdeni, bár ez csak az én véleményem...

Oké, bár azt nem írtam, hogy hordozhatóság végett hozzá kellene még tervezni egy akksit és egy töltőáramkört, ami 10% töltöttségi szintnél kapcsol egy LEDet, és 5V (USB) a bemenete...
Majd körbenézek HEStore, hogy mik is kellenének... Viszont aurdino vagy pic lenne az egyszerűbb?

Valóban kellett a puffer, ezekkel tökéletesen működik. Köszönöm mindenkinek a segítséget!

Még egy kérdés, hogy ehhez az áramkörhöz mekkora biztosíték illene?

Szerintem maga a hardver kb ugyanolyan, nincs egyszerűbb, meg bonyolultabb. Inkább úgy lehetne eldönteni, melyíket tudod használni, melyíkkel van már nagyobb tapasztalatod a programozásában...

Nem véletlenül kérdeztem könnyebbséget! Mert melyiken könnyebb megvalósítani egy LCD + billentyűzet + memóriakártya kezelést? Meg akkor melyik lenne a jobb: Nokia LCD vagy alfanumerikus LCD?

Én nem vagyok nagy arduinos, nagy pices meg mégannyira sem...

Arduinon annyit tudok, hogy gyakorlatilag nem sok különbség van szövegkiírásban a karakteres és a grafikus kijelző közt. Ez a kissebbik része a feladatnak. A nagyobbik és komplikáltabb az, hogy egy komplett programot megírj hozzá ami úgy müködik ahogy kell. Ha még egyiket se programoztad, akkor szerintem mindegy, melyíket választod, van aki erre esküszik, van aki arra. Ha valamelyíket meg próbáltad már, akkor használd azt. Ha tudsz programozni, könnyebb dolgod van, ha nem, akkor meg úgyis meg kell tanulni néhány fogást, pl LCD kiírás, billenytűzet beolvasás, SD kártyára mentés, aztán visszaolvasás. Hogy a programod melyík hardveren lenne könnyeb megírni, arra nem tudok választ adni...
Az USB bemenet általában arduinon van, hogy picen vannak e olyan "shield" -ek amin van USB azt
nem tudom.

És én se véletlenül írtam, hogy egy ilyen projektet nem épp kezdőként kellene elkezdeni...

Sziasztok,

megtudnátok mondani, hogy itt a HE store-ból mivel tudom helyettesíteni a "BYV95C"-est?
Ezt a kapcsolást szeretném megépíteni, de külön nem rendelném meg ezt az egy alkatrészt más oldalról.

Köszi a segítséget.

Hello! Pld. az UF4007-el.

Nem kell, hogy pont rajta legyen USB, de az akksi töltőáramkörére kellene, hogy könnyű legyen tölteni! Meg persze a könnyű felprogramozhatóság se árt...

_{^{(Elnézést, de kifutottam a hozzászólás módosíthatósági idejéből.)}} Mit írjak keresésnek, hogy billentyűzet-modulokat (nem numpad!) találjak, melyek szöveghez is alkalmasak? Valamint hogyan lenne könnyebb: billentyűzet-modullal vagy külső ps/2 billentyűzettel? És jó lenne-e hozzá például egy laptop billentyűzete, vagy az már túl bonyolult lenne?

Bluetooth, infra billentyűzet is jó lehet, esetleg egy PC taszt. Egy ilyen megoldás némileg egyszerűsítheti az áramkört, de nem a szoftvert. Egy használt PDA aránylag olcsón beszerezhető, és bőven tudja, amit szeretnél.
A feladat combos, sok-sok buktatóval. Arra jó, hogy kapásból megutáld a szoftverfejlesztést.

Ez jó hír. Viszont ebben az esetben hogyan tudom megoldani, hogy az SSR külön tápról menjen? Vagy akkor így a teljes leválasztás is megvan? Nagyon köszönöm.

Ha van a neten felhasználható program modul Bluetooth billentyűzethez és kijelzőhöz meg Micro SD kártyához, azok alapján már el lehetne indulni. Egy Bluetooth billentyűzetet kaptam még karácsonyra, de nem használom a telefonomhoz...

De ha úgy könnyebb, akkor először csak a kijelzőre történő billentyűzetes szövegbevitelt kellene megvalósítani, szabadon hagyva a későbbi bővítési lehetőségeket...

Akkor könnyű, ha eleve úgy tervezed meg a programot, ahogy a végső verzió működik.
Meg kell tervezni, mekkora fájlokat akarsz kezelni, elfér-e a kontroller memóriájában. Ha igen, akkor aránylag egyszerű.

A rajz szerint a bemenete teljesen leválasztott, az Arduino által kapcsolt 5 voltos szint pedig szépen ki kell hajtsa. Ezt egy 5 voltos tápról ki lehet próbálni a vezérlő nélkül is. (Az élesztést úgyis egységenként külön szokás csinálni.)

Áh, egyenlőre egy hasonló is jó lenne, tehát egyenlőre bekapcsoláskor indítson üres kijelzővel és jelenítse meg, amit begépelek, de automatikusan váltson sort és ha betelt a kijelző, akkor a második sor tartalmát tegye egyel följebb, így lehetne tovább írni a második sorba. Persze az [enter] gomb is váltson sort, valamint a [home] gomb resetelje az egészet. Persze egy ps/2 billentyűzetet használjon. - Remélem érthető...

Én a primer körbe 1A -eset tennék. A szekunder körbe is illene biztosítékot tenni, ide pedig kb. 500 mA -est. De ez nagyban függ attól ,hogy milyen relét használsz. Lehet kisebb is elég lenne.

Ezt nem fordítva gondoltad véletlen?
Általában a primer körben használnak kissebb biztit, lévén ott kissebb az áramfelvétel...

Sziasztok! Az lenne a kérdésem hogyan kell bekötni a 3 fázisú motort 220 v. hoz Van egy ilyen ipari varrógépem.

Ezt találtam és át kellene alakítani, hogy ezzel működjön. Arról annyit lehet tudni, hogy Hitachi vezérlője van. Van egy régi felesleges billentyűzetem, amivel össze tudnám rakni. És itt van hozzá a kód, amit át kellene kissé alakítani a Hitachi vezérlőhöz, hogy a [home] gomb a reset, az [enter] a sorváltó és a [backspace] pedig visszatörlő gomb legyen, valamint mindegyik szám, betű, írásjel működjön, ami a billentyűzeten elérhető. Nagyon jó lenne számomra, ha sikerülne!

Sziasztok!

Szokatlan kérdés jön.

Mellékeltem két képet a házunk mellett lévő két villanyoszlopról, a kérdésem pedig az, hogy ezeknek a konstrukciója okozhat madárpusztulást? A jobboldali oszlop alatt havi 1-3 madártetemet szoktunk összeszedni, elvétve a baloldalinál is akad 1-2 sokkal ritkábban. Azt hittem légpuskával lövi őket a szomszéd, de nincs rajtuk semmiféle seb vagy külsérelmi nyom.
Ahhoz viszont túl sok dög van pont az oszlop közvetlen környékén, hogy véletlen legyen a dolog.
Áramütés? Egyéb ok? A fő áldozatok galambok, de volt már rigó és barázdabillegető is.

Előre is köszönöm a válaszokat.

Amit én javaslok:
1) ugorj át egy témába, ahol azt a uC-t programozzák, amivel te foglalkozni akarsz. Jelen esetben valamelyik PIC-es témába.
2) csinálj valamit, ne csak a feladatokat sorold, hogy mit kellene másnak megoldani. Tudod már, hogy mivel fogod programozni a PIC-et? Ha nem, akkor járjál utána, szerezd be. Ezzel már el leszel fél napot.

Ezek a 22000V-os távvezeték rendszer részét képezik. Az első ha jól látom (rossz a látószög) egy 22kV-os szakaszkapcsoló, a jobb oldali pedig egy 22kV-os földkábel leágazás. Elég ha csak átrepül a huzalok között, ha nincs szerencséje és áthúz a nagyfeszültség akkor bizony leesik a madár. Ha csak egyszerűen ráül, nem lesz baja, ahhoz azért alacsony ez a feszültség. A 250kV-os távvezetékről azért már le tud esni.

Nincs véletlenül egy nagyobb üveg(ablak)felület arrafelé?

Érdekes, létezik hogy a madár sértetlennek látszik áramütés után?

Semmi, csak a szokásos fürdőszobai miniablak a hetvenes évekbeli kockaház stílusban.

Nem vagyok biológiai szakember. Soha nem is érdekelt. Az viszont tény, hogy a nagyfeszültségű energiaelosztó hálózat távvezetékei alatt találni elhullott madarakat, a semmi kellős közepén is.
Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy komolyabb külsérelmi nyomot okozzon az áramütés, bár ekkora feszültség már csúnya munkára képes.

Így már érthető, köszönöm a válaszokat.