Fórum témák
» Több friss téma |
Idézet: „Nekem egy kicsit luxusnak tűnik a negatív táp használata akkor, amikor Rail-to-Rail erősítőket használunk.” Az LM358 illetve az LM324 kimenetén egy Darlington kapcsolású tranzisztorpár van a + táp felé és egy kompozit (komplementer Darlington) a - tápfeszültség felé. Így sem a + tápfeszültséget (~ V+ - 1.5V) sem a - tápfeszültséget (~ V- + 0.8V) nem képes kiadni a kimenetére. Inkább így: Nekem egy kicsit luxusnak tűnik a negatív táp használata akkor, amikor Rail-to-Rail erősítőket használhatnánk. De azoknak nem ekkora a megengedett tápfeszültség tartományuk. A hozzászólás módosítva: Máj 2, 2017
Érdekes, pár hozzászólással korábban veséztük ki, hogy 50uA-es áramgenerátor húzza ezek kimenetét a negatív tápra, ami annyit jelent ezen áramszintig 0V kimenő feszültsége lesz!
A pozitív táp felé valóban nem mehet el a tápig, ez tény, de ezt senki nem is firtatta! ) Idézet: „Érdekes, pár hozzászólással korábban veséztük ki, hogy 50uA-es áramgenerátor húzza ezek kimenetét a negatív tápra, ami annyit jelent ezen áramszintig 0V kimenő feszültsége lesz!” Ettől a ténytől még nem lesz Rail-to-rail.
Nem értelek! Vezérelhetően megy le 0V-ig, max 50uA-nyi terhelés mellett! Nem csak úgy a semmibe húzza le a kimenetet, tehát arra használható, amire való a fenti apróbetűs kitétellel.
Hogy aztán ezt ki, minek értelmezi, az már más kérdés. Ilyen alapon akkor még a MOSFET-es OPA-k sem azok, mivel ott is csak terheletlenül megy el a kimenet táptól tápig! Idézet: „Ilyen alapon akkor még a MOSFET-es OPA-k sem azok, mivel ott is csak terheletlenül megy el a kimenet táptól tápig!” Nem én nevezem el a termékeket, hanem a gyártók. A Rail-to-Rail -nek megadott OPA4140 (FDH @ 3985Ft) 2k terheléssel a (V+)-0.35V -ot és a (V-)+0.35V -ot tud a kimenetén. A MOS-FET -nek nincs naradék feszültsége. Ez 4.5V tápnál 2mA, 36V tápnál 18mA. Ezt vetem össze az LM324 (V+)-1.5V -jával. A hozzászólás módosítva: Máj 2, 2017
Még mindig nem vágom, hogy miért érdekes az, hogy pl az LM324 a pozitív tápig nem tud elmenni ??! Melyik eddig tárgyalt verziónál jelent ez gondot ?
Amiről eddig beszéltünk, ott csak az a lényeges, hogy a negatív táp hiánya miatt, a bemenet alkalmas legyen a 0V-os üzemmódra! Már a kimenet sem annyira érdekes, hogy tudja e a 0V-ot, mivel darlington tranzisztorokat hajt meg, így legrosszabb esetben is 0V kimenőfeszültségre tudja korlátozni/beállítani a feszültséget!
Hogyan működik szerinted a Q10, ha a kimeneti feszültség +0.50V, +0.10V és ha +0.05V?
OnSemi LM358 A hozzászólás módosítva: Máj 3, 2017
A 0,5V már határeset, de alatta egyértelműen ez a tranzisztor(az áramtükör része ez) adja a kimenet 50uA-es negatív tápra húzását! A Q13-al karöltve állítja be a 0...0,6V közötti tartományt, melyben más a kimenő impedanciája, mint 0,6V fölötti részben. Legalábbis befolyó áramokat tekintve...
De újabb határ van a 0.3 .. 0.2V környékén. A tranzisztor telítéses üzemmódba megy. Hiába folyik rajta áram, hiába nagy a bázisárama, a kollektor feszültsége nem tud tovább csökkenni.
Ez korántsem így működik, szerencsére! ) A szaturációs feszültség függ a rajta átfolyó áramtól, ha az kicsi - és itt az - , akkor ez a feszültség is kicsi!
Sziasztok! A Rail to rail elnevezés a bemenetek működési feszültség tartományára vonatkozik, vagy a kimenetére?
Hello! Hol erre, hol arra, hol mindkettőre (Ez a szebb.) De az adatlap mindig megmondja.
De, pont így működik, csak kisebb feszültségen, 20...30 mV környékén. Ez azért van, mert a kollektorba az ilyenkor kinyitó B-C diódán keresztül befolyik a bázisáram egy része is, nem csak a külső kollektoráram.
Hát nem éppen, mivel a bázisáram mindig kisebb, mint a kollektoráram, így az áram iránya is egyértelműen befelé folyó(ahogy a kollektoráram is az), nem pedig fordítva! A BC-n keresztül kifelé a bázisáram/béta szerese folyhat ki, amennyiben nincs befelé folyó kollektoráram kívülről! Márpedig olyan eset nincs, mivel a felső tag mindig ad valamekkora áramot a kimenetre, kivéve amikor kb 0V-ot kell már kiadni mindössze!
Kezdjük ott, hogy a kollektoráram lehet 0 is, senki nem akadályozza meg, de ha kicsit gondolkodnál, rájönnél, hogy a befelé folyó kollektoráram csak növelni tudja a kollektor feszt, tehát saját véleményedet próbálod cáfolni.
Bár eleve totál zavaros amit írsz. Cáfolni akarod a kifolyó áramot amit soha senki nem is állított? Minek? Aztán meg bétáról beszélsz 0 kollektoráramnál? Ott a béta halál pontosan 0! Na nem tudod fejben átgondolni, csak simán végy elő egy tranzisztort és mérd le a szaturációs feszültséget! Én megtettem, onnan tudom hogy pl. BC337-re sokkal kisebb mint BC182-re, de soha sem 0. (Csak ha negatívra csökkented a kollektoráramot, ezzel elszívva a bázisból ide folyó részt.) Idézet: „Márpedig olyan eset nincs, mivel a felső tag mindig ad valamekkora áramot a kimenetre, kivéve amikor kb 0V-ot kell már kiadni mindössze!” Egészen pontosan erről és csakis erről a "kivételes" esetről van szó, így fura ötlet lenne kizárni.
Szerintem ami zavaros, az a te véleményed, melynek nem sok köze van a valósághoz!
Alapban te hoztad fel a kifolyó áramot, ami a bázis meghajtásából ered. Erre volt a válaszom, hogy mikor mi áll elő. Ha nem érted, az nem baj, csak nem kell feltétlenül beleszólni olyan témába, amihez nem nagyon értesz. Idézet: „Aztán meg bétáról beszélsz 0 kollektoráramnál? Ott a béta halál pontosan 0!” Valóban ? Ez valami új, forradalmi félvezető eszköz lehet csak, mivel eddig a béta egy tranzisztor paramétert jelentett, ami adott a konkrét félvezetőnél, annak fizikai/kémiai tulajdonságaitól függ, s bár valamennyire valóban a kollektoráram is kihatással van rá, azonban nem nyeli el a nagy fekete lyuk akkor sem, ha éppen nem folyik kollektoráram! Egyszerűen csak van egy olyan érték a kollektoráramban, amikor megszakad a kapcsolat a bázisáram és a kollektoráram között. De ezt bármelyik könyvben megtalálod, ha egyszer a működését is meg akarod érteni, nem csak beszólogatni akarsz másoknak. Tehát leszögezhetjük, hogy 0 áramhoz közelítve, 0 szaturációs feszültség lesz! Remek. Haladunk....
Tanulj már meg olvasni! Hol írtam én olyat hogy kifolyna??? Ez tisztán a te kreatív alkotásod.
Idézet: „Tehát leszögezhetjük, hogy 0 áramhoz közelítve, 0 szaturációs feszültség lesz! Remek. Haladunk....” Te tényleg képtelen vagy az értő olvasásra. Melyik nyelven jelenti a "soha nem 0" azt, hogy 0??? Idézet: „eddig a béta egy tranzisztor paramétert jelentett, ami adott a konkrét félvezetőnél, annak fizikai/kémiai tulajdonságaitól függ,” A fizikaitól igen, de ha kémiai reakcióba lépne, az már rég rossz. Viszont ha valamit is tudsz a bétáról, akkor pusztán behelyettesíted a B=Ic/Ib képletbe a nulla kollektoráramot nullánál nagyobb bázisáram mellett, és ha 0-tól különböző eredményt kapsz, akkor vagy nobel díjért jelentkezz, vagy végy elő egy általános iskolai matekkönyvet! Ahogy te is tudod mégis képtelen vagy elismerni, a béta egy változó, ami a munkaponttól is függ. Ebbe a függésbe a nulla is tökéletesen belefér, nincs is más lehetőség, nem kell fekete lyukat vízionálni. Persze ha valaki képtelen megérteni a nem és igen közti különbséget, annak hiába is magyarázok bármit.
A Béta 0 kollektoráramnál, vagy bázisáramnál nem értelmezhető az általad leírt képlet szerint!!! Attól hogy te 0-t is beírsz önhatalmúan a képletbe, még az nem lesz igaz! ) Viszont áramtól független(bizonyos korlátok között) paraméterként létezik egy tranzisztor életében, míg az el nem halálozik!
A hozzászólás módosítva: Máj 6, 2017
Nafene! Először még te magad hoztad föl a bétát 0 kollektoráram mellett, most pedig magadat meghazudtolva azt írod, hogy nem értelmezhető?
Eddig még pont azt írtad, hogy nem nyeli el a fekete lyuk, most meg hirtelen mégis lenyelte? Nem én írom be önhatalmúlag, hanem a képlet létezik és definiálja a bétát. Nulla bázisáram, na az teljesen más tészta lenne, ha bármikor is felmerült volna, azt tényleg nem lehet behelyettesíteni a képletbe, mert nullával osztani nem lehet. Nullával szorozni viszont bármikor. A hozzászólás módosítva: Máj 6, 2017
Uraim!
Kérném a higgadt, kulturált eszmecserét, a személyeskedés, egymás degradálását mellőzve! Idézet: ,„a bázisáram mindig kisebb, mint a kollektoráram” Ez alapjaiban hibás elképzelés, ami abból a hibás általánosításból indul ki, hogy a tranzisztort kizárólag aktív üzemmódban használjuk. Csakhogy itt (=teljesen kivezérelt kimenet esetén) pont telítéses üzemmódba megy, ahol a kollektoráramot a külső elemek korlátozzák (akár 0-ra is).
Építettem egy erősítőt, amiben a végfok előtt van egy műveleti erősítő.
Viszont az erősítését addig-addig kellett emelnem, hogy ki tudja vezérelni a végfokot, hogy már sziszegő zaj jön belőle. Ezt hogy lehetne elkerülni?
Kisebb zajú műveleti erősítővel ?
Kérdés, mi okozza a sziszegést ? A nagy erősítés, vagy valami gerjedés(akár ebből adódóan)
Mit gondolsz, segítene a kapcsolási rajz ismerete a válaszadásban?
Sziasztok!
Egy ilyen differenciál erősítőhöz az ellenállások értékeinek milyen nagyságrendűnek érdemes választani? Párszáz ohm vagy inkább néhány kohm? A tápon kívül hova ajánlott még kondit tenni? A hozzászólás módosítva: Máj 22, 2017
Mit szeretnél a differenciálerősítővel, mi a célod vele?
Attól függ, hogy mire akarod használni. RF-hez párszáz ohm, amúgy meg a forrásimpedanciától függ.
Árammérésre akarom használni, az alapja egy AMC1200 azután jönne ez a műveleti erősítő adott (kb. 2x) erősítéssel ehhez kellene.
A hozzászólás módosítva: Máj 22, 2017
Sziasztok!
Adott egy egytápfeszes szinusz-generátor (AD9833), a kimenete DC komponenst tartalmaz. Erről szeretném az AC komponenst a lehető legkevesebb torzítással kicsatolni, lehetőleg frekvenciafüggetlen módon. A frekvencia 10Hz-100kHz közötti. Fontos kritérium még, hogy a frekvencia változtatásakor a beállási idő 50ms alatt legyen. (vagy jóval kevesebb). A passzív RC felüláteresztő szűrő sajnos nem felel meg: 10Hz-en a csatolókondi impedanciája jóval nagyobb lesz mint az ellenállásé, de az ellenállás/kondi értékét sem növelhetem mert akkor a beálláso idő nő meg. Az integrátor szintén az erős frekvenciafüggés miatt nem tűnik jó ötletnek. |
Bejelentkezés
Hirdetés |