Attól, mert valaki régóta csinál valamit, nem feltétlen jelenti azt, hogy ért is hozzá.

Sajnos egyet kell értsek veled. Annó amikor erről szó volt már mutattam: 50 évig volt a szakmában.
A vállalkozóról meg, édesapám főnöke is az, de egy hosszabbítót nem mernék rábízni.
Persze ezzel nem azt mondom, hogy Dafni nem lehet jó szakember, de az évek nem jelentenek semmit.

Én részemről 42 éve dolgozom karbantartóként, többfajta villamos berendezést javítok, az elektromos kéziszerszámtól a CNC- gépekig, de nem hencegek. Azért van a fórum, hogy a Nálunk Többet Tudók segítségét kérjük, és kapjuk is ha normálisan, betartva a fórumszabályzatot tesszük mindezt!

Láttam én már "tapasztalt" róka vill szerelő, vállalkozót, aki olyan munkát hagyott maga után, hogy legszívesebben kitörölném az emlékeim közül. De láttam "kezdőt" is olyan munkával, hogy példát lehet venni róla. Szóval ez a "vén" róka vagyok a szakmába, semmit nem jelent.

Évek és a rutin. Rutin és az évek. Tanulni, tanulni, tanulni.
Sajnos a fejlődés nem áll meg, folyamatosan új dolgok is jönnek, mindent meg kell tanulni, a tudást bővíteni. Sajnos nálam is volt ami fejtörést okozott, de meg tudtam mindent oldani, ha kell utána néztem és a siker nem marad el. Látni az elégedett mosolyt, hogy a probléma meg lett oldva, néha egy külső laikus számára egyszerű dolognak tűnik, de a gyakorlatban más.
Hiába a 40 év tapasztalat, ha van egy új technológia, alkatrész, vagy bármi, azt meg kell tanulni használni és alkalmazni.

Tökéletesen igazat adok! Amikor én kezdtem a szakmát, akkor például hirből sem hallottam a PLC- ről, vagy a Buszrendszerekről. Ma már ezekkel is kell foglalkoznom. Bevallom őszintén, hogy nem szégyellem magam, ha kérdés merül fel. Amiben nem vagyok biztos, megkérdezem, és megtanulom. Úgy vagyok mint a jó PAP. Holtomig tanulok, és mégis bután halok meg.

Szia Dani.

A motor fordulatszámát a tekercselése, és a működtető hálózat frekvenciája adja. Tehát vagy áttekered több pólusúra, vagy frekiváltórol üzemelteted. Így változik csak a fordulatszáma. (Vagy fékezed veszettül )

A kondi az indítónyomaték miatt kell, és azért ne indulj ki abból, hogy általában 1uF.


Wiki motor

Sziasztok!

Egy szerelődobozban van az UTP kábel és a TV koax kábele. Olyan szerelvényt keresek amiben egy kereten belül végződtetni tudom mindkét kábelt. Mindenhol Schneider Sedna szerelvényeink vannak, de ha jól tudom a Schneider-nek nincs ilyen terméke. A Legrand gyárt ilyen modult, de nem tudom, hogy beszerelhető-e Schneider keretbe. Van tapasztalatotok ezzel kapcsolatban?

Köszi
pere

Napi hirdetés:

Ügyes ember a hirdető.

Inkább elmaszkolja a problémát, ahelyett, hogy megkeresné. Remélem családi ház...

Hát a 10mA-es aligha fedi el.

Szép! Nemrég találkoztam egy könyvtárban 300mA-ossal. Régen meg volt engedve vagy benéztek egy vesszőt?

Bővebben: Link
Mit vártok, ha egy villanyszerelő mester is ilyet ír .
A lakosság szolgálatában. 0,3 A = 300 mA. Vajon hova kell ilyen egy lakásba ?

Tényleg erős videó Mondom én benézik a vesszőt Viccet félretéve ez halálos hiba...

Pedig mát 2-3 éve írtam is neki és telefonáltam is, de a választ csak kitörölte. Hiba volt.

Bocs, a koncepciót jól megfordítottad. Nem az a helyes kérdés, hogy régen meg volt-e engedve a 300 mA-es, hanem az, hogy ma mihez kötelező a 30 mA-es?
És a válasz: új létesítményeknél/felújításoknál dugaszolóaljzatoknál (általában) és kültéren mobil készülékeknél.
Ami az érintésvédelmet illeti (mert fenti mondat ráadásul nem is arra a célra van), ami az adott áramkörnél a hurokellenállás vagy földelési ellenállás és a túláramvédelemből következő kioldási áramnál kevesebb árammal működő készülék, az mind előnyös volt és ma is az lehet. A milliampereket tekintve a kor technikai színvonala erősen meghatározó volt, a 300 és 100 mA-esek jellegzetesen az NDK készülékei voltak, valamikor tán a 70-es évek végén kerültek piacra. De előtte volt olyan szerkezet, ami 5 A (!) névleges hibaáramú volt.
300-ast az ember csak kínból rakott lakásba, ha nem volt 100-as, mert a 300-asról a közvélekedés az volt, hogy az az építkezési koszos berendezésekhez kell. De, hangsúlyozom, gyakorlatilag a 300-as is éppolyan nagyon jó volt hiba esetére, mint a 100-as, hiszen védővezetős érintésvédelemnél szinte nem létezett olyan nagy földelési ellenállás, vagy hurokimpedancia, aminél a 300 mA elgondolkodott volna. A fázisvezető közvetlen érintésérre nyilván nem ugrott le biztonsággal, mint ma a 30-asok.

Nem igazán értem mire ez a válasz... Csak kérdeztem hogy régen meg volt-e engedve? Mivel most le is lett cserélve.

A 300mA-es most is meg van engedve, tűzveszélyes ipari környezetben tűzvédelmi célra. Természetesen érintésvédelmi feladatot nem tud ellátni (maximum rohadt nagy szerencsével), de pl. itt Gútán a malom raktárba 1500A a betáp és mivel a lisztpor miatt robbanásveszélyes környezetnek minősül fel kellett szereli egy 1500A-es 300mA érzékenységű ÁVK-t. Az más kérdés, hogy a bent dolgozó több mint 250db frekvenciaváltóban lévő hálózati EMI szűrő simán összehoz annyi "hibaáramot", hogy leold a 300mA-es ÁVK.
Az viszont más kérdés, hogy családi házakban ma már nem szabad 300mA-es érzékenységű ÁVK-t felszerelni.

Miért, nálatok nem az EU-s szabvány a mérvadó?

Csak kérdezném, van valakinek "élő", átélt tapasztalata a 30mA-es ÁVK leoldásával?
(Amikor rajta keresztül folyt az a bizonyos 30mA.)

Én meg megválaszoltam, hogy sosem volt tilos semmilyen névleges kioldóáramú FI-relé alkalmazása, csak 10 éve előírás dugaljakra a 30 mA-es*.
És azt is megvilágítottam, hogy a 30 mA-esek kötelező alkalmazása nem azon szándékkal lett előírva, mint amilyen szándékkal évtizedek óta alkalmazzák a FI-reléket, ez két különböző dolog. A hibavédelem (érintésvédelem) jó megoldása a FI-relé, akkor is, ha bizonyos határok között bármekkora a kioldóáram. A 30 mA-es meg arra is jó, hogy ha eltörik a szerkezet doboza, és valaki belenyúl, vagy a hibavédelem nem működik, akkor lekapcsoljon, bár egy pillanatra megrázza a felhasználót. Ez a szabványban amúgy a
- hibavédelem és a
- kiegészítő védelem kifejezésekkel van megkülönböztetve.

*előtte csak ajánlásként volt benne

Nekem van. Mi a kérdés?

Csak annyi, hogy mennyit éreztél belőle?

Nem mindegy, hogy a rendszernek 0 , vagy esetleg már van 25 mA-es szivárgó árama, ami utána 30 mA felett leold.

Kellemetlen, de a "sima" 230-as áramütéshez képest sokkal gyorsabb lefolyású, és utófájdalom szempontból is kisebb trauma. Az egyenáram az ami rettentő fájdalmas, és hosszú ideig fáj az izomzat utána.

Szerintem én a már meglevő szivárgó áram ellenére, az ellenállásomnak megfelelő áramot fogom felvenni. Vagy, hogy már csak 5mA hiányzik, gyorsabban leold?

Nagyon kellemetlen, mivel az első időpillanatban 20-200msec ig csak a tested korlátozza a rajtad átfolyó áramot, a FI csak ezután old.
Téves az az elképzelés, hogy csak 30mA tudna átfolyni rajtad.

Igazán azt kell mondanom, hogy nálam már többször leoldott a FI relé, de utólagosan (nem volt minden esetben elsőként meg az oka) mindig igaza volt...

Így van, én pont azért eszek sok tekercset, mert annak nagyobb az induktivítása, így lassan épül föl az áram, van ideje a FI -nek leoldani.
Bocs...

Földelési hurokellenállás mérésekor, a mérés idejére az ÁVK-t (Fi relé) ki kell iktatni, ha jól tudom, mert különben leold.
Kérdésem, az szabályos-e, ha csak az N ágat kötöm át, vagy az L ágat is át kell kötni, vagy az maradhat átkötés nélkül?