Nem hiszem, hogy a műveleti erősítő termelne ilyen zajt hisz a maga 1Mhz sávszélességével önmagáól képtlen ilyen zajt termelni. Sokkal inkább arra gondolok, proci és az opamp fokozat közti vezetékeken indukálódik ez a zaj ami a teljesítményfokozat generál. Pakolj a proci tövébe egy 100nF kondit és egy 10R soros ellenállásról vedd le a jelet az opamp-ról.

Egyébként 200kHz-hez én más opampot választanél pl MCP6022 10x akkora sávszélesség és 10-ed akkora offszet.

A helyedben valami ilyesmi Hall elemes árammérőt használnék.
Kb. 1200 Ft, kicsi, galvanikusan leválasztott, egy csomó zavart el lehet vele kerülni.

Nem bonyolult egy kicsit az az áramfigyelés? Miért kell egymás után két sönt, elég lenne egy is. Az erősítők táp földjei is az áramkör részei, nem földfüggetlen, és nem független a bemenetektől sem.

Köszönöm a tippeket, szép sorban válaszolnék rájuk.

Az 1 MHz sávszélesség miatt ez nekem is gyanús volt, de a felvétel közvetlenül az IC lábára csatlakozva készült (mellesleg a processzor bemenet jó 3 mm-re van tőle, próbapanel szomszédos furatánál). A soros ellenállást nem telik semmibe kipróbálni, ez lesz a következő. Viszont nem 200, hanem 16 kHz lenne a kapcsolási frekvencia, szóval bőven jó az oda.. csak a zaj megbolondította a szkóp automatikus mérését is.

Ezt a Hall-elemes dolgot megnézem, elvileg a nagy konverterben is ilyen lesz amúgy (csak persze nagyobb kivitelben), azt bemérve valóban sokkal zajtalanabbnak tűnt.

Ami az árammérés bonyolultságát illeti, az a sajátos szabályzási struktúrából adódik. Külön mérem a konverterből kijövő, és a terhelés felé elfolyó áramot, a feszültségtartás így azon alapul, hogy a kondenzátor töltése kb. állandó legyen. Ha a terhelés áramfelvétele nő, akkor a kiadottat is megnöveli, persze korlátozva a kimenő áramot.

Jó, jó, csak az a kérdés, hogy a két sönt közös pontja milyen viszonyban van a műveleti erősítők tápjaival.
Szerintem, az, hogy a söntön mérhető feszültség két feladatot is el kell lásson, nem feltétlen indokol két söntöt. Így a tápokon keresztül hurkok alakulhatnak ki, amelyek, gerjedést, vagy fokozottabb zavarérzékenységet okozhatnak. Az egy söntre kapcsolódó két erősítő bemenetének szétválasztása nem hiszem, hogy problémás lenne, és akkor mindjárrt csak egy közös pont van az erősítők tápjaival.

Nyákból is eredhet a probléma, dobj egy képet a nyáktervvről.

Sziasztok Valaki eltudja magyarázni, hogy ennél az egyeniráyító kapcsolásnál miért nincs szinte egyáltalán veszteség a dióda álltal?

Az ideális műveleti erősítő normál működési tartományában a + és a - bemenete között 0V feszültségkülönbséget tart fenn.
- Ha a + bemeneten pozitív feszültség van, a kimeneten levő dióda nyitó irányban kapja a feszültséget, rajta keresztül a - bemenetre is eljut a feszültség. A két bemenet között akkor lesz 0V különbség, ha a műveleti erősítő kimenetén a dióda nyitófeszültségével magasabb a feszültség, mint a + bemeneten. Ekkor az egész áramkör kimenetén a bemenetre adott feszültség jelenik meg.
- Ha a + bemeneten negatív feszültség van, a kimeneten levő dióda záró irányban kapja a feszültséget, az áramkör kimenetén 0V lesz. Ez a feszültség jut vissza a bemenetre. Ekkor az erősítő kikerül a normát működési tartományából.

Hello! Esetleg ezt a cikket elolvasod, megvilágosodsz.

"- Ha a + bemeneten pozitív feszültség van, a kimeneten levő dióda nyitó irányban kapja a feszültséget, rajta keresztül a - bemenetre is eljut a feszültség. A két bemenet között akkor lesz 0V különbség, ha a műveleti erősítő kimenetén a dióda nyitófeszültségével magasabb a feszültség, mint a + bemeneten. "
Ha jól értem, a műveleti erősítő kimenetén a dióda nyitófeszültségével nagyobb feszültég van mint a műv. erősítő bemenetén?

Ha a bemenet pozitív és a D2 dioda létezik akkor teljesen pontosan mi történik?
Mi a szerepe a D2 diódának?
A kapcsolást elkészítettem...az első kép a D2 diódával van, a második kép pedig a D2 dióda nélküli szimuláció

Szia! Ha az OUT-ra is tennél egy voltmérőt jobban átlátnád az áramkör működését.
D2 nélkül a bemenetre érkező pozitív félperiódus, a kimeneten (R3+R4)/R1 osztáson keresztül érkezik. D2-vel a D2, D1 nyitófeszültség kiegyenlíti egymást és eltűnik az előbbi feszültség.

D2-ő szerepe, hogy a (bemeneti)pozitív félperiódusokra ne menjen telítésbe a műveleti erősítő kimenete.

Sziasztok!
Adott egy kapcsolás, amit úgy működik, hogyha a VR1 értéke 1kohm alá esik, akkor kigyullad a LED. Szeretném azt megcsinálni, hogy miután kigyulladt a LED és a VR1 értéke felmegy 1kohm fölé, akkor ne aludjon ki azonnal a LED, hanem még mondjuk 10 másodpercig világítson és ha ezalatt az idő alatt nem esett a VR1 értéke 1kohm alá, csak akkor aludjon ki a LED. Gondolom kondenzátort kell valahova kötni, de hova? Ventilátor vezérléshez kell, amit egy thermisztor irányít és nem akarom azt, hogy a küszöbértéknél egy másodperc alatt tízszer ki-be kapcsoljon. Ezért kell a késleltetés.

Hello! Ha elméleti a kérdésed, akkor a válaszom, hogy monostabil kapcsolást kell az OPA-ból kialakítani. Ezt pozitív visszacsatolással lehet elkövetni. De nem igazán javaslom, mert zavarérzékeny lesz, ha egyben van a komparátor a monostabillal.
Ha a kérdés gyakorlati, akkor inkább az NE555 használatát javaslom. Abban a komparátor és az időzítő is bene van és külön kezelhető a kettő. Míg az OPA-nál ez egy fokozatban lenne.
Az NTC zavarszűrését is rárajzoltam, mer anélkül biztos billegni fognak. Természetesen az ábra baloldalán a generátor-kapcsoló-10kohm, csak az ellenállás változás idő függvényébe történő változásához van a szimulátor számára. Az a kapcsolásokban szükségtelenek..

Sziasztok!

Egy műveleti erősítős kapcsolással gyűlt meg a bajom. Egy tL072-es erősítő invertáló üzemmódban 18 szoros erősítéssel valamiért elég lassan működik. Van némi körítés is előtte illetve utána a kapcsolási rajzot mellékelem illetve egy képet a jelalakról. A műveleti erősítő bemenetére kb. 240mV amplitúdójú négyszögjelet kapcsoltam van egy picit negatív tartománya is, de mivel árammérésre használom vagyis pontosabban egy bizonyos áramérték felett szeretném ha lekapcsolna, így a negatív bemeneti feszültség számomra nem érdekes. A lényeg a sebesség ami 13V/usec az adatlapja szerint, a szkóp szerint pedig elég messze jár hozzá képest. A többi áramkör nem zavar be, mert kiszedtem amit tudtam pl. NE555-öt. Bár az 555 is elég gyatrán reagál a dolgokra, de fene tudja nem e az erősítő miatt, így először azt tenném rendbe. Szerintetek mi a hiba?

Ezt a négyszögjelet hol méred?

Szia! Lesz valahol egy kondi, aminek nem kéne ott lennie.

Több hiba is van a kapcsolásban. R23 (12 Ω) és R18 (1 kΩ) sorba vannak kötve, R23 nem sok vizet zavar. Q1 meghajtása harmat gyenge, kHz-es tartományban nagyon melegedni fog igaz, az egészet nem nagyon értem, mert a FET-tel párhuzamosan van kapcoslva egy 0,22 Ω-os ellenállás. U13 (6N136) 8-as lábát is használni kell. IC5 kimeneti jelét leosztod az R5 és R6 segítségével. Nem lenne egyszerűbb visszavenni az erősítésből? R18 és R19 helyett használhatsz potenciométert, beállítható lenne az erősítés.

A TLP127 nem us-os jelek átvitelére való, az árama is kevés lehet a fet kapcsolgatására. Annak a kimenete hogy néz ki.

Ja igen még annyi lemaradt, hogy a 12 ohmot lekötöttem a sönt ellenállásokról és a négyszögjelet közvetlen arra kötöttem (R23) középen fent. Így a jelgenerátorból a négyszög az ellenállásokon keresztül az erősítőhöz megy. Próbáltam másik kettő Tl072-vel is, de kb. hasonló. A VCC 15V a VEE -12V.
Egyébként, hogy ne zavarjon be, egy részét kivettem a kapcsolásnak, de a teljes is itt van mellékeltem.

Ok, akkor tisztázásképpen. A 6n136 8-as lába tényleg kimaradt.
Feltettem a teljes kapcsolási rajzot az egész lényege az, hogy egy mikroprocival szeretném méregetni az áramot főleg egy meghatározott időszakban, de nem feltétlen állandó jelleggel és, tudom, kicsit lassú az AMC de amire kell arra jó. Annak az adatlapjában volt ez az ajánlott kapcsolás a 2db 12 ohmmal és közte a 330pF-dal.
Q1 szerepe csak annyi ha nincs bekapcsolva akkor a 0,22 ohmos ellenálláson folyik az áram ha be van kapcsolva akkor a 0,22 ohhmal párhuzamosan van a fet és a többi ellenállás. Lényegében ennek csak méréshatár váltás a lényege. Induláskor pici áramokat kell mérni majd egyszer átvált és utána már csak a nagy áramokat kell. Lényegében csak sima kapcsolóként funkcionál. Ha be van kapcsolva az eredő ellenállás közel 0,022 ohm ami pont a tizede a kikapcsolt állapotnak.
A TLP 127 pedig nyilván kiszolgálja mert csak mV-ok vannak a drain source között.
Az R5 és R6 osztása azért van, mert pontosan be van állítva az 555 kapcsolási szintje és a TL kimenete együtt fut az AMC után lévő Op kimenetével. Könnyebb teszteléskor ellenőrizni plusz nem kell külön ki kalkulálni az egészet és nem kell külön megjegyezni egyik a másikhoz képest mit ad ki a kimenetén.
Lényeg a lényeg van két erősítő az egyik izolált nem annyira gyors, bár így is usec tartományban dolgozik elvileg, még azt nem néztem. Ezt egy mikroprocival méregetem időnként.
A másik erősítő és 555 lényege ha bármi van akkor villámgyorsan kapcsolja a 6N136-ot az pedig le tudja lőni az egészet (az IGBT meghajtót). Legalább is ezt kéne neki csinálnia néhány usec alatt. Szóval ennek inkább biztonsági funkciója van.

A jelalak nekem azt sugallja, hogy például van egy párszor tíz pF-os kapacitás az R19-cel párhuzamosan.
A TL072 inaktív műveleti erősítőjét hatástalanítottad, vagy használja esetleg valamire a kapcsolás? Ha levegőben lógna az meg tudja változtatni az IC működését.

Hello! Szerintem pedig a TL pont azt teszi, amire az adatlapja "feljogosítja". Megnézve a belsőleg kompenzált erősítő frekimenetét, a 18-szoros erősítés mellett, kb. 125kHz a felső határfreki. A jel peiódus ideje 8us, ami kb. pont ekkor frekvencia. Annak integrált jele pedig, pont így néz ki, mint amit a szkóp ábra mutat.

Az R19-el párhuzamosan nincs kondi. Az inaktív erősítő csak lóg a levegőbe, de akár le is földelhetem a be és kimenetét. Ezt még kipróbálom.
A 125kHz az hogy jött ki mint felső határfrekvencia 18 szoros erősítésnél?

1: Lásd melléklet. Szerencsére proli007 kapásból látja az ilyen problémák forrását.
2: Egy FET Rds(on) értékével, mint shunt ellenállással számolni nagy hiba. Gyártási szórás, DS feszültségtől is függ stb. Messze-messze nem annyi, mint amennyivel számolsz, max. akkor, ha szerencséd van.

Az inaktív műveleti erősítő kimenetét kösd az invertáló bemenetére, a neminvertáló bemenetet pedig testre.
Az adatlapot használva: adott erősítéshez tartozó sávszélesség az egységnyi erősítés sávszélességének és az erősítésnek a hányadosa. Bővebben itt.

Pedig vannak kapcsolások, elsősorban inverter (DC/DC), amik a nyitott FET-en eső feszültséget mérve korlátozzák az áramot.

Lévén nincs két egyforma FET, kalibrálják a dolgot?

Inkább talán válogatják. Bár nagy sorozatban készülő eszközökről van szó, ezért talán inkább aláméretezik. Inkább oldjon le hamarabb, mint kifüstöljön!
Egy-egy erősáramú FET csúcsárama 50-70-200! A. Ha 2 A helyett 2,2 A-nál kapcsol ki, talán még nem lesz baja.