Az inaktív műveleti erősítő nincs hatással az aktívra, kipróbáltam amit javasoltál, de semmit nem módosított.
Viszont Bakman javaslatára visszavettem az erősítést illetve használatba vettem az inaktív erősítőt is kb. egyenlően elosztva az erősítést a jelalakon látszik a különbség. Talán így már elfogadható is lenne, illetve egy gyorsabb műveleti erősítő tovább segítene.
A gondom viszont tovább gyűrűzik. Az NE555-ös nem igazán reagál néhány usec-es impulzusokra, legalább is a szükségesnél csak jóval magasabb amplitúdó esetén kapcsol csak ki (kb. 2-2,5x). Azon gondolkodtam, hogy mit lehetne kezdeni az 555-tel vagy valamivel kiváltani komparátor vagy valami mással, ami 2-5usec-es impulzusokkal is megbirkózik.
Egy külső reset lehetősége jó lenne, de a lényeg, hogy a kimenete magas szinten legyen, amíg a műveleti erősítőtől nem érkezik egy olyan feszültségszint aminél lekapcsol. Akkor se kapcsoljon vissza ha a bemenetén a feszültségszint lecsökken egészen a resetig.
Ezen kívül további probléma, hogy leteszteltem az izolált részt is, ami ugyan működik amikor a söntön eresztek át áramot, de ha közvetlen a 12 ohmra kötöm a jelgenerátort akkor más nincs semmi az opa kimenetén. Az AMC-n ott van 100kHz alatt még tűrhető is a jelalakja, de az opa 365 kimenetén végig 0V van pl. 200-300mV bemenet esetén is. Az AMC fix 8x erősítéssel dolgozik ami ki is jön, az opa pedig differenciálerősítőként 2,27x erősítéssel dolgozna. A gond az, hogy nem hajlandó működni 1kHz-nél is semmi. Valószínűleg a differenciálerősítő kapcsolásában hibázhattam. Én csak a sima wikipédiában is szereplő differenciálerősítő kapcsolást építettem meg, de lehet az mégsem jó abban a formában. Bár ha nem impulzusjelet kap akkor működik ami érdekes.

Hello! Fogalmam sincs mit építesz, csak a módszer nem érem.. Ha egy jelet komparász, akkor komparátort kell használni, abban vannak sebesek is. Ha az 555-öt RS tárolónak használod, akkor miért nem egy RS tárolót alkalmazol..

Az 555-öt komparátornak és RS tárolónak használom. Lényegében még Pafi ajánlotta kb. 1 éve. A sebessége akkor sajnos nem jött szóba. Létezik ugyan cmos 555 is, az valamivel gyorsabb kérdés, hogy mennyire. Mivel nincs kéznél, így ha lehetséges valami biztos alternatívát keresnék.

Ez a megoldás nem biztos, hogy áramkorlátozás miatt van beépítve, hanem inkább a FET védelmében! Ugyanis minél nagyobb feszültség esik a FET-en, valószínűleg annál több hő fejlődik. Az áram alakul ahogy akar. A hideg és meleg FET RDS_on-ja között is különbség van!

Igen, de mivel az 555 komparálási szintje rögzített, előtte erősítened kell. Egy komparátor viszont közvetlen is fel tudja ezt a jelet dolgozni. De ha jól tudom, van gyorsabb 555 is.
De nézd meg, milyen parasztosan is el lehet ezt intézni. A TINA-ban ugyan nincs LM311, melynek válaszideje 200ns. Az RS tárolót két mezei tranyó alkotja, mely egyben meghajtja a 6N136 diódáját is, valamint az RS tárolót a TPL tranyója vissza is billentheti. Még jelzés is van a "LED" személyében.

Értem, kösz, hogy megmutattad, hogy így is lehet csinálni, bár nekem ez így fejből nem biztos, hogy ment volna.
A komparátorokról pedig azt hallottam, hogy azt szeretik, ha kb. féltápfesz vagy ahhoz közel van a komparálási szint, de ezek szerint nem számít. Lehet megpróbálom beszerezni a TINA-t, úgy valószínűleg könnyebb lenne.

A komparátorokról nem hallomásból kell tájékozódni, hanem adatlapot nézegetni. Pl. LM311. A komparátor akkor vált át, ha a bemenetein a feszültségek megegyeznek (+hiszterézis), csak az a feltétel, hogy a szintek, mint minden műveleti erősítő bemenete, a működési határon belül legyenek.
Egyébként is jobb, ha az ember a cipőt a cipőboltból elvet használja, ha komparátor, akkor komparátor. Akkor nem fut bele olyan dologba, hogy mint az 555 -nél is, hogy rögzített a komparálási szint. Persze működik attól még, csak nagyon jól ismerni kell az áramkör működését.
Hasonló eset, mikor a 723 IC -ben található szabályzó erősítő, egy nagyon gyors erősítő. Igen jól lehet használni más célra is, csak tudni kell hogyan.

Lenne pár kérdésem az áramkörrel kapcsolatban.
Jó lenne, ha alapból nem kéne a resetet nyomkodni minden egyes bekapcsoláskor, ha nem old le az áramkör. A T1 és T2 tranzisztor közül a LED miatt kapcsol be hamarabb a T2 indulásnál? Ha igen akkor megoldható az egyik probléma.
A másik dolog, ha a reset tegyük fel beragadna, akkor a védelem nem fog aktivizálódni. Esetleg valamilyen kis kapacitású kondit lehet sorba kéne kötni a nyomógombbal, bár a nyomógomb pergése is bezavarhat.
A másik gondom, hogy megcsináltam az áramkört a TINA-ban, de nem tudom normálisan szimulálni, legalább is nem úgy ahogy te csináltad. Az mondjuk elve nem tudom, hogy csináltad azt a diagramokat külön felcímkézve, de hogy milyen áramköri elemeket milyen beállítással használtál azt pláne. Nekem csak egy szerencsétlenséget sikerült összehozni ami nem igazán csinálja amit kéne.
Amúgy TINA PRO v.6-ot használtam, nagyon gyér az alkatrészlista.

Az 555 is kiváló lett volna, csak sajnos lassú, cmos változat pedig nincs kéznél és nem is tudok egyhamar beszerezni. Az, hogy a komparálási szint fix még nem lenne gond.

Hello! Egy RS tárnál sosem biztos hogy tápfesz megjelenésénél milyen állapotba kerül. De mint itt is ki lehet alakítani egy Reset jelet, ha a Reset-opto tranyóval párhuzamosan kötsz egy sima tranyót, és annak bázisát felrántod bekapcsoláskor.
Ha a nyomógomb beragadna, akkor is működik a határolás, csak éppen nem marad a tároló úgy. Mivel az LM311 akkor is rövidre zárja az Opto-Led-et. De ezt a problémát célszerű a Reset opto előtt megoldani korrekt pergés szűréssel, és differenciálással. Oda úgy is kell táp az opto működtetéséhez. Az RS tárolóhoz kondikat betenni nem célszerű, mert lassíthatja a működést.
Szimulálni sosem egyszerű, mert "megkerülő utakat" kell használni, hogy látható legyen a működés, de az eredmény se legyen más mint a valóság. Több hibát lehet véteni, mint áramkör valós építésénél. Pld. nem szabad addig impulzust adni, amíg a Reset tart. Vagy is az impulzust a "szünettel" kell kezdeni, nem a jellel. Egyébként így ránézésre nálad nem tárol az RS tár, mert az impulzus után be kell billenjen és úgy maradni a tárolónak. Itt meg úgy látszik, csak elindul lefelé.
Nálam, 9.1.30 van, de ez is demó. Így nagyon szegényes az alkatrész készlete. De én még regisztrálni sem szeretek valamiért cserébe. Ha meg van a tranziens szimuláció, a "View/Separate curves" menüt kell választani. Akkor látható hogy melyik görbe melyik. Sajnos ezzel vacakolni kell a helyes formátumért/koordinátákért..

Egyébként egy műveleti erősítőnél, hogy lehet a kimeneti feszültséget megfogni? Pl. +-15V tápról működő erősítőnél, ha nem szeretném, hogy 5V fölé menjen a kimenet.

Pl a kimenetről visszacsatolod egy 5V-os zéner diódával az invertáló lábra...

Ez konkrétan, hogy nézne ki? Pl. 3x erősítés van beállítva 1K az invertáló bemeneten neminvertáló földön visszacsatolás 3K. A zéner hova kerül?

Abból kiindulva, hogy az invertáló bemeneten általában 0V potenciál van, függetlenül a kimenet értékétől..., így ha a kimenet feszültsége meghaladja a zener nyitófeszültségét, azon keresztül áram folyik be az invertáló ágba. Annak hatására a kimeneti feszültség csökkenni fog(negatív visszacsatolás). Nyilván a nyitófesz környékén fog megállni valahol a feszültség. Ez az elmélet...
A gyakorlatban szükség lehet soros diódára is, mert a sima zener a nyitóirányban sima diódaként viselkedik, tehát + dióda nélkül kb -0.6V ig fog csak negatív irányba lemenni. Ez lehet nem gond...akkor nem kell dióda.
A zener szivárgó áramára is érdemes odafigyelni, mert ha túl nagy, akkor gondoskodni kell a fölös áram elvezetéséről is, hogy érdemben csak akkor szóljon bele az erősítésbe, ha már tényleg nyitófeszültség környékén van a kimenő feszültség...

Hello! Így célszerű ezt megtenni. Aktív határolás is elképzelhető, de annak meghibásodási kockázata nagyobb.
Zéner a visszacsatoló hálózatban, általában linearitás hibát okoz.

Ha a szivárgó áram kezelve van(már amennyiben szükséges), semmiféle linearitási problémát nem okoz! Ha eltekintünk attól, hogy eleve ezzel a céllal van alkalmazva, hogy egy bizonyos nemlinearitást(tervezettet) alakítsunk ki vele!

Ezt így kicsit nehéz átültetnem a gyakorlatba.
Én eddig úgy próbáltam, hogy a kimenetre tettem egy 220 ohmos ellenállás és egy zénert. A zénerre ment az 555-ös thresholdja. Valahogy védeni kéne az 555-öt, hogy 5V-nál többet ne kapjon a bemenete és persze negatív feszültséget se. Ezzel a megoldással sajnos az volt a bajom, hogy a zéneren (kék grafikon) csökkent az amplitúdó és terhelésfüggő lett, a piros grafikon a műveleti erősítő közvetlen kimenete.
Amit linkeltél nem igazán tudom hozzáilleszteni a kimenetet levágja vagyis olyan mintha kicsi lenne az erősítés, kb. csak a fele.

Kicsit variáltam az ellenállásokkal, úgy már jobb, de lényeges különbséget nem látok az ellenállás és zénerdiódás pároshoz képest.
Szerk.: Annyit pontosítanék, hogy azzal amit linkeltél az amplitúdó közelebb áll az erősítő közvetlen kimenetéhez képest. Az ellenállások értékeit csak hasraütés szerűen választottam, esetleg lehet még kicsit javítani rajta?

Ha csak azért kell az egész, hogy ne okozzon túlfeszt az erősítő kimenete, az azt követő bemeneten...akkor felesleges az erősítőt korlátozni, egyszerűbb egy megfelelő soros ellenállás, és szükség esetén 2 dióda alkalmazása(a táp és föld felé). Az 555-ös IC-t nem ismerem annyira, de lehet annak is ott vannak már belsőleg ezek a védő diódák, akkor mindössze csak egy ellenállás kell, nem több....

Ha feszültség osztót használsz a kimeneten, még jó hogy csökken az amplitúdó.
De egy négyszög jelel mit látsz? Az erősítő frekvencia átvitelét és feszültség csökkenést. A limitálás jellegét aligha. Amit belinkeltem, azon láthatod az átvitel feszültség függését a különböző megoldások esetén.. Egyébként egy 555 esetében akármit is használhatsz, ha az limitálja a jelet a táp 2/3-ad része felett. Mert tovább nem kell a jelnek menni.

Az ok, hogy csak a táp 2/3 feletti részt kell limitálni, csakhogy nem a beállított erősítést fogja "látni" az 555-öt. Valamekkora amplitúdó csökkenés lesz. Azt viszont nem tudom, hogy az 555 threshold lába mekkora terhelést jelent az erősítő kimenetén. Elvileg nagyon kicsinek kéne lennie nA tartományt ír az adatlap, de valamiért egy 3,9V zéner és 1k ellenállás párossal elég nagy eltérés mutatkozott közvetlen a műveleti erősítő kimenete és a zéneren mért jelalak amplitúdója között. Több volt mint 10% a csökkenés.

Az 555 Th lába 5V táp esetén, kb. 3,33V-nál billen. De a bement árama csak addig esik az adatlapon megjelölt tartományba, míg a Th bement meg nem haladja a referencia feszültségét. Ez felett, a bementi áram nő, kb. 30uA lesz 5V közelében. Tehát az 1kohm-on még ekkor sem eshet 30mV-nál nagyobb feszültség. Viszont ekkor már mindegy, mert a Th már billent.
Viszont egy 3,9V-os zéneren, már 3,3V közelében folyhat áram. Vélhetően ez okoz feszültség csökkenést. (De analóg méréssel ez simán mérhető.)
Vagy is célszerűbb 4,7 vagy 5,1V-os zénert alkalmazni. De kisáramú zéner kell, mint a BZX55. Mert pld. a BZX85 már jóval előbb határol, mint könyökfeszültsége indokolná. És minél kisebb feszültségű egy zéner, a könyök közelében egyre "rosszabb" lesz. (A 6,2V-os zénerek "hasonlítanak legjobban magukra".) De zénernek van belső kapacitása is, ami torzíthatja a gyors jeleket.

Kicseréltem a zéner 4,7V-ra és egy 270 ohmos ellenállásra, az 1k nagyon lassította. Kipróbáltam a szélsőséges helyzeteket, úgy néz ki minden ok. A 4,7V zénerrel kb. 0,15-0,2V-tal csökken az amplitúdó. Ez kb. konstans, de legalább is 3-4V-nál biztosa okoz 1-2 tized feszültségesést, anynira nem néztem végig az egész tartományt, de lényegében ez annyira nem számít.
Kíváncsi vagyok majd a cmos 555-re a maga 1-2MHz sávszélességével mit produkál.

Még egy kérdésem lenne, a 6n136-tal, hogy tudok npn tranzisztort kapcsolni?
A 6n136-nak kell egy tápfesz. és az emittert földre kéne kötni, arról nem találtam infót min. mekkora bázisáram kell neki, adatlap max 5mA-t ír. A 10k-t le lehetne cserélni 4,3k-ra akkor kb. lenne 1mA lenne a 6n136 bázisárama(820 ohmot nem kalkuláltam bele). Kérdés, hogy működne e így?

Üdv! Működne. Ha gerjedékeny, egy pár száz pikó Faraddal a 7-es lábat testre.

Annyit még hozzátennék, hogy az opto és a tranzisztor között lenne egy kb. 15cm hosszú vezeték. Nem egy áramkörön kaptak helyet a körülöttük lévő dolgok miatt nem mennék bele a részletekbe.
Lehet e a távolsággal? Mivel a kettő külön van, azaz a tranzisztor bázis ellenállása és a bázis és emitter közötti is a tranzisztorral együtt van érdemes e egy plusz 10k közvetlen az opto emittere és a föld közé?

Közvetlenül tranzisztor bázisára hosszabb vezeték, komplett életveszély. Ha hosszabb vezetéket használsz kisimpedanciásan illesztve, de legalább meghajtva tedd. (min. optocsatoló után emitter követő - drót - bázis)

8-as láb: +5 V
5-ös láb: GND
8-as és 5-ös közé 100 nF kondenzátor.
8-as és 6-os közé 4,7 kOhm.
6-os láb Q1 bázisára.

Ezt nem teljesen értem, Q1 npn tranzisztor, ha a 6n136 bekapcsol 6 láb=gnd Q1 akkor fog kikapcsolni, nekem az nem jó.

pucuka
Esetleg megnézem át tudom e tervezni a dolgot, hogy a tranzisztor átkerüljön az optohoz így csak a tranzisztor által kapcsolt nagyobb áramok fognak a vezetéken közlekedni. Esetleg árnyékolt kábelt is használhatok.

Köss utána még egy tranzisztort vagy az optocsatoló másik oldalán invertáld a jelet, ahhoz is elég egy tranzisztor.