Üdv Mindenkinek a Topicban!
Frankye tanácsára nyitottam ezt a topicot, hogy hátha másnak is hasznára válik a beszélgetés ill. minden építő javaslatot örömmel fogadok.
A probléma, hogy mindenki számára ismeretes legyen az, hogy épülőben van egy terepasztal egyik ismerősömnél aki nagy szeret barkácsolni és nagyon szeretne ezzel szórakozni. Na már most ez az ismerősöm jól dolgozik a fával, de az elektronikát meghagyná nekem ezzel sincs gond vagyis én így gondoltam aztán feltette az első kérdését, hogyan tudjuk megoldani azt,h egy sínen 2 vonat ne tudjon egymással szembe ütközni. Én elgondolásom szerint ez nem nagyon működhet h egy sínen 2 azonos parancs fut, de ugyan akkor azért elképzelhető m két távirányító van tehát egymástól teljesen függetlenül kiadhatják na már most erre hogy reagál a rendszer az rejtély. Ettől mondjuk még messze vagyunk, m egyenlőre a terep készül még sín fektetéstől is messzebb vagyunk. A másik kérdése ill. kérése az lenne h oldjam meg azt h a sorompók ne csapódjanak hanem csillapítottan leereszkedjenek ill. felemelkedjenek. Ezzel kapcsolatba kérném mindenki segítségét aki már csinált ilyet, v ismerőse csinált.
Mint mondtam minden ötletet várok nem csak ezekre a kérdésekre, m ami másoknál felmerült probléma az nagyon valószínű, h itt is elő fog kerülni. Váltókezelés szemaforok sajnos egyáltalán nem vagyok jártas a témában így nem tudom, hogy integráltan tartalmaznak-e vmilyen áramkört ezek a funkciós egységek.
Előre is köszönöm mindenki segítségét és várom az ötletek!

Hi. Nem építettm még ilyet De azt, hogy a sorompók szépen lassan ereszkedjenek le, és fel, azt én egy villanymotorral, és egy ékszíjas, esetleg fogaskerekes áttételel oldanám meg. És azt pedig mikrokapcsolóval tudnád szabályzoni, hogy meddig ereszkedjen le, ill. fel.

Erre kitűnően használható az úgynevezett "izomhuzal" :yes:

Ha feszültséget kapcsolsz a 2 végére, akkor összehúzódik, természetesen nem azonnali módon, hanem szééééééép lassan

Egyetlen egy dolgot nem tudok vele kapcsolatban, hogy: honnan a túróból lehetne hozzájutni

Ui: viszont most pattant ki az agyamból egy másik ötlet, mégpedig, hogyha teljesen reménytelen lenne az izomhuzal beszerzése, akkor meg lehetne próbálkozni mobiltelefon-rezgető motorokat beszerezni! Iszonyatosan picike, és egy jó nagy áttétellel (vagy akár egy picike csigás áttétellel) meg lehetne oldani ezt a szép lassú mozgást a 2 irányban...

Nekem van terepasztalom!

A sorompot lehet készen venni. Igaz elég gyorsan nyilik ,illetve csukodik, mivel a nyitást egy ellensully végzi a zárást meg egy elektromágnes. Az engem is érdekelne ,hogy lehetne lelassitani kicsit a folyamatot ,hogy kicsit élethübb legyen. A zárást talán egy egyszerü ellenállással de a nyitást?!

Egy sinen valoban nehezen fut két parancs egyszerre, söt nem is lehet megoldani. a vonat a sin két feléböl veszi fel a feszt. igy egymással ellentétesen nem tudnak menni ,kivéve ,ha az eggyik vonatban forditva van bekötve a motor. Illetve nekem ugy van megoldva ,hogy van felsövezeték igy a villanymozdony teljesen függetlenül tud müködni ,bármelyik másik vonattol. Ilyenkor a sin egyik fele a GND a másik az eggyik vonaté a felsövezeték a villanymozdonyé!

A váltoban van két elektromágnes aminek van 3 kivezetése: GND , Jobbraváltás, balraváltás. Remélem ezt nem kell tovább részleteznem. Illetve komolyabb váltokon, mint amilyeneket én is használok van még plusz 3 kivezetés: GND ,jobb állás, bal állás. A két kivezetés közül azon jon ki az áram ,hogy merre áll a váltó! Ezt a funkciot arra tudod használni ,hogy péltául egy válto után lévö jelzölámpát vezérelj vele.

Asszem válaszoltam a kérdéseidre?! Ha bármiben kell segiteni csak irj és segitek ha tudok. Jó épitést!

Köszi legalább már ismerem a működését a sorompónak és a váltónak mondjuk a váltót én is így képzeltem el. A mozdonyokról meg annyit h ezek digitális mozdonyok így az egy sín a GND a másik meg a +12V aszem ennyivel megy. így minden mozdony megkapja a tápfeszt de csak az indul el amelyik megkapja a vezérlő jelet ezt még privátba beszélgettünk Frankyevel, h az se maradjon titok abba azt fejtegette Frankye h adat csomagokat küld a sínen a vezérlő számolgatva 11 bit a minimum idézem:
"Egy azonosító jel, mely az adott mozdonyt "megszólítja", s amiből a többi "tudja", hogy nem neki szól a következő parancs. (10, egyidejűleg működő mozdony esetén max. 5 bit, a tartalékkal együtt.)
- Sebességi információ, ami egy általános modell-pályán nem több, mint 5-6 sebességfokozat. (Egy jelcsomag elegendő, mert az első "csomag" azonosította a mozdonyt, így ez 4 biten leírható, szintén tartalékkal együtt.)
- Irány információ, hogy a mozdony tudja, melyik irányban (A vagy B felével előre, hisz a jobbra-balra, avagy előre-hátra fogalmak elég relatívak!) kell mennie. (Ez a legegyszerűbb rész, egy bittel leírható.)
- "Paritás-vizsgálat", az átviteli hibák kiküszöbölésére. (Amennyiben a paritási bit nem megfelelő, az egész, küldöt adatsort "felejtse el". 1 bit.)
Összefoglalva: 11 bittel gyakorlatilag lefedhető a digitális átviteli feladat. Természetesen ez az információ-mennyiség növelhető és csökkenthető, tetszés szerint."
Remélem nem gond h így közszemlére bocsájtottam az írásod
Ebben különbözik az analóg és digitális vezérlésű modell.

szerintem 1 kondival meg lehet csinálni a lassú leengedést de a felhúzást nemhinném mert ismereteim szerint a kondi csak akkor nyit amikor már feltöltődött :help: :banplz: :help:

Ezt gondold át. A kondi nem nyit és nem zár. Feltöltődik.

Én még analog vezérlést használok!

Már gondolkodtam rajta ,hogy le kéne cserélni digitális vezérlésüre a dolgokat de eddig se idöm se pénzem nincs rá. Elég sok minden van és ezeket nincs szivem kidobni ,hiszen elég sokat sporoltam rájuk.

Azért remélem tudtam segiteni!

Nem baj, hogy közreadtad ezt az írását, hiszen együtt ötlöttük ki jópáran a korábbi modellvasutas topikban...ha érdekel, akkor elolvashatod az összes ottani hozzászólást, érdemes!

ITT beszélgettünk erről a digitális vezérlésről...

Igazándiból még szerintem senki sem próbálta ki élesben az ott "kifejlesztett" ötleteket, de nagyon úgy tűnt mindenkinek, hogy gyakorlatban is megvalósíthatóak!

Én nem találtam meg ezt a topicot pedig címekben és hozzászólásokban is rákerestem a modell szóra most már mind1 szóval így bele olvasva ti magatok akartátok ott megvalósítani a digitális vezérlést, itt a barátom olyan mozdonyokat akar venni amiket így vezérelnek. Ahogy olvastam abba a topicba az egyik fő kérdés ez volt, h RF inkább ,vagy a sínek legyenek a kapcsoló elemek, na ennél a gyárinál a sínek, vagyis ezt mondta a barátom. Mivel a terep építésen van még a hangsúly ezért még sztem mozdonyt nem is vett. De ő perfektebb német mint én így ő a német kis könyveket olvasgatta, m sajnos magyar nyelvű leírás igen kevés van még a neten is

Húúú ti már elég profik vagytok az elektronikai részében!

Nálam félautomata minden ,de analog szerintem sokkal egyszerübb ezeknél. Végülis mi lett a vége milyen vezérlést választottatok? Valaki mutathatna egy-két aramköri rajzot ,hozzá magyarázatot és ha már itt tarunk esetleg pár képet a kész remekmüröl. Én valahogy nem is foglalkoztam ennyit az elektronikai részével ,inkább a terep rendezésre, a házak elrendezésére ilyenekre koncentráltam. Mondjuk nem is igazán vok jo az elektronikában.

Köszi!

Hali!

Én is tervezek egy terepasztalt de egyenlőre a tervezésen nem jutottam túl!

Kérdésedre a válasz: lényeg a két vonat egy sínenvaló külünböző vezérlését szakaszkapcsolóval tudod megoldani! Szakaszokra bonthatod a pályát.
így külön tudod vezérelni.

Egy pár jó oldal vasútmodellezéshez:

www.dmaster.hu
www.vasutmodell.com

Jó építgetést!

Néhány gondolatot engedjetek meg nekem:
Természetesen nem haragszom, hogy közzétetted az elgondolásomat, sőt!
Ami a vezérlés részt illeti: Az RF irányítás mellett az szól, hogy gyakorlatilag a "szomszédból" irányítható a rendszer, és elég kicsi a hibalehetőség. A hátránya, hogy ma már "minden" (kapucsengőtől RC autóig) a "szabad" frevencián működik, tehát lehet, hogy becsöngetnek ->Nálatok meg vasúti katasztrófa... :hehe:
A sínen átadott vezérléssel ez kiküszöbölhető, viszont van egy nagy hátránya: a kerekek, amik a sínszálakkal érintkeznek, tulképpen igen bizonytalan kontaktusok. (Lényegében folyamatos, igen apró szikrák pattognak kerék és sín között.) Ez az idők folyamán, a sínszálak oxidációja folytán csak romlik.
Szvsz. ez azért nem akkora nagy baj, minthogy 11 bit (de legyen kerek: 16 bit ) átvitele ľsec-ok alatt végbemegy. Ha 1000x kell leadni is egy jelet, még mindig msec-nál vagyunk. (És 1000-ből 1x csak átmegy rendesen az a fránya jel?!) Nem is szólva arról, hogy a Lenz, a Märklin, és a többiek nem véletlenül választották ezt a módszert!
Az analóg/digitális polémiára vonatkozóan:
Az analóg vezérlésnek vannak kétségtelen előnyei, mint az egyszerűbb (lényegesen egyszerűbb!) kivitelezés, illetve a gyakorlatilag fokozatmentes sebességszabályozás. Alapvető hátránya azonban a már említett az egyidejű, ellenkező irányú, azonos vágányon történő mozgások kivitelezhetetlensége (pl. tolatási mozgások). Erre csak részben megoldás a szakaszolt vágányok kialakítása, mert a szakaszok száma a végtelenségig nyilvánvalóan nem növelhető. Ráadásul az analóg rendszereknek van egy hatalmas hibája, amely nem igazán korrigálható: a járművilágítás! Minthogy a rendszer jellegéből adódóan a feszültség a sínszálaokn nem folyamatosan, és nem azonos szinten (0-12V között) van jelen, ráadásul a polaritás is változhat, ezért jobbára csak az izzólámpás világítás jöhet szóba. Ez azonban azért nem jó, mert nem ad azonos fényerőt a sebességtől függetlenül, azaz álló vonat esetében nincs világítás, menet közben meg full sebességnél "reflektorok" vannak a kocsikban! (Ez mondjuk kicsit hasonlít a magyar valósághoz... ) És akkor még nem említettem a mozdonyok lámpáit sem...
Mindenképpen a digitális vezérlés előnyét jelzi az is, hogy a különböző rendszerek illesztése (úgy mint sebesség-vezérlés, váltók, jelzők, egyéb "pályaművek" vezérlései) sokkal könnyebben illeszthetőek a digit. rendszerhez, mint az analóghoz.
"Röviden" ennyit összefoglalóul, és akkor néhány szót a konkrét kérdésekről:
- Készült-e konkrét kapcsolás? Nem. Egész egyszerűen, azért, mert a rendszer lelke mindenképpen egy (több) ľC kell, hogy legyen, ahol viszont a program megírása a nagyobb falat, ezt "grátisz" ki végezné el? (Hagyományos alkatrészekből felépíteni szép feladat ugyan, de mazochizmus... :hehe: )
- Hogy oldjam meg a sorompó lassú működését? Más megoldást nem látok, mint amit Norberto javasolt (azt hiszem) : Kisméretű motorral, megfelelő áttétellel. Minden más megoldás csak "gányolás", nem lesz köze a valósághoz.
- Váltók-jelzők működése. Kezdjük az egyszerűbbel, a váltókkal. A váltók tulképpen két tekercs között mozgó vasmaghoz mechanikusan kapcsolt alkatrészek. Sok közük nincs a valóshoz, de azt ilyen kis méretekben kivitelezni szinte lehetetlen is volna. A működésük a már leírtaknak megfelelően: Egy közös ponthoz (GND) képest a két tekercsre kapcsolt feszültség a vasmagot egyik-másik állásba elmozdítja. (Megj.: Az, hogy a visszajelző kör milyen kialakítású, erősen gyártófüggő. Van, ahol a közös vezésrlési ponthoz (GND, feljebb) képest mérhető a vezérlő feszültség a 2 kivezetésen, nincs mindig 3 kivezetés!)
A jelzők közül rengeteg féle van a piacon, de házilag is viszonylag könnyen kivitelezhetőek. Az alap az, hogy kis izzólámpák világítanak benne, és ezek vezérlése történik egy, a váltók vezérléséhez kísértetiesen hasonló mechanikával. A fejlettebbek (ma már szinte mind!) LED-ekből kialakítottak. Ezeket külön relékkel, vagy elektronikus vezérléssel kell meghajtani. Célszerűen a jelzőárbocuk egy NYÁK lemez, amire a LED-ek kivezetései fel vannak forrasztva, így a vezetékelés (ami ronda és nem valósághű) máris eltűnt. Az ehhez tartozó vezérlés pedig külön téma!

Én is tudom ajánlani Dmaster lapját (sok hasznos infó van rajta, de a frissítés elég ritkás)! A kapcsolások, melyeket Ő kidolgozott, elérhetőek itt, a HE-n is:
itt vannak.

Elnézést a hosszúra nyúlt értekezésért!

Sziasztok!
Arra lennék kiváncsi hogy meg lehetne e oldani azt hogy a sín alá két talpfa közé beraknék egy infra ledet egy 555-ös vezérlésével, a mozdony aljára meg valami vevő egységet ami érzékelné az az infra fény erejét és az alapján szabályozná a mozdony tápellátását, arra gondoltam hogy 1 méterenkét leraknék egy infra ledet azzal szabályoznám a mozdony sebességét két infraled között pedig a vonat annyival menne amilyen feszültséget az előtte lévő infraled sugárzott neki a sinbe természetesen 15 volt futna mindig.

A sorompókra van egyszerű megoldás -igaz nem elektronikus. A levegős csillapító. Röviden egy hengerben (csö) pontosan de könnyen mozgó dugattyú (teflon rud) vége lezárva. Kis furattal, szeleppel, kapilláris csővel szabályozható a csillapítás. (D= 6~10x30 mm méretben egyszerűen el lehet készíteni) Ilyen megoldást használtak stúdiómagnókban. Alternatív megoldás lehet az olaj ill. zsír csillapító is. Kazettás magnók kazettaajtó csillapításnál alkalmazták gyakran.

Természetesen megoldható, bár ez esetben egy PIC-kel (és persze megfelelő programmal, meg a hozzá tartozó vezérléssel) kell megoldani a sebesség-szabályozást. És meg kell oldani az irányváltást is, mert ellenkező esetben csak egy irányban tudnak haladni a vonataid...
Szvsz. azért az 1 m kicsit sok, én ennél rövidebb szakaszokat alkalmaznék (20-30 centi, esetleg fél méter, de az már a max.), de persze ez attól is függ, milyen hosszú vágányzatot akarsz vezérelni.

Ez kifejezetten jó gondolat! Köszönöm az ötletet.

Jó napot kívánok, jobb ötlet híján Önöktől kérnék segítséget.
A bolhapiacon vettem egy mozdonyt és egy szenesvagont.
Szeretném eladni a Vaterán, de fogalmam sincs, mit ér egy ilyen.
Az ár megállapításához kérnék segítséget.

Képek:
http://gallery.site.hu/u/agimam/pferde_001/

Felirat a mozdonyon: "BUB DB 24460 (Made in Germany) B.asó kockában: P 34.

Szenesvagon: BUB 1460 (szintén Made in Germany)

Segítségüket előre is köszönöm!

Lemaradtak a képfájlok, bocsánat.

Mivel eléggé egyszerű kidolgozású modell, és nem is kifejezetten ritkaság, szerintem néhány száz, esetleg 1000 Ft körül érdemes próbálni, de más véleményeket is hallgass meg!

van egy vasutmodellem és vettem egy taurus mozdonyt felsővezetékes és az a gondom hogy ha felteszem mind a kettő áramszedőt akkór mind két forgó zsámolyon lévő motrok elenkező irányba kezdik el forgatni a kerekeket.

Köszi a gyors választ!
El lehet 360^0 -ban fordítani, ez nem gond, de akkor csak egy irányban tud elindulni a taurus mozdonyom, két áramszedővel.
Ahhoz hogy megint tudjak vele iránytváltani, ahhoz akkor mind a kettő zsámolyt megkéne fordítanom, és gyakorlatilag ez lenne a gond.
Amúgy távirányítóval tudom beállítani, hogy melyikármszedőlegyenfenn.
Gyárilag amelyik áramszedőt felrakom, abba az irányba fog elindulni, és azon azoldalon lévő, motor hajtja meg a kerekeket, ha a másikirányba akarom hogy elinduljon, ahhoz le kell vonnom az áramszedőt,és amásikat kell felranom ahhoz,hogy a másikirányba tudjakelindulni.

igen de csak ha autómatába teszem fel az áramszedőt
mert akkór menetirányra teszi fel deha direktbe teszem fel aakkór megy fel mind a kettő áramszedő.
na és itt a bibi ijenkór kezdi el hajtani a forgózsámolyon lévő motrok a kerekeket egybe.

Ne is haragudj, de tényleg nem értem, mi a gondod?
Most az áramszedők fel-le állításával megy az irányváltás. Mindkét áramszedővel vagy egyik irányba fog menni, vagy a másikba. Esetleg a sínszál és a felsővezeték polaritás-cseréjével lehet irányt változtatni.
Tulajdonképpen mit szeretnél? Ha leírod részletesen, érthetően, nem kapkodva, összestedetten, akkor sokkal nagyobb eséllyel tudunk segíteni!
(És ha lehetséges, próbálj egy kicsit figyelni a helyesírásra is! Nekünk is könnyebb, ha nem úgy kell kisilabizálnunk, mit is szeretteél volna kérdezni!)

igen de az áramszedőket tehát mind a kettőt szeretnám használni ugy hogy a kerekek ne forogjanak egybe !

Akkor, ha jól értem, mind a két áramszedőt egyszerre szeretnéd fent látni, miközben a kerekek - értelemszerűen - azonos irányban forognak, de közben lehessen menetirányt is váltani. Jól értem?
Ez esetben az előzőekben leírtakon túlmenően (forgózsámoly átfordítása vs. forrasztás) már csak annyi a feladatod, hogy a sínszál és a felsővezeték közötti áram polaritását megcseréled, és máris kész az irányváltás.
(Nagyon leegyszerűsítve a dolgot: A két sínszál egyikében, vagy mind a kettőben van pl. +12V egyenártam, a felsővezetékben 0V. Ez esetben a gép "előre" (egyik irányban) halad. Ha a sínszál(ak)ban folyik a 0V, a felsővezetékben pedig a +12V egyenáram, akkor pedig "hátra" (másik irányban).)
A legtöbb modell-transzformátor képes erre az irányváltásra, de némi mechanikai és elektrotechniaki bütyköléssel viszonylag egyszerűen létre lehet hozni az ilyen "irányváltó" kapcsolót.
Jól értettem, hogy mit szeretnél?

kössz a választ
mostmár meeg van

hát az egyik motr pozitív meg negatív polusát megcseréltem

Az addig OK, de hogyan oldottad meg az irányváltást? Mert arról nem írtál, és az (is) az egyik alapkövetelmény volt, hogy ne csak egy irányban menjen. Felsővezeték+sínszál polaritás-váltással?