Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Kábeli zűrzavar, avagy a drótok, alkatrészek hatása a hangra
Témaindító: highand, idő: Aug 12, 2009
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Engedj meg még egy beleszólást.
Kimenő transzformátor félvezetős erősítőhöz projekt. Most mindegy az indíttatás, lényeg a kísérlet. Vasmag választás, mert van sok féle. Mivel nem végtelen damping faktorú a meghajtás, és a csatolás sem tökéletes, a vasban felépülő mágneses fluxus nemlineáris viselkedése meg fog jelenni a hangban. De mit kellene mérni? Egészen lassú felfutású 0,01Hz jelet kötve a primer oldalra, gyakorlatilag már nem jelenik meg semmi a szekunderen, hiszen 70Hz felé volt méretezve a kimenő. Ennek ellenére valami volt a szekunderen. Persze nem 10mHz, hanem valami zaj. Különböző vasaknál más és más. Szkópon nem kiértékelhető, de tovább erősítve és meghallgatva zajszerű. Bizonyos vasnál sejemszerű hangja volt, másiknál krampogós, pattogós. Volt olyan vas, amit sütőben hőkezelve lágyabbá vált a zaj. Természetesen itt sem a démonok csikargatták körmükkel a vasakat, hanem egyszerűen ahogy vas kristályszerkezetében lévő domének (démonok) ugrásszerűen átmágneseződtek, az keltett egy egy impulzust a szekunderen. Minél homogénebb eloszlású a szemcseszerkezet, annál jobban magasabbra tolódik a zaj spektruma, és annál kevésbé beütésszerű. Nem utolsó sorban jobb a hangja is. Idézet: „Na jó, de itt kábeli zűrzavar a téma.” Ahogy mondod, Dávid. Ezért nem kéne szétoffolnod. Tovább kéne kapirgálni a saját kis szemétdombodon, ahol te vagy az isten, a "mester",és mindenki csak helyesel, és nincs ellenvélemény. Eddig megvoltál a HE nélkül, gondolom nem okozna problémát. Vagy az okoz örömöt hogy szétoffolsz egy topicot a HE-n, utána meg ezen röhögtök diszkusz haveroddal az Audioforum-on? Ez legyen a legnagyobb örömöd 2060-ban is A hozzászólás módosítva: Jún 17, 2019
Neked mindig olyan jó ötleteid vannak!
Nem tudnád megtízszerezni magad, hogy legyen még néhány Bélánk a fórumon? És itt köszönöm meg a segítséged, (jobb későn, mint soha) amit füleses topikban nyújtottál!
Nem csak Te voltál így Béla, aki megpróbálta, azzal vagy nem foglalkoztak, vagy megkapták, hogy majd meg lesz nekik mondva a frankó.
Kedves highand, ha kérhetnélek ne tedd e témával, hogy itt parttalan mérési viták személyeskedésbe torkolva elrontsák az audiofil után érdeklődök kedvét, és másodrendű fórumtársakat csináljanak belőlük. Ahogy Bartos77 és Tóth Béla fórumtársak is írták az audiofil világában jelenleg nem minden van a helyén detektálva, így jelenleg műszakilag nem lehet paraméterezni, és így marad az ember füle. Nem azt akarom mondani, hogy a műszaki képességeknek nincs jelentősége ebben a műfajban, hanem azt, hogy még az audofil jobbá próbálja tenni a jó mérési eredményekkel megáldott rajzot, addig a műszakiak tagadják ezeket a dolgokat, ahelyett, hogy képességeikkel megkeresnék ezeknek a dolgoknak a műszaki magyarázatát. Pedig így egy csapat lehetnénk. Ne feltételezzünk valótlanságot egy tapasztalatra. Inkább találjuk meg az okát. Sok beteg belehalt már az orvosok "okosságába". Mert a beteg nehogy megmondja már, hogy mi a baja alapon. Mi csak azt mondjuk, hogy mi fáj, a többi a Ti dolgotok lenne, de a sértegetés mellőzésével, ha meg akarjátok magyarázni. Én mindig szoktalak olvasni benneteket, mert további kísérletek gondolatát ébreszthetitek egy audiofil gondolkodású fejébe. Véleményem szerint a tartalmas mérési problémáknak a helyét továbbra is az adott rajz, készülék topicjába gondolom, mert közvetlen kapcsolatban nincs az audiofil-el, csak áttekinthetetlenné teszi ezt az oldalt. És kérlek Benneteket, ne személyeskedjetek, csak közöljétek "okosságaitokat" és bízzátok az olvasókra a döntést, hogy mivel értenek egyet. Ennyi jár az olvasóknak is, és Nektek is egymástól. Ha felejtős lenne az audifil szemlélet, hát régebben ezt találtam a hálón valaki tollából: "Alább néhány pontban megkíséreltem összefoglalni a saját elképzeléseimet az audiofil ismérveirõl: kéretik véleményezni. 1., Az audiofil a mûszaki érdeklõdését a zeneszeretete révén szerzi, és nem fordítva. 2., Jórészt ismeri a zenei repertoárt, a számára kedves felvételeket gyûjti is. 3., A zenehallgatásban az auditív élményt (szépséget, logikát, igényességet, nagyszerûséget stb.), a katarzis átélését keresi. 4., Tudja, hogy tökéletes dolgok nem léteznek, ezért számára az ésszerû kereteken belüli kompromisszum jelenti a megoldást. 5., A hangvisszaadás minõségéért minden tõle telhetõt megtesz, és képes olyan dolgokban megalkudni, ami nem ezt a célt szolgálja (dizájn, automatika, szolgáltatások, távirányító stb.)."
Szerintem a semmiről vitatkoztatok egész este, de highand-nek van igaza. Azt gondolom, ahová Te generátort betetted - a bemenetre - az úgy nem zavarójel, hanem bemeneti jel, amit zárthurokban erősít. Ha szépen sorban kihagyod R1-et, majd R2-őt, rá fogsz jönni mit is rajzoltál fel (az opamp árama végtelen lesz). A zavarójelet a fokozatok közé berajzolt "kockák" szimbolizálják, ahogy highand is írta és ahogy a szabályozástechnikában is tanítják.
És ezzel most nem bántani akarlak, nem vitatkozni tovább ezen és nem "kéretlen tanítási" céllal írtam.
Gyakran félbehagyok projekteket, pedig ha akkora kitartásom lenne mint neked, jó is lenne. Megköszönni nincs mit, csak néhány gondolatot írtam le ami amúgy elveszne a világ zajában. Egyébként le a kalappal a munkád előtt, mert hiszen még le se zárult a terv, neked már szólt a készülék. Persze a tőled megszökött precíz kivitelezéssel. És ez nem az első, remélhetőleg nem is az utolsó munkád. Neked köszönjük a munkát.
Szaporodni hagyományos módszerrel mindössze egy alkalommal tudtam, de abból lány lett, aki úgy néz a forrasztó pákára mint a véres ingre. Az osztódás meg nem jött be, mert próbáltam a fejemnél kezdődően hasadni, az ujjamat is többször bevágtam, de már az első mm után nem éreztem hogy ez jó lenne. Úgyhogy maradok egyedül.
Nem csak az audiofilben, hanem a gitárerősítős világban is sok a köd. Van mikor sikerül, van mikor nem. Igaz hogy részegységeket igyekszünk megérteni, mégis az egység egyszerre nagyon nagy falat. Persze egy kicsit ellentmondásos a minőségi gitár erősítő, mert hát nem érvényes rá az alacsony torzítás, meg a lineáris átvitel. Mégis van jó, meg nagyon jó ezekből. De milyen adatokat adjunk meg egy olyan erősítőről, ami nem lineáris, a kivezérlés alatt folyton drift keletkezik bizonyos fokozataiban, hangerő függvényében elmászik a munkapontja. De vagy jól szól, vagy nem. Pedig meg lehetne adni a választ, de még a kérdést sem tudjuk feltenni.
Néha nem merjük kimondani hogy nem értünk hozzá. De ez nem azt jelenti hogy valami misztikus valami, csak nem kaptunk róla elég információt. Ahhoz, hogy valaki átfogóbb képet alkosson a dolgokról, olyanná kellene válni mint Stephen Hawking. Ő egységesebben tudta összeszedni a gondolatait, köszönhetően (vagy inkább átoknak mondanám) annak, hogy gyakorlatilag ez minden amire képes volt. Hát inkább nem vágyok ilyen babérokra.
De a haverod leír egy marhaságot, mellé kell állnod, hogy márpedig az nem marhaság. Mi van itt az elektronika törvényeit haveri szimpátiaszavazás dönti el. Azok ilyen szubjektív hülyeségek?
Nem azok objektív törvényszerűségek. Én mindig is tudtam, hogy mit rajzoltam. Ezt te meg a haverod nem értitek és nem én. Zavaró jelet akárhova lehet rajzolni. De lényegtelen mert az erősítő torzitását tökéletesen lehet szimulálni egy oda és úgy berakot generátorral, ahogy azt én tettem. Highandnak igaza volt? Tényleg? Szerinted a visszacsatolási pontban mérhető torzítás a kimeneten nyílt hurkú erősítésszeresen jelenik meg? Szerinted ez igaz? Hozzá adod a nevedet? Én meg azt mondtam, hogy annak a jelnek a zárt hurkú erősítésszerese lesz a kimeneti jelben lévő hiba. Nagyon egyszerű és egyértelmű dönteni abban, hogy melyik állítás az igaz. Az enyém, vagy a highand-é. A hozzászólás módosítva: Jún 17, 2019
Én is hagyok félbe projekteket, mint pl. a BD60-ból is lehet BD70 lesz, meg néha dolgozni is kellene, mint akár most is. Szerencsére ismerem magam, ezért egy levegővétellel sikerült ezt a HTB projektet végigcsinálni. Hallgatni ugyan ritkán fogom (vagy soha), de valamiért mégsem sajnálom sem a ráfordított időt, sem azt a néhány ezer pénzt, mert úgy kellett ez, mint egy falat kenyér (csak nem tudom kinek?).
És köszönöm, hogy jót gondolsz rólam és, hogy tetszik amit csinálok!
Kedves KD!
Nagyon szépen kérlek ne húzd fel magad megint, mert olyankor káromkodni fogsz előbb-utóbb és olyankor nem szeretlek. Highand nem a haverom (ha rá céloztál), most írtunk egymásnak először életünkben és amiket mondtam neki, azzal lehet nem loptam magam a szívébe. Igen. Zavarójelet bárhová lehet rajzolni, akár ide is rajzolhatok neked ha csak ez kell. De ha egy bemenetre kezdünk jelet rajzolni az bemeneti jel lesz még akkor is, ha Te ezt átkereszteled zavarjelnek. És mivel bemeneti jel, zárthurkúan fogja erősíteni az opamp.
Na, kezd körvonalazódni a dolog.
Igen a bemenetre tett zavarójel az bemeneti jel lesz! De ezek csak elnevezések. A szabályos bemeneti jel is csak egy zavarás a nyugalomban lévő szabályzónak. Nade most jön a lényeg, mert ha nincs ott generátor, de van ott egy mérhető feszültség akkor arra a feszültségre pontosan az a matematikai összefüggés vonatkozik, ami a generátorra is vonatkozott. Fel lehet bontani az erősítőt egy ideális erősítőre, meg egy ilyen generátorra, ami azt a jelet csinálja. A lényeg a lényeg, hogy itt bármilyen jel is van, az zárthurkú erősítésszeresen megjelenik a kimeneti jelben, hibaként. (illetve nyílthurkú erősítésszeresen, mint maga kimeneti jel). A kettő jel összege lesz a teljes kimenő jel. De ebből magát a hibát a visszacsatolási pontban mérhető feszültség és a zárt hurkú átvitel szorzataként számoljuk. És igen tényleg bemenő jel, mert amit a zárthurkú átvitellel megszorozva kimenetet kapunk, az a bemenet lesz ez tény. De látod, hogy lényegtelenen. Highanddal a vitánk nem arról szólt hogy ez most bemeneti jel e, vagy zavarás (fogalmak, minek tekintjük, tökmindegy), hanem, hogy a visszacsatolási pontban lévő jelfeszültségből hogyan számoljuk a torzítást. Ez meg nagyon is egyértelmű dolog. Egyféleképpen lehet csak. Mindez idáig senki nem írta le rajtam kívül, hogy ebből a jelből hogyan mondjuk meg egy erősítő torzítását, egyéb hibáját, pedig minden információ benne van ebben a jelben az erősítő viselkedéséről. Amplitudó menet, fázis menet, torzítás. A hozzászólás módosítva: Jún 17, 2019
Ja és hogy ez miért nem off: Valahogy ki kell mutatni egy ideális erősítő ideálisságát. Arra meg a legjobb ez a jel a visszacsatolási pontban. Ebben benne van az összes hiba amit az erősítő csinál. Erősítés hiba + lineáris torzítás+nemlineáris torzítás.
Egy az egyben látjuk belőle, hogy mennyire sikerült ideálisra az erősítő. És, ha már kellően ideális, akkor meg lehet hallgatni, hogy hogy szól egy ideális erősítő. Idézet: „Szerinted a visszacsatolási pontban mérhető torzítás a kimeneten nyílt hurkú erősítésszeresen jelenik meg?” Ilyen állítást nem tudsz tőlem idézni. És így megint önmagaddal vitázol.
Van egy olyan érzésem, hogy eléggé félreérthettük egymást. Te is, én is, abból kerekedett a vita.
Ahhoz a kijelentésemhez ragaszkodom viszont hogy a visszacsatolási pontban lévő teljes jel zárt hurkú átvitelszerese lesz a kimeneti jelben lévő hiba. Ez volt az alap állításom, ebből lett a vita. Aki akarja cáfolja meg.
Abban egyetért mindenki, hogy egy erősítő belsejében nagyjából ennyi zavarjel tud kialakulni?
Ha egyenként (vagy akár egyszerre az összes) zavarjel generátort bekapcsolom, azt a fokozatok különböző mértékben fogják felerősíteni. Uz1 generátor jelét zárthurkúan fogja erősíteni. Minél közelebb van a zavarjel a kimenethez annál jobban el fogja nyomni a visszacsatolási tényező. Pl. Iz2, Iz3... Uz5 jelét nyílthurokban erősíti, de a visszacsatolási tényező mértékében fogja elnyomni. A visszacsatolási tényező pedig frekvenciafüggő (ahogy highand írta), tehát az első törésponttól 20dB/dekáddal csökken. A szimulátorban ezt simán le lehet ellenőrizni...
Ez így van, ahogy leírtad.
Akit annyira érdekel ez, a 3. oldalon ott van, hogyan is kell ezeket figyelembe venni. https://vik.wiki/images/2/24/Szabtech_gyakorlat2_ellk%C3%A9rd%C3%A9sek.PDF A bemeneten történő jel zárt hurkú erősítésszeresen, aztán befelé haladva a fokozat erősítésekkel arányosan csökken, stb. A hozzászólás módosítva: Jún 17, 2019
Az, hogy egyszer belefutottál egy hifis jelenségbe, amit pont nem a démonok kapargászása okozott, az még nem zárja ki a démonokat, meg a kapargászásukat, meg hogy elrontják vele a hifit!
A hozzászólás módosítva: Jún 17, 2019
Megnéztem. Elég bonyolult dolgok ezek és egyszerűbb a szimulátort elővenni, de abban is bonyolult. Az mindenesetre látszik amit már rég gyanítottunk, hogy tápegység a bajok fő forrása. És amit Béla leírt, nem árt komolyan venni.
Pl. a differenciál erősítő Ccb kapacitásain a tápegység nagyfrekvenciás impulzusai milyen hibát visznek be?
Hát maguk a zavarjelek figyelembe vétele nem bonyolult. A fenti papíron az van, hogy W(s) a hurokátvitelünk, ami 1+ erősítések*vcs hálózat erősítése. Tehát az egész kör összeszorozva + 1
A bemeneti jelre az erősítés ugye W1(s)*W2(s)..../W(s) Aztán szépen kopasztjuk le ezt a törtet, ahogy egyre hátrébb, nagyobb fokozat erősítések (átviteli fg-ek) után csatoljuk be a zavarást. Végül az összes erősítés után küldjük be a zavart, tehát a kimenetre. A kimeneti zavarásra már 1/W(s) lesz az elnyomás(erősítés). Az 1/W(s) meg a visszacsatolási tényező, ahogy írtad is. A legtöbb zavar a tápból tud bejönni. A kimeneti buffer (emitterkövető, stb)-re elég magas a tápzaj elnyomás. A bemeneti, meg vas fokozatok kényesebbek szoktak lenni. De ott könnyen lehet szűrni a tápot. A tapasztalataim alapján ez a tápszűrés élet-halál kérdés a hangban. Elképesztően súlyosan hallható. De a buffer fokozat tápja is nagyon erősen hat a hangra. A hozzászólás módosítva: Jún 17, 2019
Az ilyen tápszűrésben lévő kondik, ellenállások, tekercsek, aktív stabilizátorok felettébb ezoterikus módon hatnak a hangzásra és általában nagyon! Szóval ezekre érdemes kiemelt figyelmet fordítani és többféle kondit, ezt-azt megfülelni.
Mérni is lehet, nem sok különbség lesz köztük. Azért hatnak ezoterikusan mert nincs érdemi mérhető különbség az erősítő,stb működésében, de ahhoz képest meg kirívóan nagy a hallható hatásuk ezeknek az alkatrészeknek. A hozzászólás módosítva: Jún 17, 2019
Idézet: „A kimeneti buffer (emitterkövető, stb)-re elég magas a tápzaj elnyomás.” Hát ez az. Az ember ránéz az adatlapon a kollektoráramra a feszültség függvényében és lát egy szép vízszintes vonalat. Azt mondja, hogy ezzel nem is kell foglalkozni, vegyük úgy, hogy végtelen az Rce. Pedig nagyon nem az. Ezt most vettem észre a füleserősítőnél amikor a bemeneti emitterkövető kollektor feszültségének tápelnyomását szimuláltam. Szinte egy az egyben megjelenik a tápzaj a kimeneten. Ezért tettem oda (látszólag feleslegesen) 5.6V-os Zenert még egy utolsó tápszűrésnek. Egy végtranzisztor Cce kapacitásán szerintem mA-ek folyhatnak ki a hangszóróra, úgy, hogy a visszacsatolás nem elnyomja, hanem felerősítheti nagyferekvencián. Ezeknek a dolgoknak nem ártana komolyabban utána nézni. Idézet: „Hát ez az. Az ember ránéz az adatlapon a kollektoráramra a feszültség függvényében és lát egy szép vízszintes vonalat. Azt mondja, hogy ezzel nem is kell foglalkozni, vegyük úgy, hogy végtelen az Rce.” De azért megnyugtatlak, hogy ennek ellenére egy az egyben hallatszik, hogy milyen tápkondit teszel a tápba. Ráerőltethetsz 80dB/1Khz negatív visszacsatolást is a kimeneti bufferre, úgy, hogy minden más fokozat külön tápról megy, rá se hederít. Ugyanúgy belehallatszik a tápkondi. Nem lehet megúszni a kondik kipróbálását... A hozzászólás módosítva: Jún 17, 2019
Remélem Elek mester is olvassa soraid, vajon ezeket is műszaki halandzsának fogja-e titulálni, (másik kedves kollégàjával egyetemben), mint amikor pár oldallal előrébb javasolni merészeltem, hogy több figyelmet fordítson a tápjára, cserélgessen alkatrészeket benne és hallgatózzon.
"Én mindig szoktalak olvasni benneteket, mert további kísérletek gondolatát ébreszthetitek egy audiofil gondolkodású fejébe." Naja, azt vettem észre. Írodott személyes érintettség okán, de nem a sértődésből. Szàmomra most ért körbe az univerzum és János bácsi nokedlis bitperfekt hurokdimenziója Audiofiliába.
Sziasztok!
Érdekes ez a tápegység kérdés.. Az ARC M60HD erősítőmben mostanság sokat játszottam alkatrész cserékkel. Ami a leginkább szembetűnő: -a meghajtás számára ARC stílusú (CHZ/Zoli által tervezett) FEt-es tápegység szolgáltatja az anódfeszültséget. Ennek a kimenetén van egy 1µF-1ohm-os komplexum szűrés gyanánt. Maga az az 1ohm olyan kicsi egy 410V-os anódtápban, hogy észre sem kellene venni, mégis ezt cserélgetve különféle gyártókra, anyag összetételekre (fémréteg, metal film, szénréteg, szén kompozit, huzal ellenállás), más más hangzást eredményez. Kvázi hangolható vele az erősítő. Ha ezt az ellenállást rövidre zárom, vagy akár 5 tizeddel is növelem az értékét, markáns módon megváltozik az erősítő mély átvitele.(sajnos nem jó irányba) Az 1µF kondi cseréjével ugyan ez a helyzet. Mostanra már 14 különböző 1µF-os kondit próbáltam ki ebben a pozícióban és még mindig meglepődök hogy ahány, annyiféleképpen szól.. Aki nem hiszi, próbálja ki, akár a táp hidegítő kondi cseréjével is, hogy csöves vagy félvezetős erősítőben az gyakorlatilag mindegy, mindkettőnél hallható.. Csendben jegyzem meg, hogy a hiedelmekkel ellentétben, nem mindig a drágább kondi a jobb.. az erőfokomban a táp hidegítésben az 5Ft-os kondenzátor jobban teljesített mint a 3000Ft-os. (10nF-os anódtáp hidegítő kondenzátorról beszélünk, még csak nem is a puffer kondenzátorokról, vagy a tápszűrő ellenállásokról. El hihetitek hogy itt sem csak 2 fajtát próbáltam ki.. (Viszont a végfokban már nem a legolcsóbb kondi vált be a tápban, viszont nem is a legdrágább..) Érdekesség: miután a hangfalamban(Mission M53I) kicseréltem a hangváltóban található bipoláris elektrolit kondikat jobb minőségű, azonos kapacitású fólia kondenzátorokra, ugyanazon erősítővel kipróbálva jelentősen háttérbe szorultak a középhangok (pl ének). Ezután az erősítő tápjában kicseréltem a táp hidegítő kondenzátort azonos értékű, de más gyártmányú kondenzátorra, és visszaállt az egyensúly, előtérbe kerültek a hangfalba beépített új kondenzátorok jobb tulajdonságai. Ezért sem merem senkinek ajánlani, hogy "áhh dobáld ki a kondikat a hangváltóból, tegyé bele jó drágát oszt nagyon jó lesz".. mert lehet nagyon jó ettől, de mindez hiába ha nem illeszkedik az erősítőhöz. Ez a módosított hangfal jobb lett sokkal mint volt, de az eredeti erősítővel nem volt már szinergiában. Ahhoz, hogy kiderüljön mit is tud a módosított hangfal, hozzá kellett hangolni az erősítőt! Ha az ember ezt megérti, ne adj isten meg is fogadja, akkor lehet meglepődik, hogy kevés pénzből is mennyit lehet javítani egy adott rendszeren! Jó pár képet tettem már fel a megfelelő topikokban, mielőtt bárki is számon kérne, hogy építettem-e már valamit, vagy csak a levegőbe dumálok.. Remélem, a közelgő értelmetlen kioktatás helyett lesz, aki kedvet kap egy kis kísérletezéshez.. szerintem nagyon megéri.
Én nem tartom távol magam a természetfeletti létezésétől, sőt egy másik topikban jól kidumálhatnánk ezt a témát. Viszont nem csukhatjuk be a szemünket folyton ha valami olyannal szembesülünk ami látszólag ellentmond a fizika törvényeinek. Egy ellenállás csak első közelítésben tisztán rezisztív, a gyártástechnológiától függően induktivitás, meg kapacitás is. Ráadásul nem lineáris a feszültség/áram görbéje. Mi pedig erre bízzuk, hogy mekkora erősítése legyen egy erősítőnek. Ameddig nem tekintünk egy ellenállásra úgy, hogy az egy összetett valami, addig véletlennek tűnhet, hogy miért szól az egyikkel másképpen mint a másikkal az erősítőnk. De ez nem ezotéria, hanem fizika. Ugyanígy egy kondenzátor sem csak kapacitás, hanem induktivitás is, ráadásul a dielektrikuma lehet hiszterézises, a kapacitása pedig feszültségfüggő. Az árnyékolt kábel is kapacitás, ugyanezekkel a hibákkal. Ilyen alkatrészekből épül fel az erősítő. Nem kell hozzá démon hogy elromjon a hang.
Én ugyan nem építettem csöves erősítőt, de a kívülálló véleményem az, hogy azokra épp úgy érvényes a csillagponthatás, az alkatrészek minősége, beleértve a vezetékek minőségét is, és az építés hallható minőségének a helyes építési struktúra is része. Nem mondok újat a témában, hogy egy erősítő alapja a jó táp.
Kedves Béla, mintha templomba lenne az ember, mármint az audiofilébe, amikor olvassa soraidat. A misztikum nem vezet sehová. Az átgondolás, a honnan hová jobban segíthet, és a naplózás alap, mint az iránytű a tengeren. Amit furcsállok általában az építésekben, az a nagyfrekvenciás tulajdonságok mellőzése.
Emlegetjük a hangspektrumot, hogy hogy áll össze, de egy áramkörre is érvényes, szerintem, hogy annak hangjára, hogy milyen a nagyfrekvenciás viselkedése. És akkor már is a huzalozás minőségéhez érünk.
Való igaz, hogy zaj, valamint áthallás szempontjából nagyon sokat számít a gnd kialakítása, ezen utólagosan módosítottam is, de ez közel sem hozott akkora változást, mint 1db ellenállás kicserélése a tápban.
A hálózatit is újra tekertem már egyszer, a szekundert vastagabb huzalból, hogy kisebb legyen az anódtáp belső ellenállása, ez is markáns változást jelent.
Az előzőekben írtam, hogy az AlumenZ Cap tekintetében van egy hátsó szándékom. Nos ennek eljött az ideje, mivel akkor az APEX kimenetére gondoltam, annak kicsatolására. (1.Melléklet)
Nem vagyok a kicsatoló kondenzátorok híve. Azonban most meg kell barátkoznom vele. Olvasva az Alumen Z Cap-ról, úgy döntöttem kipróbálom a képességeit, egy Elna Silmic II társaságában. A Jantzen nálunk kapható kondenzátoraira sajnos jellemző a „dögcédula” felragasztásának minősége. (2. Melléklet) Általában, mint a celluxnál megfogható az egyik vége, mintha le kellene szedni azt használat előtt. Ha visszanyomkodja az ember, akkor is emlékszik az eredeti állapotára. Persze alternatíva ebben is van: mondjuk lehúzza az ember és alkoholos filctollal ráírja az adatokat az aluhengerre, vagy mint szoktam, a ragasztással lefele forrasztom a panelre, de más esetekben a cellux is megoldás lehet. Azonban megjegyzem ezeknek a dolgoknak nincs a hangra gyakorolt hatásuk. A hozzászólás módosítva: Jún 18, 2019
Mivel azon az alkatrészen jut el a tápból a delej a hangszóróba, valahol logikus is, hogy annak legyen a legnagyobb hallható hatása.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |