Általában belecsempésznek egy schmidt-triggert is. Ja a kínai valószínűleg a mennyiségre fókuszált.

Azt az elektronikát véletlenül se dobd, mert azok nagyon jók! :yes: Van benne az a pici hengeres ezüstös fém-oxid PTC (PTK), ami az elektronikádhoz tartozó csöved eddig éltette. És emiatt olyan drága (min. 2000-2500 Ft) az ilyen kompaktfénycső. Ennél fogva azt a csövet még a WC-helyiségben, vagy akár a spájzban is használhattad volna, mert olyan strapabíróvá válik! Ez az elektronikában a fénycső-elektród kímélését valósítja meg (ill. nem észrevehető hatásfokkcsökkenést okoz, mert normál üzem közben is elég nagy a hőmérséklete). Szóval nyugodtan használhatod akár avval a négycsdapos 11-es fénycsővel is, vagy még tudnám ajánlani hozzá a 13 W-os egyenes (kb. fél m hosszú és 16 mm átmérőjű T5-ös típus). De ha becsavarhatóként akarod tovább használni, vegyél négycsöves 15 W-os négycsapos melegfényű fénycsövet (szerintem ha keresel ezer Ft alatt is ki lehet fogni), és akkor az eredmény ugyanolyan lesz, mint előtte.

Így néz ki készen ami lett ebből: a tungi kinai hibrid De van mégegy elektronikám. Hasonló az előzőhöz, de ebben 2db soros 200V os kondi volt puposan, kicseréltem egy 400V osra. Ehez még kell csövet néznem, mert erre az van irva hogy 23W. Meg ennek nincs meg már a becsavarható része. Majd lesz belőle valami 1x.

Nagyon jó a megoldás, eszembe sem jutott volna! Csak arra vigyázz, nehogy valami 299 Forintos híg távolkeleti csőből csináld meg, ami mondjuk lilásan, vagy alig világít. Mert csodákra ezek az elektronikák ebben az esetben nem képesek, és akkor ott vagyunk, hogy a kitűnő hazai gyártmányú elektronikát lebutítottuk.

Ez a project a maradékok felhasználásáról szólt. A fénye nem a régi sajna.
A másik elektronikával viszont műveltem egy érdekeset: adva van ugye 4 csatlakozási pont. Namost én elkövettem azt a galádságot, hogy kettőre bekötöttem egy fénycső fűtőszálát. Ez idáig normális. De utána a másik kettőre egy másik cső egyik fűtőszálát, majd a csövek maradék fűtőszálait összekötöttem. Tehát sorba kötöttem két fénycsövet, amiknek 1-1 elektródái fűtve voltak, a maradék meg "középen" összekötve egymással. Meglepő, de működött. A két gagyi 11W-os cső világított nagyon a 23W-os elektronikáról. Az indulása volt egy picit fura, 1et villant talán, de elég hamar bekapcsolt. Kérdés hogy meddig bírta volna ezt hosszútávon.
nahát, most nézem hibás szavakat aláhúzza a hozzászólás szerkesztése közben, de aztán rájöttem, hogy ezt a Firefox3 csinálja

A két sorbakötött fénycső meghajtására használt elektronikus előtéthez való megoldásom egy másik topicban már bemutattam: bővebben: itt, a 224597-es hozzászólásban.

Egy normális elektronikával simán meg lehet hajtani egy lineáris fénycsövet. Kb két éve szereltem be a haveromnál egy 23W-os elektronikát egy mezei lineáris csőhöz és vígan bazsevál azóta is...

Szijasztok


Ez nem teljes mértékben igaz. A fénycsövek sávos színképpel sugároznak. Éppen ezért szoktak régen ugyanabba az almatórába (régi fénycsöveknél) két különböző "színű" csövet rakni. Ha megnézed az energiatakarékos izzók is mind mind más színt bocsátanak ki, és a legrosszab, hogy villognak, legyen az akármilyen márkás izzó, és ez tesz tönkre a szemet a legjobban - inkább nem spórolok de a szemem tovább bírja.

Te hogyan látsz egy 40-70KHz -en menő csőnél villogást? Nem energiatakarékos izzó hanem kompakt fénycső, mert az izzó egyáltalán nem villog és nem energiatakarékos.

Persze hogy más színt bocsátanak ki. Attól függ milyen színhőmérsékletű fényport használnak UV szűrésre.

Ja engem is kicsit idegesít ez az "energiatakarékos izzó" titulus. Kompakt lámpa aztán kész.

Szijasztok!

Bocsi rosszul fejeztem ki magam nem energiatakarékos izzó, hanem energiatakarékos kompakt fénycső. És igen lehet látni a villózást. Mégpedig nagyon zavaró. Lehet hogy csak az én szemem ilyen "érzékeny". természetesen ez igaz de egy színhőmérséklető fénycső sem adja ugyanazt a színhőmérsékletet "egyfolytában".

Szerintem nem a nagyfrekis villódzást látod, hanem a graetz után kicsi a pufferkondenzátor, és az amiatt bekövetkező 100Hz-es villogást látod, mint a hagyományos fénycsőnél.

Rengeteg tényező befolyásolja egy lámpa fényét. A lámpa paraméterek változnak az idő előrehaladtával.

Jogos az észrevétel!

Nem nehéz szétszedni, és rakni bele nagyobbat. ha jól rémlik 2.2µF és 4.7µF volt a legutóbb javítottakban és mivel nem volt más 10µF -osat kaptak és mentek szépen.

Mondjuk ez inkább a szutyokkategóriára és/vagy a nagyon öregekre jellemző a Tungi csövek nem villognak.

Hi!

Jobb csöveknél nemigen láthatsz villogást, a 20+ kHz-et a szem tehetetlensége miatt sem láthatod, és a fénypor utánvilágítása is hosszabb idejű, mint a sötét szakasz.

Ha a kompakt elektronikus előtétről hajtott egyenes fénycső ugyanannyi fényáramot ad le, mint a hagyományos előtétfojtós kapcsolásban, akkor az az elektronika közel illeszkedik a fénycső villamos paramétereihez.
Legtöbb esetben tapasztaltam - még ha az eredeti kompaktfénycső névleges teljesítményfelvétele nagyobb is valamivel a működtetni szándékozottétól -, hogy a kompaktfénycső beépített elektronikus előtétje nem képes (főleg a 38 mm-es) egyenes fénycső meghajtására. Attól függetlenül, hogy a cső teljesítményértékek még ha közel azonosak is, nagyon eltérő méretekkel (átmérő, hossz) rendelkező csöveket nem tud ugyanolyan jól meghajtani, mint az eredeti csövet.

Az egy régen elterjedt tévhit volt a fénycsőfelhasználás szempontjából, hogy különböző színhőmérsékletű fénycsöveket kell használni egy lámpahelyen, egy világítótesten, vagy egy helyiségen belül. És itt csatolnék vissza, nem \"almatóra\", hanem \"armatúra\", de SZIGORÚAN CSAK A VILLAMOS FORGÓGÉPEK ESETÉBEN! Ott is az, amelyikból/-be az áramot vezetjük. /És nem a világítástechnikában. Ez a terminusz ott ismeretlen./

Helyes megnevezések:

1. \"lámpatest\", ha az izzót nem tartalmazza a világításra szánt berendezés;
2. világítótest, ha abban a lámpa (fényforrás) is benne van.

Megjegyzés: a világítástechnikusok nem szeretik a fényforrás kifejezést sem, ehelyett a lámpát használják nagy általánosságban. Távol álljon tőlem az okoskodás, én sem vagyok világítástechnika szakirányultságú, de ezt a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Világítástechnika Szakosztályának valamelyik vezető személyétől hallottam kiemelni egy nem nagyfejű tudósoknak szánt előadásán.

Mondom, nem vagyok se Grétsy, se Vágó, se a többi...

Visszatérve:
Ott, ahol nagyon különböző színhőmérsékletű lámpákat használsz egymás mellett, a különböző árnyalatú fényforrások - mivel nem \"homogén\" a megvilágítás - megtöbbszöröződött árnyékát vethetik a megvilágított tárgyaknak, ami nem szerencsés dolog.
Az is igaz, hogy míg egy adott helyiség egyik részében a színhőmérséklet melegebb, a másikban hidegebb, fölöslegesen fárasztja a szemet, a helyváltoztatás miatt a szem más és más megvilágításhoz való folyamatos adaptációja, alkalmazkodása.

Az viszont nem a márkától függ, hogy egy fényforrás fénye villog, vagy nem, hanem a működtetés módjától. Persze a kispórolt (vagy kiszáradt) simítókondenzátoros előtétű fénycsövek is tudnak vibrálni elég rendesen, de ez már megint más probléma.

Még egy: ne legyenek illúzióid a hagyományos izzószálas lámpák vibrálását illetően. A villódzásra tudok konkrét értékeket is írni (ha kell utánanézek hiteles szakkönyvekben, de ki is lehet kísérletezni), hogy a hőmérsékleti sugárzók is tudnak vibrálni. Esetleg annál kevésbé (lehet, hogy némelyik egyáltalán nem is), minél nagyobb az izzószál hőtehetetlenségéből származó utánvilágító hatása a szálnak.
Vagy van egy szélsőséges példám is: a resista izzólámpák (én cikk-cakk szálasnak nevezem). Vegyünk ebből egy 230 V (240 V) 60 W-osat. Nagyon vibrál 50 Hz esetén, mert szimplaspirállal készül, ami sokkal hamarabb kihűl, mint a vastagabb kialakítású duplaspirál. Ennél fogva kisebb a szál utánvilágító hatása is.
Ha lekapcsolsz egy 230 V 60-as duplaspirálú normálizzót, meg egy előző példából vettet, a resista fog hamarabb kialudni teljesen, hasonlóan a bekapcsolás utáni fényfelfutásnál.

Összegezve, 50 Hz-es táplálásnál azért a hőmérsékleti sugárzók fénye még mindig nem vibrál annyira, mint a gázkisülőké, vagy a kevertfényűeké (hőmérsékleti sugárzó + gázkisülő).
Az is igaz viszont, hogy míg a hőmérsékleti sugárzók folytonos spektrumképben bocsájtják ki a fotonokat, a hőmérsékleti sugárzók diszkrét spektrumvonalak formájában. Márpedig a mesterséges megvilágításnál cél mindig a napfény által kibocsájtott folytonos színkép és látható sugárzás keltése.

Úgy röviden ennyit a témáról.

Csak egy kis kiegészítés:

Az UV-t nagynyomású kisülő esetén a lámpa búrája (a fényforrás külső üvege), kisnyomású esetén (fénycső) pedig a cső közönséges üveg anyaga szűri meg.
Megjegyzés: a kvarcüveg az, ami az UV-ket átengedi. Pölö germicid-fénycső, kvarclámpa kisülőcsöve.

A fénypor nem szűr, hanem nem látható fotonokat alakít át láthatóvá, vagyis energiát alakít át.

A 100 Hz-et sem igen láthatod. Amit láthatsz, az a fénycső két végén lévő felezett frekvencia. Ez abból adódik, hogy ha megfigyelsz egy egyenfeszültségről táplált fénycsövet, abban az ún. pozitív oszlop (az a fajta plazma-halmazállapot ami a fényt is adja), nem ér el a cső egyik elektródjától a másikig. Ugyanez játszódik le, ha a cső két végén a polaritást felcseréled - praktikusan, mikor a váltakozó feszültségű táplálásnál bekövetkezik a feszültség nullátmeneténél a polaritásváltás a cső két végén.
Vagyis, ha ezt a folyamatot nézzük "emberi szem léptékeiben", akkor a szem a fénycső közepén lévő 100 Hz-es villódzást nem bírja követni biokémiai tehetetlensége következtében. Viszont a szem perifériális látása (pölö a szemed sarkából) a fénycső két végén lejátszódó folyamat - amikor a 20 ms-os periódusnak csak egyik felében van ez a látható pozitív fényoszlop - feleződött frekvencián (50 Hz-en) kibocsájtott fényárambeli csökkenést-növekedést felfogja.
Ezért ajánlják egyes régi jó szakirodalmak, hogy a fénycső két végén ~ 10-10 centit le kell takarni valami nem gyúlékony anyaggal ahhoz, hogy az - amúgy is csak közel fél fényen világító - csővégek ne okozzanak észrevehető villódzást a megvilágításban. A csővégek legvégeiben - az elektród mögötti csőszakaszokban - ahol a gázkeverék nem átjárt a főkisülés áramával - amúgy sem keletkezik fénykibocsájtás kisülés hiányában egyáltalán. Tehát számottevő veszteséget sem okoz ez a megoldás, vagy legalábbis az elmúlt politikai rendszerben a pocséklás ilyen mértéke nem okozott különösebb csuklást.

Viszont bennem felmerült az a kérdés, hogy a pölö a halak (tudod, amiket olyan akváriumban tartasz, amit hagyományos elven működő, és 50/100 Hz-en villódzó (azonos fázisra kötött) fénycsövekkel világítasz meg, hogy a halak szeme nem lehet-e, hogy gyorsabb, és jobban követi a villódzást??? Vagy megfordítva, az ő szemük az emberi szem számára még érzékelhető villódzást lassabbnak látják, mondjuk gyorsabb szemük, sőt gyorsabb életritmusuk következtében??!
Mert ha ez így van, akkor lehet, hogy ezek a szegény-szerencsétlen halak egész életüket egy "stroboszkóppal megvilágított akváriumban élik le életük nagy részét. Vagy én csak én vagyok

Igaz hogy az előtétfolytós és elektronikus előtét alkalmazása során nem mértünk semmiféle fényáramot (illetve fényáram változást), működésben nem okozott gondot (több fénycsővel teszteltük).
A fényporban igazad van a rossz fogalmazásért én kérek elnézést.

Mármint a nem hőmérsékleti sugárzók (fluoreszcens sugárzók) diszkrét vonalak vagy sávok formájában bocsátják ki a fényt. :yes:



Nekem 25 W-os normál izzónál is elég feltűnő a vibrálás. Nem zavaró, de pl. dobverőnél már látható ilyen esetben is a \"stroboszkóphatás\".



A fénypor ugyanúgy szűri az UV-t, mint az üveg, csak nem eldisszipálja az energiát, hanem látható fénnyé alakítja. Ha nem lenne jelentős abszorbanciája az UV-tartományban, nem lehetne gerjeszteni, nem bocsátana ki látható fényt. Az üvegnek már csak a maradék UV-t kell szűrnie (és az üveg által elnyelt sugárzás tisztán veszteség, hő).

Igaz! :kalap:

Ma a pincéből bányásztam egy törött csövű, régi tungsram kompaktfénycsövet. Azt terveztem hogy a megmaradt 1 kinai csővel összeházasítom ezt is. De mikor kiszedtem az elektronikáját, ledöbbentem. Elég ramaty állapotban van, pedig nem sokat mehetett mivel a kondi nem púpos, fetek körül se fekete a nyák. Viszont ha jól látom 1 biztosíték, 1 tekercs, legalább 2 dióda kipurcant, bemeneti szűrő 0.015µF is furán repedezett. Na innen lesz szép nyerni Megpróbálom megjavítani.
Szerintetek mitől ment ez ennyire tönkre ?

Hi!

Az alsó képen az induktivitás elég ramaty állapotban van, valószínű több áramot kapott, mint amire tervezték... A rézhuzal is kilóg belőle, ezt tuti cserélni kell.

Szerintem az összes gyanús alkatrészt cserélni kellene, utána egy eredetivel egyező olvadóbiztosítóval lehet próbálgatni. Mindenképpen nézd meg, hogy ne legyen zárlatos sehol a panel, illetve ne legyenek zárlatos alkatrészek.

Egyébként korrekt tápnak néz ki, ennél csak gagyibbakat láttam kompakt csöveknél (to92-es FET, kis kapacitású szűrés, stb...).

Hali!
Csak az a szitu, hogy ezeket az elektronikákat nem mi gyártjuk...FYI

Feltettem már másik topikban a kérdést, ide azért teszem,hátha valaki csak itt olvasgat és volna valami 5lete.
Segítséget szeretnék kérni, hogy mivel lehetne helyettesíteni egy energiatakarékos 23W-os OSRAM lámpában található 2N50B típusú alkatrészt. Már adatlapot is baromi nehezen leltem erről a FET-ről,olyan boltot pedig ahol segíteni tudtak volna cseretípusra vonatkozóan egyáltalán nem találtam. Egy linket ide biggyesztek, hátha az adatlap alapján valaki tudna mondani valami okosságot,mivel lenne cserélni.
http://www.fairchildsemi.com/ds/FQ/FQNL2N50B.pdf

Szerintem IRF820/830/840 jó lenne helyette.

Frászkarikát . Ezeknek meglehetősen nagy a GS kapacitása, az elektronika meg ki tudja, hogy mire van kompanzálva. Bármilyen 500V, 0,35-0,6A-es FET alkalmas a dologra, nagyobb áramúak csak akkor, ha a vonatkozó kapacitások minimum összemérhetőek és nem többszörösen nagyobbak.