Sziasztok! Ki tudja mennyire vált a hamisítás áldozatává
a mje340, mje350 tranzisztorpár? Azért kérdezem mert rendeltem külföldről, meghajtás része lesz, így nem akarok befürdeni. Ha van esetleg valamilyen tesztkapcsolás erre, akkor megköszönném ha megmutatná akinek ez birtokában áll.

Szia! Megnézheted Tranzisztor béta mérő-vel is. A cikkből elég sokat lehet tanulni.
Másik példa.

E Lamalas féle eszköz nagyon jól használható. Mióta megvan, azóta szinten mindent válogatok/ellenőrzök vele. Ha hagyunk pár percet a tranzisztornak átmelegedni, akkor az esetleges huncutságokra is fény derülhet.
Fontos a hűtőborda, mert nélküle másodpercek alatt megfő a lapka. Itt írok az első próbálkozásaimról.

Ha ebay-ről rendelted, pláne gyanúsan olcsón, akkor lehet vele gond. Régóta mondom, cipőt a cipőboltból. Lomex, farnell, TME, ha ezektől rendelsz onnan biztos hogy nem kapsz kétes eredetű árut.
A béta mérő amit javasoltak felejtős, nem derül ki belőle az eredetiség, lehet hogy épp ellenkezőleg, ugyanis az efféle manőverek úgy működnek, hogy a gyengébb (és egyben olcsóbb) eszköz kerül bele "nagyobb" tokba, tehát azok általában még nagyobb bétával is rendelkeznek mint kellene.
Amivel az ilyen átszitázott stb. "termékek" nem rendelkeznek azok az adatlapi határértékek, leginkább a feszültség és a disszipáció. Ha e két érték teljesíti az adatlap közeli értékeket, akkor szinte biztosan eredeti. Egy példát tudok hirtelen mondani, én egykoron ezzel fürödtem be nagyon. 2SC5200 ami ugye 230V-os, 140-160V körüli Uce feszültségnél megadta magát. Nem 1-2 darab, hanem az összes. Persze akkoriban nekem még nem volt gyanús, hogy miért került feleannyiba mint az egyébkénti nagyker ára.
Aztán rendeltem a lomexből belőle jóval drágábban, na azokból nem ment tönkre egy sem.

Ezért van az, hogy ma már az érzékenyebb helyekre kerülő eszközöknél mérek fesz türést is, meg esetleg legalább egy pédányon nagyobb áramot átengedve meg is izzasztok (nagy bordán) addig nem használom.Ilyenek miatt is a megfelelő eszközök pl 300V-os táp oda vannak készítve A letörési feszt ugy mérem mint annak idején javasolták a rádiótechnikában (abból építkezünk ami van ) nagyértékü Megaohmos ellenállás sorbakötve a kolllektorral, bázis szabadon lóg rá a nagyfeszre és a tranyón multiméterrel mérem a feszt ezt veszem U kollektor emitternek , ha a bázis kis ellenállássa e van kötve az emiterre akkor ennél mégvalamivel nagyobb is amit kibír

Én már nem csinálok ilyesmit. Egyrészt mert tudom hol vegyek olyan félvezetőt amit nem kell méregetni, másrészt teljesítmény tranyót gyakorlatilag már sehova nem használok, hiszen vannak olcsóbban jobb paraméterrel bíró fetek, tápba vagy akárhova.
Van egy fél szatyor 500V-os fetem, simán építhető vele 450V-os áteresztős labortáp csöves végfokok élesztéséhez, de nagyobb áramú is kisebb feszültségre, de ment már vele analóg és pwm végfok is.

Javításhoz azért kell még

Feteket fog hajtani. Aliexpresszes fetek van belőle vagy 200 darab nagy kis áramon, és nagy kisfeszen bordán egyenként u-ds re válogatva, tehát nem nagy gáz ha elrobban az az mje. De ne menjen tönkre más is ha már egyszer idáig megcsináltam
Hozzáteszem hogy itt sem volt mindegy honnan rendelek valamelyikben fele akkora volt a lapka
Ezekből sok ki is hullott már a teszteléskor.

Én mindig csodálkozom, amikor valaki bizonytalan külföldi forrásból vásárol egy itthon is kapható 150Ft(!)-os alkatrészt. Komolyan megéri, hogy magával vigye az erősítő többi részét, esetleg a rákötött hangszórót is?

Szia! Amit megrendeltetsz egy elektronikai boltban is külföldi és ugyanonnan származik, csak éppen nem biztos hogy arról a gyártósorrol ennyi a különbség. Én 100 ával vettem a feteket Aliexpressről egyikkel sem volt gond idáig egyikkel sem... Igazából a tranzisztorokkal sem...
Ez a konkrét típus az amit még nem teszteltem semmiféle körülmények közt de ez meg fog történni a fentebb írt módokon, és máris kiderül hogy megérte e vagy nem. Nem vettem belőle nagy tételben, így túl nagy bukás nem lenne. Ugyanígy csinálok mással is először kis tétel ha beválik jöhet nagyobb tétel is...

Én azzal azért vitatkoznék, hogy az Aliexpresszben ugyanúgy meg lehet bízni, mint pl. a Mouserben, vagy a Digikeyben. Az még talán érthető, ha nagyobb mennyiségű és drága FET-en spórolni akarsz, de egy filléres tételen...
Mindenesetre remélem, hogy nem lesz vele gondod később sem!

Sziasztok,
A Bővebben: Link -n látható differenciál be és kimenetű erősítő kapcsolásokat keresek. Tudnátok segíteni néhány javaslattal merre induljak még el ?
Köszi!

Persze itt inkább az a kérdés hogy az adott feladatát el tudja e végezni. Nyilvána ráírt 300v valótlan, rég átütne a P-N átmenet... Tegnap azonban megnyugtató választ kaptam egy jó barátomtól hogy ne féljek tőle mert ő is hónapok óta használja az Ebayest a Holton AV 400 ampban és keményen "küldve" van". bírja...

Akár meg is lehet mérni egy darab feláldozásával. Nem csak a maximális kollektor feszültség a lényeges, hanem az ilyen feszültségen elviselt áram is. Gyakran ezek a paraméterek fontosak. Az MJE 340/350 adatlapján látszik, hogy a másodfajú letörés 80V-tól indul. Eddig a feszültségig a feszültség áram szorzat 20W lehet, persze a 0,5A limitet figyelembe kell venni. 80V felett már nem tud 20W-ot disszipálni, 200V-on 30mA a max ami 6W-ot jelent, 300V-on alig több mint 10mA a megengedhető egyenáramú terhelés. Ez 3W.

Rajzoltam két áramgenerátort. A kisebbik áramfigyelő tranzisztor valami kis BC vagy bármi lehet. Ha ezeket túléli, akkor mehet az erősítőbe. Elég 1-2 másodperc teszt, de egy gyufásdoboznyi hűtőlemez azért legyen rajta.

Köszönöm, 80 v ot úgysem fog kapni az életben sem. Így kisebb feszültségen 50-65v on fogom tesztelni közel a névleges áramához ha azt bírja akkor go Van borda felragasztom pasztával mérés idejkére.

Kettős tápnál 2X65V esetén 130V a maximáis feszültség terhelés.

Én teszteléskor Az asszonytól lopok ruhacsipeszt, azzal gyorsan lehet rögzíteni. Egy szilikonos tranzisztor alátét ilyenkor jól jön, mert nem kenem magam össze vele. Nem a szigetelés miatt, hanem a hőátadás segítésére.

Ilyenkor lenne jó ugye a labortáp nem kéne állandóan egy egy tesztre tápot építgetni
Igen a ruhacsipesz jó ötlet, és itt még csak lopni sem kell mert van bőven észre sem veszik
Van kis szilikonlapkám is. Köszi.

Szia! Az aktuális erősítő tápja pont megfelelő, hiszen az adja az üzemi feszültséget. Ha kérdéses a félvezetők megfelelősége, akkor élessz végtranzisztor nélkül! Bővebben: Link. Ezt az eljárást a széria gyártáson kívül sosem hagyom ki.
MOSFET esetén 470-1k ellenállást tehetsz a gate és a source lábhelyek közé, ha a topológia engedi. Ha a nyugalmi áram szabályzóval levihető a segédellenállásokon eső feszültség 3 V-ra, akkor nyugodtan beültethető a MOSFET.

Köszönöm a választ.
A topológia még mindíg ez lenne. Akkor már ez a módszer használható lenne az összes többinél is.

Teszt remélem jól csináltam, ja és mje340. Az általad írt tesztet is végrehajtom majd.

Itt aztán tényleg egyszerű a helyzet. A kimeneti egyenfeszültséget VR1-gyel nullára kell tudnod állítani. A VR2-höz berajzoltam egy 10k-s ellenállást. Ha érintkezési hiba lép fel a csúszkánál az erősítő menthetetlenül elfüstöl, ezen ellenállás hiányában. A VR2 segítségével állíts 3 V-ot a berajzolt voltmérő szimbólumoknál! Az eltérés nem lehet több 10 %-nál a két mérési hely között. A kimeneti egyenfeszültség sem változhat.
Csupán a tesz idejére állíts magasabb, 4-5 V-os feszültséget ugyanitt.
Mivel a MOSFET gate áramát elhanyagolhatónak tekinthetjük, klippelésig vezérelve ezt a megcsonkított áramkört, a tranzisztorok minden szempontból elérik a legnagyobb üzemi terhelésüket. Ha túlélik, van remény a tartós működésre.
A végtranzisztor beültetése előtt el ne felejtsd visszavenni a mérési pontokon a feszültséget 3 V-ra!!!
Szerk.: olvasva az utóbbi bejegyzésed, a teszt akkor elégséges, ha 100 V-tal és 16 mA-rel találkoznak az MJE-ek, persze nem egyidőben.

Helitrimmer van mindkét helyen vr 1 vr2 is az. Köszi ezeket a teszteket is elvégzem.

Elviekben végtranyók nélkül is szólnia kell, kb olyan lenne mint egy videoton

Nem tudom mit értesz szólás alatt, óvnálak attól, hogy hangszórót köss a kimenetre.

Annyit hogy a fetek helyére lehetne tranyót is tenni, de nem kötök a kijáratra semmit.
Ha elkezdtem a tesztelést jövök az eredménnyel meg a méréssorozattal is a végén.

Ne tegyél tranzisztort a FET helyére! Javaslom maradj szikáran a leírtak mellett.
Lehet hibát követek el azzal, hogy beviszlek az erdőbe.
Ha nem világos az útmutatóm, tekintsd az írásomat tárgytalannak.

A 220R megszakadása esetén ha jól látom elszaladna a nyugalmi áram, és gerjedés lenne a vége amitől beindulna a láncreakció. Azt most beültetem később el ne felejtsem.

A T6 Kollektora és a 220 ohmos nyugalmi áram csúszkája közé épített 10k gondolom végleges állapot. és nem csak az élesztés idejére vonatkozik?

A hozzászólás a felhasználó kérésére eltávolítva.

Az is megoldás, ha az R13 és a VR2 közös pontját összekötöd T8 bázisával. Ez megvéd a trimmer csúszka érintkezési hibájától.