Addig igaz a tétel, amíg a kiszorítható víz súlya meghaladja a tárgy súlyát, tehát van annyi víz, ami lebegve tudja tartani a tárgyat úgy, hogy nem ér az aljára. Egyensúlyi helyzet, amikor a kiszorított víz súlya egyenlő a tárgy súlyával. Nyilván ha nincs annyi súlyú víz mint a tárgy súlya, akkor fenékre ül a tárgy, nem lebeg.

Nem. Akkor ül le fenékre.

Tehát a folyadéktömegnek ott kell lennie? Nem elég annak az elvi helye? Mert az alappéldához visszatérve, egy minimális tömegű folyadék is felúszik a test falán ha pici rés van a test és a külső edény között.

Na, ez igaz, fordítva gondoltam.

Az rendben van, hogy minimális tömegű a folyadék (itt súlya számít, mert gravitáció érvényesül), de mivel a kiszorított folyadék súlya nem tudja elérni a tárgy súlyát mert nincs annyi folyadék, ezért nem emeli fel a folyadék a tárgyat.
A folyadék helyzete egyféle lehet, ahogy kialakul a tárgytól, azaz kinyomja a tárgy maga mellett, vízszintesen a folyadék teteje. Tárgy alatt nem lesz folyadék, mert nem tudja megemelni a tárgyat, mert nincs több súlyú folyadék mint a tárgy.

Kezdem tisztán látni a dolgot.
Ha mindent jól értek, és mondjuk 50 liter vizem van, akkor az maximum 50 kg felhajtóerőt tud kifejteni, mindegy mennyire veszi körül a testet. Így van?

Ez pontosan így van. De ezt már Arkhimédész is tudta.

Ha a folyadékba (vagy gázba) merített test nem ér le az edény aljára és kisebb mint az edény, akkor mindegy, mennyi hely van a tárgy és az edény között, feltételezve azt az esetet, hogy mindig ugyanolyan mélységig merül a tárgy.

Magyarán teljesen mindegy, hogy a Balatonba, egy vödörbe vagy egy 11 x 11 cm. alapterületű vázába mártogatod a 10 x 10 x 10 cm-es vaskockád (nem számolva a víz szenyezettségével).

Ha a víz súlya nem egyezik a test súlyával akkor a rendszer nem értelmezhető ugyanúgy.

Témához még hozzá tartozik, hogy egy könnyebb fajsúlyú folyadék esetében lemerülhet az a test, amelyik vízben még úszik. Pld.: hajók süllyedtek el, amikor víz alatti tengerfenéken gázkitörésekből apró buborékok telítették a tenger vízét, ezzel a víz fajsúlya lecsökkent. Ha lavórba lévő vízbe helyezel olyan tárgyat ami még éppen nem süllyed el, utána valamivel buborékoltatsz a tárgy alá, el fog süllyedni. Ugyanez igaz gázokra is, repülők eshetnek le vulkanikus gázok által könnyített levegőben.

A többiek szerint egyáltalán nem mindegy. A rendelkezésre álló folyadék tömege határt szab a felhajtóerőnek.
Éppen azért próbáltam sarkítani a körülményeket, hogy ne legyen csak egy minimális térfogatú folyadék a rendszerben, és viszonylag nagy térfogatú bemerülő test.

Az úszás ténye itt most teljesen lényegtelen. Kizárólag a felhajtóerő nagysága a kérdés. Aztán már ezt elég könnyű összevetni a test tömegével, és máris látjuk úszik, lebeg, vagy süllyed. De ismétlem, ez most mindegy.

Minden folyadékba mártott test a súlyából annyit veszt amennyi az általa kiszorított folyadék súlya. Ha a saját súlyát ez eléri akkor úszik vagy lebeg, ha nem akkor lesüllyed az edény méretétől teljesen függetlenül.

A felhajtóerő annyi, amennyit a merülő tárgy kiszorít. Nem számít, mennyi víz van a vaskocka mellett (maradván a példánál). Ha számítana, akkor nagyon nem lenne mindegy, hogy vödröt vagy Balatont használsz-e edényként. A hajó nem süllyed el sem az óceánban, sem a hajóliftben, miközben utóbbiban jóval kevesebb a víz.

Biztosan van egy határ ahol inkább kenőanyagként szerepel a víz (mint a henger és a dugattyú között), de gondolom nem az a kérdés, hogy 10 um-es rés esetén van-e még felhajtóerő.

Szerintem a repülők a vulkánkitörésnél inkább a hamu miatt eshetnek le, mert azt a hajtóművek nem nagyon szeretik.

Biztosan. Olvastam több tudományos írásban a gáz-levegő miatti fajsúly problémát. Állítólag zuhantak le így gépek, vagy csak magasságot vesztettek, míg kiértek tiszta levegőre.
A Bermuda háromszög titka is ez, vízen és levegőben is, ha igazat olvastam.

igen a hamu miatt volt probléma a repülés. kb olyan mintha a számítógép egy nagyon poros helyen lenne használva. Előbb utóbb annyi por kerül bele hogy megakad a ventilátor. És ha ez egy repülőgéppel történik meg annak a hajtóművét nem lehet újraindítani. Ez a vulkáni hamú a motorban megolvad ahogy leáll a motor ki is hűl és mint a ragasztó megfog mindent. Onnantól kezdve szinte garantált a lezuhanás.

Némelyik festékboltban is kapható félkilós zacskóban csodaszóda néven

Láttam valamelyik boltba csak az a baj hogy sosem jutok oda hogy vegyek. Amikor a stop tábla mellett is 170 megyek a derékszögű kanyarban hogy lenne rá időm boltba menni

Vulkáni hamutól szerintem nem hígul a levegő, hanem pont fordítva.
Amelyik átrepült rajta, az viszont szép fényes lett.
Én is úgy olvastam, ahogyan antikzsolt is: Belesült a turbinába a cucc...

Jól gyanítom, hogy gyárilag van a mosdó külső alsó oldalán is egy lyuk, ami eredetileg be van fenekelve?
Mármint hogy alacsonyabban, mint a belső oldalon a túlfolyó?

Az ott egy túlfolyó, ha valamiért felgyűlne a víz, ne rohadjon benne. A lefolyónál a hátsó oldalon van egy rés (a belső/felső túlfolyóé), az eltömődött, ha itt folyik ki a víz. Szifont/lefolyó cső/ lent bedugni (az ábrázolt, alsó, oldal kifolyót is), ecetet, egyebet bele, hogy álljon a mosdóban 1-2 cm magasan, kimaratni a lerakódást. Közben pumpával mozgatni néha az oldószert.

Nem a vulkáni hamutól, hanem a vulkáni gázoktól higul. A hamut én nem, hanem kolléga említette, hogy a vulkán ilyen módon árt a röpcsiknek.

Nemcsak a gázok, hanem a meleg levegő is ritkább, csökken a felhajtóerő.

Küldd az asszonyt a boltba ....

Akkor nagyon sokba fog kerülni, és a lényeg lesz elfelejtve.

Ha műszaki cikket akarsz venni soha ne küldj nőt magad helyett mert nem azt hozza amit kérsz. Volt már rá példa.

Azért talán a mosószódát meg tudja venni ...

A vásárlást én magam szoktam intézni. Férfi létemre nem ilyenek meg a tamponok (fék)betétek stb világában. Habár a technikai dolgok jobban izgatnak.

A másik nagy előnyom hogy én döntöm el mikor van vásárlás és ki jöhet velem. Nekem van jogosítványom.

Gyerekkoromban még mackószódának hívták.

Történt egyszer, hogy jöttek rokonok látogatóba, és hoztak egy nyulat.
Családi tanács el is döntötte, hogy paprikás lészen belőle. Lányok el is vonultak a konyhába (nagyjából két helyiség volt akkortájban nálunk, úgymint a szoba és a konyha). A fűtést pedig a cserépkályha szolgáltatta, meg a konyhában a sparhelt. A cserépkályha sütőjében (relni), állandóan volt egy bent egy fazék víz, főzni, teának, mosogatni, amihez kell. Annó nálunk még hideg víz is csak az udvaron volt...
Lányok konyhában nekiestek a nyuszinak, a fiúk, meg hogy hasznossá tegyék magukat, kitalálták, hogy olyan rondán vízköves ez a kotla, vízkőmentesítenek. Bele is öntöttek egy zacskó mackó szódát a kotlába, és visszatették hogy leoldja. Aztán neki álltak mást csinálni (ha tippelhetek akkor többek között a demizsonnak).
Lányok feltették főni a nyuszit, és szokás szerint meleg vízzel öntötték fel.
Az az "össznépi" f'sás, azóta a családi legendárium része.