És a két használt cső karakterisztikái:

Ha rá tudnád rajzolni a katalógusból másolt görbéket, azt is lehetne tudni, kábésacc hol is tart a cső. A katalógusban is átlagos értékeket mutat.

Már gondolkodtam én is ezen, mert fontosnak tartom agyári paraméterekhez való összehasonlítást, csak "egyetlen" problémám van, nem tudom hogyan oldjam meg.

A gyári karakterisztikákról leolvasni/bevinni az adatokat, egy csőtípus esetén is nagyon sok munka lenne. Azt viszont nem tudom van-e olyan egyéb módszer/képlet aminek segítségével fel lehetne rajzolni a karakterisztikákat.

Lehetne úgy is, hogy megmérsz egy bizonyítottan új csövet, és az lesz az etalon.
De ma már ez sem könnyű feladat.
Van még egy módszer, sok csövet megmérsz, és a statisztikai átlag lesz az etalon. De ehhez számítógépre kéne progit írni, amihez viszont nem értek.

Azt hiszem ez lehet a járható út, mert elég sok csövet már megmértem a kütyüvel és azt látom, hogy a jó csövek közül, az újak, régiek közül vegyesen, ki lehet választani azokat amelyek nem különböznek jelentős mértékben egymástól és így a statisztikai módszer/átlag jól fogja tükrözni a gyári értékeket.(...gondolom...) Persze ezt az "etalont" majd össze kell hasonlítani a gyári értékekkel.
Egyébként a grafikonom szereplő mértékek azért nem "kábésacc", (azért azt nem állítom, hogy etalonnak tekinthető), mert egészen jól megközelíti a valós értékeket.

Láttam már hasonlót, amikor a beszkennelt papíralapú (közmű)térképet programmal forgattak be a számítógépbe, de ez nem az én pályám.
A statisztikai átlagérték biztos el fog térni valamelyest a gyáritól, de azért azt tükrözi, hogy ilyen csövek vannak. Elegendően sok új csövet kéne mérni, vagy legalább azokat külön csoportba szedni, amikről feltételezhető, hogy újak.

Igen, ezek a grafikai felismerő programmok nem ebben a fajsúlyban játszanak, és bonyolultsága révén itt szerinten szóba sem jöhet.

Viszont végig gondoltam hogyan is lehetne megcsinálni és azt látom, hogy egy cső %-os állapotát az Ug/Ia karakterisztika értékéből adják meg. pl.: ECC83 1,2mA-,250V-,-2.0V vagy 0,5mA, 100V, -1.0V vagy ECC82 10,5mA-,250V-,-8.5V vagy 11,8mA, 100V, -0.0V typical characteristics címen.
Mivel ezekből a görbékből a gyártó csövenként mindössze általában 4-5 görbét ad meg, ezeknek az adatoknak a bevitele már nem egy nagy feladat.
A statisztikai módszert végül is elvetném, mert egy referenciagörbének az eredeti/gyári értékeket kell tartalmaznia.

Ipari csövek adatlapjait tanulmányozd, azokon jóval több adat található. Szinte minden esetben megadják az élettartam végét jelző paramétereket. Ez legalább a minősítés alsó határa.
szerintem az ott használt adatok új állapotú értéke lehet a referencia, ezt pedig egyszerű számolással is meg lehet határozni, és talán nem lesz szükség a gyári, és a felvett görbék pontról pontra történő egyeztetésére. De nem tudom, sohasem foglalkoztam ilyen dolgokkal.

Etalon cső nem létezik. Pláne manapság.
Statisztikát felállítani mai csövekből.....Értelme?
Szép feladat ez a szuper korszerű csőmérő, de mi a CÉL.
Legalább 20 éve a világ csőkészletét megmérték, értékelték, a jobbakat eladták, vagy raktározzák. Sima oldtimer csőmérőkkel, és számítógépesekkel is. Nem a mérés a lényeg.

Én ipari csövekkel nem foglalkoztam, és már talán nem is szeretnék. Csak az általános célra használt(még beszerezhető régi, vagy ma is gyártott) kettőstriódák adatlapjait szoktam nézegetni és ezek mérésére gondoltam, amikor ezt a szerkezetet elkezdtem csinálni.

Nem azt mondtam, hogy olyanokkal is foglalkozz, bár az ipari csövek zömének van kommersz megfelelője. Az elektromos paramétereik csak annyiban térnek el, hogy az ipari csövek kisebb tűrésűek, és az élettartamuk nagyobb. (E(P)CC88, E88CC gyakorlatilag adatlap szerint ugyanaz a cső) Az ipari csövek zömét válogatással szedik le a gyártósorról. Vannak speciálisan erre a célra gyártott csövek, de azok előfordulása a közforgalomban nem volt sohasem számottevő.
A katalógusokban az adatlapjaik bővebb információkat tartalmaznak, ezért mondtam, hogy érdemes átfutni azokat, okulás céljából.

Bocs, akkor azthiszem félreértettelek.

Ugyan nem nekem címezted a hozzászólásodat, de mivel én készítettem ezt a kütyüt válaszolnék rá. Ahogy írod szép feladat volt, és a CÉL? A cél pedig az volt, hogy meg tudjam mérni azokat a csöveket amik itt voltak a fiókomban és esetleg azokat amiket a jövőben talán megvásárolok.
Biztosan ismered a hirdetési oldalakon szereplő minősítéseket, "NOS, keveset használt, erős, fűtése jó"stb.stb. Enél azért konkrétabb műszaki paramétereket szeretnék tudni azokról a csövekről amit beépítek egy erősítőbe. Jónéhány karakterisztikát felraktam már ide és ha megnézed nagyon vegyes a kép, akár az újak akár a régiek közt.
Tudom "nem a mérés a lényeg" de azért ez az alap.
Amiért pedig felraktam ide és bemutattam az pedig azért történt, mert nagyon praktikus szerkezetnek tartom és talán más is kedvet kap a megépítéséhez.

En is dolgozom egy peldanyon de olyan mint a luca szeke

És, hol tartasz vele?? Szerintem, én is elszöszöltem vagy másfél évig.

Egyelore darabokban. Azt hiszem tul nagyot markoltam elsore , tulsagosan univerzalisra terveztem.
Le kellene pucolni rola a felesleget es csak a gyakori csovekre fokuszalni.
Tul sok energiat oltem pl a pin kivalasztasba, melyik labra mit es hogyan kapcsolok. (amugy maradt a klasszikus reles megoldas)
A software resze meg szinte sehol, bar az a konnyebb fele, azon mar nem fog mulni

Ha javasolhatom, én abból indultam ki, hogy először egy működőképes verziót készítsek egy csőfoglalattal, egyféle fűtéssel, mindeféle sallang nélkül, de mindkét triódát tudjam egyszerre mérni, hogy a két fél paraméterei azonos körülmények között összehasonlíthatóak legyenek.
A többi már csak hab a tortán(!!!???).

Valoszinu igazad van. En pl a tapegysegbe is tul sok idot es energiat toltam, ahhoz kepest semmi nem lett belole. (Azt meg valamikor 2008 kornyeken kezdtem) Sokkal okosabb lett volna mardni az atereszto tranzisztornal, az legalabb biztosan mukodik

Ismét beszereztem néhány csövet, sajnos nem túl nagy szerencsével, pedig ezek már nem akármilyen felirattal vannak TAD "selected tubes", és akkor agrafikonok:

1, 12BH7A-2 ennek mintaszerű a grafikonja, a két csőfél között van egy kevés aszimetria, de összességében gyönyörűen együttfutnak a görbék.
2, 12BH7A-1 ez viszon erősen kifogásolható, mert a két csőfél telejesen más jellegű és nem lehet olyan munkapontot találni ahol a szimmetria létrejönne.

Kicsit haladtam a referencia kérdésben, de a legnehezebb a "melyik utat válasszam" kérdés volt. A gyári grafikon bevitelét elvetettem, mert az adatok bevitele meghaladná ennek a munkának akereteit. Volt egy másik ötlet, hogy egy manuális grafikonrajzolóval készítem el a görbéket, de ez is elbukott a várható feladatok sokasága miatt. Így maradt az "etalon cső" amit Te is javasoltál, de átlagolás nélkül. Ez végül is "csak" programmozási feladatot igényel és a referencia készítés mindössze egy fájlmentésből áll. Az elve az, hogy az első cső amit megmérek az lesz a referencia(mimás lehetne?). Ha ezt követő mérések során találok olyan csövet ami ennél jobb paraméterekkel bír, akkor csak el kell menteni és már a jobb cső lesz a referencia. Tudom, hogy ez nem a gyári paraméterekhez hasonlít, de elvégeztem 10 azonos típusú csőnél az összehasonlítást és nagyon gyorsan, egyérteműen ki tudtam választani a legjobbat és végül is ez volt a cél. Berakok néhány képet(ezek még csak első kezdemények), de nagyon jól mutatja, a referenciának kinevezett cső és a mért közötti különbséget.

Szép munka, szerintem az irány is jó.

Köszönöm, jól esett az elismerés, és annak külön örültem, hogy az irányt Te is jónak tartod. Most egy kis finomítás(ok) következik és felrakok néhány érdekes grafikont(mert találtam). Amire még nagyon kiváncsi vagyok, hogy a karakterisztikák értelmezése mennyiben nyújt segítséget a csövek kiválasztásában.

A karakterisztikákból kiolvashatók a cső elektromos paraméterei is, pl. belső ellenállás, erősítési tényező, meredekség, ráadásul a dinamikus értékek is, amik a tervezésnél fontosak. A munkaegyenes, munkaellenállás ismeretében jól becsülhető a várható torzítás értéke is.

Még ezeket a paramétereket sajnos nem tudom korrektűl számolni, de ha megnézed a felrakott képeket, már odabiggyesztettem a három értéket(u, S, Rb) és mindig az adott pontban számolom. Valamit azonban elrontok a számolásnál ezért nem is hozakodtam elő ezekkel, de szándékomban áll kijavítani.

Megcsináltam a két db 12BH7A ellenpróbáját egy meghajtófokozatban, az első ábrán a hibás cső 40V-os kivezérlésnél, a 2. ábrán ugyanez, de 80V-os kivezérlésnél, a 3. ábrán pedig a jónak minősített cső.
Az első ábrán még alig látható a két fél közti eltérés, pedig ez már egy 6L6 -os végfok majdnem teljes kivezérlésének megfelelő jelszint.

Ismét hozzájutottam két "ezeréves" Tungsram ECC82 -höz, szerencsétlenek olyan állapotban voltak, hogy egy lyukas kétfillérest sem adtam volna értük, de a kíváncsiság, az kíváncsiság.

1, fekete-236, példás szimmetria és alig marad el az értéke a referenciának kinevezett csőtől,
2, fekete-509, szimmetria itt is rendben, kis eltéréssel, de párhuzamosan futó görbék ami azt jelenti, hogy könnyen és a teljes tartományban beállítható az együttfutás.

És a grafikonok:

Egy kicsit haladtam megint és már ki tudom olvasni a paramétereket is. Remélem jól is számolom. Mint múltkor írtam, volt egy kis gondom a számolásnál, de ez elvi "hibából/hiányosságból" adódott, ezt kellett kiköszörülnöm. A méréseket bizonyos lépésközönként végzem(1-3-5-10) voltos lépésekben ezért a számoláshoz nem volt megfelelő adatom. Azért hogy ezekhez hozzáférjek a mérésközök közti értékeket is definiálnom kellett. Ezzel viszont egy másik problémát is sikerült megoldanom, vagyis az összes adat így már pixel szinten elérhető lett. Így most már a képmező minden pontján kijelezhető a feszültség/áram értéke, függetlenül a mérésközök megválasztásától.
Felteszek néhány képet a balfelső sarokban vannak az aktuális grafikonon kijelölt értékek(u,S,Ra) és a pötty mellett pedig értelemszerűen Ua/Ia.

Természetesen az anódkarakterisztikán is elkészültek ezek a változtatások. Itt "gondolom" a legjellemzőbb paraméter a meredekség értéke. Négy képet rakok fel, amiken egymás után készítettem ugyanazon feszültségértéken mérési pontokat. Nagyon jól látható a grafikonom az S értékének alakulása.

A mérési pontokról is felrakok képeket, a képeken 3-5-10 V-os lépésekben történik a mérés, ebből jobban látható miért kellett átalakítanom pixelesre, vagyis hogy minden pixelkijelölésnél pontos értéket kapjak.

Azt hiszem már nem emlékszel erre a hozzászólásodra, nem is lepődnék meg, mert kb. 7-8 éve volt."Hogy rohan az idő", De azért ezzel keztem, mert Te nyitottad ezt a fórumot, nem tudom láttad-e az általam készített/készülő elektroncsőmérőt, szeretném felhívni rá a figyelmedet. Látom most itt vagy, érdekelne a véleményed.