Ez a téma a forrasztó ónokkal kapcsolatos tapasztalatokkal foglalkozna. Ki melyiket, milyennek tartja és tapasztalja.

Különböző fajták léteznek. Hagyományos elektronikai forrasztásokhoz, vagy agresszívabb folyasztó szerrel pl oxidos-nehezen forrasztható felületekhez, vagy ötvözet szerint ólmos, ólómmentes, bizmutos, stb.

Mindjárt kezdenék is egy saját tapasztalattal mondjuk azzal, hogy nekem határozottan nem tetszik a a sokak által ajnározott Stanol HS10, vagy a Kristal505.

Középszerű, nem túl jó minőségű ónnak tartom. Nem jó velük forrasztani. Tulajdonképpen nekem semelyik ólmos Stanol nem jött be igazán idáig.

Az eddigi legjobb ólmos ón, amihez szerencsém volt, ez a kóreai csoda. Rá is irják, pofátlanul, hogy ez a legjobb . Oxidos alkatrész kivezetésekhez persze nem ez a legjobb választás, hanem valami agresszívabb folyasztószer tartalmú dolog. De ettől eltekintve, általános elektronikai célra, ha friss új alkatrészekkel szép új panelt ültetünk be, minden eddig próbált más dolognál jobb volt nálam. Nem hagy ilyen barna dzsuvát maga után, gyönyörű fényes a forrasztási felület, a flux fröcsögés szempontjából is elég jó. Könnyen olvad érezhetően könnyebben, mint az ugyanúgy Sn60Pb40 összetételű stannol (rejtély, hogy miért, ne kérdezzétek, én sem értem). Valahogy az az érzésem alakult ki, hogy ez az eddigi leges legjobb (ólmos) ón, amivel valaha dolgoztam...

Még ő is nagyon jónak bizonyult. Hatékonyabb folyasztószer van benne, jobban nedvesíti az oxidos felületeket és jó sok is van benne (3,5%). (Ez mondjuk elég nagy tócsákat tud hagyni a forrasztás körül ami nem feltétlenül szimpatikus). Ez is nagyon könnyen olvad, de túl alacsony hőmérsékleten nem dolgozik annyira jól a benne lévő folyasztószer és matt lesz a forrasztási felület. Szóval be kell lőni hozzá a hőfokot, hogy kellő hőmérséklettel forrasszunk. Erre kényesebb, mint a fentebbi kék-fehér dolog...

A Super Solder Wire mellett voksolok én is.

Nem tudom miben van a trükk mert összesen kétféle kémiai elemet tartalmaz elvileg mindegyik (maradván az ón - ólom keveréknél), mégis sokkal jobb ezzel dolgozni, mint pár, elvileg nevesebb gyártmánnyal. Lehet, hogy a folyasztószer a titok?

Bemutatnám az eddigi leggyalázatosabbat is, amihez "szerencsém" volt. Abszolút használhatatlan, az égvilágon semmit nem lehet vele megforrasztani normálisan. A benne lévő folyasztó szer azonnal szénné ég, ahogy a pákához ér. A szaga olyan, hogy az embernek az a gondolata támad, hogy vajon mennyi idő alatt végez vele ez a rákkeltő ideggáz ami felszabadul belőle? Szóval semmire nem jó, legfeljebb macskát dobálni...

Újrahasznosított ónból csinálják ezt és az ehhez hasonlókat a kínaiak, így teli van mindenféle szennyező fémekkel, amik miatt olyan 300C az olvadáspontja 180 helyett... A kínaiak kb semmit nem tudnak/nem is akarnak jól megcsinálni. Még ilyen, hogy forrasztó ón, még az se megy nekik... Képesek ennyire rosszat összehozni...

plusz 1 a super soldernek.
Az ólommentest utálom.

Az ELSOLD szerintem is nagyon jó!
Az ólommentest leszívatom és ezzel tökéletes forrasztás lesz. Utána a folyasztószer (gyanta?) maradványt lemosom.
Nekem ez bevált az ólommentes ónnal szerintem csak taknyolni lehet bármilyen a hőfok. Legalább is nekem ez a tapasztalatom.

Ólommentes forrasztást ólmossal javítani nagyon rossz döntés.
A kevert forrasztásokkal nagy százalékban probléma lesz később.
Ha rossz tapasztalatod van az ólommentes technológiával, annak biztosan megvan az oka,
ez lehet a nem megfelelő minőségű forraszanyag (az esetek többségében) vagy nem megfelelő
forrasztási hőmérséklet, illetve eszközök.
Persze hobby szinten ritka az ólommentes, így nincs jelentősége, illetve létjogosultsága.
Ránk nem vonatkoznak a ROHS/ PbFree direktívák

Én is ELSOLD-ot használok, szerintem is jó ón. Egyszer vettem Kent Crown ónt, mellékeltem róla képet. Azzal rosszabb volt dolgozni, folyasztószere lehet gyengébb, nem terült olyan jól, nehezebben futotta körbe az alkatrész lábat.
Még a lengyel Cynelt használom, de abból csak nagyon vékony 0,25mm-es van, azt csak egész kicsi SMD-hez használom. Meg vagyok vele elégedve, így más gyártmányú vékony ónt még nem vettem.

A topic szerintem aktuális, és hiánypótló.
A tapasztalataim szerint a hobbisták nagy része nem támaszt komolyabb igényeket a jó minőségű
forraszanyagok iránt.
Ezért is vesznek meg mindenféle forrasztóónnak csúfolt vackot, utána pedig jön a csalódás.
Az ólommentes technológiával kapcsolatos problémáikat nem is említem, az egy külön fejezet lenne.
Ismerősöknél, barátaimnál rengeteg ismeretlen, és nem mindig kínai ónokkal találkoztam.Szinte mindig kértem, hadd próbálhassak ki velük egy gyors forrasztást. Az ónok minősége hihetetlenül rossz volt az esetek 90%-nál.
A fent említett Elsold még a normálisabb kategória.
Személy szerint a KESTER és az ALPHA METALS termékeit használom.
0,25-től 0,8mm közti átmérőkkel dolgozom, a normál munkákra Sn63Pb37, RF áramköröknél, illetve
audio cuccoknál az Sn62Pb36Ag2 összetételt használom.
Ólommentes forraszanyagot kizárólag ólommentes technológiával gyártott áramköröknél használok, illetve ha kifejezetten ezt kérik.
Ehhez Alpha Metals "Telecore Plus" ónokat használok, normál SAC305 ötvözettel.(Sn96,5/Ag3/Cu0,5)
Személy szerint ez a két márka, ami nem okozott még csalódást.
A minőségük kiváló, a beszerzési lehetősége állandó.A folyasztószer töltetük nagyon jó minőségű.
Csak ajánlani tudom mindenkinek.

Ólommentesekkel akartam folytatni én is. Eddig nekem egy ezüsttartalmú Stannol jött be leginkább. Szóval az ólommentesből viszont jók a tapasztalataim a Stannollal. Legalábbis ezzel. Kristal 400 flux van benne meg ezüst. Ez utóbbi 10C-al csökkenti az olvadáspontot. 2500Ft-ért vettem vatyerán. Nagyon jó ónnak bizonyult. Mondom akkor veszek még, megnézem az árát, hát 25.000Ft körül van a fél kilós guriga... Hát nem olcsó játék. De nagyon jó. Mintha ólmossal forrasztana az ember, annyira jól terül, könnyen olvad, teljesen jó vele dolgozni. Még csak nem is annyira matt, mint a többi, persze nem annyira fényes, mint egy ólmos, de ettől eltekintve nagyon-nagyon jó.

A japán ECO SOLER-el viszont például nincsenek jó tapasztalataim. Ilyenem is volt, de gyorsan meg is váltam tőle. Hiába japán, de ezt nem sikerült jól összehozniuk...

Ólmosba is van ezüsttartalmú verzió 2% ezüsttel, de már gondolom mindenki sejti, hogy jót nem tesz a terülési tulajdonságainak az ezüst... Azzal már nem olyan kényelmes dolgozni, mint a 60/40-es ónnal...

Nem rosszak a Stannol ónjai, akár ólmos, akár ólommentes.
A Japán ólommentesek közül régebben használtam Almit márkájút, azzal sem tapasztaltam problémát.
Azt tapasztaltam, hogy a 3-4% Ag tartalommal gyártott ónokkal jól lehet forrasztani, ha ez
alacsony, vagy nincs akkor már lehetnek problémák.
Az általad említett sima ólmos, ezüsttartalmú ónnal én nem tapasztaltam terülési problémákat, gyakorlatilag ugyanolyan fényes, szép felületet ad, mint a sima ólmos.
A THT alkatrészeknél a felfutás is rendben volt...persze ez függ a forrasztási hőmérséklettől is.

Stannol kristal 505 volt nekem 60/40 összetétellel, meg 60/38/2 összetétellel. Az utóbbi 2% ezüstöt tartalmazott. Érezhetően rosszabbul terült, határozottan kényelmetlenebb volt vele a forrasztás. Nem azt mondtam, hogy használhatatlan, vagy hogy komoly problémák lennének vele, de tök egyértelműen rosszabbul terült mint a hagyományos összetételű. A közvetlen összehasonlításban ez egyértelmű volt nekem...

Ezüst bevonatú tekercsek, stb forrasztására találták ki az ezüsttartalmú ólmos ónt. De azért nem olyan ez se, mint a sima... Ez egy speciális dolog speciális célra...

Szia,

meg tudod mondani kérlek itthon hol kapok Kester Sn62Pb36Ag2 forraszanyagot?

Sziasztok! Az apróban volt elsold ólommentes 1-es ón régebben. Az eladó, talán szódás és tape recorder volt, de nem találom a keresőben a felhasználókat. Ők már nincsenek itt? Hol lehet kapni ilyen ónt?

Például itt is vehetsz. De bármelyik barkács vagy villanyszerelő boltban is kaphatsz.

Sziasztok!

"No clean" ónszívó fonatot keresek, ha lehet 4.5 - 5 mm szélességűt. Korábban Chem-Wik-et használtam de elfogyott és egyébként is váltani akartam róla, mert bár a felszívási képessége kifejezetten jó, viszont csúnya, barna foltokat hagy maga után.

Mit tudtok ajánlani? Ha nincs 4.5 mm-esben, akkor jó a 3 mm-es is.

A HESTORE-ban kapható Fahrenheit-ek annyit érnek mint az áruk?

Kb. mindegyik jó, amelyikben van folyasztószer, de azt egyébként érdemes a NYÁK-ra is adagolni. Az odaégett/ottmaradt folyasztószert le lehet mosni pl. denaurált szesszel.

Persze, abból Amtech-et használok, utána meg isopropil alkohollal tisztítom. Csak a Chem-Wik-nek eléggé ragaszkodó a gyantája.

Én egy eléggé régi típust használok, ami gyárilag nem tartalmaz folyatószert. De használat előtt belemártom egy eléggé híg alkoholos gyanta oldatba, kicsit hagyom szikkadni, és utána tökéletesen felszed minden ón maradványt.

Köszönöm, adtál egy ötletet: azt hiszem kísérletezni fogok, mert van pár 10 méternyi kábelem, réz árnyékoló harisnyával.

Ha már sokféle forraszanyagról volt szó, nekem az lenne a kérdésem, hogy ki milyen hőmérsékleten forraszt (a forraszanyagot megjelölve, min. azt, hogy olomtartalmú-e)? Van-e forraszanyagokhoz hivatalos ajánlás a forrasztási hőmérsékletre?

Amúgy a lent említett "super solder wire" nekem is bevált.

Én kizárólag Weller TCP 24/50 pákákat használok. Általában 7-es heggyel, aminek a névleges hőmérséklete 370 fok.
Aztán a hegyeket cserélgetem az aktuális feladathoz. Finomabb forrasztáshoz, SMD alkatrészekhez a PT A7, vagy PT K7, PT L7 hegyeket, vastagabb alkatrész lábakhoz, nagyobb felületekhez a PT B7 hegyeket. Extrémebb igény, pl. Ónozott fémdobozok, vastagabb kábelvégek esetén a PT B8 hegy is szükséges lehet, ami kb. 425 fokra fűt.

Forraszanyagból pedig a finomabb forrasztásokhoz 0,5mm, az egyéb forrasztásokhoz meg 1mm forrasztó gyanta betétes kizárólag Ón-Ólom ötvözetű forrasztó ónt használok.

( Általában 2 páka van az asztalon beizzítva, egyikben PT A7, a másikban PT B7 hegy. Így csak ritkán kell hegyet cserélgetni, ez a két hegy szinte mindenhez elég. )

Amikor a "kattogós wellert" használtam akkor nekem is a "7"-es kódú hogy vált be, a "6"-ossal nem tudtam jól forrasztani, sokkal több idő kellett a forrasztási felület átmelegítéséhez. Mostanában viszont 320 - 330 °C-os heggyel forrasztok.

Sziasztok. Én úgy tanultam, hogy sokkal jobb az az ón, amelyben nem egy, hanem több kisebb csatorna van a gyantának/folyasztószernek. Nem tudom, hogy az általatok javasolt ónok hány csatornásak, de most körülnézve a piacon láttam egyet ahol 5 csatornát írtak, másoknál a látvány ábrán 1 csatorna látszott.Erről van valami tapasztalatotok, ismeretetek?
A csatornákat egyébként úgy lehet megnézni, hogy láng felett széthúzunk egy óndarabot. Akkor a csatorna épen marad, és látszik a végeken.

Sok év után eljött az idő hogy vennem kell forrasztóónt mert már csak pár száz g van itthon. Az lenne a kérdésem, hogy az alábbiak közül melyik típust válasszam?

https://www.hestore.hu/prod_10032801.html
https://www.hestore.hu/prod_10033471.html
https://www.hestore.hu/prod_10033879.html
https://www.hqelektronika.hu/hu/forraszto-on-07mm-sn60-pb40-250g-fl...-07-25

Az SSW, bármennyire is ismeretlen, nagyon jó, merem ajánlani.

Csak ez a "Kizárólag szakmai felhasználó részére!" felirat már eltűnhetne.

Törvényi szabályzás, talán ez is az EU-tól ered. Utóbbiban nem vagyok biztos.

Már megmagyarázták, ha jól emlékszem a HE Store topic-ban, hogy jogi oka van.

Persze. Tudom, de volt egy ígéret arra is, hogy a Hestore engedélyt kér hobbi célú felhasználásra. Aztán ennek eredményéről nem hallottunk semmit.
Black7275. Jó az SSW. Én is használom.