Ebben azt látom hibának a VG1 és VG2 szemben dolgozik egymással a rajz szerint (+-), akkor a szinuszjelüknek nem egyformának kell lenniük hanem az egyik mindig a másik ellentéte.

Ezt így nem tudom értelmezni. Ahová felírtad a + és - jeleket, ott váltakozó feszültség van. A két soros kondit fel kell tölteni, függetlenül attól, hogy a közepét is bekötöd vagy sem.

Az alsó kondit az alsó tekercs tölti fel.

Szerintem fessétek meg az áramkörben folyó áramot (mintha folyadék lenne), és látjátok, mi merre és mennyi folyik ... és az erősítő hangzása másképpen alakul (csak az emberi fül - no az a felhasználó, az majd kiválasztja, mit akar hallani)

Itt nincs alsó meg felső tekercs. A két soros tekercs tölti egy hídon keresztül a két soros kondit. Az szinte mellékes, hogy a tekercs közepét és a kondik közepét összekötöd-e vagy sem.

Ezt is rosszul rajzoltad és az előző rajzokból is hiányzik a terhelés és az azon átfolyó áram.
Egyszerű "Móricka rajzon" próbáltam szemléltetni a különbséget amin könnyű eligazodni.

Szerintem pedig van mivel a tekercs közepe 0 pont lesz így nem folyik körbe az áram. A két tekercs felváltva tölti a kondikat. Ez benne a lényeg. Ha nem kötjük össze a közepét akkor a két tekercset se kösdd össze képzeletben akkor két egyutas egyenirányítást kapsz.

Azt Te rajzoltad rosszul megmutattam mi van a Te rajzodon.
Olvasdd el figyelmesen.

Köszönöm, majd megtanulom tőled az alapokat, feltéve ha segítesz ebben.

Hát már jó lenne. Mert ezt a rajzot mutogatod egy ideje.

Akkor most rajzold fel az egy és a két Graetzes kapcsolás összes áramát, a vezetékek ellenállásain eső feszültségeket az egyik töltési periódus alatt és ezzel együtt a terhelésen folyó áramot, valamint a terhelésig eső feszültségeket! Várom! Aztán majd ezt a rajzot fogjuk mutogatni mindenkinek.

A töltési periódus alatt a terhelés árama nem a pufferből folyik (a rajzod szerint sem lehetséges ez, hiszen szembe folynak egymással az áramok) hanem a tápegységből. A tápegységnek a töltési periódus alatt egyidejűleg szolgáltatni kell a minkét áramot.

Itt ez a probléma megint elindítod a személyeskedést a múltkor már kiosztottak ezért rendesen. Arról volt szó megbeszéljük normálisan, mert lehet sokakat érdekel valóban hogyan működik. Én csupán annyit írtam a rajzod hibás volt hiszen egy tekecshez két anód két katód kapcsolódott.
Rendben reggeli után lerajzolom ha normálisan folytatjuk, nincs kedvem végeláthatatlan személyeskedő vitákba belemenni.

Ha javaslatod szerint nem kötöm össze sem a puffereket sem a tekercseket, akkor elveszítjük az alapfelállást, és megkapjuk a külön tekercseket + külön diódákat + külön kondikat, csak nem dupla diódahíd lesz, hanem dupla egyutas egyenirányítás.
Na de ha jól értem a motivációkat, akkor éppen a dupla kialakítás értelmét próbálod megkérdőjelezni.

Igen. Értem. Igazad van.

Nem pont hogy nagyon okos elgondolás. Az egyik periódusban a felső tekercs tölti a felső kondit, az alsó az alsót. A másik periódusban viszont a felső az alsó kondit tölti az alsó tekercs pedig a felsőt. Így két egyutas egyenirányítóból kétutas egyenirányítás lesz.

A személyeskedést most sem én én indítom el. (Mellesleg a múltkor annyira kiosztottak, hogy az illetőt kitiltották innen egy évre, viszont priviben elástuk a csatabárdot miután elnézést kért tőlem.)
Veled sem személyeskedek, csak annyit kértem tőled, ha jobban tudod rajzold le a legjobb tudásod szerint és majd azt a rajzot vesszük alapul. Ha elektrotechnikailag meg tudod cáfolni azt a rajzot amit rajzoltam, minden további nélkül elfogadom, hiszen nem is marad más választásom.

Nem volt szép igaz, erre reagáltam.

Na de hagyjuk ezt. Akkor lerajzolom az én látszatomban, aztán ha nem így van megbeszéljük.

Hidd el nekem, ha akarom rettenetesen el tudom bonyolítani ezt a dolgot. Úgy próbáltam meg ábrázolni, hogy egyszerű legyen a rajz és megértse mindenki miről szól.

Ez csak egy egyutas egyenirányító egyetlen töltési ciklusának néhány fontosabb feszültségének és áramának jelalakja. (Elrémisztésképpen.)

Bárki berajzolhatja ide (bizonyos határokon belül) akinek van türelme hozzá amit akar, és máris láthatóvá válik hova és milyen áram folyik. A mezei egyenirányító alapból benne van rajzolni sem kell circuits fül/Diodes/Full-wave Rectifier w/ Filter.

Ez jó.

A szimulátor a generátor kapocsfeszültségét ábrázolja, a hibát máshol követtem el.
A diódát választottam meg helytelenül, az 1N4001 letörési feszültsége túl alacsony a 100 Vpp táphoz. Máris csatolom a javított változatot. A kondenzátoron folyó áram irányváltása azért itt is tettenérhető. A tárgyalt rajzon mindkét áramirányt fel kell tüntetni, csak értelmeznünk kell adott időpillanatban melyik is van érvényben.

Értelek, de akkor a VG2-n pont fordított színusz jel van, mint a VG1-en adott pillanatban, hiszen fordított a kapocsfeszültségük? Akkor minden félperiódusban az egyik dióda enged át.

Újra rajzoltam, de végül belebonyolódtam.
Nálam az az időpillanat van "ábrázolva" amikor a felső végtranzisztor nyitva van (tegyük fel veszteségmentes), a tápfeszt a terhelésre kapcsolja (egy szinuszjel csúcsértékénél) a diódák vezetnek... a tápegység tölti a puffereket és szolgáltatja a terhelés áramát.

A kérdés: vajon a terhelés árama a GND vezetéken folyik "Sz1" tekercsbe - vagy ahogy most rajzoltam - tölti "C2" puffert és a trafó mindkét szekunder tekercsén folyik?

Igen, testhez képest mérve a generátorok ellentétes fázisban dolgoznak, úgy mint a középen megcsapolt szekunder.

Ezen a szimulátoron nagyon hamar kiakadtam. Nem tudok rajzolni vele.

Szia! Az adott pillanatban terhelés nélkül az ideális áramkörben nem igazán folyhat a GND-n áram. Ha erre rárakom a terhelést, akkor annak árama a pozitív ágban és a GND, valamint C2 között megosztva (ellenállásuk arányában) folyik. Így hirtelen ránézvést. Be kéne kalapálni az egészet a szimulátorba, az eloszlatna minden kétséget.

Na rajzoltam.
Elméleti síkon a középpont tökéletes 0, de a gyakorlatban nem, mível semmi sem ideális, így a középpontban lehetnek eltérések, ezért találhatták ki a két hidat. Mondjuk terhelésnél ott sem lesz a középpont tökéletes 0 gondolom.
Tehát itt a tekercsek töltik egyszer a felső a felső kondit, alsó az alsót, majd utána a felső az alsó kondit, az alsó meg a felső kondit.

Abban bíztam, hogy vagy a GND-n folyik, vagy C2-n és majd megmondod a "tutit"...
én meg jól megúszom a bekalapálást

Ez azért nem jó, mert ahova a terhelést rajzoltad, oda a végtranzisztort kell elképzelni, mint vezérelt ellenállást. Vagy a felső vezet (pozitív félperiódus) vagy az alsó (negatív félperiódus). És ekkor a terhelést a GND ágba a legegyszerűbb berajzolni.

A terhelésen vagy pozitív áram folyik vagy negatív. A kettő egyszerre nem.