Már én is kezdek belezavarodni. Ezt hogy érted milyen tipusú tranyókat kell odaképzelni? Meg hogy érted a GND ágba terhelést?
Csak megfejtjük egyszer.
A tranyót nem úgy kell elképzelni, hogy csak egyik vezet ahogy írod, de attól független az egyenirányítás így dolgozik nem?
Tehát a tranyók a kimenet felé fog szinuszt alakítani. Mivel felváltva vezetnek?

Nem egyszerű az biztos, de ezt 3 perc alatt csináltam, mondjuk trafót kellene inkább odatenni neki nem a generátort...

Akkor a VG2-n olyan jelalaknak kellene lenni, mint a VM2-n, nem?

Na de akkor visszatérve az eredeti kérdésre egy híd - két híd. Akkor az egy hídnál a probléma a nagy töltőáramok, és a terhelés miatt gyakorlatilag nem tökéletes 0 a középág. Viszont akkor kéthídnál a nem egyforma terhelés miatt szintén nem lesz 0 a középpont?

A tranzisztort (FET-et, csövet, IGBT-t, stb...) tekinthetjük úgy, mint vezérelt ellenállást.
A végtranzisztor áramát az "erősítő" vezérli (a végletekig leegyszerűsítve).
A kimeneten - mondjuk +/-50V tápfesznél - tud lenni 0V, 10V, 45V és a kettő között bármi végtelen számban. Ugyanez mínuszban is.

Ha mondjuk a terhelés 8 Ohm és a kimeneten 25V van, akkor tekinthetünk úgy is a végtranzisztorra, hogy ebben az időpillanatban a végtranzisztor "ellenállása" is 8 Ohm, hiszen hiszen megfelezte a tápfeszültséget a terhelés felé.

A "Móricka rajzomon" a végtranzisztor ellenállása 0 Ohm, mivel a teljes tápfeszültség van a terhelésen, tehát emiatt nincs is a rajzon. De ha akarom akkor látom, hogy ott van

Ilyet könnyű betenni beléje a kész áramkörökből (már ha ez onnan van), de rajzolnom nem sikerült még egy fia ellenállást sem. Na mindegy....

A GND vezető ellenállása és a kondi látszólagos soros ellenállás a gyakorlatban jelentősen szórhat, de meg merem becsülni, hogy a kondié a nagyobb, így a terhelésről visszatérő áram zöme a GND-n tér vissza a tekercsbe. A pontos arány talán nem is érdekes.
Idestova 6 éve fabrikálok ilyen tápokat. Itt egyértelműen a kondenzátor felé folyik a terhelőáram meghatározó része. Biztos van benne elfogultság, de ezt a tápot hallom a legjobbnak. Lényegét tekintve Te is így táplálod a földelt kimenetű erősítődet.

Közben leszimuláltam. Egyutas egyenirányítással, (így is féltem, hogy lefagy a CM, de jól tűrte) így talán átláthatóbb is. Egyértelműen azt mutatja, hogy a terhelés árama mindig a GND felé folyik és nem tölti a puffereket. Persze el is nézhettem valamit a szimuláció során, de első ránézésre jónak tűnik.
Az összes jelalak az áramok jelalakja (25A/div). A DC szinteket eltoltam a jobb áttekinthetőség végett.

Röstellem, a CM nekem kínaiul van. Megnyugtató lenne látni, R5-R10 áramazonosságát, különösen mikor C1, C2 töltés alatt áll. A két puffernek nem egyszerre kéne töltődnie? Nem tudom az egyik generátor kapcsainak felcserélésével ez elérhető-e.
Kicsit még piszkálnám ezt a kérdést, mert találkoztam olyan erősítővel, ahol a szimulációd szerinti R5 pozícióban konkrét 22 Ω ellenállás volt beépítve. Valami bizonyára sarkallta erre a konstruktőrt.

Nem volt könnyű, de kicsit gondolkodtam. Neked van igazad! A két egyutas egyenirányítás nem azonos a kétutassal. A GND-n valóban az ellenállások arányában oszlik meg az áram és mindenféle zavarjelek alakulnak ki.
Ha R5-öt megnövelem a zavarjel csökken (és talán lassan közeledünk a két Graetz-es megoldás felé ).

Nem nagyon értem már most mit bizonyítunk, de szerintem ez nem jó, mármint a jelalakok, kétutas egyenirányításnál nincsenek szünetek a jel "dombocskák" ismétlődnek folyamatosan, minden ciklusban mindig van egyenirányítás.

Tehát így néz ki a jel szimmetrikus egy hidas tápnál. Mind a két tekercsen van egy szinusz így mindig van egy pozitív és egy negatív oldalunk. Tehát úgy képzeljétek el ez nem egy szinusz mint a rajzon, hanem két szinusz, az egyik oldaléból pozitív jelek lesznek a másiknál negatívak, ellenkező esetben fordítva.
Két hidasnál meg a második kép.

Ja annyi, hogy a második képen az alsó görbéknél nem I hanem a másik híd U-ja lenne.
Csak másoltam a rajzot. Persze ez most kondik nélkül van azért ilyen púpos, csak a lényeget szemlélteti, hogyan vezetnek a diódák.

Na bocsánat akkor a rajzok érthetőbben.
Egy híd, két híd.

Azt nem értjük szerintem, hogy a félperiódusok helyett miért vannak "dombocskák".
Azért, mert nem a feszültségek vannak szimulálva, hanem az áramok... de ezt írtam is és az Y tengely skálázásán is látható (remélem) az indexben az "(i)" betű.
Tehát amit látsz a szimuláción, azok a pufferek, a diódák, a terhelés és a GND áramai.

Szerintem az áram ugyanúgy jelen van a pufferen, meg a diódákon. Miért maradna ki fél periódus?

Az áram jelalakja olyan, mint a szimuláción (ezen ne vitatkozzunk).
A Graetz diódái csak a feszültségcsúcsokban vezetnek és nem folyamatosan.

Természetesen nem folyamatosan vezetnek. Nem értem miért maradnak ki a negatív oldalak. A hídnak az a lényege akkor is egyenirányít.
Jaa értem, mert ez a szimuláció megint nem egy Graetz kapcsolás. Gondoljunk bele, a pozitív hullámnál csak a felső diódák vezetnek, a negatívnál csak az alsók, de egy híd nem ilyen, ahogyan rajzoltam minden periódusnál felváltva vezet. Azon sem vitázhatunk azok a jelek az egyutas egyenirányítás görbéi. Az alsó két áramforrás kimeneteit fordítsd át. Fordítva kötötted az alsó szinuszokat gondolj bele.

Gyorsan mondom, mert nem érek rá!
Tehát ha elcsípnéd a középmegcsapolás, és a kondik közti vezetéket, azok akkor is feltöltődnének a megfelelő feszültségre!

De ha neked úgy jobb, előjelesen add össze a saját ábrádon a megcsapoláson folyó áramot!

Most nem értem ez hogy jön ide. Ilyeneket leírni, tudod értelmezni amit írtál? Ha elcsipjük a közepét meg a kondik közt akkor nyitott áramkörünk lesz, mitől töltődne fel a levegőtől? Nem véletlen kell iskolába járni.
Odaszólogatsz értelmetlenségeket, mikor Karesz50 írta rajzold le kinevetted, mert fogalmad nincs róla, akkor mire jó beszólogatni? Írnád le értelmesen mire akarsz ezzel utalni? Már leírtam, de ha neked nem megy már összeadtam, és írtam ideális esetben 0 lesz.
Na mindegy én sem érek rá, meg meg is untam. Ahogy nézem senkit nem nagyon érdekel ez, már annyira engem sem, az emberek beépítik a hidat aztán működik. Csak az nagy baj, ha egyutas egyenirányításként értelmezzük ami kétutas.

Ma kivételesen roppant türelmes vagyok.
Ez egy kétutas egyenirányító, négy darab diódával.
Minden jelalakhoz oda van írva melyik alkatrész áramát mutatja az idő függvényében.
Minden jelalak az alkatrészen átfolyó áramot mutatja. Például a sárga "C2" az alsó puffer árama... a zöld "C1" a felső puffer árama.

V2 és V5 feszültség generátorok jól vannak bekötve (ezt is hidd el nekem légy szíves).

Én már nem annyira vagyok türelmes...ezek a megjegyzések.
Nem érted vagy nem is akarod amit én írok. Akkor nézzük mert simán lehet nem látom jól segíts értelmezni. Tehát jól értelmezem a szinusz első periódusában csak a D1 és D3 vezet?
Majd az inverz jelnél pedig csak a D2, D4?

V1-V5 szinusz alakjait kell fordítva indítani (bocs előbb V2, V5-öt írtam) akkor lesz kétutas egyenirányító (hidd el légyszives).
Most így egyszer a pozitív kondi kap csak töltést (D1, D3 nyitva), majd a negatív oldal kondija (D2, D4 nyitva).
Ezt hívjuk egyutas egyenirányításnak.
Ha megfordítjuk a szinusz jeleket V1-V5-nél, akkor előszőr D3-D4 van nyitva töltődik C1-C2, majd D1-D2 lesz nyitva szintén töltődik C1-C2.
A kétutasnál minden ciklusnál töltjük mindkét kondit, ha ezt nem látjuk feladom.

Az első kép a négy fesz generátor kimeneti feszültsége.
Második kép, a négy dióda árama.
Harmadik kép, a két pufferkondi feszültsége.

Na így már ok, én V1-V5-öt gondoltam egyforma hullámnak, és V4-V2-t, de így is jó (V1-V2, és V4-V5). Akkor így D1-D4, és D3-D2 dolgoznak együtt. Akkor a diódák záró, és nyitó feszültsége közti részek a szünetek gondolom a 2. képen?

Köszönöm, hogy mégis jól tud szimulálni a szimulátor.
A többit próbáld meg egyedül átgondolni...

Nem az volt a bajom, a generátorok jeleit nem mutattad meg, így azt feltételeztem rosszul kötötted a hidat, mint a múltkori rajzodon, így próbáltam elmagyarázni a kétutas egyenirányítást, és nem értettem mit nem értesz rajta (a generátorokon látható szinusz jeleket gondoltam mérvadónak)...

Ez így van! Mindkét megoldás működik. Szakmám a "játék" , fő profilom a PA eszközök. Több száz, sőt KW fölötti végfokok "el vannak" szimpla hídról, és itt nem a kínai ramatyokról beszélek, hanem neves gyártókról, akkor nem látom értelmét a bonyolításnak. Jó konstrukció, beleértve a kábelezést, alkatrészek méretezését, azon múlik hogy jó-e egy tápegység.

Nézd, arról, hogy te nem tudod a fizikát nem én tehetek! A személyeskedéseidet meg tartogasd az haverjaidnak.
Ha meg rájöttél, hogy ott valójában alig folyik áram, és tényleg feltöltődnek azok a kondik akkor is ha nincs középmegcsapolás, ezért az áramút rajzod "hibás", ezek után nem értem mit kell itt erősködnöd...

Miután megszáradt a festék a vasdobozon, a hétvégén összeraktam a Ludwig-féle módosított QUAD405-öst. Tökéletesen működik a kettős hidas tápegységnek köszönhetően
A ventilátor kézzel kapcsolható, mert csak igen ritkán van rá szükség. Bekapcsolva teljes hangerőn (jelforrás nélkül) halk, de határozott zúgást okozott. Sarlatánkodtam vele kicsit, kitaláltam, hogy a kivezérlésjelző panelen keresztül küldi be a zavart, mert hol máshol? Mindkettő - meg a hangfalvédő is - ugyanarról a segédtápról megy. A kivezérlésjelző betápjára sorba kötöttem egy 100uH-t és párhuzamosan 100µF elkót. Ezzel megszűnt a zaj, aztán miután megnéztem a panelt jobban és láttam, már van rajta 1000µF gyárilag, ezért a 100-ast kiszedtem és most így van jól.
Köszönöm Reloop segítségét (is)!