Sziasztok! Van egy routerem, és a 12V-os tápját meghosszabbítottam. Az eredeti dugója bemegy egy fali aljzatba, onnan a falban végig a vezeték, majd szintén fali aljzat. Innen pedig két dugóval csatlakoztatom a routerhez. A "hosszabbítás" kb. 2 m. Kimértem, a tápot a hosszabbítással és anélkül és megegyezik a két érték, tehát nincs veszteség (elméletileg). Azonban, ha használom a hosszabbítóval, akkor folyamatosan újraindul a router. Ha nem használom, akkor jól működik. Valamilyen ötlet esetleg? Hosszabbító vezetéknek 4 eres telefon vezeték 2 erét használom.

"Kimértem, a tápot a hosszabbítással és anélkül és megegyezik a két érték, tehát nincs veszteség" - ezt úgy mérted, hogy mindkét esetben be volt a router dugva, és működött?
Használj vastagabb vezetéket próbából.

Ha nem akarod kicserélni a kábelt, próbálj meg két-két eret párhuzamosan kötni. Az igazi megoldás a vastagabb vezetékek használata és a fali aljzatok-dugók kiiktatása lenne. Túl sok a veszteség a rendszerben.

Lett egy kis probléma.
Egy fekete-fehér megfigyelő-kamera optikáját szereltem, ámde a kamera váratlanul "bekattant" és most már amint ráadom a tápfeszt, azonnal majdnem a totális feketeségig leszabályozza a képet (lásd: gif kép)! Előtte tökéletesen látott fényes nappal, most meg már akkor se...
Vajon mit ronthattam el rajta?

Sziasztok!
Szeretnék segítséget, véleményt kérni.
El tudná valaki mesélni nekem miben különböznek felhasználhatóság szempontjából a szuper kondenzátorok az akkumlátoroktól (Pl.: li-ion, li-po)?
Ha jól sejtem a kondenzátorok töltése sokkal gyorsabb lehet mint az akkumlátoroké, és gyorsabban lehet őket meríteni. Valamint egy kondenzátort akár 0 V-ig is meríthetek, míg az akkumlátorokat nem szabad mélykisülésbe vinni.
A másik kérdésem, hogy tudom átszámolni, összehasonlítani az energia tárolási képességét Pl.: 3,7V 4 Farad (kondenzátor) és 3,7V 1000mAh (akku).

Nagyon jól összefoglaltad.
Van egy hasonló, kicsit másként megfogalmazva.

Egyszerűen sehogy/nehezen.
Például ugyan kisütheted a "szuper" kondenzátort baj nélkül nulla Voltra, hogy elérd az elméleti kapacitást, de nulla Voltról már régen nem fog működni az áramköröd.
Ha nem titok, mihez kell?

Úgy sejtem a kolléga az egy ciklusban eltárolható energia nagyságára kíváncsi.

Nagyon függ a felhasználástól...

Hali!
Köszi a linket sok mindent, felhomályosított bennem.
Nincs konkrét tervem, csak arra voltam kiváncsi hogy mik a különbségek, előnyök, hátrányok.

Szia! A kondenzátor által tárolt töltés: Q = C * U = I * t.
A kapacitás adott. A feszültségről tudnod kell, hogy mennyit esik/eshet a feltöltött állapotból az áramkör működőképességéig. Az áram idő szorzat pedig azt írja le, mint az akku kapacitás, csak azonos mértékegységre kell váltanod.

Amit leírtál, azok mellé még hozzátenném, hogy a kondenzátort (ha olyan a szerkezete) akárhányszor fel lehet tölteni, illetve kisütni. A szuperkondenzátor ebből a szempontból speciális, mert más technológiával készül, mint a "sima" fém-szigetelő-fém szerkezetű kondenzátorok, ezeknek már lehet élettartama, mint az elektrolit kondenzátoroknak.
A kondenzátor energiája elvileg a W=0,5*C*U².
Tehát egy 3,7V-os, 4 Farados kondenzátor energiája 27,38 Ws.
Ehhez hozzá tartozik, hogy ez a teljes energia, tehát teljesen 0 V-ra lemerítve lenne ennyi kivehető belőle. Mivel közben a feszültsége csökken, technikailag nem lehet mit kezdeni egy 1V-os, vagy éppen 0,2V-os feszültségforrással.
A valóságban ha pl. a 2V alatti feszültséget már nem tudnánk kezelni, akkor W=0,5*4F*2V*2V= 8Ws energia "benne maradna".
Az akkuban tárolt energiát a kapacitás (Ah-ban) és a feszültség (V-ban) szorzata adja. Mivel ennek is csökken a feszültsége (4,2V-ról mondjuk 3V-ig), az átlagos 3,5V-os feszültséggel számolhatunk. Ezzel a feszültséggel és (1000 mAh) 1Ah kapacitással számolva a benne tárolt energia 3,5 Wh, azaz 3,5*3600= 12600 Ws.
Tehát 20 órás kisütéssel számolva egy 3,7V-os 1000 mAh-s akkuban tárolt energia 12600 Ws.

A kondenzátorban tárolt energia:

E = 1/2 * C * U^2 = 1/2 * 4 * 3.7^2 = 27.38 J (Joule)

Az akkumulátorban tárolt energia:

W = C * U = 1 * 3.7 = 3.7 Wh (13 320 J)

1 Wh = 3600 J

Fenti két képlet az ideális körülményeket veszi figyelembe! Ami nem látszik a képletekből az az, hogy amíg az akku feszültsége viszonlyag stabil, addig a kondenzátoré folyamatosan csökken, tehát nem tudod kihasználni a tárolt energiát, mert addig csökken a kondenzátor feszültsége, amíg a táplált eszköz le nem áll. Ami kiszámolható a képletből az az, hogy ha helyettesíteni akarod az akkut, akkor kb. 1946 Farádot kell összekalapálnod, nem számolva a feszültségcsökkenés problémájával. Ha az probléma, természetesen probléma, akkor lehet többszörözni a kondenzátorcsomagot.

"Természetesen" nem terheléssel néztem. Azt gondoltam egy routert "elbír" a telefon vezeték. Milyen vastag vezetékkel próbáljam meg? Most húztam be a falba a vezetéket meg minden csatlakozót, de szívesen áthúzom. Tanulópénz volt ismét.

Másképp nem nagyon tudom felvinni a 12V-ot a mennyezet felé úgy, hogy még jól is nézzen ki.

Mekkora a Router fogyasztása? Ha max. 2 A, akkor 1 mm2-es vezetékeknek jóknak kell lenniük.

Két eres lapos duplán szigetelt vezeték jó lehet.
Bővebben: Link
De még meg lehet próbálkozni azzal is, hogy a meglévő (párhuzamosított) telefon vezeték végére, a router csatlakozónál, ráteszel egy 1000-2000 µF-os kondenzátort. Lehet, hogy ennyi is elég lesz neki, és nem indulgat újra.

4-eres telefon vezeték-et használok. Ha jól látom, ez 28AWG-s, ami elvileg 0,8 A-t tud, a tápegység pedig 1,5 A-es. Akkor itt van a kutya elásva.

Az lett volna az igazi teszt, ha működő routerrel méred a feszültséget, közvetlenül a routernál! Terhelés nélkül nem folyik áram, nem esik feszültség, egy 10km hosszú hajszálvékony vezeték végén is 12V lesz! A mai routerek igencsak energiaéhesek, megeszik a 2A-t simán. Használj olyan vastag vezetéket, amilyet csak tudsz! A csatlakozóknak is bírniuk kell ezt az áramot.

Áthúzom a vezetéket, az a kb. 2 m vezeték nem probléma. Csak már elszüttyögtem vele pár órát így is.

Az, hogy a tápegység 1,5A-es, nem jelenti azt, hogy a router mindig fel is vesz ekkora áramot. Mellesleg párhuzamosan kötve a két-két vezetéket, már 1,6A-t bírna el. Szerintem próbáld ki a kondenzátort a vezeték legvégén, a routerhez minél közelebb.
Én először párhuzamosítanám, az a legegyszerűbb. Ha úgy nem jó, akkor jöhetne a plusz kondenzátor. Ha úgysem jó, még mindig át lehet húzni a vezetéket (az a legmacerásabb).

Igazad van, ezt fogom tenni. Holnap kipróbálom.

A vékony vezeték nagyobb veszteséget okoz mint a vastagabb, itt nem arról van szó elsősorban, hogy mekkora a vezeték terhelhetősége. Az AWG28 vezeték csak 0,08 mm2 keresztmetszetű, ez nagyon kevés. Talán segít a két-két párhuzamos szál, talán nem. Ha nem, szerezz be 1 mm2 (AWG 17) keresztmetszetű vezetéket, annak már elégnek kell lennie.

Miért nem a 230 Voltot vitted el? Annak vékonyabb vezeték is elég.

Akkor még egy aljzatot és az adaptert is fel kellene vinnie a mennyezetre, és úgy sejtem, hogy még az oda vezető vezetéket sem nagyon szeretné látni...

Jó napot! A következő kérdésben szeretnék segítséget kérni: A számítógépből kijövő hang jelet kellene 5 darab erősítőre rákötnöm. Ehhez szükségem lenne, egy olyan RCA elosztóra, amelynek van egy sztereo bemenete, és 5 darab sztereo kimenete ami nem átkapcsolós, mert egyszerre jelen kell hogy legyen a hang, mind a 10 kimeneten! Ehhez szeretnék egy kapcsolási rajzot kérni! Sajnos hetek óta keresgélek ilyen elosztót, de sehol nincs! Nagyon köszönöm a segítséget! Üdv. Zsolt Mellékeltem egy képet, valami ilyesmi kellene!

Kedves Kendre256! Sikerült kipróbálnom a felhúzó ellenállás cserét a javaslatod alapján. 1K lett az 5V-os oldalon, így már az áramkör működik, de a jel továbbra is rossz. BSS138-al szebb, de azzal sem négyszögjel (kb. 70KHz)
Ez már a drain-source kapacitás miatt van?

Első körben megpróbálnám simán elosztani a jelet, mindenféle áramkör nélkül. Nyilván az 5 db erősítő bemeneti impedanciája kisebb lesz, mint bármelyiké, de a PC-s hangkártyák ilyen szempontból eléggé igénytelenek.
Jó eséllyel lesz majd földhurkod, amire itt asszem külön topic is van, erre a leválasztótrafó a jó megoldás.

A "sehol nincs"...azért túlzás. Megfelelő megnevezéssel biztosabb a siker...
6 és 10 csatornás létezik, persze leginkább aktív (szinterősítővel)...

Gate-source ellenállás most sincs benne? Én megpróbálnék tenni bele egy 10k-t. Milyen a mikrovezérlő kimenete pontosan?

STM32F0 mikrovezérlő, sajnos már kipróbáltam a bemeneti oldalra is az ellenállást, de a PP kimenet miatt érthető módon semmi hatása nem volt.