Érzékeny jól megtervezett készüléknek tűnik, alkatrészek fellelhetők megéri elkészíteni, mint írja más frekvenciákra is használható. Talán egyetlen nehézség a kvarc beszerzése. Csatoltam a szerző eredeti cikkét.

A magasabb frekvenciakon konnyebb kilepni a Fold legkorebol mit takar pontosan? Elvileg az atjuto frekvenciabol a legalacsonyabb csillapodik a terjedes soran a legkisebb mertekben. Hasrautesre 28+ MHz terjedesmentes idoszakban.

A föld körül vannak ionizált rétegek. Ezek úgy működnek, mint a tésztaszűrő. Változik a magasságuk, változik a sűrűségük, ami leginkább a naptevékenység ionizáló hatása miatt van. A sűrűségük, és a hullámhossz viszonya határozza meg azt a legmagasabb frekvenciát (legrövidebb hullámhosszt) ami még visszaverődik, és "nem jut át".
Természetesen ez az átmenet nem ugrásszerű, hanem folyamatos. A rádió hullámok ezen rétegeken való áthaladásukkor csillapodnak A hosszabb hullámoknál jobban, a rövidebb hullámoknál kevésbé.
Mivel ezen a rétegeken az elektromágneses hullámoknak az EME összeköttetések során kétszer is át kell haladniuk, nagyon nem mindegy, hogy mekkora csillapítást szenvednek. Nagyon nem mindegy a hullámhossz (frekvencia) azért sem, mert egy vevő érzékenysége is véges, a zajok, és a földi zavarok miatt (elektroszmog), és az adóteljesítményeket sem lehet minden határon túl növelni így minden apró szakaszcsillapítás számít.

Volt annak a csillagász csajnak az előadása, ide is fel lett rakva, az nagyon jó.

Az a baj, hogy eléggé keverednek a dolgok. A kérdésednek sokkal inkább a rádió amatőrők topikjában lenne a helye. Az igaz, hogy a téma címe kissé megtévesztő, mert a rádió építés leginkább, de nem kizárólagosan a műsorvevőkről szól, A világvevő is erre utal, hogy gyakorlatilag a teljes műsorszóró sáv vételére alkalmas vevők építéséről szól.
Az 50 MHz -es , és pláne SSB vételre alkalmas vevő egy eléggé speciális kommunikációs vevő, nevezetesen az amatőr sávra, igy többféle szempontból is a Rádióamatőrök topikjában a helye. Annál is inkább, mert még egy adómeghajtó fokozat is tartozik a cikkhez.
Véleményt is hamarább tudnak mondani.
De nem is értem, mi szükség a véleményekre. Rágd át alaposabban a kapcsolást, értelmezd a működésüket, és ha az igényeidnek megfelel, építsd meg, és lesz saját tapasztalatod, nem szorulsz máséra. Egy kapcsolás amúgy is csak olyan, mint egy főzési recept, az, hogy milyen étel lesz belőle finom, vagy csak ehető, az a szakácstól függ.
a véleményem az, hogy egy jól összerakott, érzékeny, esélyes, hogy kissé zajos vevőd lesz belőle. Ez azonban amatőr rádiónál nem annyira perdöntő.

2019 nov HA5MRC Műszaki nap 2. részében
Erre gondolt Gafly

2m-en kisebb a csillapitas, mint 70cm-en. Az elektroszmog kemeny problema.

Ha figyelmesen olvasol, nem azt mondtam, hogy ne építs (vagy senki ne építsen), csak legyél tudatában a veszélyeknek.
Ha pl. tyúklopáson kapnak, és házkutatás alatt megtalálják a "szervek" a sok micsodát, szinte biztos, hogy vegzálni fognak. (lehet rossz, de csak egy példa akart lenni)

Még sohasem jártam, térmérő műszerrel meg pláne nem, a földön kívül, így pontos tapasztalatom a csillapításról nincsenek, de valószínűleg nem így van, legalábbis az irodalomból, mások tapasztalataiból nem ez derül ki.
Ha úgy lenne, ahogy mondod, akkor Bay -ék miért erőltették a minél magasabb frekvenciát, amihez speciális csöveket is kellett gyártaniuk.
Az előző, HA5AWS hozzászólásában is 1296 MHz -en elért sikerekről írt, ha úgy lenne, ahogy mondod, a sikerük is elmaradt volna. Gondolom, nem magnetronnal előállított kW -os teljesítményekkel, és 40 dB nyereségű parabolákkal dolgoztak, folyékony nitrogénben hűtött előfokkal.

Ok, kérdezz ott. Bár ezen nincs sok lehetőség vitázni, ezek törvényekben rögzítve vannak, csak ismerni kell a törvényeket.

A szabadtéri csillapítás képletében a nevezőben a hullámhossz van, abból pedig a kisebb frekvencián kisebb csillapítás jön ki. Más kérdés, hogy ugyanakkora nyereségű antenna pedig pont a hullámhossz miatt a nagyobb frekvencián lesz kisebb méretű (és kezelhetőbb).
O.2.2 szakasz.

Én tudom, de szrobert kollégának kéne tudni.
Az a baj, hogy pl egy műhold esetében nemcsak szabadtéri csillapítás van, hanem az ionizált réteg csillapítása is. Ez is növekvő frekvenciával csökkenő jellegű, és pont a 20 - 100 MHz átmeneti sávban válik elhanyagolhatóvá.
pl. valamelyik műholdunk is pont az UHF sávban (470 - 700 MHz) vizsgálja a műsorszóró adók által keltett elektroszmogot.

Kene? Tudom. Csillapitasrol volt szo, antennameret szoba sem kerult.
Nem baj, ha atereszti az a jo, ha visszaveri az a jo. pl. Nvis.

Mér megbocsáss, de ezt írtad:

Ez nem igaz, mert ahogy írtuk is pont fordítva igaz. Minél rövidebb a hullámhossz, annál inkább közelít a csillapítás a szabadtéri terjedés csillapításához.
Tehát helyesen, a 70 cm -en kisebb a szakaszcsillapítás, mint 2 m -en.
Fontos azt is írni, mert különbség van a szakaszcsillapítás, (ez csak a terjedési útvonal csillapítása) és az általában vett csillapítás között, mert azt nem definiáltad, hogy ebbe mi tartozik bele. A tápvonal csillapítása pedig pont nő, de nő(het) az antenna nyereség is.
Hogy a terjedés melyik formájából mikor melyik jó visszaveri, vagy átereszti állapotból, az attól függ, hogy milyen célra kívánod használni. Ennek megfelelően kell a kommunikáció hullámhosszát, (frekvenciáját) megválasztani.

Igen. Es a szabadteri csillapitas a frekvenciaval novekszik(vilagur).
A kornyezeti zaj, antennanyereseg is fontos a frekvenciavalasztas meghozatalakor.

A szabadtéri (világűr) csillapítás a távolsággal növekszik, a frekvenciával nem. Ha így lenne, nem világítana a nap sem. A látható fény elektromágneses sugárzás frekvenciája 400 - 790 THz. Azért ez elég magas frekvencia nem?
A frekvencia függő csillapításokat az átviteli útban levő különböző akadályok okozzák, amiknek a méretei a hullámhosszal összemérhetők. Ilyesmi a világűrben elég kevés van, a földön, és a fold légterében annál több.

A BME-en nem értenek veled egyet...
Egyszer már linkeltem, most ismét:
Bővebben: Link
Itt van az a rész belőle, amiből látszik, hogy a szabadtéri csillapítás hullámhossz-függő:

Egy mellé.

Ebből az írásból nem nagyon derül ki, Van egy képlet ugyan, de ott indexelt G (általában nyereség) szerepel. A szövegben is utal rá, hogy az antenna kimeneti feszültségét vizsgálja. Ez azért csalóka, mert egy antennának a nyeresége valóban csökken a frekvenciával a fizikai méret, és a hullámhossz viszonya miatt. De ettől az átviteli út dielektrikuma még nem frekvencia függő. Mármint a világűrben. A földön, vagy a föld világűr viszonylatában kissé más a helyzet, a levegő,molekulák, páratartalom különböző méretű alkotóelemei, mint akadályok szerepelnek az átviteli útban a hullámhossz, és a fizikai méretük arányában. A föld világűr viszonylatban a légkörben kialakult ionizált rétegek is frekvencia függő csillapításokat okoznak az átviteli útban, frekvenciától függően elnyelik visszaverik, vagy épp valamekkora csillapítással elnyelik.
A hozzászólásomban is hangsúlyoztam (lehet hogy ki kellett volna emelni) hogy világűrről van szó, aminek a realizálása a műhold műhold kapcsolat. Ilyen azért még nem nagyon van, ahol van pl GPS műholdak, ott a távolság sem túl nagy.
Érdekes módon (igaz felületes kutakodással) nem találtam adatokat a használt frekvenciákról.

Pucuka...
Nagyon tisztelem a rádiós tudásodat, de több forrást is találtam rá, hogy ezt nem jól tudtad. Nincs ezzel probléma, de már rég túl lehetnénk rajta...
További írások, amikből kiderül:
hadmérnök.hu/2009_3
Antennák és hullámterjedés 2.4-es képlet

Kiváncsi vagyok a kimenetelére a vitának.
Már csak mint kiképzett, ámbár szakmát nem gyakorló "csőszerelőként" is.
De nem értek hozzá.

Türelmet kérek, mert utána kell nézzek. Az állítás, hogy az akadálytalan hullámterjedés csillapítása frekvencia függő, ellentmond annak amit tanultam, bár jó régen a szakmérnökin pont Szekeres Béla tanár úrtól, de a gyakorlati tapasztalatomnak is.
Az antennák ... csatolékban látható képlet után a másik oldalon a sommás kijelentés:

Szó sincs hullámhosszról, vagy frekvenciáról.
A másik gondom, hogy többnyire földfelszíni terjedésekről van szó, ami köztudottan nem akadálymentes, erről is szó van a cikkben. A föld felszínén szabadtéri terjedést frekvencia függővé teszi a páratartalom, eső, a levegőben keletkező diffrakció, mint a délibábhoz hasonló jelenségek, stb.
Az sem jó jel, hogy a (2.4) képletben szerepelnek antenna nyereségek is, amik azt sugallják, hogy az antennák is bele vannak mérve a "szabadtéri terjedésbe". Ami persze nem gond, mert így kell mérni, csak ebből nemigen derül ki magának a két antenna közötti tér csillapítása az igen ritka anyagot tartalmazó világűrben. amiről a polémia folyt.
De utána kel nézzek pontosan, mert a tanulmány igen régen volt.

Tehát a helyzet a következő.
Érdemes áttanulmányozni Szekeres Béla, Antennák, és hullámterjedés jegyzet (amit a linkeden találsz) 45 - 47 oldalait, különösen mindjárt a 45. oldalon a 3.2.b Hírközlő összeköttetés részletes modellje ábrán levő ugyan idegen nyelven történő elnevezéseket. A két izotróp antenna közötti szakaszt nevezi szabadtéri alap terjedési csillapításnak.
Ennek a szakasznak a tulajdonságait úgy tárgyalja, hogy földi terjedés esetén, mivel nem ideális a terjedés a légkör sajátos tulajdonságai miatt, erre kitér a mikrohullámú összeköttetések tárgyalásánál a légkör molekuláris szerkezete, nyomása, hőmérséklete, pára eső, hó, jég különböző elnyelési sávokat produkál, és mint ilyen tekinthető frekvencia függőnek.
De többször is hangsúlyoztam, hogy az igazi szabadtéri terjedés vákumban, vagy az ehhez igazán közelálló világűrben a terjedés nem frekvencia függő.
Amúgy a műszaki gyakorlatban szabadtéri terjedésnek tekintjük, ha az átviteli útban nincs durva akadály. A vákumban, a világűrben, és kb 20 GHz alatti frekvencia sávokban a terjedés szabadtérinek tekinthető, ezen frekvenciák felett jönnek a levegőben az úri huncutságok, esőcsillapítás, vízgőz elnyelések molekuláris rezonanciák stb. és ezek miatt van a terjedésnek frekvencia függése. De ezek a jelenségek az akadályok közé sorolandók, mert csak mindegyik csak a rájuk jellemző frekvencia sávokban veendők figyelembe.
Ami az általad kiemelt 3.7, és 3,8 képletet érinti, a kiemelésből kimaradt az a mondat, hogy:
"Egy antenna nyeresége, és hatásos felülete között az alábbi összefüggés áll fenn"
így kerül bele az üzemi hullámhossz a képletbe. De ez az antenna tulajdonsága, és nem a szabadtéri csillapításnak.

Szia!

Valami nem stimmel akkor az alap képletben. A frekvencia igenis nagyon számít a csillapításban. Nagyon szerettük volna ha 23cm-en ugyanakkora a csillapítás mint 2m-en.

L = 32,45 + 20 log f + 20 log d
ahol

L a szabadtéri csillapítás, dB
f a frekvencia, MHz
d az izotrópikus antennák (adó és vevőantenna) közötti távolság, km

Az egyéb tényezők mint pára meg egyéb tereptárgyak nem ez a témakör, az plusz csillapításként jelentkezik!
Üdv: Gábor

Szabadna tudni, hogy honnan származik az általad bemutatott képlet?
Az egyszerűség és a félreértések miatt maradjunk annyiban, hogy a szabad térben vákum van.
Ez a vákum felettébb lineáris, és szimmetrikus négypólus, ami az antennáknál már csak erősen korlátozottan van így, létezik egy maximálisan kivehető teljesítmény fogalma is.
Izotróp antenna csak a számításokban létezik, valóságban nem. Az antenna által szolgáltatott teljesítmény már frekvencia függő, a hatásos felület miatt, ami a hullámhossz csökkenésével szintén csökken. Ezt lehet kompenzálni, a magasabb frekvenciákon a nagyobb nyereségű antennákkal.
Ebből az is következik hogy a méréseknél, ahol egy valóságos antenna kimeneti teljesítményét (feszültségét) mérjük, ezt frekvencia függő korrekciós tényezővel kell figyelembe venni, ahogy a mérőantennáknál is szokás.

Csak igy tovább fiúk.

Az alap képletben is "benne van a frekvencia", hullámhossz "álnéven". Szerintem amit te írtál képletet, abból az alapképletből jött ki, amit itt linkelgettem már egy ideje. Csak abból amit én linkeltem, szerintem kifejezték a frekvenciát a hullámhosszból, kiemelték a konstansokat, meg átrendezték a logaritmikus kifejezéseket, hogy a távolságfüggő és a frekvenciafüggő (lambdafüggő) tagok külön kerüljenek. Meg amit én linkeltem, abban benne volt az adó és vevőantenna nyeresége is, az általad írt képletben csak a tér távolság- és frekvenciafüggő tagja van, meg az ahhoz tartozó konstansok.

Találtam is guglival egy doksit, amiben írnak a levezetésről:
Bővebben: Link

Szia!
Sok szakkönyvben néztem már lényegében mindegyik ugyan ezt a képletet adja két pont közötti csillapításra. A szakasz csillapításnak mi köze van a az antennák nyereségéhez és felülethez meg egyéb hablatynak. Az antenna nyereség általában izotrop antennára van megadva az a csillapításból levonódik mind adó mind vevő oldalon. Számolhatunk még a levezető kábel csillapításával is de ennek megint nincs köze két pont között kiszámolt csillapításhoz.
Üdv: Gábor

"Rádiótechnikai fogalomként szakaszcsillapításnak az a csillapítást nevezzük, amely csillapodást elszenved a jel az adóantenna koaxcsatlakozójától a vevőantenna koaxcsatlakozójáig."
wiki.ham.hu Szakaszcsillapítás