Fórum témák
» Több friss téma |
Amikor ezt tapasztalod, akkor a két csatorna bementi test pontjai össze vannak kötve? A bemenet testre van zárva, vagy szabadon van?
A hűtőbordák ebben a pozícióban nem túl hatásosak. A lamelláknak függőlegesen kellene álniuk. Én is elkövettem ezt a hibát. Átépítettem és így nem forrósodik, csak langyos.
A bemenetek bekötése ezen a képen nem látszik. Tehetnél fel arról is képet. Nálam teljesen zajtalan max hangerőn is. A hozzászólás módosítva: Jún 19, 2020
A lamellák ennél függőlegesebbek nem lehetnek szerintem, hiszen felfelé áll minden lamella. De nem is ez a problémám, az erősítő külalakját nem fogom újra tervezni. A Nagra végfoknak pont ugyanebben a pozicióban vannak a bordái, 2x100 Watt A osztály pedig. Cirokl mester is épített egy hasonló kivitelű erősítőt, ő sem panaszkodott a melegedésre. A gondom nekem az, hogy az egyik oldal búg, halkan de hallani, a másik pedig nem. Az az oldal búg, amelyik bemenete a rövidebb kábellel csatlakozik a bemenetre. Ez csak próba bekötés a bemenet részéről, mert jön bele még egy relés bemenetválasztó, arra fog csatlakozni a végfok.
A bemenet test pontja egyszer csatlakozik a végfok testpontjára, a másik vége az RCA test lábára van forrasztva. Az RCA a sasszi fémlaptól galvanikusan el van szigetelve. Talán emlékszel, amikor terveztem ezt a végfokot, Te javasoltad, hogy a kisjelű föld egy 3-4 Ohmos ellenálással legyen leválasztva a nagyjelű földtől. Azt is megmutattad, hol kell ezt megtenni. A tanácsod be lett építve a végfok rajzolatába. Az előző erősítő csendben is van. Ez a végfok egy dologban különbözik attól: Ebbe BD139 van beépítve a T2 helyére. Az előzővalami más, már nem emlékszem. Olyan a tokozása, mint a BFY34 nek pl. De a bemenet bekötését meg is nézheted, mert Moszkvai Úrnak lefotóztam.
A huzalozással ugyan sikerült megismerkednem, viszont a kép nem árulja el, hogy a bemenet le van-e zárva, illetve a két jelföld összeköttetésben van-e egymással, azaz zárult-e a földhurok.
Vizsgálnunk kell a tápáram járta testvezetőkön eső feszültséget, hogy a hurokban kioltják-e egymást. A transzformátor, valamint a szekunder kivezetésektől az egyenirányítón át a pufferekig tartó vezetékszakasz indukciója feszültséget gerjeszt a közeli vezetőkben. Ez a hatás különösen erős, ha nagy árammal, nagy kapacitású kondenzátort töltünk. A panelek és a huzalozás aszimmetriája indokolhatja a két csatorna eltérő zajszintjét. A szór mágneses térből és a földhurokból származó zavaró jelek nemcsak összeadódhatnak, hanem ki is vonódhatnak egymásból, tehát akár csökkenhet is a búgás bizonyos esetekben. Úgy határolnám be a nálad tapasztalható jelenség forrását, hogy az erősítő bemenetét rövidre zárnám és lekötném róla a jelvezeték mindkét ágát. Megfigyelném, ez milyen változást okoz.
Vagyis tegyem azt, hogy kikötöm a két panel bemenetét, és zárjam rövidre a végfokpanel bemenetét első körben?
Nos rövidre van zárva mind a két bemenet. Az egyik búg, a másik nem.
Van egy jelenség, nem tudom, van e jelentősége. Ha megnézed a fotót, a bemeneti fekete kondi mögött van egy elko. Ha a búgó oldal elkojának a tetejéhez érek, erőseben búg. A másik oldalon ugyanennél a kondinál nem történik semmi.
Moszkvai-nak igaza van. Ha a borda függőlegesen áll, az alulról meginduló meleg levegő felfelé halad, egyre melegebb lesz, egyre gyorsabban halad, és egyre több hőt szállít el! De ha nem túl forró a borda, akkor hagyd így, az én JLH-m is így működött sokáig.
Bocsánat az okoskodásért! reloop mester meg fogja oldani.
Nekem is így működötz eleinte, ventivel. Aztán átfordítottam a bordákat így a venti sem kellett.
Lehet, a panel szintjén keresendő a hiba.
Mérj ellenállást a táp test és a jeltest között! A melléklet szerinti a NYÁK-terved? Bekarikáztam az ellenállást amit ellenőrizni szeretnék.
Erre gondoltál ,
Igen hasonló de mégis más.
Mielőtt bármit szétcseszel , cseréld fel a két panelt, mert gondolom mindenben egyformák. Amennyiben a másik oldalon is búg, akkor nagyfrekvenciás gerjedés lehet a jelenség oka...ha nem, akkor a vezetékezésben, elrendezésben van a hiba.
TJ.
Próbáld meg így odavezetni a Gratz-től a pufferig odavezetni és onnan elvezetni a tápvezetékeket.
Igen arra gondoltam de az a korábbi erősítő azzal nincs is baj.
A korábban leírt jelenség, hogy az egyik panel 1,9 A, árammal indul és csak 1-2 mp után áll be 1,3A-re - a másik ilyet nem csinál - nagyfrekvenciás gerjedésre utal. Ezt támasztja alá a másik amikor a kondi tetejét megérintve nő a hallható búgás, amig a másik oldal ilyet nem produkál.
Különben egyszerű árammérésnél is láthatók ezek a gerjedésre utaló áramváltozások, amikor megfog egy vezetéket, vagy egy testpontot... Epített egy teljesítményoszcillátort TJ.
Bocsi a beleszólásért. Másnak más azonban a felaprózott puffereket szerencsésebb csillagba kötni, és nem Május 1-i felvonuláskori sávokba szerelni. Nem látom a csillagpontos elv alkalmazását a Ottó készülékében. Én még azt is mondanám, hogy a fólia, meg a vezeték keresztmetszet nem elégséges. Az egész kivitelezés átgondolásra szorulna, hogy rövidebb huzalozás, zavarszegényebb eredmény kerekedhessen belőle.
De zenélő teljesítmény oszcillátort, ami nem piskóta, és mellesleg melegen tartja a teámat. Télen pedig a szobát.
Kedves Mester. A korábbi erősítő pont ilyen elrendezésű volt. A kábelek ugyanabból a gurigából valók. Az kifogástalan ez meg nem.
A régebbi gyártmányok között is vannak igen hitvány darabok a BD139-esek között, annak a cseréje megérne egy misét.
Annál a csatornánál amelyiknél a búgást tapasztalod jelentős feszültség esik a test bekötő vezetékén a táphullámosság miatt. Ennél az oldalnál háromszor (!) hosszabb a vezeték. Úgy tudod kiszűrni, hogy innen származik-e a hiba, hogy a csillagponttól jövő hangszóró testet lekötöd a csatlakozóról és a végtranzisztor emittertől húzol be egy szálat. A kiinduló pontot jelöltem a csatolt képen. Amennyire kőbevésett szabály a csillagpontos kialakítás a szimmetrikus táplálású erősítőknél, annyira marginális az egyszeres táplálásúaknál. Egyszeres tápnál inkább felfűzzük a fogyasztókat a test-vezetőre, mint azt a rajzok szemléltetni is szokták. A JLH'69 példányok között még nem találkoztam lezárt bemenettel gerjedővel, de természetesen ezt sem zárhatjuk ki. Szkóp hiányában a Zobel-tag 10 Ω ellenállásának melegedése jelzi, vagy megmérheted ugyan ezen az ellenálláson egy 1N4148 diódából és egy legalább 680 nF kondenzátorból rögtönzött csúcsegyenirányítóval, hogy egy estleges oszcilláció amplitúdója meghaladja-e a 0,6 V-os értéket. A búgást leszámítva, a csatorna amúgy tisztán szólt?
Az lehet, de ez nem azt jelenti, hogy így kellene csinálni, ha komolyabban vesszük. Én ajánlanám még a Zobel tagot a hangszóró csatlakozóhoz szerelni, bár nem emlékszem a képedre. És nem hallható tartományban is lehet gerjedés egy rossz konstrukció esetén, amit a túlzott melegedés is jelezhet. De tovább nem szólnék bele a dolgaidba. Meg mindenki söpörjön a maga portáján, ne más munkáját elemezze....
Bocsi az eddigiekért!
Igen, tökéletes a hangja.
Megmértem a tápot nagyjelű földnél, és kisjelűnél is: Mind két helyen 32V.
A 32 V-os egyenfeszültségmérésben elvész az a mV nagyságrendű búgófeszültség ami a hangszórón már észlehető. Próbáld ki a hangszóró test áthelyezését! Nem csodaszer, de lehet abban lesz a megoldás.
Kicseréltem a bd139 eket. Eredmény: Búgás marad. Ez mellett csodás a hangja. Torzítást nem hallok. Énekhang szép, basszus szép. A tápon változtassam a helyét? Másik kondira kössem?
Bocs, a kép lemaradt innen.
A hozzászólás második bekezdésében találod a leírást. Ez a módosítás már volt hasznomra, ezért is ajánlom.
Kipróbáltam a javaslatod, búgás maradt. Átszereltem a panelokat, a búgás követte a panelt. Felfűztem egy zsinórra a két panelt, búgás maradt.Megcseréltem a végtranyókat, eredmény semmi. Bekötöttem a végfokokat a másik JLH ba, megkapta annak a ki-be menetét, búgott. A másik pedig, a régi az nem búgott. Most épp azon vagyok, hogy megszaggatom a ruhám, fejre hamut öntök, és elásom a forrasztópákám.
Lekötöttem a csendes oldalt a tápról, akkor is búg
|
Bejelentkezés
Hirdetés |