Köszi !

...és Neked is köszi a részletes leírást ! Nekem Win 7 van fönt, de teljesen érhető - így fogom csinálni.

Sziasztok!
Nem nagyon vagyok otthon a programozásban. Rengeteg epromot, pic-et égettem már, de mindig megvolt a beírni való tartalom. Amit meg kéne oldani arduino-van, az egy nap kollektorhoz "hőkülönbség kapcsoló". Persze ilyet is lehet gyárit kapni, de az mégse olyan...
Van két hőérzékelő. Amik mérnek valamit. Nem ezek mért értéke alapján kapcsol ki-be egy relé, hanem a köztük lévő különbség alapján. A beállított érték tehát a különbség.
Persze jó lenne valami mutatós kis egyszerű menüs lcd-s szerkezetet építeni
Híradástechnikában otthon vagyok, hiszen abból diplomáztam, de a szoft írás sajnos még idegen. Bár ezen szerkezet révén talán....

A: Kombinált termosztát.
B v1.0: Két érzékelős termosztát.
B v1.1: Két érzékelős termosztát, v1.1.

Hali! Napkollektorhoz nem igazán jó a DS18B20 szenzor, méréshatárilag(ha jól emlékszem 125fok)
A napkollektorban nyomás alatt jóval több mint 100 fok is simán lehet.
pl: Bővebben: Link

Házilag kivitelezett kollektorokban nem alkalmaznak ilyen szélsőséges viszonyokat. Gondolom én.

Kiindulásnak nagyon jó amit írtál, csak a teljesség kedvéért jegyeztem meg, pl barkács medencefűtésnél, nyilt kör esetén sincs ekkora hőfok
Meg hallottam valami klón 18b20-ról ami talán csak 80 fokig működik, de lehet rosszul emlékszem.

Jo, jó, és köszönöm is a linkeket!
De arduinóval lenne jó megoldani, mégha nincs is kész projekt rá.
Hiszen abból, van pár, meg van néhány 4X20-as kijelzőm

Jól emlékszel, a távolkeleti gyártmányok tudnak rosszalkodni.

google: arduino solar differential temperature controller

Szerintem: Ez egy hobbi fórum, mindenki barkácsolgat magának. Ha valakivel le szeretnéd gyártatni, programot megíratni, akkor apróhirdetést kellene feladnod. Az általad megadott információkkal maximum linkekkel tudunk segíteni, de keresni te is tudsz. Talán úgy közelebb lennél a megoldáshoz, ha keresnél egy neked alkalmas kapcsolást, ami ha esetleg nem is tökéletes számodra, de a kódreszelésben már könnyebb segíteni.

Nem egy nagy durranás. Ha a napkollektor melegebb mint a medence, kapcsoljon be. Extraként nem árt némi hiszterézis és készen is vagy a lényeggel.

Érdekes dolog ez. Én ahhoz hasonlítanám ezt a dolgot, amikor egy híres neves elektronikai cég legyártatja a kínaiakkal a kívülről nagyon minőséginek látszó termékét. A belsejébe, pedig beleteszi a talán a legrosszabb paraméterekkel rendelkező alkatrészeit, ami éppen a "fiókjában" talál. És csodák csodájára működik, de egy átlag felhasználó nem lát a dolog mögé, illetve belé.

Érdekességképpen lefényképeztem 3 db Arduino-t. A középső és a jobb szélső teljesen egyforma. De mégis van, különbség a nevük. A bal szélső pedig már a távol-keleti tovább fejlesztett változat.

A középsőn a 5V-os feszültség szabályzó nagyon melegszik valamiért. Pedig ugyanarról a tápegységről, feszültségről vizsgáltam. Volt neki párja is, az az első összekapcsolásakor a laptoppal elhalálozott, illetve a soros illesztő IC elfüstölt rajta. Gondolom valamilyen forrasztási hiba lehetett valahol.

Csak a laptoppal volt összekötve? A tápot is onét kapta? Ha a laptop töltőről ment az arduinó saját tápról, simán előforrdulhat, hogy a tápokban lévő zavarszűrő kondenzátor miatt eltérő feszültségen ( akár 230V ) lévő dolgok összekötésénél alakult ki nem kívánatos áram. Arra meg nem igazán van felkészítve egyik szerkezet sem.

Nem töltőről ment. 230V/9V -os adapter volt hozzá kapcsolva külső tápként.

Ez viszont velem konkrétan megtörtént, szóval érdekelne hogy mit kellett volna másképp csinálnom! Tehát laptop a saját tápjáról, arduinós panel szintén egy kapcsolóüzemű tápról. Amikor összedugtam az egész környéken lecsapott mindent!
Persze egyik elem sem úszta meg.

Vagy a laptopot akksiról járatni vagy az arduinot nem külső tápról, hanem USB-ről vagy akksiról hajtani arra az időre. A laptop és az arduino tápjai összeveszhetnek, ahogy proba is írta.

Jó, de ez nem megoldás, hiszen egy gép elmegy napi nyolc tíz órát, nem várható el hogy az akksi kihúzza addig. Az arduinó meg nem birja el a motorokat, kell neki táp.

Motor esetén különösen fontos lenne a jó leválasztás. USB-re léteznek optikai leválasztók, tápra pedig izolált DC-DC konverter a kis fogyasztónak, pl. az Arduinonak, így mehet USB-ről is.
A motornak és vezérlőjének kell külön táp.

A motorvezérlőkben is szokott lenni optós leválasztás.

A megfelelő, teljesen galvanikusan leválasztott tápról kellene az Arduino-t és a rajta levő dolgokat hajtani. Én nem tartom jó dolognak, ha az Arduino bármilyen kapcsolatban is van a hálózattal, vagy a védőföldeléssel. Ha a projekt már fix, akkor át lehet gondolni, mi legyen a védőföldeléssel kapcsolatban, de fejlesztés közben legyen 100%-osan galvanikusan leválasztott.
Az eseted a felrobbant dolgokkal eléggé ritka esetnek tűnik, nem kellene megtörténnie!
Lehetséges, hogy nálad a védőföldelés a nullára van kötve???

Akármi is lehetséges, ez már nem fog kiderülni, mert az előző telephelyen volt az eset.
Mindenesetre szeretném elkerülni a jövőben az ilyet.
Nem gondoltam volna, hogy két kapcsolóüzemű táp így összerúgja a port..

Nem lett volna szabad ennyire összeveszniük, mert ez azt is jelenti, hogy valamelyik vagy mindkettő tápban szigetelési gondok vannak. Okkozza akár kondenzátor vagy valami más, de így életveszélyes is lehet.
Mindezeket figyelmen kívül hagyva is úgy kell tervezned a mikrovezérlős áramköröket, hogy külső táp esetén sem okozzon gondot sem USB-re sem bármilyen programozóra dugva. Sok esetben egy diódás leválasztás is elég lehet.

A diódás leválasztás szerintem a kapcsolóüzemű tápok negatív kimenete és a két hálózati kapocs felé vezető kondenzátoron nem segít. Főleg hogy váltakozva hol egyik, hol mindkét sarokra rákötik, legrosszabb ha mindkettőben ( laptop, adapter) csak egy kondenzátor van, és az egyiknél pont a fázisra kerül a másiknál meg védőföldre van kötve a kimeneti nulla. Így az usb csatlakozón soros pl 10nF kondenzátoron keresztül találkozik a 230V. Megoldás nem nagyon van, vagy a zavarszűrüket dobálod ki a tápokból, vagy bedugás előtt a két táp negatív pontját egy combos vezetővel összekötöd. Ha akar olvadjon az, ha meg nem akar olvadni, legalább közös potenciálra hozza a két szerkezet nulláját.Ugyan ez a probléma jelentkezik a HIFI berendezéseknél is.

Ha a negatív össze van kötve a földeléssel mind két oldalt akkor nem megy tönkre. Az ipari fémdoboz tápok negatív kimenete nincs földelve azt össze kell kötni utólag, a műanyag dobozos kínai tápokban vagy össze van kötve a negatív a földdel vagy nem ezt ki lehet mérni ugyanez a laptop tápról is elmondható, ha nincs összekötve a táp Y kondenzátorai miatt a tápon 115V AC mérhető a földhöz képest, ami kissé csíp és tönkreteszi a félvezetők bemenetét mivel általában semmilyen túlfesz védelem nincsen benne, a PC negatívja földelt. Persze feltételezzük hogy a házban jó a földelés, illetve ahol kínai tápokkal kísérletezés folyik oda nem árt egy fí relé mert már nem egy életveszélyes gyári CE jelzéses gányolást láttam.

Ahogy Gpeti mondja. Egy rendes kapcsitáp negatív pontja nincs földelve tehát ilyen nem jöhetne létre. Nem egy ilyen áramkört készítettem már külső tápról üzemelve (PIC-es és Ardus is) és PC-vel összekapcsolva USB-vel. Soha nem volt semi gond. Persze nem kínai tápjaim vannak. Ennek ellenére összedugás előtt ellenőrzöm a biztonság kedvéért.
Halkan mondom nem leválasztott tápot (kondi -ellenállás)is dugtam már PC-re. Persze ott nem mindegy hol a fázis és a nulla. Nem kell kiakadni, csak teszt felprogramozása volt

Szétszedtem már sok tápot, igen változatos a kép. Márkás gyártók is van hogy átkötik a kimeneti 0V-ot a védőfölddel ( sokszor az egész dobozt belül burkoló árnyékolással.) Éppen kinek milyen zavarvédelem nyilall a fejébe, olyat alkalmaz. A márkást a gagyitól nem különbözik ebben a tárgykörben. ( max az árnyékoló lemez mérete változik, ha van)

Előfordulhatott az én hibámból is, szakértő bevonása nélkül nem derül ki soha. Eddig egyszer fordult ilyen elő velem.

Lenne itt három kérdésem:

1. Az általam felrakott képen látható jobboldali panel szerintetek eredeti? Nem ez ebay-ről vettem.
2. Milyen FTDI integrált áramkört szoktak alkalmazni, a CH340G kívül soros illesztésre?
3. Illetve, a teljesen biztosan eredeti példányt milyen soros IC-vel látják el?

Tehát ha jól értem, akkor fogok egy laptop tápot, megmérem a kimenet negatívját és a bemenet földjét. Ha össze van kötve, akkor örülök. Jól értem?
Mindezt két tápra is, és akkor duplán örülök.

Szerk: Bocsánat ha értetlenkedek, de ez a földelős csattogós dolog eddig még nem érintett.

Jól gondolod!

Köszönöm!