Hello! Én ezt nagyon ésszerűtlennek látom. Még ha így is van, akkor sem fogják a TV-det szétszedni, megnézik a típusát és az szerint döntenek. Ennek járj utána, mert itt valami porszem van a gépezetben..

Rendben. Lerajzolom du.-án hogy mire gondoltam pontosan, mert lehet hogy félreértjük egymást.
nagym6: maximálisan egyet értek veled, amit leírtál az teljesen igaz. Mi is így tanultuk.
Majd a rajzon jobban látható lesz mire gondoltam, lehet hogy nem jól magyaráztam el és ezért nem értjük egymást.

Nagyjából lerajzoltam hogy mire gondoltam. Tudom hogy nem a legjobb megoldás, de szerintem használható lenne.
A két kép ugyanaz, csak az egyiknél nyitva van a kapcsoló, (a PIC -ből kijövő 3.3V-ot illusztrálva), a másiknál zárva.
Mivel kétszer fordítok fázist így a kimeneten akkor jelenik meg az 5V amikor a PIC jelet ad.
Az más kérdés hogy ez mennyi ideig tartana, és hogyan befolyásolná a jelet.
nagym6: igazad volt, utána már leesett. Ub - lejön Ube (kb. 0.6V), így mindenképpen csak kisebb lehet az emitter ellenálláson eső feszültség.

Nem követtem végig a szálat, de ez egy alkatrésztemetőnek tűnik, még ha csak egy példányban kell is. Vasárnapi hsz-odból úgy látom, hogy a számláló 5V-os tápja a gondok forrása, annak pedig az az oka, hogy aggódsz a FET-ek meghajthatósága miatt. Mi lenne, ha:
- a számlálót is 3,3V-ról táplálnád (nem tudom, hogy konkrét-e már a típus)
- nem kellene szintillesztés a PIC és a sz.ló közé
- a kimeneteken a LED-ek kapcsolására olyan FET-eket használnál, amelyek 3V-nál már csutkára nyitottak. Ilyenek azért akadnak bőven... pl. SI2306/2308, TSM2312/3404, stb...

Van cég, aki kifejezetten ezzel foglalkozik, kb. 100€-ért kiforrasztják a tunert, de erről adnak egy igazolást is. Az más kérdés, hogy ez érdekli-e a hatóságokat... Egyszerűbb egy nagy "monitort" venni...

Lehet ezt sokkal egyszerűbben. (földelt vagy közösemitteres)

A CLK jel fázisfordítottan jelenik meg a bemenethez képest, ezt akarja visszafordítani a második tranzisztorral a kérdező, ne legyen fázisfordítás a PIC kimenet és a CD4040 bemenete között.

Értem én ezt, de a földelt bázisú erősítő sem fordít fázist. (Mint a grafikonon látható is.)

Igen, benéztem. Sőt a földelt bázisút a kérdező is említette, én erőltettem a szokásos kapcsolófokozatot.

Szia!
Gyakorlatilag a probléma már szinte megoldva, mert a 74HCT4040-est választottam, ami kisebb jelszintekkel működik. Vagyis az oké, hogy ennek az IC-nek 5V tápot adok, de az órajel csak 3.3V lesz ami itt teljesen jó, mert 1.6V -tól H szintnek veszi. Min. 2V ami még mindig bőven belefér. Úgyhogy amit a PIC ad órajelet, az illeszkedik ehhez az IC-hez alapból, vagyis a számláló megoldva. Ennek a kimenete kis árammal terhelhető ezért rakok egy ULN2803-at, hogy meghajtsa a LED-eket. (minden kimenetén egyet persze).
Ettől függetlenül nagyon érdekel ez a szintillesztés dolog, tanulás céljából, (mert még nagyon sokat kell tanulnom) és ezért próbáltam ötletelni hogy én hogyan oldanám meg.
Igazából nagyon nem vagyok megelégedve az iskolákkal, alig tanítanak valamit. Nem azért mondom, de sokkal többet tanulok saját magamtól, (könyvek, net) meg persze innen, mint az iskolában.

Lehet hogy egy kicsit több alkatrész kell hozzá, de szerintem működne. Persze meglehet más szemszögből is közelíteni ezt az egészet és jöhetnek a feszültség erősítők. A tranzisztort csak kapcsolóüzemben gondoltam, nem pedig erősítő fokozatként. Minden olyan dolog érdekel, amit "manuálisan" meg lehet oldani, nem pedig egy készre gyártott akármi megoldja helyettünk.
Majdnem bárki össze legózhat különböző áramköröket amik még működhetnek is mindenféle szaktudás nélkül, mert már annyi előregyártott kis kütyü van. De nekem nem ez a célom, hanem az hogy megtanuljam, és meg is értsem a dolgok működést és saját magam rakjak össze mindent a legapróbb részekig.
A számlálót is először JK tárolókkal terveztem meg, de kicsit sok kellett volna belőle és egy kész számláló sokkal olcsóbb.

"A tranzisztort csak kapcsolóüzemben gondoltam, nem pedig erősítő fokozatként."
A két dolog teljesen azonos. Kapcsolóüzemben is analóg módon működik a tranzisztor. Ugyan úgy feszültséget erősít kapcsolóüzemben is. (kapcsolástól függően)
A különbség annyi, hogy "erősítő módban" általában A-B-AB munkapontot állítunk be és a vezérléssel próbálunk a lineáris tartományban maradni. Kapcsolóüzemben C munkapontban van az eszköz, és pont a kivezérlés tartományán túl vezéreljük a tranyót (lezárástól a szaturációig). Valamint általában a leggyorsabban igyekszünk a lineáris tartományt elhagyni.

Végső soron a kapcsoló üzem is erősítő, csak nem lineáris üzem. Kis bázisáram/nagy kollektor áram.
Azért működik a tranzisztor kapcsoló üzemben, mert a benenet jelentősen túl van vezérelve, és igen gyorsan, rövid idő alatt. Ezt a vezérlést a tranzisztor kollektor árama Az f_T -től függően (határfrekvencia) kis késleltetéssel követi. Például, ha egy közönséges lineáris hangfrekvenciás erősítőt színussz bemeneti jellel jelentősen túlvezérelsz, négyszöghöz igencsak hasonló kimeneti jelet kapsz.
Léteznek kifejezetten kapcsoló tranzisztorok, és FET -ek, amelyeknél nem a linearitás a lényeg, hanem a kis belső kapacitások, amikhez rövid kapcsolási idők tartoznak. (BSY18, BS107 adatlapok)
Ez persze nem zárja ki, hogy közönséges tranzisztort ne lehessen kapcsoló üzemben használni.

Értem, köszönöm. A szinuszos túlterhelés gondolom abból van, hogy túl megy az erősítés a lineáris szakaszon, és "levágja" a hullám tetejét. Ha túl nagy a bemeneti jel, és mondjuk az erősítés állandó.
A tranzisztorok kapcsolóüzemű használatáról annyit tudok, hogy a két végletben kell működtetni. Teljesen lezárni és teljesen kinyitni. A FET-ekkel egy kicsit jobban szimpatizálok mint a bipoláris tranzisztorokkal, de az utóbbiról tudok többet. A FET-ekkel még egy kicsit kísérleteznem kell a gyakorlatban is, hogy jobban megértsem a működésüket.
proli007: köszönöm, már kezd világosodni a kép a kapcsolóüzemű működést illetően.

Általában ki. Nem muszáj beengedned őket, de rendőrrel visszajöhet. Olyan ez kb mint egy BKV-ellenőr. A legelején, ahogy állandó lakcímre jelentkeztünk be, szinte azonnal jöttek. Elmondtam, hogy van TV, aztán jött is a csekk onnantól mindig.
Azt, hogy most amikor kijelentem majd, jönnek - e nem tudom. De nem is érdekel igazából. Így ez már törvényes lesz, maximum igazolást kérhet, hogy ténylegesen kiszerelésre került - e minden érintett csatlakozó. Akkor meg majd szerzek pár euróért egy szerelőtől.

Ha tudsz németül, szívesen elkuldom az adott törvényeket. Igazolás kellhet, hogy szakszerűen kiszereltek ezt a két dolgot, de nem hiszem, hogy ezt kérik. Ha igen, megszerzem.

Sziasztok! Egy 12V-os, PWM-el vezérelhető számítógépventilátort szeretnék számítógéptől függetlenül, PWM-el vezérelve a lehető legkisebb fordulatszámon járatni. PWM vezérlőként ezt találtam. Egy 230/9V-os paneltrafó diódahidas egyenirányítás és pufferkondis simítás után körülbelül 12V DC feszültséget ad. Megfelelő tápforrás a PWM vezérlőnek, illetve a ventilátornak (motorzaj nélküli, sima futáshoz) vagy mindenképpen stabilizált feszültség kellene? A motorzaj nem megengedhető, feleslegesen viszont nem szeretnék stabilizátort beépíteni. Az esetleges válaszokat előre is köszönöm.

Mivel a lehető legkisebb fordulatszámot akarod elérni, felesleges az extra stabilizátor, nem fog annyit fogyasztani a ventilátor, hogy érdemes legyen vele foglalkozni.

Ha nem kell ilyen csicsás PWM generátor, építs egyet, lásd melléklet. Az 555-ös IC 3-as lába fogja adni a PWM jelet. Ha tudod, keresd meg a ventilátor adatlapját mert könnyen lehet, hogy a PWM bemenetre maximum 5 V köthető.

Szerintem elég a pufferkondis megoldás. De kérdés mennyi az a legkisebb...
Ha a legkisebb fordulaton szeretnéd járatni, szükséges a fordulatszám kimenet jelet figyelni a ventiből... Induláskor illik jobban "megküldeni", ha már forog, akkor utána lehet még kicsit vissza venni, ez inkább valami pici kontrolleres saját progi.
Ha az a legkisebb mégis egy kicsit nagyobb ), akkora hogy a venti garantáltan elindul, akkor amit említettél is jó lehet...
Én régebben még a 386-os, pwm nélküli időkben csináltam olyat, hogy megfelelő ellenállás sorban a ventivel a kívánt fordulatra, az ellenállással párhuzamosan meg egy jó nagy elkó, a biztos indulás elősegítésre. Bekapcsoláskor amíg az elkó töltődik, nagyobb áram folyik, biztos az indulás...

Köszönöm. A hatékonyabb megoldás mindenképpen a stabilizátor nélküli, mert nem lesz felesleges teljesítmény eldisszipálva. A venti adatlapja nem tér rá ki, hogy hány V-os PWM jel kell, de nem lenne 5V logikus. Az 555-ös IC-s megoldás jutott nekem is eszembe. Valaki, aki megvalósította azt írta az alacsony freki miatt bizonyos ventik búgtak. Mikrovezérlős megoldásra cserélte. Nekem ez a vezérlő tökéletes, ha működik. Jelenleg minimális lehetőségem van építeni, mikrovezérlőt sem tudok most programozni, nagyon egyszerűre szeretném.

Köszönöm. A ventit gyári tápban láttam működni és tudja, ami nekem kell, durván 100RPM. Nagyon minimális légmozgásra van szükségem minimális zajterhelés mellett. Nem gondolom, hogy a visszacsatolásnak nagy jelentősége lenne. Ha nem indul, a vezérlővel beállíthatok nagyobb PWM-et induláskor és visszaveszem (leállítani nem tervezem). Analóg vezérléssel 5V-ig tudnék lemenni, ekkor a fordulatszám kb. 30-50%-ra esik vissza. Ez túl sok nekem. Nagyon alacsony fordulatot PWM-el lehet csak kicsikarni.

A szabvány szerint a PWM jel 25kHz TTL szintű.

A nagyobb elektrolit pufferkondi után szokás még egy kisebb, 1-10µF-os elektrolitkondit kötni vagy nincs haszna?

Mi célt szolgálhat egy táv vezeték oszlopra szerelt antenna a falu határában?

Rádión/rádióhálózaton vezérelt szakaszkapcsoló, vagy távjelző rendszer.
Az oszlop alján lévő dobozban van egy rádió, és az egyéb elektronikák, fent meg egy
külön kis trafó a dobozban lévő cuccok tápellátásának.(20k/240Vac 1F)

Üdv! Bár nem egészen a kezdőség miatt és még azért sem, mert kapcsolódó kérdésemet már feltettem valahol és nem találom, hanem mert a Google kiröhög. Keresem az SSD HDD csatlakozójának bekötését, mint a 3,5"-ét, mint a 2,5"-ét. Már írtam, hogy egy laposba a DVD meghajtó helyére tennék HDD-t. Csere-bere egy mozdulattal. Ugyan dokkoló kapható, de nincs rá keretem. Viszont van használaton kívüli SATA DVD-m. Az is 'keret". Kibeleztem, beépítettem a HDD-t, de azon más a csatlakozó, mint a DVD-n. A jel csati még csak kilogikázható, de a tápé már kevésbé. Kiméréshez meg nem férek bele. Ahány darab annyi féle. Nem tudom hogyan keressem a bekötést, mert az angol ugye, a magyar meg csak elad.

A DVD-n általában slimline sata power csatlakozó van.

Nem egészen értem mit szeretnél. A SATA csatlakozó 2.5 és 3.5"-os meghajtó esetén is ugyanaz. Google-ben "sata lábkiosztás", "sata pinout" vagy "sata pinbelegung" keresőszavakkal megtalálod a bekötést, amelyik nyelven szimpatikus. Ha nem érted az idegen nyelvű szöveget, használj fordítót.

Egyszerűbb és biztonságosabb egy HDD Caddyt venni. Nekem is így foglal helyet a második HDD-m. Esztétikus is!

Sziasztok!

A mellékletben szereplő kapcsolás (egytáposra átalakított) hangfrekvenciás erősítésre használnám.
A kapcsolóval rövidre zárt ellenállással lehet módosítani az erősítés szorzóját egy fix értékre.
Adott egy vezérlő jel, például 12V-os. Eredetileg egy relére gondoltam, de az talán luxus lenne erre a célra. Kérdésem az lenne, hogy például a HEF4016 vagy hasonló IC-vel megoldható-e a kapcsolás a relé helyett?

Köszi!

Hello!
Megoldható, mert a kapcsoló két pontjának feszültségének pont a két tápja között kell lenni ás ez így teljesül. Viszont kb. 0,5% torzítást fog okozni.