Fórum témák
» Több friss téma |
Hívd fel C+F-et, vagy ELG-t.
Nem a legolcsóbb, de csodálkoznék ha nem lenne.
Szia! Ulbrich Kft. Mi már csak Tőlük vesszük. Jó áron van, és jó minőség.
Szia!
A HQ-nál is kapható többféle. Bővebben: Link
Sziasztok!
Nem tudjátok, hogy miért nem lehet itt Magyarországon beszerezni az AMTECH NC-559 típusú folyasztószert? A HESTORE kínálatából is eltűnt, a TME-nél pedig szinte az összes folyasztószer eltűnt, viszont ha átállítom az országot például Szlovákiára, akkor azonnal megjelenik, mint raktáron lévő termék... Tud erről valaki valamit? Köszönöm a válaszokat!
Valószínűleg nincs hozzá/rajta magyar nyelvű leírás. Én emiatt nem tudtam venni símítózáras tasakot a TME-től.
Próbáltam rendelni aliexpress-ről is folyasztószert, ott mind a 4 próbálkozást visszaküldték a feladónak, be sem jött az országba.
Megnéztem a TME kínálatát. TME.sk esetén 37 tételt listáz ki folyasztószerekhez, TME.hu esetén 1-et A hozzászólás módosítva: Okt 29, 2020
Farnell az drága, de ott nincs ilyen szívás. Amúgy meg vedd fel a telefont, hívd fel a TME-t, rendeld meg tőlük cikkszám alapján.
Nincs mit tenni, a szabály az szabály. Ha nincs magyar nyelvű használati utasítás, akkor hivatalosan nem lehet itthon forgalomba hozni, mint a mellékelt ábra is mutatja. Egy időben "Ez a termék a te országodban nem kapható." felirattal voltak ellátva az ilyenek, akkor kérdeztem rá a tasakokra.
Ez késztermékre igaz lehet. Alkatrészre, segédeszközre nem vonatkozik. Kategorizálás kérdése.
Megint más a helyzet ha cégként rendeled be, pl. termékmintaként. Ebben az esetben minden dokumentációtól eltekinthetsz, még biztonsági adatlaptól is, ha jelzed, hogy ezek a gyártó nyelvén megfelelnek számodra. A hozzászólás módosítva: Okt 29, 2020
Idézet: Egy beépíthető tápegység annak számít? Egyszer-kétszer vettem tőlük, csomagoltak mellé magyar leírást.„Ez késztermékre igaz lehet.” Idézet: Ez itt a kérdés. Minek számít a folyasztószer? Vegyi termék? Olyan cégnek, amelyik megígéri hogy vigyáz vele, küldenek? „Kategorizálás kérdése.”
Hogyan lehet a vastagon lakkozott nyákot szépen javítani? Avagy hogyan lehet a lakkot nyomtalanul az alkatrészek sérülése nélkül eltávolítani? A lakk ugyan 200 fok körül "megolvad" de csak mechanikai úton késztethető le, ami elég veszélyes. Hogy csinálják a profik?
Üvegszálas (tisztító) tollall le lehet dörzsölni de türelemjáték, cserébe nem csinál az ember szántásokat a vezetősávokba.
Ha 200-on megolvad a lakk, akkor az forrasztható. Javítod a nyákot, lakkal nem törődve.
Javítás után újralakkozod az egészet, az elfedi a megbontott lakk sérüléseit. pl. Plastik 70-el. Pár perc alatt szárad. Hajszárítóval rá lehet segíteni.
Szia, Én sima lefolyótisztítóból szoktam keveréket készítani, Na-Oh, Ka-Oh, mint a panel maratáskor, egy műanyag tálcában beáztatom, s tökéletesen letisztítja. Utána leüblítem természetesem, s radiátoron megszárítom.
Ez leviszi a sokszor 2-3 mm vastag lakkot? És ahol csak éppen hogy van lakk, ott a nyákon békén hagyja amit nem kell bántani? Mindenesetre megpróbálom.
200 fokon túrós, 300 fokon megég és ronda lesz.
Leviszi, csak akár egy napig is áztatni kell a tálcában, cserélni az oldatot, mikor telítődött, vagy töményebbet használni. Elektromos targonca panelokról szedtem le vele, amik rendesen be vannak kenve. Néha a panel s a lakkréteg közt kezdi meg, nagyobb darabokban felválik, azt kis csavarhúzóval le lehet pattintani. Semmi más alkatrészben nem tesz kárt.
A hozzászólás módosítva: Nov 28, 2020
Megnéztem néhány SMD forrasztós videót a YouTube-on. Ezzel kapcsolatban több kérdés és lehetőség is felmerült bennem.
1. A látottak alapján a pasztás-hőlégfúvós megoldás drámaian gyorsabb és praktikusabb mint pákával egyesével forrasztva. Ez valóban ilyen egyszerű a valóságban is? Ha igen, akkor miért nem így csinálja mindenki? 2. De egy részlet -ami talán fontos-, nem kapott kellő hangsúlyt, mégpedig a paszta felvitele. Ebben én látok problémaforrást, és időben is jelentős lehet. Működhet a fecskendős adagolás? Képes ez kellően egyenletes lenni? 3. A panelgyártó cég, egyetlen kapcsoló átkattintásával azonnal ajánlja a paszta-maszk szállítását is (melléklet). Persze a gerberek közé előtte beraktam ezt a réteget is. Tehát ha a felvitelt ez megkönnyíti, akkor gond nélkül beszerezhető a panelünkhöz illeszkedő profi maszkoló lemez. Kérdés azonban, mennyire lehet ezt otthon használni? Van ezzel tapasztalata valakinek? Szétkenhető a paszta az elvárt minőségben és mennyiségben? 4. Végül minden bemutató filmen hangsúlyozottan ólommentes anyagokat használtak. Nem is lenne ezzel bajom (gondolom ugyanúgy beszerezhető), de annyi rosszat olvasok az óllommentes anyagok hibáiról, hogy nehéz bízni benne (rideg, csúnya, drága, megbízhatatlan, stb.). Látszólag nagyüzemi körülményekre van kitalálva, amit nehéz otthon biztosítani. Mi ezzel kapcsolatban a valóság? 5. Végül felötlött bennem, hogyha én vállalom az ólmos anyagok káros gőzeit, akkor tudok venni ugyanilyen kenhető pasztát ólmos változatban is? Létezik ilyen egyáltalán? (Felületes tájékozódás alapján az ólommentes anyag gőzében ugyan nincs ólomszármazék, de van egyéb, legalább olyan káros folyasztószer maradék.) Szívesen olvasnék erről a hőlégfúvós forrasztósról valamilyen hivatalos oktató anyagot. Mit kell, mit lehet, mit nem lehet, és mit ajánlott csinálni. A hozzászólás módosítva: Jan 17, 2021
Általánosságban kérdezem, hogyan kell/lehet racionálisan tájolni a maszkoló lemezt?
A panelrajzoló program automatikusan nem tesz semmilyen erre a célra szolgáló tájoló elemet, ezért felmerült bennem, hogy a tervezőnek kellene erről gondoskodnia. Pl. nekem jónak látszik a felfogó furatok helyének "kilyukasztása" is a sablonban, mert így látjuk az illeszkekést. De aztán rögtön el is bizonytalanodok, mert a pasztakenő kést zavarhatja ha valamilyen csapot teszek a furatba a tájoláshoz. A stencil sokkal nagyobb mint egy átlagos panel tehát azon kívül is tájolható lenne, de hogyan? A lemez nem átlátszó, tehát semmilyen támpontot nem látok. A fentiek alapján szinte csak egy célzottan pasztázásra kitalált tájoló sablont látok elfogadhatónak, de hirtelen nem tudom elképzelni ebből milyen lehet egy univerzálisan állítható konstrukció.
Én pasztáztam már ilyennel..Az egyik fele fényes a másik erősen matt..A matt fele megy a panelre és nem csúszik el..Rá kell tenni és látszani kell a forrasztási padoknak..A soklábasokat én nem ezzel forrasztottam be mert arra macserás ha nagyon kicsi ,de so méretben még jó..Ellenállás,led,kondi egyéb alkatrészelet kivállóan lehet vele felrakni..A paszta az kérdéses lehet el kell találni milyen hőmérsékleten kezelhető legjobban, Én meg szoktam kicsit melegíteni,de lehet van mit nem kell lényeg tapadjon fel a nyákra ezért plasztikkártyával el kell húzni jól a sablonban..A nyák ha enyhén langyos jobban tapad rá (legalább is nálam Amtech ipari pasztával). Ahhoz,hogy mindez szépen a helyére is menjen elengedhetetlen a megfelelő makró mert az alapján maszkolják a nyákot gyártáskor és azon múlik,hogy "húzza" magát a helyáre az alkatrész és nem folyik össze..Marattam egyszer saját maszkot is (van kevés lemezem hozzá pici rgb ledeket forrasztottam be vale 127x4 pad )Bővebben: Link
Panel..stencil..beültetés.. ez nem kézi folyamat a folyamatban.
Tehát a tájolás minden esetben egy adott referenciához igazodik. Ha otthon kézzel utánozza, próbálja utánozni valaki a folyamatot, akkor egyedileg kell kitalálnia mikor mihez akar igazodni.
Azokat a paneleket amik "coating"-oltak, homokfúvással tisztítják. (a profik)
Sziasztok!
Egy egyszerű példa : Bővebben: Link
Köszönöm a válaszokat, de csak egy nagyon szűk részletet kerülgetünk.
Én globálisan szeretném tudni, házilag van-e értelme ennek a technológiának, érdemes-e elmozdulni ebbe az irányba, és racionálisan használhatóak-e az ólommentes anyagok otthoni viszonyok között. Fontos szempont az eredmény minősége, és kevésbé fontos milyen módon érhető ez el.
Házilag is van értelme, ha csinálsz hozzá magadnak kis kemencét. Hackaday oldalát olvasgatva több példát láthatsz erre (főleg házigrill és kis asztali sütő átalakítást).
Ólommentesnek viszont valóban akkor van értelme, ha szeretsz a szívóágon ücsörögni. Magasabb hőfok, ridegebb kötés, precízebb forrasztási igény, hogy az alkatrészeid ne menjenek tönkre. Ólommentessel már inkább kellene a kis kemence, ami megfelelő hőprofilt tud alkalmazni. Gondolom te is javítottál már olyan szerkezetet, ami ólommentessel volt forrasztva - nem nagy élmény.
Azt gondolom, hogy éppen a kemencét váltja ki a hőlégfúvó. Amiket láttam demonstrációs videókat, azok hőlégfúvósak voltak, illetve volt 1 db fejre fordított vasalós is, aminek volt egy külső hőszabályozó elektronikája. Ez utóbbinál a kétoldalas panelokat problémásnak érzem.
A kétoldalas SMD esetében még a hőlégfúvónál is érzek kérdőjelet, mert az egyik oldalt melegítve, nem eshetnek le a másik oldalon már fenn lévő alaktrészek? Eléggé szigeteli ezt a panel anyaga? Mástól is hallottam már rosszakat az ólommentességről. Közben utána néztem, és létezik ólmos paszta is, de drága. (Persze az ólommentes is drága.) |
Bejelentkezés
Hirdetés |