Csupán csak arra lennék kiváncsi hogy miért nem szabad?Mit tesz a váltóval?
Nem én akarok,nekem természetes hogy hogy kell használni csak valaki megkérdezte tőlem hogy miért nem szabad és elfogadható magyarázatot szeretnék adni nem csak hogy "nem szabad"

Szia!
Szerintem azért nem, mert lekapcsoláskor az esetleges fék-elektronika nem működne addig sem, ameddig a puffer tudná..- ottani visszakapcsolásnál pedig probléma lenne az esetleg még feszültség alatt lévő frekiváltó miatt...
Ha tiltó kapcsolót akarna bekötni, inkább a betápnál alkalmazza az ismerősöd.
Javításkor pedig cimkézni kell minimum.

OK....én nem is gondoltam ekkora motor teljesitményekre, max. az othoni használatos motorok 100W-2KW-os motor frekvenciaváltós meghajtásánál nem gondolom hogy bármiféle kapcsolót kellene beiktatni. Talán ha tűrelmetlen a felhasználó, akkor a fékező ellenálás jól jöhet,...de más értelmét nem látom,....sőt mint fentebb irtam,...ez a kapcsolgatás, a frekiváltó tönkretételét eredményezné.

Köszi Feribácsi.

Fékező ellenállásra példa: régi kuplung nélküli esztergagépet így lassítanak mikor menetvágásnál oda-vissza irányt váltogatják -> súlyos gépidők adódhatnak össze, mikor a menetvágás ideje összemérhető a forgásirányváltás idejével.

Sziasztok, a linkelt frekvenciaváltót hogyan lehet bekötni 1 fázisú bemenetre? Sajnos a jelölése nem egyértelmű, a bemeneten L1, L2, L3 (illetve R,ST) jelölések vannak. Az adatlapon sem találtam utalást erre vonatkozóan.Kinco CV20-2S-0004G

Hasonlit a feltaera. Az L1 es L2 kell neked elvileg

Ilyenkor elő kell venni az eredeti doksit, és benne van
Bővebben: Link
A nem szagember fordító Mari néni kihagyhat ezt-azt, meg félrefordít...

Előírás, hogy a leválasztó szerviz kapcsolót a motor mellett kell elhelyezni. A frekvenciaváltók rendszerint távol vannak a motortól.

Ipari körülmények között sok oka lehet a motor és a f.v. közötti megszakításnak. Ezek sok esetben nem szakítják meg a motor áramát üzemszerűen.

Itt van néhány gyakorlati ok:
- Motorvédő kapcsoló (abban az esetben kötelező ha egy frekvenciaváltó párhuzamosan több motort hajt).

- Biztonsági leválasztó mágneskapcsoló amit a biztonsági relé kapcsol (pl. amikor a frekvenciaváltó nem rendelkezik safety stop funkcióval.

- Amikor egy frekvenciaváltóval két vagy több olyan motort hajtanak üzemszerűen, amelyek soha nem működnek egyszerre. Ezzel megspórolható egy vagy több frekvenciaváltó.

- A már említett leválasztó szervizkapcsoló aminek a kiépítése a motor közelében esetenként előírás (nálunk 500kW-os frekvenciaváltón is van ilyen).

- Bypas (kerülő) kapcsoló. Ezzel "mission critical" motorok a frekvenciaváltó meghibásodása esetén gyorsan átkapcsolhatóak közvetlen hálózati üzemre.

Szia.
Igen! OK!
De én az othoni hobby körűlményekről beszéltem...
Űdv varadi

Tisztelt itt fórumozó Társak!

Készülő félben van a vejemnél egy univerzális faipari "gépcsalád". (Szalagcsiszoló, tárcsás csiszoló, szalagfűrész és egyebek.) A meghajtó motorok 1,5 Kw körüliek. Ezeknek a fordulatszabályzását kellene megoldanom, (esetleg irányváltást is) mert pl. nagy fordulatnál hajlamos a csiszolandó anyag óvatos csiszolás mellett is megégni. Gondolom frekvenciaváltó lenne a megoldás, de azért szeretném a tanácsotokat kérni, mint tőlem jobban hozzáértő társaktól. Mit javasolnátok?
Esetleg ha valakinek van a célomnak megfelelő frekiváltója az értesíthetne elfogadható áron.
Javaslataitokat előre is köszönöm.
Üdvözlettel: csibai

Ha a motorjaik 3 fázisról mennek, akkor örülés, mert ekkora frekvenciaváltót még itt is kaptok 20 alatt.
Ha 1 fázisról beszélünk, akkor aranyárban sem. És akkor kezd el gondolkozni az ember fia az akciós kofferes esztergán, mert annak legalább nem kell frekvenciaváltó....

Még játéknak is komolytalan. Pláne ennyi pénzért.

Mondom 1 fázisú frekvenciaváltót (aminek a kimenete 1 fázisú) nem kapsz ennyiért...

"Készülő félben van a vejemnél egy univerzális faipari "gépcsalád"."

GÉPCSALÁD.

Adódik a kérdés, hogy miért akarnád szabályozni a fordulatszámukat?
Értelmetlen.
Ettől a kérdés persze kérdés marad, mert ezt akarod megoldani.

Tisztelt hozzászóló Társaim!

Hangszerkészítő (+csellóművész) a vejem, és ehhez a munkához nem fejsze, meg körfűrész a használatos eszköz.
Sokféle szerszámot használ és ezért próbáltam Tőletek ötleteket kérni. Egyébként normál 230 voltos hálózatról üzemelő gépekről van szó.
Azért köszönöm a válaszaitokat.

Én értem (érteni vélem ) a problémát, és pont azért mondtam, hogy ne vegyél "ész nélkül" frekvenciaváltót...

Kedves "Gafly" társam!

Nem is akarok csak úgy belevágni semmi költséges kiadásba, épp ezért kérem a tanácsaitokat.

Üdvözlettel: csibai

Én már ennél többet nem tudok hozzáadni a témához.
Vigyázat, az ára 6 számjegyű...

Kedves "Kolléga"!

Köszönöm tanácsaidat. Azt gondolom akkor maradok a sima ékszíjas áttétel módosításoknál!

Szép napot Neked!

Üdv: csibai

Mennyibe kerül az egyfázisú frekvenciaváltó? Sehol nem találtam árat.
Meg mitől olyan drága? Nem sokkal bonyolultabb (3 helyett 4 hídág) két 90fokos szinusz jelet előállítani mint három 120fokosat, és még kondenzátor sem kell hozzá.

Hat számjegy.

Itt gondolom az eladott darabszám határozza meg az árat.

Belenéztem a leirásába, hogyan csinálja (Én is próbáltam frekiváltót csinálni 1 fázisú motorhoz is, ezért érdekelt.) Itt nem 3 vagy 4 hídág van, hanem gyakorlatilag kettő, mert a motort az üzemi kondenzátorral együtt kell rákötni. Gyakorlatilag bármelyik három fázisra tervezett V/f vezérlést alkalmazó készülék tudhatná ugyanezt a megfelelő szoftverrel.

A trükk csak annyi, hogy az elinduláskor (alap paraméterekkel nézve) 5 másodpercig 50Hz-et ad ki növekvő feszültséggel, majd ezzel gyakorlatilag elérve a névleges fordulatszámot, onnan visszalassít a kívánt fordulatszámra.

Ha az üzemi kondi be van kötve az egyébként induláskor a kis frekvencián gyakorlatilag kiiktatná a segédfázist, és el sem tudna indulni, de így a motor felpörgethető, majd visszalassítható. Persze menet közben is frekvencia függő az a kondi, így minél kisebb a fordulatszám annál kevésbé segít a segédfázis, azaz gyakorlatban gyengébb lesz a motor. Kisebb fordulatszámon emiatt nem tudja leadni a névleges nyomatékot.

GPeti1977 által irt kondi elhagyás és külön vezérelni a két tekercset az jobb megoldás: Kisebb fordulatszámon is állandó nyomaték, lehet forgásirányt is váltani stb, de persze annak is vannak problémái. Ilyent láttatok már gyáriban?

Sziasztok. Érdekes dologgal találkoztam egy frekvenciaváltó javítása közben. Azzal a hibával került hozzám, hogy a motort nem forgatja. Megvizsgálva az IGBT-t, az hibátlannak tűnt. Viszont a meghajtó IC-k közül egynek a kimenete rövidzár volt, sőt annak az IC-nek (MC34152p) a táp vonalai is rövidzárban voltak. Ezt kicserélve pár óráig megint működött, aztán ugyanaz a hiba jött elő. Újra kicseréltem, és ismét csak pár óráig bírta. Olyan mintha az IGBT a gate felé átvezetne, és amikor a felső tag zár, onnan kapja a kb 310V-ot, amitől tönkremegy. Az IGBT-t többször is átmértem, semmi hibás értéket nem találtam. Végül kicseréltem azt is, és azóta rendben működik. Létezhet olyan, hogy egy FET/IGBT a gate felé átvezet?

Pár éve volt az RT évkönyvben erről egy cikk. Abban volt egyfázisú kondenzátor nélküli motorhoz való frekvencia váltó is.

Olvastam azt a cikket (2016 Inverter blog), de az egy tanulási görbe ami alapján a nulláról eljutott egy szintre. De ott még messze a cél a gyakorlatban is jól használható frekvenciaváltóig.

Én 2009-ben kísérleteztem egyfázisú frekvenciaváltóval a 3 fázisú áramköröm átalakításával, ami kondenzátor nélkül hajtja meg a motort. 0..30Hz között jól is működött, de felette kevés a 230V egyenirányításával kapott 325V. Akkor félre is tettem, hogy nem gazdaságos megcsinálni, úgy hogy tudja a 0..50Hz tartományt, mert több és drágább alkatrész kell bele mint egy 3 fázisúba, és a 3 fázisú sok mindenben úgy is jobb lenne.

Csak kíváncsi vagyok mégis csinált-e valamely gyártó kondenzátor nélküli bekötéshez frekiváltót, vagy ők is mindig erre a következtetésre jutnak?

A kondenzátoros bekötés adja magát, mert az gyakorlatilag azonos a 3 fázisú áramkörrel, csak 3 hídág helyett kettő kell. Meg egy kis szoftvere módosítás. Gyakorlatilag a meglévő 3F áramkört eladhatják egy szűk szegmensnek nagyon drágán. De az eredmény azért elég kompromisszumos.

Ha megvan még az áramkör érdemes lenne aktív PFC áramkörrel egyenirányítani, így a feszültség felvihető 400V DC körülire.

Az is kevés sajnos.

Kondi nélkül több lehetőség van:

1.
A két tekercs közös pontja féltápfeszre (sorban két puffer annak a felére), majd 1-1 félhíd. Ez a legrosszabb, mert itt csak eleve 325/2/gyok2 = 115Veff-et lehet csinálni a motor tekercsekre.
A bemenet két dióda két kondis feszültségduplázó-val megnövelhető a 325V kb. 650V-ra, csak akkor az IGBT-knek és meghajtásnak 1200V-osnak kell lennie.

2.
4 hídág. 2 a főfázisnak 2 a segédfázisnak. Ekkor 230Veff-et ki lehet termelni. (PFC-vel többet is, mert a segédfázisnak több kell.) Jó megoldás, csak a legtöbb meghajtó meg IPM 3 félhidat tartalmaz. (IR2130 vagy IRAMxxxx), így a 4 félhíd csak diszkrét IGBT-kből lehet, áganként külön meghajtás. Ez bonyolultabbá teszi és drágábbá.

3.
3 hidág, mint a 3 fázisú, 1-re a közös, másik kettőre a főfázis és segédfázis. A megfelelő vezérléssel kihozható a 90 fokos eltolás, meg még a FF - SF közötti feszültség arány is állítható. Én ilyet csináltam, de ezzel a 325V-ból max. 138Veff feszültséget lehet kivenni, amivel 30Hz-ig lehet felmenni. PFC-vel 400...450V fölé növelve max 42Hz-ig. Efelett, lehet a bemenet két dióda két kondis feszültségduplázó, de akkor meg kevés a 600V-os IGBT/meghajtás.

Tehát mindegyik megoldható, de több vagy drágább alkatrészekből mint egy 3 fázisú.