Ez meg csak egy cső.. (link)
Ami nem vizet hanem energiát vezet..

Másképpen honnan tudná, hogy merre kell menni?

A strip line technika az két gnd között futó vezeték. Ezt csak 4+ rétegszám felett célszerű használni.
Én egyenlőre csak microstrip-el foglalkoztam eddig, bár nem RF design-nál.
Az RF designál még szokták alkalmazni a "GROUNDED COPLANAR WAVEGUIDE TRANSMISSION LINE" technikát. Ha jól vettem észre ezt inkább csak a két rétegű nyákok esetében.
Viszont láttam már olyan gyári készüléket (működési frekvenciája több GHz) ami nem kétrétegű nyák volt, mégis telefóliát alkalmaztak rajta a top és bottom oldalon is.
Nem tudom mi alapján dönthettek úgy, hogy oda telefólia kell. Talán az EMC megfelelősség is szerepet játszik.
Egyébként érdemes EZT is megnézni.

Köszi, szerencsére ezeket ismerem...

Azért az sem normális aki ilyeneket tervez.

Az EMC kérdése is igen fontos! Én pl 4 réteg esetén volt már nem egyszer, hogy arra kényszerültem, a két szélső réteg legyen a GND, vagy más, nagyfrekisen vele ekvivalens réteg, és a belső kettő volt a huzalozásé. Ez a szendvics elrendezés biztosította a kellő árnyékolást kifelé...

Egy fadarab miért nem jó neki, hogy vezesse a "világtalant" ? )

Én ahol lehet próbálom a slew rate-et kontrollálni, sokszor az az egyik forrása az EMC problémáknak, de persze RF technikánál ez más.
EMI problémákat is okozhat szinte minden, nem is gondolná az ember...

Nem feltétlen. A vezeték mellett mindig van dielektrikum, jó esetben vákum, de lehet speciális ferrit anyag is. (ami egyébként önmagában nem vezeti az áramot) Ha az egyszem dielektrikuma ágyazott, (vagy rajta levő) vezeték is lehet hullámvezető.
Ha nincs vezeték, cső, mint hullámvezető, ami mellett terjed az elektromágneses energia, akkor többé kevésbé egyenes vonalban terjed. De ha kanyarodni kell akkor már kell a hullámvezető.
A hullámvezető kialakítása is sokféle lehet. Gyakorlatilag a fénytechnikában (az is elektromágneses hullám) jól ismert fénytörésről van szó, a két különböző hullámellenállású anyag határfelületén visszaverődés, szóródás tapasztalható. Ha a visszaverő felületek méreteinek alkalmas megválasztásával hozzák létre a hullámvezetőket.
Az EMC, az más kérdés. Az a nemkívánt, vagy nem kívánt irányú sugárzások elnyomásáról szól, mint például az árnyékolás. Az árnyékolás maga is lehet probléma forrása, meglehet üregrezonátor készül, és az is bezavarhat a szerkezet működésébe.
Azért ne felejtsd, ez az elosztott paraméteres világ nagyjából 300 MHz -nél kezdődik, a frekvencia növekedésével, a hullámhossz csökkenésével egyre meghatározóbbá válik. De ez nem egy éles határ, ahogy sok más sem.

Ha az anyagból kilépett az energia, elektromágneses hullám formájában, az már nem követ semmit sem, max a gravitációt! Tök mindegy neki, ki vagy mi van mellette, amíg nem ütközik a hullám valamilyen anyagba!

Azaz szó nincs itt vezető melletti "haladásról", hanem visszaverődés az alapja az egésznek!
Ha pedig az anyag elnyeli, mert antennaként hat a hullámokra, akkor a hullám "megszűnik", a helyét töltött részecskék mozgása veszi át az anyagban...ahol is terjed tovább az energia.
És vissza is jutottunk oda, ahonnét az egész elindult...

Na most akkor szerintetek használjak gnd telifóliát a top oldalon vagy sem? Egyáltalán a bottomon használjak?
Egy kép a gnd nélküli verziróról... :KÉP
Mikre érdemes még figyelni?

Ha nagyfrekvenciásan nem zavar bele az antenna karakterisztikájába...egész nyugodtan, ettől rosszabb nem lesz, viszont számos előnnyel bír! De ha kihagyod az antenna környezetét, akkor már csak rajtad áll, használod e vagy sem?!
Ha hosszabb tápvonal jellegű vonalakat kell használnod, ott van nagyobb jelentősége ezeknek a rétegeknek, anyagvastagságoknak, de ahogy elnézem, itt ilyen nincs...

Ennyi volt, itt a vége.

57 évet azért megélt, a maga nemében tiszteletre méltó kor.

És jól teljesitett.

Sziasztok!
Szeretnék mérni lakásban zavaró nagyfrekvenciás sugárzást sacc. néhány 100MHz-tól 5-6GHz-ig.
Lehetőleg nyákon, CNC-vel elkészíthető szélessávú antenna tippeket, -ha van-, szeretnék kérni tőletek.
Esetleg, hol keressem ?
Köszönettel:

Google-barátnak: Vivaldi antenna, logper, és a másiknak a neve nem ugrik be... síkban fekvő kettős spirál kinézete van. Ha már antennát keresel, akkor gondolom az eszköz amire kell az már megvan.? Mi lenne az?

A Vivaldit már megtaláltam korábban.
Valamilyen spirális lenne jobb a méret, frekvencia átfogás miatt, amit a méretezés után CNC-n meg tudnék csinálni.
A jelet erősítés ( még keresem) után, uP-n, lcd-n lekezelném, akár váltott antennával az átfogás miatt.

Szerintem nem érdemes készíteni, az antenna készítés legkevésbé CNC probléma.
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Itt találsz hozzá szélessávú erősítőket is.

Illetve logaritmikus detektort:
https://www.banggood.com/AD8318-Module-Power-Meter-Log-Detector-1M-...search

Köszönöm. Az Alin is találtam log detektor ic-ket.

Mivel a szélessávú antennának nemigen van nyeresége, szükséged lesz a log detektor, és az antenna közé egy szélessávú erősítőre is. Jobban jársz, ha kész modulokból építkezel, az általad elképzelt széles sávban az áramkörök megépítése is elég nagy kihívást jelent. Ebben a sávban már nem elegendő a "forrasztgatás" tudás.

Mindez mellett mivelhogy így igaz, kevés is lesz, mert ebben a felállásban nem fogja tudni milyen frekvencián vadászik. Kellhet egy jobbhíjján mechanikai üregrezonátor hangolva.

Nem tudni mi a célja vele, de léteznek spion detektorok, aminél nem fontos, hogy milyen frekvencián, de létezik-e valamilyen RF sugárzás egy adott helységben. Erre jó egy ilyen szerkezet, de lehet EMI sugárzás érzékelésére is használni, bár ahhoz meg érzéketlen.

A projetben az antenna lesz a legegyszerűbb elem. Mármint ha találni is akarsz valamit..

Egy gyors számítást érdemes végezni az érzékenységre. Pl. az Elektromágneses tér vonatkoztatási teljesítmény sűrűség értéke a 2-300GHz tartományban 10W/m^2. A lakosság számára ez alatt kell lennie a teljesítmény sűrűségnek. Ugyancsak pl. a WiFi sáv 2.45GHz frekvenciáján a szabadtéri hullámhossz 0.123m, ebből egy 5dB nyereségű log-per antennával 0.0038m^2 hatásos felület adódik. A 10W/m^2 teljesítmény sűrűséggel 38mW érkezik a log-detektorra, ami 15.8dBm. Az AD8318 log-detektor IC a -65dBm és 0dBm tartományban 0.5-1dB pontossággal dolgozik. A vonatkoztatási telj. sűrűség detektálásához eszerint még csillapítást is be kell iktatni. Ha a vonatkoztatási szint 1%-át kell detektálni, akkor hasonlóan 15.8-20=-4.2dBm már a log-detektor alkalmazásával jól detektálható.

A logper antenna nyereségével kapcsolatban szeretnék pontosítani.
A praxisomban nyereséges logper antennával nem találkoztam, ezért kicsit utána néztem az R/S katalógusban. Nem tudom honnan jött az 5 dB nyereség.
Abban a HL040 jelű (0,4 - 3 GHz) kettős logper antenna korrekciós tényezőjére 17 - 33 dB-t írtak. A HL025 -nél ( 1 - 18 GHz) pedig 22 - 47 dB -t.
De ez nem nyereség, hanem csillapítás. (a pontos korrekciós görbe a megvásárolt csomagban) A korrekciós tényező nő a frekvencia növekedésével, mert a csökkenő hullámhosszal csökken a hatásos felület is.
A szóban forgó logper antennánál ugyan 5 - 6 dB gain van írva, ami biztosan hamis adat, mert az adatok között írt sávátfogásnál a gain értéknek jobban kellene változni, mint 1 dB -t.

Egyetértek, hogy a "szóban forgó logper antennánál ugyan 5 - 6 dB gain van írva", tényleg lehet hamis, de általában a log-periódikus antennák nyeresége lehet akár 5dB, vagy nagyobb is.
Példaképpen egy Kathrein log-per, aminek nyeresége >10.3dB
742 192V02. KATHREIN's 690 – 2690 MHz wideband log periodic antenna

vagy a R&S®HL040e Log-Periodic antenna nyeresége adatlapja szerint Gain typ. 5.5 dBi

Ha a R&S®HL040e antenna Antenna faktorát átszámítjuk nyereségre pl. a következő átszámítóval https://owenduffy.net/calc/GAF.htm
akkor 400MHz-en az Antenna faktor 16dB(1/m), ez megfelel 6.27dB nyereségnek, 6GHz-en az Antenna faktor 41dB(1/m), ez megfelel 4.79dB nyereségnek.

Egy másik R&S logper HL046E

https://scdn.rohde-schwarz.com/ur/pws/dl_downloads/dl_common_librar...6E.pdf

Az adatlap a nyereség-frekvencia függést is közli.

Nem tudom most így csípőből, régen dolgoztam mérőantennákkal térerősség mérések kapcsán.
Az a Kathrein >10,2 dB nyereség gyanúsnak tűnik. A feltüntetett nyereség sokkal inkább hajaz egy Yagi antennáéra (nem lehet, hogy az is csak korrekciós tényező? mert akkor rendben lenne), és a két antenna típus között jelentős különbség van.
A Yaginak viszonylag szűk nyílásszöge van mindkét síkban, a Logpernek inkább egy nyomoronc körsugárzóéhoz hasonló, mint egy reflektor-sugárzó-direktor típusú Yagi antennának. Ráadásul az is különbség a hatásos felületet tekintve, hogy amíg egy adott frekvencián, (vagy szűk frekvencia sávban) a Yagi λ/2 -es, addig a logper inkább λ/4 -es sugárzó. Nem nagy a különbség, de van.