Az én elképzelésem a 100V - 20A volt. Ezt specifikáltam magamnak:

1. Méréshatárváltás mentesen 1mV felbontással, és az áramot is 0,1mA felbontással mérni
2. maximum 2-3mV mérési hiba a teljes tartományban, és áramba is maximum 1mA hibával. (Ez már önmagában egy igen komoly kihivásnak tűnt.)
3. Fesz és áram beállítás 1mA és 10mV pontos legyen minimum.
4. Távvezérlési lehetőség etherneten és wifin keresztül
5. A tápnak tudnia kell egyszerre a 100V 20A-t, és ennek a zárlatát is "simán" el kell viselnie.
6. Lehető legkisebb, maximum 20µF kondenzátor a kimeneten (így full kapcsolóüzem nagyjából kizárva)
7. Beállási idők us-os tartományba legyenek.
8. Fesz-zaj 2-3mV-nál ne legyen nagyobb, áramzaj is maximum 1mA legyen.
9. Kimeneti maximális áram megszakadása esetén sem legyen a tápon 100-200mV-nál nagyobb túlfeszültség...
10. Lehetőleg 90% feletti hatásfok
11. Terhelés esetén feszültségesés 0mV lehet!
12. Sense bemenet
13. Lehető legegyszerűbb kalibráció, maximálisan kerülve az áramkörbe a trimmerek használatát.
14. DC offnál lehetőleg legjobban közelítsük meg a 0mV -ot a kimeneten! (ne -5mV és ne 5mV legyen)
15. Induktív és kapacitív terheléseket jól tűrje.
13. Műszerkompatibilis méret (mint egy asztali multiméter)
14. Kijelző: --- legtöbbet vitatott téma --- Grafikus oled kijelző

A 20A már a fejlesztés legelején le lett aztán faragva 10A-re, mert lehetetlennek tűnő vállalkozás volt kivitelezni. Skori barátommal ketten fogtunk bele ebbe a projektbe, kb 1 éve fejlesztjük, nagyon sok munkaóra (nameg sajnos elég sok pénz is) benne van, és már talán elmondhatom, hogy a vége felé járunk. 120V-15A-t tud most a táp jelenleg. A mérése nagyon pontos lett. Jelenleg maximum +1mV és +0,1mA hiba van benne, egy tektronix 6,5digites multival hitelesítve.
Most fog készülni a vezérlőpanel, ami a kijelzőt, wifit és ethernet portot vezérli, nameg ugye magát a tápegységet. Hát azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon nagy fába vágtuk a fejszénket, rengeteg kitartás kellett hozzá, hogy idáig eljussunk és olyan szinten sokat szívtunk a legapróbb dolgokkal is, hogy több oldalnyit lehete regélni róla. Nem egszer a több 10 órás munka és fejlesztés eredményét kukáztuk és alpajaiban gondoltuk végig a táp működését. Éppen ezért bátorkodtam írni, hogy más is belefogott e hasonló fejlesztésébe (mert építeni ilyet csak úgy nyilván nem lehet, mert a legtöbb gyári sem tudja ezeket a specifikációkat) és arra lettem volna még kiváncsi, hogy ki milyen problémákkal szembesült. Ha egyszer a közeljövőben elkészül a ki mit épített topikban biztosan publikáljuk.

Egy kapcsolóüzemű táp reakcióideje mindig nagyságrendekkel az analóg szabályozásé felett van! Ennek még semmi köze nincs a kimenő kondenzátor értékéhez(én alapban a 0-hoz közelítő értéket szeretem a kimeneten), már eldönti, hogy lehetetlen vállalkozás olyan kis túllövéssel megszakítani a kimenőáramot. A hatásfok /teljesítmények miatt azonban csak ez jöhet szóba értelmesen egy ekkora tápnál! Így adja magát kapásból, az előszabályozó/utószabályozó felépítés. Ezt értelmesen kezelve már minimális kimenőkondenzátorral is kivitelezhető az egész... Nekem is így működik a labortápom...
Mondjuk, egy ilyen komoly paraméterekkel rendelkező, precíziós tápot el nem tudom képzelni, mire tudnék használni(már ahol kijönne rá az igény), az eddigi néhány évtizedben egyszer sem kellett volna... ) Ettől még persze egyes paramétereire külön-külön lehet igény..., de arra sokkal egyszerűbb hirtelen összedobni valami egyszerű áramkört, ami csak azt tudja, mint egy komplett tápot, ami mindezt egyszerre!

Kedves Barátom!!! Már vártam a hozzászólásodat. De bármilyen hihetetlen, ezekre a paraméterekre igény van. Sőt akár mindre egyszerre. Ha nem lett volna, nem szivatjuk magunkat feleslegesen hidd el!
Mi is ilyen felépítést terveztünk. De már az előszabályzó is 1ms alatti beállási időkkel rendelkezik (a legtöbb analóg amatőr labortáp lasabb ennél), ami elég jónak tekinthető a kategóriájában. A főszabályzó analóg természetesen, az nagyságrendekkel gyorsabban szabályoz. Azért minimalizáltuk a kimeneten lévő kapacitást, hogy a kimeneti áram a lehető leggyorsabban beálhasson. Amúgy a kienetre sokkal kisebb kondenzátor is elegendő lenne, mint a 10µF amit mi beleterveztünk, de extrém körülmények között más paramétere romlana a tápnak. Amúgy aki hirtelen összdob pl. ilyen pontosságú mérést, ami ebbe a tápba van, azelőtt megemelem a kalapom. Végülis azt el lehet mondani, hogy egyszerű nem lett, de kevesebb mint 1000 alkatrészből áll (igaz nem sokkal)

Pedig egy ilyen paraméterű labortápnál kb a pontos mérés a legkönnyebben megvalósítható része..., figyelembe véve, ez nem egy olcsó táp, tehát nem költségérzékeny project, így lehet bele tolni a jobbnál jobb paraméterű alkatrészeket!
Nem mellesleg, ilyen tág tartományok esetén már rég érdemes elgondolkodni a logaritmikus jellegű mérésen! Ott kevés biten is sokkal finomabb felbontást is el lehet érni, mint ha 20A-en 100uA akar mérni valaki! Ennek vajon mi értelme van??! Nyilván a 100uA felbontásnak a kis áramoknál van jelentősége, nem a 20A-nál...

Van értelme, ha pl. pontosan akarsz nagyon kis értékű ellenállást mérni.

Tudsz logaritmikus karakterisztikájú A/D-t? Az érdekelne.

Szerintem arra való a híd elrendezés!

Olyanról nem tudok, nem hinném, hogy létezne! Ellenben vannak log erősítők, akár 200(nem tévedés)dB átfogással... Ide elegendő valamivel több mint 100dB-s példány, azt egy mezei 10bites ADC-vel feldolgozva olyan felbontásod lehet, amiről csak álmodtál eddig..., értelemszerűen kis áramoknál lesz nagy a felbontás... Az AD-nak vannak jó kis log erősítői(pl AD8307 és társai...)

Sajnos egy ilyen ic-nek általában elég nagy linearitási hibája van, pontos mérésre nem hiszem, hogy használható lenne, ezeknek általában teljesen más az alkalmazási területe, általában RF műszerekben használják.

Attól, hogy hirtelen ránéztél pár netes oldalra, ahol ez szerepelt, még nem ismered az IC-t, nem kéne ilyen kijelentéseket tenned! Tanulmányozd át az adatlapját...

Szerintem már marad benne a jól bevált AD, engem legalábbis nem zavar (sőt tetszik), hogy nagy áramok esetén is 0,1mA a felbontás. Inkább csak az a kérdés, hogy a kijelzőn hány számjegyen jelenjen meg. Tehát pl. 10A-től mA-es kijelzés, alatta 0,1mA felbontású kijelzés. Vagy bennem felmerült, (de ezzel egyedül maradtam) hogy a kijelzőn az utolsó számjegy(ek) lehetnek kisebbek (a feszültség esetében hasonlóképpen). A webfelületen meg bármi elfér majd.
De ez már "csak" programozás (és sok-sok idő) kérdése.

Ugyanezt javaslom neked is. Ismerem ezeket az ic-ket, már használtam is, mikor még spektrum analizátort szerettem volna építeni... de aztán letettem róla.

Már megint ez az alaptalan arcoskodás! Áruld már el, hogy mitől pontatlan egy ilyen IC, csak hogy tanuljunk, mi tudatlanok tőled, aki tökéletesen ismeri ezen eszközöket is )

Ezek az ic-k a nagy átfogásra lettek kitalálva. Nem 0 a linearitási hibájuk, tehát simán sokkal nagyobb mérési hibám lenne, mint most a 18 bites a/d-vel. Az általad írt ic adatlapjának első oldalán már írják a +/- 1dB linearitási hiba már önmagában nem elhanyagolható. (12%!! hiba) és akkor még az 500uV offszet hibáról nem is beszéltünk. Már önmagában magától értetődik, hogy egy több mint 100dB-t átfogó ic, nem lesz pontos. Szóval megközelítőleg nem fogja még a legalsóbb feszültségtartományt sem pontosan mérni. Ez ráadásul a hőfoktól, idő múlásától kezdve mindentől függ. Ez nem arcoskodás, hanem szimplán tudom, hogy ezek az ic-k erre nem alkalmasak, nem is erre készülnek. Nézd meg az alkalmazási területeiket!

Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen logaritmikus erősítő ára simán összemérhető egy nagyon jó a/d árával. Ráadásul, mi ugyebár nem logaritmikus kijelzést szeretnénk egy labortápon, mikor leolvassuk a feszültséget. Ha azt szeretném látni, hogy 13,9794dBV (az 5V helyett) akkor jó lenne

12% hiba? Ez, hogy jött ki?!
Valamit nagyon rosszul értelmezel... A +-0,3dB hiba az átalakítás tipikus hibája, a teljes tartományra vonatkozik, nem valami kiemelt szakaszra! Illetve a +-1dB a 92dB általuk meghatározott teljes tartományra, ezzel a megengedett hibával(egyéb peremfeltételek mellett). Ez azt jelenti, a kis jeleket is ezzel a hibával alakítja át, és a legnagyobbakat is. Így a kis jeleknél, egységre vonatkoztatva az a 0,3dB, de még az 1dB(ami nem mellesleg több 100MHz-re értendő) hiba elenyésző értéknek felel meg! Ezzel szemben a legnagyobb értéknél már jelentős értékbeli ugrásokat eredményez a Log->Lin átalakítás után. Pont, hogy olyan nagy felbontást érhetsz el kis bitszámon ábrázolva is(ADC), amihez vagy csúcs ADC kellene, vagy alapban nem is létezik még csak közelítőleg hasonló eszköz sem(140-200dB-s tartományú eszközök esetén)
Az 500uV, ami tipikusan 50uV, az az a tartomány, ahol egyébként is az alja van az átalakításnak. Ha ez zavaró, egy potival kikompenzálod, vagy szoftveresen teszed meg... Nem hinném, hogy olyan nagy probléma lenne ez...
Az alkalmazási területe pl ennek a konkrét IC-nek LOG átalakítás, 92dB dinamika tartománnyal, DC-500MHz között, max 1dB hibával! Hogy 500MHz-ig RF-et akarsz vele mérni, vagy DC jelszintet, az már a te dolgod.....

Ezek az IC-k a maguk 4-5$-os árukkal nem hiszem, hogy egy ilyen projectbe nem férnének bele!
És ki mondta, hogy dB -ben kell kijelezni?

Akkor én nem értek hozzá. De gondolom ugyebár te sem tettél ilyen logaritmikus erősítőt a labortápodba. Ja igen tudom, neked nincs ilyen pontos precizitásra szükséged. Nekünk a maximum +1mV hiba is megteszi (a teljes mérési tartományba), nem vágyunk ennél jobbra. Mi csak ilyet tudtunk csinálni.

Az én igényeimet egy olyan szuper táp, amit ti csináltok, annyival haladja meg, hogy le sem merem írni Így való igaz, nincs sem ilyen, sem hasonló IC a tápomban, és nem tartom valószínűnek, hogy valaha is olyat terveznék, amibe ez jól jönne...
De, az tény, hogy a labortápomban a potik log szabályozást adnak, áramra és feszre is, így kis értékeken finoman tudom egy potival is szabályozni, nagyobb értékeknél pedig nincs szükség a tized, pláne század voltok beállítására... )
De, persze az egyedi igények mindig más történet... A ti tápotokat én már erősen oda sorolom! És mielőtt félreértenéd, elismerésem így látatlanban is egy ilyen paraméterű labortáphoz, még ha nincs is teljesen készen....

Megosztom a készülő labortápunk blokkvázlatát. Némelyik modul pár alkatrészből áll, némelyik pedig meglehetősen bonyolultnak tűnhet, és hónapokig tartó fejlesztés és csiszolgatás eredménye. Volt olyan modul amit hosszú fejlesztés után ki kellett dobni, mert nem hozta az elvárásokat, és teljesen újra kellett alkotni. Jelen állapotában a labortáp már hozza az elvárásokat. Elsősorban a blokkvázlat szerinti pcb4-en kell még dolgozni, illetve még a mechanikán, a hűtésen, a dobozoláson, és a szoftvereken.
Bővebben: Link

Sziasztok! Gondoltam törjük meg a csendet, kis offnak álljon itt a köveketkező kép - ami bár off jellegű, de mégis szorosan kapcsolódik ide a témához.

Készülget a vezérlő a labortáphoz. Természetesen itt is lett pár szeretetteljes "meglepetés". Gondoltam ez jó projekt lesz az első st-s projekthez st fejlesztőkörnyezetben. Elég bonyolult ahhoz, hogy az ember megtanulja a fejlesztőkörnyezetet és a procinak is pár "érdekessége" kijöjjön. Így már nagyjából letisztult az egész kinézete és működése.

A kijelző alatti 4 gombbal lehet az adott funkciókat előhívni a tápból. Lehet kijelzésmódokat változtatni. A két encoderrel lehet az áramot/feszt állítani, de lehet a menüben akár majd más funkciója is. ESP8266 is került bele, ennek még sok funkciója lesz, hogy csak kettőt említsek pl. fel tudja programozni az stm procit, ha új firmware lesz (meg persze magát is) és wifivel lehet csatlakozni a táphoz.

Szép dolog a wifi és hasonlók, de egy ilyen táp esetén engem jobban foglalkoztatna az, hogy ha a kijelzőn 24,540V van akkor az fedi-e a valóságot, azaz valóban annyi-e vagy csak dísz, és hogy azt tartja-e, azaz nem vándorol-e el ha mondjuk megváltozik 5 fokkal a külső hőmérséklet.
Illetve mekkora a kimeneten mérhető zaj, milyen az impulzusválasza (dinamikus terhelés) tehát olyan paraméterek amik általában egy táp paramétereinek megadásakor lényegesek.

Ezeken már szerencsére túl vagyunk.
Ebben a hozzászólásomban olvashatsz a specifikációról és hogy azt mennyire sikerült megvalósítani.

Sziasztok! Vettem 2 ilyen tápot aliról. Az egyik működik. A másikon be tudom állítani a feszültséget, meg az áramerősséget, de a kimenetén nincs semmi. Hol kellene elindulni a hibakereséssel? Köszönöm
HUF 4,683.04 17%OFF | 0-28V 0.01-2A Adjustable DC Regulated Power Supply DIY Kit with LCD Display
https://a.aliexpress.com/_qeIic7w9

Én is két ilyet építettem a tápegységembe. Elsőként nézd meg, hogy minden érintkezik-e, ahogy kell, nincs szakadás sehol. Meg persze az se árt, ha hűtőbordát teszel rá, ott a helye neki. Ezen kívül a nagy pufferkondival párhuzamosan egy 100nF kondi is menjen, meg a diódákkal párhuzamosan szintén. Ha jól emlékszem csak ennyit módosítottam rajta, így már negyedik éve teszik a dolgukat hibátlanul.

Már többször átnéztem, nincs szakadás. Hűtőborda azért nincs rajta, mert egyelőre nem működik. Azt, hogy mi kerüljön a kimenetére, azt az automega vezérli?

Igen, az atmega a lelke az egésznek. Azt mondtad kettő van és az egyik működik. Abból tedd át a megát a nem működőbe, s kiderül van-e változás.

Sajnos nagyon messze van egymástól a kettő. Lehet rendelek inkább egy másikat.

Ha szemrevételezéssel nincs szakadás, akkor marad a mérés. Végig kell mérni minden lábacskát és alkatrészt, aztán meglesz az a fránya hiba. Segítségképp annakidején beszkenneltem a panel rajzát.