A videóban az már valamiért barkácsolva van.
Ilyen tápegységről van szó.

Fi relé az van a 230V-os oldalon, azt villanyszerelő csinálta.


Nekem is ez jött le első ránézésre, de sajnos ezt adták a motorhoz.

Na ilyen jelölést sehol nem látok rajta.

Én a leföldelésre hajlanék. Nagyobb veszélyt látok abban, hogy ennek a belsejéből kerül feszültség a házra, mint egy másik berendezésről erre. A "rendesebb", hasonló fémházas tápegységeknek a sorkapcson szokott földelőcsavarja lenni.
Egyszer vettem aliról egy bluetooth-os erősítőt, aminek beépített 230V-os tápegysége is volt. Belenéztem. Elszörnyedtem. Kiszereltem belőle a tápot, és kidobtam a kukába, nehogy valakinek eszébe jusson konnektorba dugni. Volt 12V-os tápcsatlakozója is, most arról megy egy dugasztáppal.

Igen ezzel tisztában vagyok, az összes többi ilyen kapcsolóüzemű tápegységemnél van is.
Azért is tettem fel úgy a kérdésemet az elején, hogy a házra köthetem e a földet ha már a sorkapocsnál nincs kivezetve.

Ha jól értem, akkor ha 20ast használnák, akkor a led akkor világítana, amikor nem kellene neki, és fordítva?

Így is lehet mondani. A 20-as végű kimenete akkor magas, amikor a bemenete is magas. A 29-es kimenete pedig akkor magas, ha a bemenet alacsony szintű.

Sziasztok!
Van egy nagyon régi, saját építésű változtatható ua723-as IC-vel megépített tápegységem.
3-28V-ig állítható. Az analóg kijelzőműszer - ami a kimenet beállítását segítette - rossz, nem mutat semmit. Szeretném kicserélni az alábbi digitális modulra. Önmagában elég ezt megvennem? Látom, hogy több kivezetéssel rendelkezik, kell még a működéshez valami? Ha igen, mi és hogyan kell összekötni?
Köszönöm a választ!

Hello! ezt a műszert a táp negatív kimenetével sorba kell kötni.
- A vastag fekete megy a táp negatív pontjára.
- A vastag piros lesz a tápod új negatív kimente.
- A vékony sárgát kötöd a tápod pozitív kimenetére.
- A vékony pirosra kerül a műszer + tápfeszültsége. Mivel ez maximum 30V, ha a tápodban van ennél kisebb + feszültség, akkor oda kötöd. Ha nincs, akkor célszerű egy zéneres stabilizátorral a pufferből feszültséget előállítani a műszernek. Kb. 20mA a fogyasztása. Ha 28V a táp kimenete, akkor kb 35V van a pufferen. Így egy 1k és egy BZX55C12 megfelel.
- A vékony feketét nem kell kötni sehova.

Sziasztok!
Segitséget kérnék. van ez a műszerem nagyon egyszerű de nekem nehéz Sajnos nem hajlandó müködni egyik tartományban sem , illetve az ellenállás mérésben 001 re áll be ugye 000 ra kellene. de itt is ha mérek egy 100 ohm értékű ellenállást 160 ra méri. a DC éss Ac nem is mér.szerintem nem lehet nagy baja csak tudnám melyik alk rész lehet más másik müszerem nincs ,hogy kimérjem.

A fémház nem zárja ki a kettős szigetelés lehetőségét. Lásd a nem automata mosógépeket. Ezért kell utána járni. Egy fémházas táp, ha vezetékes, megoldja. Ha Neked kell táplálni, ott a bekötésnél a földelés lehetősége. 3 sorkapocs, vagy jelölt fém csavar. Ha egyik sincs nem kell földelni. Mint már írták is, elektronikus fémházas kütyüt földelni kell, mert a fémháznak zavarszűrési feladata is van.

Ugyanezt megoldani valahogy tranzisztorokkal? 4920 van itthon, 29est csak rendelni.
Tranzisztorok viszont vannak itthon.

Sziasztok!
Egy keltetőhez lenne ez az egység. A kérdésem az lenne hogy a fűtőszál + ventilátor a bekötés szerint lehet 12V os is meg 230V is? A felső rajz alapján azt veszem ki ebből. Válaszokat köszönöm!

Ahogy nézem, megette már a kenyere javát szegény.2 500.- újonnan, ami sokkal többet tud. Lehet hogy megfontolandó az utód beszerzésén is elgondolkodni.
Nekem az gyanús, hogy 1... a kijelzés, ahol nem mér. Ez túlcsordulás szokott lenni.
Esetleg megnézhetnéd, és leirhatnád, hogy mit mutat minden állásban, úgy is, hogy ha rövidre van zárva, és úgy is, ha üresen van a bemenet.
Rajzot viszont (még) nem találtam róla. Esetleg kibonthatod szemrevételezni, csak a kapcsolót ne ugraszd szét.

Elküldenéd a linkjét is?

A fűtőszál két csatlakozója az egy relé záróérintkezője. Úgy működik, mint egy kapcsoló. Csak arra kell figyelni, hogy az előírt max. feszültséget és max. áramot ne lépd túl. Ugyanez vonatkozik a ventilátor két csatlakozójára is.

Használhatsz TC4420-as meghajtót is de ekkor a PWM jelet invertálni kell. Teljes fényerőhöz 0 %, kikapcsoláshoz 100 %-os PWM kitöltési tényező kell.

Megoldható tranzisztorokkal is, ahhoz este tudok rajzot adni.

Bővebben: Link

Van 12V-os 24V-os meg 230V-os mi a 230V-osat rendeltük. Csak mondom ott akadtam meg hogy akkor most a fűtőszál, ventilátor az most 230V-os vagy 12V-os kell.

Szia Mint irtam csak az ellenállásnál mutat számokat arra érzékeny a többinél semmi. a kapcsoló nem ugrik szét egyben van a fedéllel ezért olyan az egész mint a lego semmi nem sérül a szétszedésnél a proci is cserélhető egyszerű mint az ék ezlért szeretem

Hali!
Te a vezérlő tápfeszültsége szerint rendelted. Mint már Teaway írta, a heating és a cooling csatlakozó, az egy relé kimenet, "bármekkora" akár a vezérlő tápjától független feszültséget is kapcsoltathatsz vele. A "bármekkora" feszültség, és áram nyilván a doksiban benne van.
Azért gyanús ha 12V-ról szeretnél fűteni, azt az áramot a belső relé nem fogja bírni...

Akkor fogalmazok másként:
Ird le táblázatos formában a kapcsoló minden állásában hogy mit látsz a kijelzőn.
Üresen hagyott bemenetnél, és rövidrezárt bementnél is. Ez 2 (vagy ha kedves akarsz akkor) 3 oszlopos, és 6 (vagy ha kedves akarsz lenni akkor 7) soros táblázat.
Valamint ha úgyis könnyű szétszedni, akkor mindkét oldaláról a panelnek jó minőségű fényképet...

Szia! Köszi!

Az én esetemben a legjobb megoldás a tranzisztoros lenne. (0%PWM = 0 fényerő)

Sziasztok!

Egy tranzisztornak hogy lehet beállítani a munkapontját, ha nem ismerem a karakterisztikáját?
Kerestem az adatlapon az UBE - IB és a UCE - IC diagramot de nincs benne és nem találom más gyártó adatlapjaiban sem. Amit tudok hogy a bétája 245 (ezt lemértem), és a leendő földelt emitteres amit szeretnék belőle csinálni Ut 5V.
A számításokkal nincs gond, minden alkatrész értéket meg tudok határozni de nincs kiinduló pontom. "A" osztályú lenne az erősítő úgyhogy a munkapontot a munkaegyenes közepére szeretném elhelyezni de sehogy sem jövök rá hogy miből induljak így ki.
Arra gondoltam hogy ha esetleg UCE értékét csak simán Ut felére állítanám be, akkor ez lehetne egy kiindulási pont. Bár Ic értékét még mindig nem tudom mihez igazítsam. Ha valaki tudna segíteni elindulni azt megköszönném.
A tranyó egy BC182-es.

Előre is köszi a segítséget!

Egyik esetben sem jobb a tranzisztoros megoldás mert az Uce sokkal magasabb, mint FET esetén az Uds. A fordított vezérléshez (0 - 100 %) csak a programot kell átírni kicsit.

Tranzisztoros elrendezés a mellékletben.

Ezekhez annyira nem értek. A program modulrendszerű grafikus PIC programozóban készült.
Kb ugyanezt a rajzot készítettem el, gond az volt, hogy minél nagyobb volt a terhelés, anál keveseb feszültséget tudott adni már a tranzisztor a LEDre. Lehet az ellenállás értékek nem voltak ilyenek. BC547el, és TIP32Cvel próbáltam.
Talán ez sem a legjobb párosítás?

Ha túl nagy a bázis ellenállása (R3), akkor lépnek fel ilyen gondok. Mindezek mellett nem túl szerencsés választás a tranzisztor, nagyon kicsi erősítése van de ettől függetlenül működnie kell.

Ezzel a kapcsolással világít a LED, de nagyon melegszik a tranzisztor.
Előző kapcsolásomban, ahol minuszt kellett kapcsolni a LEDre, ott ajánlották a TC4420at. Sokkal nagyobb áramot kapcsol, és szinte alig melegszik. Ha beszereznék egy 4920at, megoldódna a melegedési probléma?

Azért melegszik a tranzisztor, mert az Uce feszültsége minden tranzisztornak viszonylag nagy, teljesen nyitott állapotban is. Ez azért van, mert a tranzisztor nem tud nulla ellenállást létrehozni a kollektor és emitter között. Ezt nevezik az adatlapok szaturációs feszültségnek. Minél nagyobb az áram, annál nagyobb a feszültség. A tranzisztoron eső feszültség és a rajta átfolyó áram szorzata mutatja meg, éppen mekkora teljesítménnyel fűt.

A FET ebből a szempontból messze jobb paraméterekkel bír.

A melegedési probléma nem attól fog megoldódni, hogy TC4429-et veszel (mi az a 4920?), hanem attól, hogy veszel egy P csatornás FET-et és egy TC4429-es FET meghajtót. Ahogy a kapcsolási rajzban látható. Pl. IRF4905. Ha megnézed az adatlapját, megtalálod benne az Rdson értéket, ami 20 mΩ. 10 A átfolyó áram mellett (megfelelő vezérlés esetén) 0.2 W-tal fog fűteni.

Én szinte mindig bázisosztós kapcsolást csinálok, mert abban nem kell foglalkozni a béta szórásával, hőfokfüggésével, könnyű számolni az erősítést, bemenő, kimenő impedanciát.
Ebben a doksiban a bázisosztós kapcsolás.
Az U_CE= U_t/2 jó kezdés.
Utána tudni kellene az erősítő kimenő impedanciáját, ami terhelés nélkül ~R_C.
Az R_Cből ki tudod számolni az I_C-t. I_C=(U_t/2)/R_C.
Kellene a szükséges erősítés A_u, az A_u~R_C/R_E képletből kijön az R_E. (Ha ez összemérhető az R_C-vel akkor baj lesz a szimmetrikus kivezérléssel, át kell gondolni újból. Ha legalább tizedrésze az R_C-nek akkor csak kis hibát okoz.)
Ha megvan az R_E, abból számítható az U_E ~I_C*R_E.
Ha megvan az U_E, abból az U_B=U_E+0,6V
Ezután ki kell számolni az I_B-t, ami I_C/béta (a béta áramfüggő!!)
Ha megvan az I_B, abból a bázisosztó árama I_B0=10*I_B
A bázisosztó áramából a bázisosztó alsó tagja R2=U_B/I_B0
A bázisosztó felső tagja R1=(U_t-U_B)/I_B0
Ilyenkor a bemenő impedancia Z_be~R1XR2
Ez az egyenáramú munkapont. A csatolókondenzátorok és az emitter hidegítő kondenzátor a frekvenciamenetet befolyásolják. Az emitter hidegítő kondenzátor az erősítést, és a negatív visszacsatolást, ezáltal a linearitást is befolyásolja. Ha nincs C_E, akkor a váltakozó áramú erősítésre is érvényes az A_u=R_C/R_E.
Műveleti erősítővel sokkal egyszerűbb...