Ha pont azt a fancoil jelét akarod a trafóval átvinni, akkor nem lesz gond. Csak akkor lenne, ha a másik ÉV-re kötött egység 230V -ját vinnéd vissza a másik ÉV-n elhelyezett zónavezérlőre. Mert akkor leold az ÉV. De trafóval ez nem lehet gond, hiszen az egyben leválasztja a két hálózatot egymástól.
A két trafó után, vélhetően nem lesz meg a 230V, mert a szekundernél, a veszteség miatt nagyobb a menetszám. De úgy gondolom ez a feszültség csökkenés nem okoz gondot majd a zónavezérlőnek. Nem kell két egyforma trafó, ha különbözik a teljesítménye, akkor a nagyobbat tedd kintre. Mivel az terheletlen lesz, a feszültsége is magasabb lesz, mint a névleges értéke. De ezt nagyon egyszerűen ki lehet próbálni..

Megmértem a töltőt csepptöltésen üzemelve fél nap után az R2 2w-os ellenállás 75 fokos. Nem tudom, ez még mennyire egészséges neki, illetve, hogy ezek a fémréteg ellenállások hány fokot bírnak huzamosabb ideig?

Ha megnézed az ellenállásadatlapját láthatod hogy 70 fokig a 100% teljesítményt viselik el.

Sziasztok!
230V-ra szeretnék egy LED-et kötni, amit lerajzoltam és szimulátorban teszteltem. Elvileg jól működik, de gyakorlatilag nem értem hogy miért működik
Ha megnézitek a rajzot, és ha R1 értékét 1 és 10k között változtatgatom nem sok változás történik a LED áramában.
R2 csak C1 kisütéséhez kell, nem sok vizet zavar. Ha jól értem a működését, akkor D1 -en keresztül feltöltődik C1.
Amikor a szinusz félperiódusa elérte a nullátmenetet, akkor a kondi elkezd kisülni a LED irányába. Ezután ismét megfordul az áram iránya, D1-en megint feltölti a kondit, addig a LED kikapcsol nem folyik rajta áram amíg a D1 tölti C1-et, aztán megint kezdődik minden elölről.
Két kérdésem is lenne:
- az egyik hogy jól értem-e a működését, a másik hogy
- hogy lehet az áramerősséget így kiszámolni, hogy mekkora lesz a LED árama?
Már csak azért is kevertem be egy kicsit, mert R3 mintha ott sem lenne. Akár mit csinálok vele az áramerősség marad csak a rajta eső feszültség változik. Vagyis ha kiveszem onnan, akkor sincs túlárama a LED-nek. A szimulátor szerint max. 21mA-ig megy fel ami teljesen jó, de nem értem hogy miért.
Sőt, ha abszolút nincs benne ellenállás se R1 se R3, akkor is rendesen 20mA körül mozog a LED árama. Ez miért van? Sejtem hogy a kondi töltési és kisütési idejével van kapcsolatban, de látom az összefüggést.
Ha valaki elmagyarázná azt nagyon megköszönném.
Előre is köszi a segítséget!

A működés kb. stimmel. A pozitív félperiódusban a kondenzátor +- irányban töltődik fel, ekkor az árama a LED-en keresztül folyik. A negatív félperiódusban -+ irányú töltése lesz, akkor az árama a diódán keresztül folyik.

A trükk a diódában és a LED-ben rejlik, ezek ugyanis nem lineáris alkatrészek. Magyarán a rajtuk átfolyó áram nincs egyenes arányban a rájuk kapcsolt feszültséggel. Egy darabig semmi majd elkezd folyni az áram, aztán hirtelen megugrik, lásd melléklet. Neked a jobb felső (I+ és V+) terület érdekes.

Csökkented valamelyik soros ellenállást, nő a LED-re jutó feszültség, nő az árama de a nagyobb áram nagyobb feszültséget is ejt az ellenálláson. Aztán ez valahol beáll egy értékre. Lehet számolni csak összetettebb attól, hogy megérje vele vacakolni.

Itt nézz szét: LED rákötése 230V-ra.

Hááát.... nagyjából képbe vagyok a működését illetően, de még mindig nem értem hogy áll be az áramerősség függetlenül az ellenállások értékétől, mert azt teszteltem hogy nem sokat számít.
Ezt totál nem értem.
Olvasgattam a topicot köszi, eddig még nem találtam választ a kérdésemre. Szerintem a kondiban tárolt energia, vagy kisütési idővel van kapcsolatban az áramerősség, de nem tudom hogy.

A szimulációban vedd ki a LED-et (fogyasztóként csak az R3 maradjon) és a diódát, majd úgy próbálgasd az ellenállások értékeit.

Hello! A kapcsolás a kondenzátor váltóáramú ellenállását használja az áram korlátozására.
Az pedig Xc=1/ (2*Pi*f*C). A pozitív félperiódusban R1 - C1- R3 - dióda útvonalon folyik az áram. Így ezek a tagok sorba vannak kötve. Soros kapcsolásnál az ellenállás értékek összeadódnak, de mivel érték szerint a kondi reaktanciája a legnagyobb értékű, így a másik két ellenállás értéke alig befolyásolja az áram értékét.
Tekintve hogy a Led-en csak az egyik félperiódusban folyik áram, így az áram átlagértéke alacsonyabb lesz.

Megcsináltam ahogy mondtad, de semmi extra. Kivettem a LED-et, az áramerősség maradt ugyanannyi R3 -on.
Rövidre zártam R3 és a LED szakaszt, akkor is ugyanannyi az áram 21mA.
Ha csak az 5K ellenállást nézem akkor 46mA áramnak kellene lennie rövidzár esetén. De ott van még C1-is. Itt esetleg nem lehet hogy annak a reaktanciája is hozzáadódik az eredő ellenálláshoz? Nem számoltam még ki csak ötletelek.

Az ilyen kapcsolásban a LED áramát a C1 kondenzátor korlátozza. A C1-nek van egy kapacitív reaktanciája (X_c=1/(2*Pi*f*C)), ez mint egy soros ellenállás korlátozza az áramot.
A 220nF-os kondenzátornak 50Hz-en az előző képlet alapján 14468 Ohm kapacitív reaktanciája van. Ezt 230V-ra kötve kb. 16 mA áram folyik, akár van vele sorba kötve LED, dióda, kis értékű ellenállás. Ez a kondenzátor egy nagyon egyszerű áramgenerátort valósít meg, ha a sorba kötött "valamiken" kis feszültség esik a 230V-hoz képest.
Szerintem a "LED rákötése 230V-ra" topikban kellene ezt megbeszélni, de ott le is van írva rengeteg alkalommal...

Szia!
Értem, köszönöm. Egy kicsit rossz úton közelítettem meg a dolgot, de most már minden tiszta.

kendre256: köszönöm, neked is, értem most már.

Még annyit elfelejtettem, hogy nem gond hogy a LED lábain több mint 300V jelenik meg?

Mihez képest? A lábakon egymáshoz képest nem lehet 2-3V-nál nagyobb feszültség, mert akkor már régen tönkrement volna, és nem világítana. A LED-del párhuzamosan kapcsolt ellentétes diódának is az a feladata, hogy a "másik" félperiódusban (amikor nem a LED-en folyik áram) megakadályozza a LED-en a nagy feszültség kialakulását. Ha az a dióda tönkremegy, a következő félperiódusban a LED is tönkremegy a nagy feszültség miatt.

Oké, leesett már, igazad van köszi. Közben lerajzoltam papírra és átszámoltam mindent most már tényleg értek mindent .
Köszi mégegyszer mindenkinek.

Lenne még egy gyors kérdésem. Az optocsatolóknak miért van kivezetve a bázisuk? Azt is be kell kötni? Ha igen hová? Mi a funkciója?

Nem mindegyiknek van kivezetve. Onnan is vezérelhető, ha éppen arra lenne szükség. A LED-del és a kivezetett bázissal egy két bemenetes "vagy" kapu valósítható meg.

Például be lehet állítani a tranzisztor munkapontját.

Zavarszűrést is lehet vele csinálni, ha ki van vezetve:
Bővebben: Link
Epu2 írta, hogy be lehet állítani a munkapontját. Ha nincs bekötve a bázisa, akkor lényegében kapcsolóüzemben használhatod, C osztályú munkapontban van, viszonylag nagy jel kell a vezérléséhez. Ha beállítod a bázisfeszültségét, emitterfeszültségét (pl. egy bázisosztóval, emitter ellenállással) akkor sokkal kisebb vezérlőjelet is lehet vele közel lineárisan erősíteni (miközben galvanikusan le van választva az erősítőd be- és kimenete).

Értem. Nem tudtam hogy erősítőként is lehet használni. Köszi a linket is, olvasgatok.

Epu2: köszi neked is.

A többiek válaszán túl: a B-E közé kapcsolt ellenállással meredekebbé lehet tenni a kimenőjel éleit, persze az érzékenység rovására.

Üdv. Le tudná valaki rajzolni hogyan kössem be helyesen a:

Egy PIC PWM kimenetének kell kapcsolni egy LED szalagot. A LED minusza állandó, tehát + kell kapcsolni rá. Egyszer használtam már hasonló megoldást, de akkor - kellett kapcsolni, jó volt az NPN. Akkor ajánlották hogy használjak TC4220at a PIC és a FET között.
Ebben az esetben hogy kössem be a FETet, és kell-e elé TC4220?

Lásd melléklet. TC4420 helyett inkább TC4429-et használj. Megegyezik a kettő, csak a 9-es végű invertál, így a PWM kitöltését nem kell invertálni. A LED szalagot a rajzon D1 jelű LED jelképezi.

Sziasztok.
Mennyire szakszerű ha egy tápegységet úgy kötök be ahogy itt a videón is látni 2:37-nél?

A sorkapocsnál nincs földelési lehetőség.

Földelni a berendezések fém házát kell, azaz azt a részt, amit megérintve hiba (testzárlat) esetén áramütést szenvedhetsz.
Szóval szerintem teljesen jó ez a földelési mód!

Attól függ, ahogy szokták mondani. Ha kettős szigetelésű, akkor egyenesen tilos földelni, mindegy, hogy miből van a burkolat. Ha a használati utasítás szerint ott kell földelni, akkkor jó.

Na ez jó kérdés, használati az nem volt hozzá sajnos
Itt 0:48-nál szétszedik a tápot, ebből nem tudom mi derülhet ki.
Ha kettős szigetelésű és földelem akkor mi történhet vele?

Próbára nem volt földelve, de most már véglegesíteném.

Ha nem okoz problémát akkor bekötöm, de most Bakman elbizonytalanított.

A tápegységgel valószínűleg semmi, veled annál inkább. Igaz, ehhez kell másik készülék hibája is.

Ha ez a gyári kiépítése a tápegységnek, akkor azt mondanám rá, hogy borzasztó, tegyél rá földelést (ahogy a videóban is van) és gondoskodj arról, hogy legyen a 230 V-os oldalon egy 30 mA-es Fi-relé.

google://kettős szigetelés jele. Keresd meg, ha látod a készülék dobozán, akkor kettős szigetelésű. Ha nem, akkor nem, viszont akkor földeni kell. Ha fém háza van, akkor jó eséllyel nem kettős szigetelésű. De ha dobsz róla egy linket, fotót, bármit, akkor sokkal könnyebb segíteni.

Az a szétszedett táp valami barkácsolt, átalakított lehet, mert a tranzisztorok felerősítő csavarja átmegy a táp címkéjén, ezt nem tűnik gyári megoldásnak....