Mérési hibád van. A csővel a rajz szerint sorba van kötve egy 10MΩ-os ellenállás. Ha pl. a DMM-ed belső ellenállása 10MΩ akkor az pont felére osztja le a valós feszültséget. Szóval amikor 200V-t mérsz akkor ott a multiméter nélkül 400V van. Egyszerűen a műszered belső ellenállása összevethető a táp belső ellenállásával így súlyos mérési hiba keletkezik. A megoldás az, hogy előtétet használsz (én pl. erre a célra egy 1GΩ-os előtétet használok, ezzel em terhelem be a mért pontot).

Tud mérni az anódellenállás előtt is és akkor nincs ilyen probléma. Bár a saját gm számlálómnál az anódellenálláson, vagy előtte, teljesen mindegy pár volt eltéréssel ugyanazt mérem.

Köszönöm szépen! Viszont ez nem jó hír, mert akkor nem tudom miért nem működik.

Ennek sok oka lehet. Van valamilyen forrásod amivel tesztelheted? Lehet, hogy működik, csak érzéketlen és a háttérre nem csipog. Bár ekkora csővel 0,5-1CPS-t azért "mérni" kéne.
A rajz szerinti IC2 egy monostabil multivibrátor, amit egy tranzisztorral kapcsolnak. Én ezzel kezdenék a helyedben mert ezt könnyű ellenőrizni. Ha jól nézem akkor az U80B viszont csak kattogni tud, ott nincs csipogás.
Vedd ki a csövet és a R16 cső felőli oldala meg a GND közé köss 1-2Hz-es négyszögjelet, ekkor kattogni ill. csipogni kéne neki.

U.i.: Este van, benéztem, ez soha nem fog csipogni mert csak kattogni tud, a 555-el felépített monostabil csak a jelet nyújtja, hogy hosszabb ideig tartson. Ettől függetlenül amit leírtam az áll, én így kezdeném a hibakeresést.

Én meg a levegőből szívtam ki amit írtam, no mindegy....

Most nem értelek, hogy mi a baj. Mi rosszat írtam? Leírtam, hogy hogyan kezdeném a hibakeresést ebben az áramkörben. Ha én építenék én sem ezzel a rajzzal játszanék, de én most félvezetős detektorokkal játszom (PIN diódás műszer), amúgy is inkább szcintillációs detektorokban utazom.
Nekem van itthon olyan műszerem amiben 2cm hosszú és 8mm átmérőjű a GM-cső, de az is csippan normál háttér mellett is, igaz egy perc alatt max. 1-2-t.

Most kerültem ide...
Leírták, hogy ne a csövön mérj feszültséget, hanem a tápján ( méréstechnika..)
Kattogás.. mérj rá a Q3 tranyó kollektorára és ha van ott 4-5 volt környéke, zárogasd a gnd-hez és erre illene kattogni a hanszórónak.
Ez ugyanaz, mintha a bázisára a +5 voltról egy 10 kohm-mal adnál nyitást, csak egyszerűbb.
Ha így sem kattanik, ezen a vonalon kell keresgélned >555 táp, d23 LED villanik-e...

Ha megcsinálod a tranyós próbát, a 555 3. lábán lesz egy sacc 50 ms széles jel ( szkóppal nézd ), addig világít a led ( jó rövid ) és kattanik egyet a hangszóró.
Nem nehéz felderíteni, mi a hiba.
A 6-7. lábon pedig egy "fűrészt" kell látnod ( minden tranyó rövidrezáráskor ).

Na alakul a dolog!
Először is, rosszul fogalmaztam. Van kattogás és ledvillogás is csak a háttérsugárzásra nincs reakció (kellene lennie a videók alapján). Ha bármi fémet érintek a cső negatív pólusához van egy kattanás, ha ujjal érek hozzá folyamtosan csivitel. Szkópon is van jel ha pl egy grafit ceruzával érek ehhez a pólushoz (lásd első kép).
A tápot adó 555 ic-n 35kHz frekvenciát mérek és a C20 két lába közt valóban reálisnak tűnő feszültséget mérek egy Ganzuniv 3 műszerrel
Be is állítottam a javasolt 380V körüli értékre.
Viszont azttól tartok, hogy a cső nem jó, lehet, hogy túl nagy feszültséget kapott, mert nem mértem meg mielőtt bekapcsoltam először? A potméter lehet, hogy túl nagy feszültségre volt állítva?
Hogyan lehet ezeket a csöveket gyorsan tesztelni? Veszprémben esetleg van valaki aki tudná nekem tesztelni?

Ne érintgess semmit se a cső fémrészeihez, nincs értelme azon kívül, hogy hamis jeleket fogsz kapni és ahogy láttad, hallottad, működik a jelző rész.
A cső nem kaphatott túl nagy feszt, ill. nem károsodhatott, mert a nagy soros ellenállás megvédi.
Az lehet még, hogy a 380 V tápfesz is kevés, próbáld feltornászni 400 fölé, ahogy lehet.
Jó lenne egy régi orosz Pobjeda óra, az nagyon tudott sugározni, régen volt egy direkt tesztelni...

pl.: egy világító torony is megteszi még jó hogy messze vannak ...

Tekergettem én ezt már mindenhová is a két végpont között.
Vannak régi óráim, nem rég még szerelgettem őket
Bővebben: Link
De van 2% tóriumos awi elektróda is otthon bár az csak 1mm-es.

Próbáld meg, hátha van pár szabad, kószáló részecske...

Nem akarom az észt osztani, de a tóriumos elektródára mennie kellene, de mint az elején írtam üvegcső, ebből kifolyólag a sugárzás bizonyos fajtáira nem az igazi. Alfát az üveg elnyeli, bétát megint csak... Gamma az átmegy rajta. Nekem 400 voltra tervezett smb-20 csöveim 300 voltom már elindultak, kétlem hogy 20 volt miatt ne menne.

Bétához annyit hozzátennék hogy erősség függő, no meg cső falvastagság, erős béta forrással lehet menne bár az megint csak nem igazán legális De mint minden radioaktív elem, mindegyik sugározza mind a három fajta sugárzást, csak eltérő mértékben. Am-241 is alfa, de van elég jelentős gammája is...

Ha valakit érdekel hogy mi az a GM cső, hogyan mérik ki a karakterisztikáját, holtidejét, akkor itt egy rövid, de jól összefoglalt kis anyag róla magyarul.

Régebben találtam félvezető alapú érzékelő adatlapokat, ezek, illetve ehhez hasonló szenzorok nem kaphatók? Nem terjedtek el?
RD2007 - Bővebben: Link
RD2014 - Bővebben: Link

Úgy tudom, bár előnyösek mert kicsik, de a gm csövek sokkal érzékenyebbek, persze ott is típusfüggő. De majd jön "valaki" aki nálam okosabb megmondja....

Megjött közben az orosz cső, szuperül működik!
Mindenkinek nagyon hálásan köszönöm a segítséget!

Ezek szerint a kínai csővel vigyázni kell.

A cső valószínűleg J305 típusú ebben a kapcsolásban, ezzel van tele az ebay. Nagyjából olyan 25cpm(minute) érzékenységgel. Vagyis 0,42 cps!

Ez így igaz!
RD2007: Detector sensitivity: 3.4 cpm/µSv/h
RD2014: Detector Sensitivity :5.8 CPM/μSv/h
Az SBM-20 csőjé kb. 1cps (60cpm)
Ahhoz, hogy ezt az érzékenységet elérd, az előbbiből 18-at, az utóbbiból pedig 11-et kellene párhuzamosan bekötnöd, hogy értelmezhető háttérsugárzás értéket mérjél!

Kering egy érdekes kapcsolás a neten:
Úgy tudtok rákeresni, hogy BPW34 gamma ray detector. Ez eredetileg infra érzékelő dióda, ám a viszonylag nagy lapkafelületen a gamma sugarak impulzusokat gerjesztenek. Azonban csodát senki se várjon, mivel a dióda érzékenysége olyan 0,3CPM! Általában több (9-49db!) diódát párhuzamosan kötve próbálják az érzékenységet javítani, vagy nagyobb lapkaméretű PIN-diódát kell használni.

Ügyes... Glimmlámpával is lehet.

Lehet kapni "okosabb" felvezető detektort, mint a bpw34. Ami nekem van az egy 100mm² felületű pin dióda egy 10*10*4mm-es CsI:Ti szcintillációs kristállyal. Ennél 500-750 cpmh/uSv az érzékenység.

X100-7 a szenzor neve, adatlap itt

Pont pár napja raktam fel a ki mit épített topicba: link
Rajz: Link

OK! Ez egy profi megoldás. Minden elismerésem. Bár ha az árakat nézem nem egy kimondottan hobby megoldás!
Viszont a kialakítás briliáns!

Ha már nagy felület, érdemes lenne valami napelemet is kipróbálni?

Nekem eddig ez vitte a pálmát, lehet 2000 utáni gyártást is kapni belőlük:

Bővebben: Link

Sziasztok!

A témáról Ordasi Gábor készített egy jó kis videót.
Érdemes végignézni.
Bővebben: Link

Úgy látom, hogy tizen ezer forintért már lehet kapni! Ez egy 10 anódos érzékelőhöz képest nem is rossz ár! Ha ezt az érzékenységet SBM-20 csövekkel akarnám elérni, akkor nagyjából 60 ezerbe fájna és alfát gyakorlatilag nem is mér!

Így van, építettem anni vele számlálót nem semmi az érzékenysége. A zónában úgy tudom a ki/be léptető kapukban is ez van

Nem jó, mivel nem fényt mérünk. Bár <Bender> hozzászólásában lévő X100 PIN dióda egy scintillációs kristállyal van egybeépítve és ott a felvillanásokat érzékeli. Azonban a PIN diódák használatának a lényege a kemény sugárzás (gamma, neutron) hatására az "I" rétegben létrejövő lavina effektus kihasználása.