Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
A felső úgy néz ki mintha ki lenne akadva gondolom a puffer feszre, lehet hogy zárlatos az áteresztő. Az alsón állítható a feszültség már ami a videóból látszik. Ahhoz kéne akkor mérni a felsőt is. Nekem csak a szimulátorban van ez meg, azon tudok bárhol bármit mérni, de egyszerűbb lenne valaki olyannak mérni akinek van ilyen megépítve. Amikor tekergeted a fesz potit, az OPA fesszabályozó kimenetének a FET nyitófeszültségének mértékében kéne változnia.
Köszönöm a segítséget mind a két FET-em zárlatos.
Van tippem mi lehet a probléma majd megcsinálom és kiderül, hogy működik-e. (Köszönöm a segítséget)
Sajnos amit próbáltam nem vált, be annyi derült ki, hogy a felső tápegység rész működik de 2,1 A-nél kárlatos lesz a FET majd kiakad 72 V-ra.
Az alsó ugyanazt produkálja mint ami a videón is látszik, gondolom valamelyik tranzisztort túlmelegítettem forrasztás közben.
Mi az áteresztő FET típusa, és hány db van betéve belőle? Mekkora DC feszt kap a 7912 bemenete?
A FET típusa IRFP90N20D és egy darab van belőle táponként. A 7912 bemenete pedig 18V-ot.
Idézet: „A 7912 bemenete pedig 18V-ot.” Milyen 18 voltot?
Akkor tegyél bele 3db fetet párhuzamosan, mert az az 1db nem képes akkora felületen a keletkező hőt leadni. Egy kb. 4x4 mm-es félvezető lapkán jön létre az a 150W-nyi hőteljesítmény. Fele, harmadannyival szokás egy pákával forrasztani.
Nem muszáj az adott típusú fetet megvenned, hiszen sem a 200V-os feszültség, sem a 94A-es áramterhelhetőségre nincs szükség. Arra van szükség, hogy a betett 3db feten a lehető legegyenletesebben legyen megosztva az átfolyó áram, így azt a 200W körüli disszipációt bármelyik mezei 150W-ot tudó fetekkel el lehet fűteni. Bár én (tapasztalatok alapján) azt szoktam mondani, hogy 60W/tok legyen a maximum és akkor az tartósan is biztonságos lesz ha jó a hőátadás és elegendően nagy a felület, vagy van ventilátor. Nem közöltél rajzot és konkrét adatokat (mekkora a trafó és mi hogy van kötve), de arra is ügyelni kell, hogy a 7912 ne kaphasson 35V-nál többet mert tönkremegy, de inkább még 30V-ot se. A hozzászólás módosítva: Aug 27, 2021
A 18-19 V-ot is már egyenirányítva és pufferelve kapja.
Esetleg tudnál ajánlani FET-et mert nem szívesen adnék ki 3 db-ért 4200 Ft-ot.
Szerintem az a 72V sem kevés...
Az LPSU finomszabályozásával kapcsolatban megmértem két lehetséges megoldást. Az egyiket hetekkel ezelőtt, a másikat a napokban.
Illetve szóba került itt korábban a stabilitás kérdése, amivel kapcsolatban találomra elvégeztem egy melegítős mérést, és egy időbeni változást is megmértem. Mellékeltem egy összefoglalót a mérésekről.
A melegítéses stabilitás mérésnél ugye 19,9 és 20.0 között ugrált nem 12.0V, mint írtad?? Egyébként az ilyen mérést külső pontos multiméterrel kell végezni, nem a beépítetten, mert azt is melegíted.
A hozzászólás módosítva: Szept 13, 2021
Köszönöm az észrevételt. Igen, igazad van, elírtam az értéket. 19,99 és 20,00 között ugrált, mint azt a fotó is mutatja.
A mérési metodikát én sem érzem kikezdhetetlennek, biztosan lehetne ezt jelentősen finomítani. A mérőegységet igyekeztem nem melegíteni közvetlenül, de biztosan kapott az is a hajszárítóból. A "külső" multiméter, még megoldható lenne nekem is, de a "pontos" az már sokkal ravaszabb feltétel. Ameddig 1 multiméterem volt, addig az volt az etalon. Most már több is van, és ezzel együtt az illúzió is szétfoszlott, mert egymáshoz képest nem azonos értéket mutatnak. Annyit megtettem, hogy egy kiválasztott multiméterhez 30 V-on beállítottam a mérőegységet (van erre lehetőség feszültség és árammérésnél külön-külön), és a feszültséget változtatva ellenőriztem az egybeesést. 5-50 V tartományban nagyon jó az együtt-futás, de 5 V alatt nyílik az olló és 100 mV-nál már egészen nagy a kijelzési eltérés (de azt nem tudjuk melyik érték a jó).
Az LPSU elég sokat mászik amíg beáll a referencia, utána viszont már elég keveset (20V-nál 0,3mV-ot). A képen lévő mérésben az a szép, hogy fogalmam sincs hogy milyen körülmények között mértem, csak annyi infó maradt hogy az LPSU mászása. Sokat számítanak a beépített ellenállások is, hogy pozitív vagy negatív TC-vel rendelkeznek, na meg hogy hány ppm-esek. A hestoréban régebben volt jó áron 0,1%-os 6-8ppm-es mezei fémréteg ellenállás, ilyen 50-60Ft körüli áron, az ha jól emlékszem némileg kompenzálta a félvezetők hibáját (a félvezetők pozitívba másztak míg az ellenállások negatívba). Az LPSU-nál ez a terhelésre emelkedő feszültség mizéria ami még érdekes, majd ha lesz rá egyszer érkezésem megnézem a szimulátorban hogy miért csinálja, mert abban is csinálja. Tápoknál nem éppen szerencsés a kollektoros (drain-es) kimenet, főleg ha FET az áteresztő. Az egyszerűségnek ilyen árai is vannak.
Akinek 1órája van, az mindig tudja mennyi az idő, akinek több az sosem biztos benne ...
Nem modelleztem szimulátorban, de szerintem elég nagy a valószínűsége, hogy a kimeneti feszültséget vezérlő, kivonó erősítőben kialakuló asszimmetria okozza a negatív belső ellenállást. Az asszimmetriát pedig az okozza, hogy a potikról levett feszültséget közel sem nulla forrásimpedanciával kapjuk meg, és ráadásul függ a potik aktuális állásától is. A kivonás tökéletlensége miatt a kimenő feszültség kismértékben áramfüggővé válik, a hiba előjelétől függően ez okozhat pozitív, vagy akár negatív belső ellenállást is.
Röviden: ez a kapcsolás ilyen. Akinek megfelel így is, az használja tovább ahogyan eddig is. Akinek nem felel meg, az kicsit alaposabban átalakíthatja, vagy választhat másik kapcsolást, jobb paraméterekkel.
Így van, ha van 3 multimétered, akkor 3 féle értéket tudsz ugyanazon a ponton mérni. Van olyan amikor ez nem számít. Amikor viszont számít, akkor érdemes tudni, hogy többféle mért érték közül melyik műszer mutatja a hihetőbb értéket.
Amelyik alapból pontosabb, vagy amelyik legutóbb volt kalibrálva. Mondjuk amilyen árak vannak, hétköznapi hobbista nem nagyon ad annyi pénzt egy kalibrálásért mint amennyiért a műszert vette. Pestiek megint előnyben, ott működhet a beviszem a céghez mert ott nemrég kalibrálták a céges műszert dolog, vidéken még ez se játszik. Hiába mondom a laborfőnöknek, hogy nem kéne kalibrálni, elég nekem ha megmondja az eltérést a 8ppm-es kalibrátorukhoz képest értékben, az első kérdése egyből az, hogy és mennyit szánnék én erre, meg vigyem be a műszert ha arra járok (200km-ről).
Fájin helyen dolgozol ... A saját főnököd is le akar venni ? És ezért még 200km -t utazol is ? Legalább naponta ?
Kedves kollégáid vannak. Én ezt úgy oldom meg, hogy rászántam a pénzt egy használt/öreg 5.5 digites asztali multiméterre. Ezt összehasonlítottuk egy barátom 6.5 digites multiméterével. Mivel a két műszer hibahatáron belül együtt futott, így elfogadtam jónak, és azóta itthon ezt tekintem referenciának, ehhez viszonyítom a pl. kéziműszereimet.
Félreértetted. A közelben sehol nincs kalibráló labor, a legközelebbi értelmes Pesten van, az van tőlem ekkora távolságra (picit többre).
Én öreg (illetve ez inkább fiatal) 6,5 digitesre is rászántam a pénzt amikor megláttam az árát, meg tudtam még belőle alkudni, meg megkérdeztem előtte hogy mennyiért kalibrálnák az 5,5-öst.
Az eddigiek alapján ez is benne van a tűrésébe bőven, na de ki tudja hogy valójában hol van, amikor csak arra van lehetőségem, hogy hasonlókhoz vagy még ilyenhez se hasonlítsam? Arra vettem, hogy a 2db 5,5-öst be tudjam hozzá kalibrálni az utolsó digitig. Na de nem tudom, hogy ez mennyire pontos... Ami biztos, hogy az 5,5-ös ahogy a gépkönyve írja is, szépen elmászik éppen 1 év alatt, nem véletlen van neki előírva az évenkénti kalibrálás. Meg a 6,5-ös is mászik, csak azt ugye már nem tudom mihez állítani. Értelmes kalibrátor ára meg még nagyon öregben sem az én elképzelésem.
Gyorsan rákerestem, de árakon kívül nem találtam semmit a témáról : hogyan történik egy ilyen kalibrálás?
Felteszem valami hivatalos referenciához nézik a műszert, de mi az?
Kalibrátor. Ezek nagyon pontos feszültséget, áramot, akármit előállító eszközök, amit az áruk is híven tükröz, néha még egy ősrégi már valahonnan kidobottért is elkérnek 7 számjegyet forintban. Az ebay-en szokott fent lenni néhány régebbi darab, néha van egészen "olcsó" is, de még az is drága ha nem dolgozni veszed, vagyis nem tudod visszatermelni az árát. Kalibrálás.
Használt Fluke 5520A. A hozzászólás módosítva: Szept 13, 2021
Én is elgondolkoztam ezen, de a hiteles tesztműszert odaképzeltem. Nekem az okoz fejtörést, mi történik ha az összehasonlítás eredménye nem a kedvünk szerinti, tehát "állítani" kell a vizsgált műszeren. Nekem kicsit durva beavatkozás lenne ha elkezdenének benne forrasztgatni, ezért ezt el is vetettem, de akkor mit csinálnak vele?
Egy másik műszer, amit ugyan úgy évente kalibrálnak - jó pénzért - egy még pontosabb műszerhez.
Baromságnak tűnik, de a Nemzeti Mérésügyi Hivatal ( vagy mifene a mai neve ) elhordja Párizsba a hivatalos " 1m " -es etalon 1m -ünket és ott összehasonlítja a hivatalos 1m -el. ( aminek a hivatalos vonatkoztatási alapja manapság már nem is az, ami régen volt). Ez a többi esetben is hasonlóan zajlik.
Véletlenül kattintottam. Szóval, vannak adott pontosságú kalibrátorok, minél pontosabb egy eszköz annál precízebb kalibrátor kell hozzá. A régebbi műszerek kalibrálása mechanikusan történik, a teljes kalibrálás menete le van írva az adott műszer manuáljában. Pl. nekem volt 179-es Keithley-m, ott le volt írva, hogy mennyi bemelegedési idő után, milyen típusú műszerrel hogyan kell a panelen lévő trimmerpotikkal szépen sorban végigmenni a műveleten. Nyilván, mivel nekem nincs kalibrátorom így én nem annak a feszültségéhez állítottam, hanem egy labortáphoz, amire rá volt kötve még egy jóval pontosabb műszer is.
Az újabb műszereken pedig ez már menüből történik, a műszert nem kell megbontani, hanem belépek mondjuk 197-es Keithley-nél a CAL menübe, és állítani tudom bármelyik méréshatárban bármelyik értéket fel vagy le, amit utána elment magának. Pl. az 5520A specifikációja. A hozzászólás módosítva: Szept 13, 2021
Nem igazán értem. Mi az erkölcsi tanulság ebben a sztoriban? Ha jól értem itt mikrométekről van szó vagyis ez nem a hobby kategória. Amúgy az 1m definiciója is változik időnként meter wiki
No offense
Egy klasszikus, univerzális kézi digitális műszert akkor nem is lehet kalibrálni? Annak nincs menüje, és még trimmerek sincsenek benne.
Házilag ritkán. Az esetek 90%-ban egy külsö kalibrácios berendezéssel szoftwaresen lehet kalibrálni. Az olcsobbakat valoszinü még ugy sem.
Az oroszok már 50 éve is ugy kaparták egy célgéppel az ellenállások értékét, hogy pontos legyen az oszto. Persze a kalibrácios berendezés lényeges része a pontos referencia. Már láttam olyan labor protokollt ahol kézzel irtak ( excel táblázat) egy kalibrácios táblázatot, mert a gyàrto kalibrácios állomására nem volt pénz ( kb 60000 USD) igy az állami minöségellenörzö hivatal kiállitott egy hiba táblázatot, mert ugye a törvény elöirja a két évenkénti kalibráciot. Hát megállt a vér bennem, amikor a kuncsaft mutatta, hogy mit kapott a hivataltol - természetesen nem ingyen. (A gyári kalibracios állomás egy nagyságrenddel pontosabb volt.) A hozzászólás módosítva: Szept 13, 2021
|
Bejelentkezés
Hirdetés |