Na azért ne tulozzunk.
Odahaza mikor kell 1/100-d pontosságu kimeneti feszültség vagy áram. A varicapok a tunerekben sokkal,érzékenyebbek voltak mégis egész stabil volt a müködésük, igaz az AFC is egy kicsit rásegitett. Azaz a potikkal bizony gond nélkül be lehet állitani a pontos szintet, igaz, hogy ahhoz jobb minöségü potik is kellenek ( amik egyre ritkábbak.) meg némi türelem.
Hol vannak ma már a 30 mm-s potik, minél kisebb az átmérö annál nehezebb beállitani az analog értéket.
Jo pár éve egy ipari maradékot árulo boltban vettem 50 mm átméröjű gomb potikat, sajnos csak logaritkmikus kivitelben. Valami táskarádioban lehettek hangerő szabályzok, érdekes arra tudtak ekkora tárcsát csinálni.
Szoval persze mindenki az igényei szerint bonyolithatja a berendezést, ezen nem igen érdemes rágodni. Te hoztad fel az ergonomiát…

Összeraktam tesztelhető állapotig az "új" előlappal és kezelőszerv megoldással. Készítettem 7 fotót, amivel próbálom szemléltetni a beállítási lehetőségeket, és a működéshez kapcsolódó LED-eket. A sárga LED mindig világít, gyakorlatilag a referenciát jelzi, akár bekapcsolást jelzőnek is tekinthetjük.
1. Uki = 30 V beállítása, közben van izzós terhelés a kimeneten és mivel stabil a feszültség, ezért az ezt jelző zöld LED világít. A feszültség jól beállítható a finomszabályzóval a kijelző pontossági határain belül. A fontón nem látszik, de az utolsó számjegy néha felugrik 0-ról 1-re.
2. Iki = 1 A beállítása, rövidrezárt kimenettel. Mivel így az áram lesz stabil, ezért az ezt jelző piros LED világít. A rövidzárhoz egy csipeszt akasztottam a banándugókra, ami elég kis ellenállás ahhoz, hogy a kimeneti feszültség nullára csökkenjen, és az áram állítható legyen. Az áramérték itt is jól beállítható a finomszabályzóval, de az utolsó számjegy itt is billeg +-2 érték között.
3. DC-OFF kapcsolásával a kimenet reteszelődik, minden érték nulla, és egyik üzemmódjelző LED sem világít.
4. Az E-FUSE funkció aktiválódása után hasonló eredményt kapunk mint DC-OFF-nál, de mivel itt nem mi kapcsoltuk le a kimenetet, hanem azt a beállított áram elérése kapcsolta le, ezért most a piros LED világít.
5. Beálíltottam Uki = 50 V-ot, terheletlen kimenet mellett.
6. Aztán erre ráakasztottam a bő 1 A-el terhelő izzókat, aminek hatására 50,01 V-ra növekedett meg a kimeneti feszültség.
7. Végül próbáltam 5 V-ra állítani a kimeneti feszültséget. Ezzel már ügyeskedni kell, az ezredvoltos kijelzési pontosságot már ezzel az átfogással nem lehet kényelmesen beállítani.

Összefoglalva, az alkalmazott finombeállítási megoldás minden szempontból nagyon jól illeszkedik az elvárásaimhoz, sőt lényegesen jobb mint amire szükségem van. A potméterek ilyen elhelyezése is teljesen jó. Aggódtam egy kicsit mennyire lehet majd hozzáférni, mennyire lesz kényelmes, de a kezelőszervek körüli hely bőségesen elegendő a kényelmes forgatáshoz.
Nem tartozik szorosan a labortápos témához, de ennek kapcsán szembesültem a dologgal. A petméterek hosszából le kellett vágnom 2 mm-t. ez a köszörüléshez már sok, fűrészeléshez kevés, ezért gondoltam lenyisszantom egy vágótárcsával. Megfogtam egy kisméretű párhuzamszorítóval a tengelyt, hogy ne terheljem mechanikailag a potmétert, de valami rafinált anyagból van, mert nem viszi a flexkorong, azaz nagyon rosszul, inkább keni mint vágja, egyáltalán nincs szikrája. Végül is levagdostam, de sokkal többet bíbelődtem vele, mint azt előre gondoltam volna. Tudja valaki miből van a potméter tengelye?

Most nézem, mi hiányzik rola ( számomra talán a legfontosabb dolog), a tulterhelés kijelzője ( ill. a beállitott max. áram elérése). Ez meglehetösen lényeges kijelző, hiszen olyan szerkezettel dolgozunk, ami áramgenerátor üzemben is dolgozhat, és nem lehet tudni, pl. miért van 5V a kimeneten. Azért, mert annyi lett beállitva az Uki potival, vagy azért, mert az áramgenerátor ennyinél érte el a beállitott Iki-t. S ilyenkor könnyen előfordul, hogy leveszed/változik a terhelést, akkor felmászik a feszültség akár a tiltott tartományba is.
Meg persze az sem árt, ha tudod mikor van rövidzár a fogyasztoban.
Én erre egy nagyon nagyfényű LEDet használok, hogy azonnal felhivja figyelmet, ha ilyen gond vagy mikor kerül a táp áramgenerátoros üzemmodba.

Ott van az IC led, gondolom az az áramkorlátot hivatott jelezni.

Ezt az előlapi 230-as csatlakozót én sem tartom jó ötletnek, de nyilván ezt a szerző maga is átrágta mit hova tud tenni és neki mi optimális.

Nem irod, milyen a potid, milyen a tengely kialakitása. Ha recés, akkor az általában cink/alu öntvény, vagy műanyag, ha sima hengeres, vagy D végü az puha vas anyag esetleg dural.

A zöld LED a feszültséggenerátoros állapotot jelzi, a piros LED pedig az áramgenerátorost. Tehát ha elérted a beállított áramértéket, akkor a zöld kialszik, és a piros kezd világítani, mert innentől az áram lesz állandó. Ha az E-FUSE állásba kapcsolod a kimenet fölött lévő kapcsolót, akkor az áram elérésekor (kb. 1 sec. múlva) lekapcsolja a kimenetet, mint egyfajta biztosíték.

Lehet, de az elég rossz helyen van. Annak ott kell lennie, ahol a banánhüvelyek vannak, hiszen ott csatlakoztatsz valamit, és ott kell jeleznie azonnal a tulterhelést. ( eredetileg azt hittem ott lesz, ahol most az kis billenő kapcsolo van.)

Bordás a tengely, és középen be van vágva. Az alumínium beleillik a tapasztalásba, mert azt is hasonlóan nehéz vágótárcsával elvágni, azt is csak keni a korong.

Már elmondtam milyen elvek vezéreltek. Senkire nem akarom ráerőltetni ezt a megoldást, de azt meggyőződéssel állíthatom, hogy remekül bevált nálam. Kényelmes, praktikus, helytakarékos.
Engedjük el ezt a csatlakozó témát, mert eltereli a figyelmet egyéb dolgokról.

2 mm-t ilyen tengelyből egyszerűbb lereszelni vagy köszörülni.

Alapvetően nem értek egyet az elhelyezés optimális helyét illetően. A csatlakozókat én szinte sosem nézem, mert nincs semmi látnivaló rajtuk, tehát oda semmiképpen sem tenném a jelzéseket.
Viszont a kimeneti paramétereket jelző mérőegységet nagyon is figyelem, ezért közvetlen a mellé látom célszerűnek tenni a kijelzett érték bizonyos állapotait jelző LED-eket.
Talán nem tükröződik vissza a végeredményen, de az előlapot előre megterveztem/átgondoltam, csupán a finomszabályozó került rá utólagos igényem miatt.

Köszörülni próbáltam, de néhány tized után már tűzforró tengely, a köszörűkő is csak keni. A reszelés már racionális lenne, de azzal meg forgács képződik, amit nehéz távol tartani a potméter belsejétől. De végül megoldottam, csak több idő ment el vele mint terveztem.

Van egy ergonomiai (?) alapszabály, hogy a veszélyt jelzö kijezöket el kell különiteni a többitöl, hogy az ember odafigyelhen, ha baj van. Az autoban is a veszélyt jelzö lámpák, mérete, kivitele szine, elhelyezése más mint a többié ( habár a sok uj titán már ezt is kezdi elfelejteni, de legalább a sárga szint még tartják ).
Szoval nem a legjobb megoldás ( föleg olyan sokszinū kijelzök közé, mint a tiéd) berakni még egy ugyanolyan kivitelüt, szinüt a veszélyre.
A csatlakozokhoz közeli elhelyezés mellett csak az szol, hogy a csatlakoztatás pillanatában azonnal jelez, márpedig akkor odanéz a felhasználo, ahova a vezetékeket csatlakoztatja. ( pl beállitasz egy bizonyos feszt, áramot és több berendezést egymás után tesztelsz, csatlakoztatsz). A lényeg az, hogy ott világitson és eltérö szinü, alaku legyen, mint a többi kijelzö és ott legyen ahol máskor semmi nem világit.
Na jo, egy házi készüléket nem kell mindenkinek megfelelöre épiteni. Jegeljük ezt a témát is.

Szép munka! Egy hiba mégis van, mégpedig rövidrezárt kimenetnél nem mérhetsz 0V-ot soha. Ott biztosan van legalább 0.02-0.05V, amit a kijelződnek mutatnia kellene. Letesztelheted, ha multimétert raksz a kimeneti kapcsokra, miközben rövidre zárod valamivel. Minél nagyobb az áram, annál nagyobb feszültséget fogsz mérni. Lehet, a kijelző csal egy picit.
Ezzel pl. kábelt tudsz tesztelni, megközelítőleg mekkora az ellenállása.
Ettől eltekintve tetszik, a finomállító potik is jók, sokan szívesen elfogadnák a tápot!

Mindjárt az első teszteknél felfigyeltem én is erre. De a tápegységen lévő mérőegység nem a táppanel kimenetén lévő feszültséget méri, hanem közvetlenül a kimeneti pontokon lévőt. Itt egy stabil kivitelű banánhüvely van pillanatnyilag, amibe egy szintén jó minőségű banándugó fémrészét látod bedugva (olyan szoros, hogy le kell fognom a tápegységet ha ki akarom húzni).
Ezt a két banándugót zártam rövidre egy nagyobb méretű (talán) rozsdamentes csipesszel. Tehát azzal magyaráztam magamnak a kimeneti feszültség "nullaságát", hogy a csipesszel közvetlenül a mérőegység feszültségmérő bemenetét is rövidre zártam, és ilyenkor már indokolt lehet a jelzés nullasága.
ellenőriztem az értéket általános multiméterrel is, azok is ezt mutatják.
Mindezzel együtt valóban van ott valamekkora feszültség, de feltételezésem szerint az kisebb mint 1 mV, ezért nem látjuk a kijelzőn. (Úgy emlékszem az Aneng műszeremnek van még egy kifejezetten mV-os mérésekre kitalált állása is, amivel le tudom ellenőrizni ezt a dolgot, amit meg is fogok tenni.)

Egyetértek abban, hogy kár ezen tovább rugózni. Az autók jelzéseinél a zöld = üzemszerű, a piros = hiba, és a narancs/vagy egyéb sárga = olyan történés amivel előbb-utóbb foglalkozni kell. Illetve a kék = fényszóró. Ezek szinte egységesen így vannak, még a mai digitális képernyőkön is.
De célzást tettél egy lényeges kérdéskörre, ami még egy mondatot megér.
Ebben a "veszély" szót emelném ki, mert olyan érzetet kelt mintha ez hibára figyelmeztető jelzés lenne.
Szerintem ez egy teljesen normális és üzemszerű állapot. Valamilyen megfontolásból beállítok egy kimeneti áram maximumot, és a tápegység jelzi ha ezt az értéket elérte a kimeneten folyó áram. Nem látok ebben hibát. Éppen olyan általános jelzés mintha a feszültség lenne stabil.

Azért irom ( és tudatosan) veszélynek, mert olyan szerkezettel foglalkozunk, ami veszélyt is jelenthet. 3 A 50 V mellett bizony már 150 W, ráadásul már nem is nagyon kisfeszültség, hiszen 50 V van a csatlakozon. És ezt kell elfüstölnöd egy rövidzár esetén, és ezt az állapotot csak egy 5 mm átmérőjű kis pilács jelzi egy sereg hasonlo meg más szinű fények között.

De egy kis Arduinora a 7V, 1 A is veszély lehet.
A gond az, hogy esetedben ( mint a legtöbb ilyen esetben) két funkcio keveredik az Iki jelzön.

1. Az áramgenerátoros üzemmod,
2. Tulterhelés.

Ezért duplán extra figyelmet igényel ennek a kijelzőnek az állapota. Te is valamikor igy gondolkodtál, amikor a kapcsolot betervezted, hogy abban az üzemmodban, mint biztositék működjön az áramkorlát.

Egy labortáp esetében nem lehet olyan hogy túlterhelt állapot, azaz nem tudod túlterhelni ha jól van méretezve. Olyan lehet, hogy a hűtés nem elégséges, vagyis a disszipációval túl lehet terhelni (melegíteni) amire a legegyszerűbb megoldás egy az áteresztők közelébe helyezett hőkapcsoló a bordán, ami túlmelegedésnél lekapcsolja a tápot, van 5-10 fok hiszterézise, így amíg nem hűl vissza nem is kapcsolja vissza. Így akár egy hűtésben alul méretezett táp is bolondbiztos lehet és akár napokon át tartó rövidzárat is elvisel. Na erre az "üzemmódra" esetleg lehet tenni egy külön fényesebb jelzést, egyébként bőven elég a táp CC és CV kijelzése.

Azoknak a potiknak a tengelye valóban alu öntvény, de puha, a vasfűrész jól viszi. Ha az ember nem úgy építi be (belső, előlap mögötti felfogatás) ahogyan azt a tervezője szánta, hanem az előlapra közvetlenül, akkor jó sokat kell levágni belőle. Van gyártótól függően kétféle hossz (képen a bal és középső) a harmadik pedig ameddig ilyenkor vágni szoktam. A tengely vágott részéből csak kb. 9mm-t hagyok meg. Satuba fogva és megjelölve szépen le lehet a tengely végét fűrészelni, a satu pofa széle meg is vezeti a fűrészlapot.

Nem a táp túlterheléséről van szo, hanem a ráakasztott berendezésekről. Nagyon valoszinű, hogy sem a mérőzsinór, sem a külsö kábelek nincsenek mindig ilyen terhelésre méretezve. ( mondjuk egy 48V3A-s akkutöltöt mérecsgélsz). Nagyon valoszinű, hogy normális esetben az Iki nem fog világitani, de ha összeér a krokodilcsipesz, vagy meghal valami a munkadarabon, akkor a kábel már büzleni vagy égni fog.

Az általam ismert labortápok ugyanígy, egy CC LED bekapcsolásával jelzik az áramkorlát elérését. A drágábbak között biztosan van, de az általam használtak között egyikben sincs olyan funkció, hogy az áramkorlát elérésekor lekapcsolja a kimenetet.

Nem erröl van szo.
Alkoto kolléga épitett valami ilyen funkciot, ami valoban nem tipikus.
A nagyon régi profi tápokban fordult elö ilyesmi, egy tirisztoros áramkör zárta rövidre a kimenetet, és ujra inditani csak az áramkör megszakitásával lehetett. Nagyon utáltam, nem ért meg ez a védelem egy komolyabb kort a gyári tápban. ( Volt benne egy kis amerikai mechanikus automata biztositék, ami kikapcsolta a kimenetet. Az egészet áramtalanitani kellett. Benyomni az automata pöckét, majd a fökapcsolot ujra bekapcsolni.)

S pontosan azért, mert a modern tápok nem kapcsolnak le, de vigan leégetnek bármit ami rá van kötve. És erre kell figyelmeztetés.

Ez a funkció valóban nem általános, és itt is kapcsolható, azaz választható opció. Én látok benne bizonyos esetben fantáziát (Proli007 egyik remek ötlete) , de ha nem kell akkor ott a "megszokott" áramgenerátoros üzemmód.

Egy kedves barátommal esett meg. A székház üvegajtaját összetörték megmarad egy kb 1 m hosszu L ( kb 200x50 mm) alaku mintegy 20 mm vastag aluminumbol készült ütköző, amivel korábban az ajtot mozgatták, nyitották. Elhozta a műhelybe, mert egy 20 cm-s darab éppen passzolt az erösitőbe. Be is fogta a satuba, kb egy hétig fürészelte, mint később észrevettük a satubol is hiányzott egy darabka.

3 mm vastag előlapra szerelve, a rövidebb járatos tengelymérettel, ütközésig feltolt forgatógomb alatt még volt 2,5 mm. Az ütközés az a forgatógombban lévő lyuk végén történt.
A forgatógombokat -nagyon helyes- eleve úgy gyártják, hogy abban el tud férni a potmétert felfogó anya, ezért adódik a kérdés, hogy miért ilyen hosszú a tengely, és miért nem illeszkedik a forgatógombhoz?
A rövid tengelyt ha az előlap mögé egy külön szerelőfelületre fogatjuk fel, akkor meg már rövid a tengely, nem éri végig a forgatógomb üregét.
Nem maga a lefűrészelés a gond, hanem a 2 mm. Ezt már nem lehet megfogni és le is vágni. A potmétert szinte lehetetlen értelmesen satuba fogni, ezért használtam egy kisebb méretű párhuzamszorítót, amivel csak a tengelyt is meg tudtam fogni, és így a stabilan rögzített tengelyt tudtam buzerálni.

Égesse. Az a dolga, hogy leadja a 12 volt 5 ampert, ha arra állítottam be. A nevében is benne van, hogy labortáp, és nem egy készüléknek a tápja. Nem tudja, nem tudhatja, mi vabn a kimenetére kötve. Tehát nem tudja, hogy az 5 amper az üzemszerű vagy már nem.
Készüléket pedig külön biztosíték nélkül nem üzemeltetnék róla.

Azért szokatlan így közelíteni ezt a kérdést, mert ha problémásnak érzed az 50V és 3A-hez tartozó 150 W rövidrezárását (elfüstölését, ahogy te írod), ezért ide egy erősen figyelemfelhívó jelzést látnál jónak (ami tegyük fel meg is valósul, és harsányan világít a 3A elérésekor). De ebben a beállítás kombinációban, ha a kimeneten 2,95 A áram folyik, ami szintén nagyon közeli ez előbb említett veszélyes teljesítményhez, akkor még nincs veszély-jelzés.
Ezért ha nálam a beállított áram elérése várhatóan bármilyen gondot is okozhat, akkor előre bekapcsolom az E-FUSE funkciót, és mindjárt nem az én reflexeimre van bízva a gyors beavatkozás.

Erre több válasz van.
Általában csak a nagyon olcso berendezésekben van a poti a front panelre erösitve, ahol fontos, hogy az anya el legyen takarva. Ezért vannak különböző méretű tengelyek és gombok. ( tipikus eset a gitárokra szerelt potik meg gombok mind ilyenek).
Sajnos az amatőr világban elég nehéz betartani ( vagy drága), hogy minden illeszkedjen, ezért kell a fűrészt elővenni.
Nézz körül milyen gondokkall küzdenek a kollégák, akik keverőpultikat javitgstnak. Nem ritka bennük a sok tucat gomb sem, és általában egyik sem kaphato a boltokban.

Közben megtaláltam a tervezői elvet a tengelyhossz kapcsán és valóban van benne kőkemény logika. A hosszú tengely a külön szerelőlapos megoldásokhoz van egyértelműen kitalálva. De a rövid tengely hossza is éppen jó ha olyan beépítést használunk, ahol az anyának van egy süllyesztése. Ez akár lehet lemezből préselve, vagy egy deszkalapba fúrva, vagy számos egyéb módon megoldva.
Lerajzolom mire gondolok ha lesz pár percem.

Na persze, mérsz valamit, cseng a telefon vagy kész a kávé, otthagyod egy “pillanatra” a munkaasztalt, meglöksz valamit, leugrik a mérözsinor stb, a távolbol nem veszed észre, mert a karácsonyfán ( igy csufoltuk a kezelöpaneleket amin egy sereg fényforrás van) csak egy ujabb ugyanolyan szinü pilács gyulladt ki.
( sajnos végigjártam sok agybővitő tanfolyamot, és alapbol a szakmám miatt is mindig a legveszélyesebb állapottal kellett foglakoznom).
Amikor már amperszag van, általában késő bármit csinálni.