Honnan jönnek ezek az idétlen fűtő feszültségek a csőveknél ? 6,3 V, 27 V stb ...

A 6.3 V-ot már megírták (bár nem csak annyi). A többi, 7-8-13-27, stb. pedig a takarékosság okán alakult így. A szükséges teljesítmények (azonos áram), soros -trafómentes- kapcsolás miatt. A telepes 1-2-3 V pedig érthető.

A 6.3 V is sántít egy kicsit. Egy feltöltött 6 V -os akksin közel 7 V -ot lehet mérni. A 12 V -oson ~ 13.8 V - ot ... Ezzel az erővel nyugodtan lehetne 6 V -os, ahogy az autó izzókat sem 13,5 V -osnak árulják.

"bár nem csak annyi", tehát van ott más tényező is, csak az már régen volt (hogy tudtam).

A P... betűs csöveknél a fűtőfeszültség változó, de az átfolyó áram szigorúan 300mA.

Itt több válaszban kaptál fél felhomályosítást. Az elektron csöveket 2 féle fűtési elv alapján működtetik. Párhuzamos fűtés, amikor minden csövet, nemzetközileg elfogadott szabvány alapján fűtik. Pl 6,3V. Hogy miért pont annyi azt már rég nem tudni. Van több féle, de ez a leggyakoribb. Mivel a csövek teljesítménye eltér, ezért a fűtő áram is. A soros fűtéssel fordított a helyzet. Mint írták az áram fix. Ott a teljesítmény függvényében a feszültség tér el. Az erősítőnél azért 27V 300mA a fűtés. Ebből is van több féle. A legismertebb az U ami 100 mA-t jelent. Ha az említett cső 100mA-es fűtésű lenne, akkor 81 V-ot kérne. TV-knél anno a soros fűtés terjedt el, mert úgy tervezték, hogy a soros fűtésű csövek össz feszültség igénye közel volt a hálózati feszültséghez, Pl. 190V. Így belefért egy védő ellenállás ami melegedéskor lassan csökkentette az ellenállását és kímélte a csövek fűtését. Esetleg egy pót ellenállást is alkalmaztak. Megspóroltak egy trafót, vagy sokkal kisebb kellett. Na meg az áramok. 100-300 mA-hez vékony vezeték elég, 6,3V-hozde ugyan ott 6,3 V -nál 10A feletti.

Köszi. Eddig ez volt a legelfogadhatóbb magyarázat. Bár hagyott még nyitva néhány "kaput", de így már nyugodtabban szenderülök a másvilágra - ha eljön az ideje ...

Miért 6,3 V?
Bővebben: Link

Jó a leírás, de a gépi fordítás mindenhol szelepeket ír.
( Elektroncső helyett. )
A " The National Valve Museum" sem szelep múzeum, hanem elektroncső múzeum. Szép, hogy van náluk ilyesmi.

Erről jut eszembe.
Van egy korai COMPAQ pc. felhasználói útmutatóm. Abban a "Jumper positions on mainboard" kifejezést egy szakmailag nem túl erős fordító a következőre fordította:

Ugrók helyzete az fő táblán.

Tele van az egész hasonlókkal. Esküszöm, jobb volt vicclapnak mint egy Ludas Matyi.
És ezt kiadták mindenféle szakmai lektorálás nélkül.

Én csak csőbőröndnek hivom az enyémet.
Kell járni találkozókra...

Szinte törvényszerű hogy ha elektromos meghibásodás van, (főleg amerikai filmekben), túltöltődés miatti. Pedig az túlterhelés, túl áram. Fordítási anomália. Google translate

A filmek!
Megy most egy sorozat a Netflixen, a Másik élet. Nem rossz sci-fi. De engem rendszeresen le tud lombozni a kellékesek, díszletesek dilettantizmusa. Vagy az hogy hülyének nézik a film nézőit.
Ebben a második évadban amikor bemennek a gépészeti fedélzetre, hogy megjavítsák a hajtómű vezérlést, a technikai folyosó falai kukázott pc alaplapokkal vannak kitapétázva. Néhol egy ATX tápegység, a kábelkorbácsával, a processzor foglalatok üresek, visítottam a röhögéstől, amikor megláttam.
Ritka kivétel az a produkció, ahol ügyelnek arra is, hogy a sok száz év múlva játszódó történetről ne ordítson a mai technológiai környezet.

Nagyon szép. Gratulálok.
Amikor én beleszerelmesedtem az elektronikába, akkor már a tranzisztorok térhódítása zajlott.
Tanultam az elektroncsöveket is, de valahogy azok nem tudtak úgy megfogni, mint a tranzisztoros, és később az integrált áramkörös világ.
Voltak csöveim, de csöves áramkört nem építettem egyet sem.

Hát igen a Google nem éppen villanyász, ezért tanultunk szakmai angolt hajdanán. Most a kínaival vagyok hasonló cipőben...

Hasonlóképp feláll a doki haja, mikor megnéz kórházas sorozatot...

Anyám sokat járt annó az SZTK-ba.
Akkor nem kondenzátorokat cseréltek ész nélkül, hanem irtak fel egy levél Kalmopirint...

Sziasztok!
Erről az ic-ről kéne adatlap. K110B3 infineon
Kapni ugyan lehet, de leírást nem találok róla.

Szia!
Keresd TDK5100 néven.

Fú bácsi! Köszönöm.

Én sem találtam róla adatlapot, most több időt nem tudok ráforditani.
De nagyon úgy néz ki, hogy az Infineonnál sem szerepel, lehet hogy valami spéci autógyáraknak gyártott sorozat és csak azért lehet kapni, mert itt-ott maradt még a raktárakban.
De ami nagyon gyanús, együtt emlegetik K110B3-at és a TDK5110-et.
A TDK5110 pedig megvan.
Megértem, ha vakarod a fejed, hogy dehát ennek nem 16 lába van, hanem csak 10...

Már pár éve nem gyártják, úgyhogy maradnak a raktárkészletek.

A 16 lábas adatlapja: Bővebben: Link.

Ehhez képest az ajánlatban vadonat új szerepel.

Raktárkészlet vagy kínai utángyártott. Az Infineonnál kifutottként (discontinued) szerepel.

Én is kínaira gondoltam.

Üdv mindenkinek.
Nagyon alap elektronikai tudással rendelkezem.
Milyen alkatrészekkel helyettesíthetném a képen látható alkatrészeket

Tranyo m041a
Lapos kondi 33h h90 80
Masik kondi k50 50mk 02 81

A tranyó az egy orosz MP41A típusú PNP germánium tranzisztor.
A kondi egy 50µF-os elkó. A kerámia lehet talán 33nF, de azt úgy kéne fotóznod, hogy tisztán látszódjon a felirata.

Miért kéne helyettesíteni? Kimérted hogy tönkre mentek? Lehet hogy elég csak az elkót cserélni.

A tranyót és lapos kondit hagyd, a kondi 50uF, tápfesz feletti feszültségű darab, ma 47µF-ot fogsz kapni.

Köszönöm . Itt e jobb fotó a kondiról. Nem ertek a kiméréséhez sem. Batyám segitsegét kerem majd.