Gondolom, meg tudod keresni a Google segítségével.
( Te sem nyújtasz komolyabb segítséget, én akkor miért tegyem? Nekem is vannak titkaim... )

Erre a 16 ns-os beszerezhető opto-ra én is kiváncsi lennék, mert sajnos ilyet én sem találtam.

Átlagérték.

Esetleg HCPL-7723-ra érdemes ránézni.

A differenciáló kondi hatása. A kék a vivőmaradék.

Köszönöm. Sajnos úgy látom, ez hiába gyors, végfokhoz alkalmatlan.

Miért? A gyors optocsatolók csk 5...7 V-osak. De lehet utánuk tenni még erősítőt.

Az azért túlzás, hogy alkalmatlan, mert végülis működne, legfeljebb nem az igazi...

Kirajzoltam az "m22" visszacsatoló hálózatát. Tényleg nem bonyolult

Épített már közületek valaki olyan végfokot, ami a feteken méri az átfolyó áramot, ezzel megoldva az áramkorlátot? Nem cél-ic-s megoldás érdekel (nem irs20957 és 2092), hanem diszkrét tranyós vagy fetes.

Ott volt a cikkemben míg le nem szedtem. Nem konkrétan a feteken hanem a tápágban figyeli az áramot, egy 555 monostabil pedig oly módon kapcsolgatja le a meghajtást, hogy a zárlati átlagáram töredék értéken maradjon. Gyakorlatilag órákon át is rövidzárban maradhat gond nélkül, ezt nem próbáltam ki, de pár perces rövidzárat simán tolerált. Híd kapcsolás esetén szerintem ez a legegyszerűbb megoldás.
Hozzáteszem, ez nem is igazából áramkorlát hanem rövidzár védelem, mert az áramkorlát az valami olyan lenne, hogy egy adott áramértéken tartja a kimenetet, majdnem mint egy áramgenerátor.

Ha a tápágban mérsz, a fetek melletti fóliakondikba tárolt energia már képes felrobbantani a feteket. Legalábbis nálam biztosan elszállna minden. (irfb4227 és +/-95V tápfesz, 5uH kimenőinduktivitás).

Pedig a NAD22-ben is így van megoldva. 2,5mohmos ellenállások vannak a tápágakban, nincs fóliakondi a FET-eken. Pici védő RC van a FET-eken, szerintem inkább az RF zavart csökkenti.

Ha csak túlterhelésvédelem kell, azt is megnézheted ebben az erősítőben. A kimeneti fojtón van egy szekunder tekercs, azt megintágrálja egy opamp, így előáll a félhídból a kimenet felé folyó áram, amivel már lehet védelmet építeni. Ez mondjuk csak a kimenet rövidzárása ellen véd. Ez a NAD-ban nem tökéletes megoldás, de a célnak megfelel. Ha a FET-ek vezérlésében van valami hiba, akkor az erre nem elég. De, ne legyen hiba.

Az 5uH induktivitás miből adódott?

A Nadba mivel nincs kondi a feteken, így már teljesen más megoldásnak minősül. Az úgy már korrekt, mivel ott a fetekkel sorba van a sönt, és utána hidegítik. Így lehet rajtuk gyorsan áramot mérni. A nadnál áramtükrökkel nézik, ami szintén nem túl korrekt megoldás, mert hőmérséklet és tápfesz meg minden függő lesz. Számomra a pic beavatkozi ideje is erősen kétséges. Én nem szeretnék söntöt, a fetnek az rds-on-ján szeretnék mérni. Az 5uH + 3µF kondi kell 400kHz-re és kb 2R terhelésre.

Azért egy áramtükröt nagyon pontosra meg lehet csinálni, mondjuk duál tranyókból. Ilyet a Zetex is csinál, vagy csinált. Egyébként, egy áramkorlátnál nem mindegy, hogy +/-5% hibával dolgozik?

Az 5uH, 3uF, 2ohm 37kHz-es rezonanciafrekvenciát fog eredményezni, ráadásul lesz neki kb. 4 dB kiemelése. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a szabályozókör nem fog tudni elegendő pontosságot, vagyis nő a THD, másrészt hangszóró nélkül nagyon könnyen begerjed.

Szimuláció alapján 15uH és 2 µF kell, ezzel 27 kHz ( -3dB ) körül lesz a rezonancia frekvencia, minimális kiemeléssel.

Amúgy mindegy is lehetne az 5%, de az inkább 10, engem zavar az ilyesmi megoldás. De ami ennél sokkal nagyobb gond, hogy nem fér el a sönt a nyákon. Egy 2510-es (vagy inkább 4) helyett végtelen mennyiségű kisfetet, tranyót be lehet a nyákra tervezni, ráadásul így jobb nyáktervet is lehet készíteni, szóval én ragaszkodnék ahhoz, hogy a feteken eső feszből jöjjek rá a túláramra. Már csak azért is, mert ha melegszik a fet, így autómatikus csökken az áramlimit, ami szintén a biztonságosabb üzemeltetés felé viszi a végfokot. Az irs ic-t ismerem, egész jól működik, sajnos viszont vannak korlátai, amit szeretnék kikerülni, így más fet meghajtót kellene alkalmazni, de ehhez szükséges volna a túláramvédelmet megoldani. A kérdésem most főleg arra irányult, hogy valaki csinált e már ilyet diszkrét elemekből és működött e neki megfelelően? Az 5uH és 3µF kiválóan működik, azt csak azért is írtam, hogy kis induktivitás van benne, tehát nagyon gyorsan tud egy zárlat esetén nőni az áram, tehát gyors védelemre van szükség. 15uH-vel jobb lenne a helyzet ebből a szempontból, de ott más bajok lennének. (pl. nagyobb lenne a tekercs)

Én igen, nem igazán áramkorlát volt, hanem védelem. Az alsó FETeken eső feszültséget figyeltem, ami teljes hídban járható. Szimulátorban teszteltem, majd a védelem egy 555-ös időzítőt aktivált ami letiltotta a HIP4080A teljeshíd meghajtót egy másodpercre.

Szia!
Örülök, hogy újra itt vagy!

BJT-knél ezt hívtuk szaturációs feszültség védelemnek.

köszi, ilyesmire gondoltam.

Csak nem hagy nyugodni az optikai meghajtás, ezért méregettem kicsit. Először megnéztem egy mezei 4n25-öt, majd gyorsan elvetettem a további vizsgálódást, annyira lassú volt. Majd találtam itthon egy marék Fairchild gyártmányú 6n137 -et. Ezek 35ns alatt késleltetnek, ami nem is olyan rossz.

A 4N25-öt úgy lehet meggyorsítani, ha a szekunder oldalon kettőt sorbakötsz. Akkor egy félhidat kapsz. Be lehet rögtön építeni DT-t is. El lehet érni egy jóval gyorsabb működést, persze ez még nem jelenti azt, hogy erősítőbe megfelel. Viszont egy nagyáramú környezetben óriási előny az optocsatoló. 300A felett használtam bipoláris tranyókhoz, szóval nagyon jó.
A 6N137-ről korábban írtam, nagyon jó eszköz, a sorbakötés ott is működik, bár szimulátorban zöldséget csinál.

A 4n25-öt én is használtam push-pull áramkörként, de nem elég gyors PWM erősítőhöz. 100kHz alatt lehet használni, de nekem gyorsabb kell.
Az az elképzelésem, hogy olcsó kis teljesítményű pwm modult használok a bemeneten, és ennek a kimeneti jelével hajtok erősebb végfokot.
Először a PAM8403 volt az alany, de ez érdekesen kezeli a modulációt. Most a TPA3118 lett a nyerő. Sajnos fix frekis, de üsse kő.
Ezt követi optikai, vagy trafós illesztéssel egy-egy komplementer emitter követő a fetek meghajtására.

Ez egy hibás koncepció, sok sebből vérzik. Próbálkozz inkább olyannal, ami már bevált kapcsolás és működik, van itt a topikban bőven már sok kipróbált, működő megoldás.

Szerintem nem szabad fixfrekvenciás elrendezéssel foglalkozni. Ott van a fázistolós, hihetetlenül egyszerű, nagyon jól kézbentartható. Nekem összesen 16 tranyóval megy a 100W és a THD még a klippelés előtt közvetlenül is 0,0x%. Optocsatolós. Csak nagyon jól kell megválasztani a felhasznált alkatrészeket.

Az optikai szinteltolás nagyon jó, még nagyon gyors is lehet, ha jól van megtervezve. A trafós is jó ( elvileg ) de sosem lesz olyan gyors, mint egy optocsatoló, vagy mint egy diszkrét tranyós megoldás. Ráadásul korlátozott a modulációs mélység, hiszen a trafónak vissza kell tudnia mágneseződnie. ( A feszültség-idő területeknek egyformáknak kell lennie és mondjuk 90%-os modulációnál ez azt jelenti, hogy a maradék 10%-ban már 100V feletti feszültség fogja visszamágnesezni a trafót. Ugye, ehhez már komoly emelkedési idő tartozik, vagyis nagyon lassú lesz az áramkör. )

Erről a PAM ic-ről a TL494 faék kapcsolások jutnak az eszembe. Igazi tévút.

Ha használsz szimulátort, akkor az nagy segítség. Anélkül csak játék marad...

Ilyeneket már nekem is mondtak sokan, hogy hibás koncepció, meg, hogy nem fog működni, oszt mindig az volt a legjobb ha magamra hallgattam.

Ez a nesze semmi fogd meg jól válasz. Esetleg valami konkrétum?

Persze, mindenki maga dönti el, hogy megfogadja e valakinek a tanácsát, vagy megy a saját feje után. Én nem mondtam, hogy nem működne, mert biztosan működne. De attól még tipikus tévút, kár még időt is pazarolni rá, amikor lehet olyannal foglalkozni, ami sokkal jobb megoldás.

Ezek az ic-k már eleve egy belső visszacsaoláson alapúlnak, minden paraméterben szinte elmaradnak egy alap ucd elrendezéstől. Ha ezt megspékeli emberünk egy jófajta erősebb meghajtással, attól maximum nagyobb áramot tud kivenni belőle, a torzítása az egekben lesz, nem lesz visszacsatolás, a tápelnyomás is kuka, áramvédelmet is meg kell oldani. Szóval ha már ennyit fáradozik az egésszel, ennyi energiával csinálhatna már egy sokkal jobb végfokot is teljesen maga!

Ezek mind megoldhatók. A kérdés csak az, hogy megéri e?